Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

1)170. április 18, szombat S. oldal Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány 1970. április 16-i együttes üléséről LJUDMILLA KUNYECKAJA: /Lenin dolgozószobájában 5. A buharai köntös (Folytatás az 1. oldalról) nak méltó megünneplésé­hez. * A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése — megvitatta és elfogad­ta Biszku Béla elvtársnak, a KB titkárának előterjesz­tése alapján a Politikai Bizottság jelentését a ta­nácsok tevékenységéről, va­lamint munkájuk fejleszté­sének irányelveit; — megvitatta és elfogad­ta Borbándi János elvtárs­nak, a KB osztályvezetőjé­nek előterjesztése alapján a Politikai Bizottság javas­latát a választási rendszer továbbfejlesztésére; — megvitatta és elfogad­ta Nyers Rezső elvtársnak, a KB titkárának előter­jesztése alapján a Politi­kai Bizottság javaslatát a lakásépítés növelésére, a la­káselosztás és fenntartás rendjének fejlesztésére. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése megállapította: a tanácsok megalakulá­suk óta eredményesen dol­goznak, államszervezetünk elismert és tekintélyes ré­szévé váltak. Hozzájárultak a néphatalom kiépítéséhez, hazánk gazdasági, társadal­mi és kulturális felemel­kedéséhez. Jelentős ered­ményeket értek el a köz­ség- és városfejlesztésben. Szervezik a lakosság anya­gi, szociális ellátásának, művelődési és szolgáltatási igényeinek kielégítését. A szocialista építés so­ron következő feladatai a tanácsok munkájának fej­lesztését igénylik; A további munkában ab­Nem mind Kristály, ami étterem... Barátaim szorgos és többszöri unszolására ke­restem fel a minap Kalo­csán a Kristály éttermet. Régóta dicshimnuszokat zengtek az ottani válasz­tékról. a fellelhető ízes fa­latokról. Sajnos, az április 13-án lezajlott premier számom­ra csalódást okozott. Min­denekelőtt: rendelésemet csak félórás pisszegés és integetés után vették fel. A leves jó volt, utána a pacalpörkölt még jobb. Igaz, háromszor kellett megismételnem: mi is az általam kért második fo­gás, ezután, pedig újabb háromnegyed órát várnom. Addig a kisfröccsömet szopogattam, amely kül­lemre tiszta, egészséges szódavíz benyomását kel­tette, benne cca három cent borral. — Elnézést kérek — csittított a felszolgáló kis­lány, látván, hogy nyom­ban megüt a guta —, én hoznám a pacalt, de mit csináljak, ha a konyha nem adja ki? A konyha ezek szerint a kalocsai Kristályban — élet és halál ura. S vajon miért kell hosszú negyed­órákon át töprengeni azon: felszolgálható-e a pacal, amely nem „frissensiilt”, s legalább másfél órája el kellett már hogy készül­jön? — kérdem cn az il­letékes ÁFÉSZ-töl. J. T. ból kell kiindulni, hogy fejlődjön a tanácsok állam- igazgatási tevékenysége, erősödjön népképviseleti jellege és önkormányzati vonása. Ennek érdekében bővíte­ni kell a tanácsok hatósá­gi és igazgatási jogkörét és növelni kell önálló gazda­sági tevékenységét. Az ál­lamigazgatási és a hatósá- munka vonatkozásában fo­kozni kell a központi szer­vek irányítói, ellenőrző munkájának hatékonyságát, ugyanakkor mindazokat a feladatokat, amelyek he­lyileg célszerűen oldhatók meg, a tanácsok hatásköré­be kell utalni. A tanácsok gazdálkodási önállóságának növelésével biztosítani kell, hogy job­ban kiaknázzák a helyi erőforrásokat, többet nyújt­sanak a népgazdaságnak és a lakosságnak is. Az ülés egyetértett az­zal, hogy a tanácsrendszer fejlesztésének elvi kérdé­seit a Központi Bizottság megvitatás és jóváhagyás céljából a párt X. kong­resszusa elé terjeszti. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése választási rendsze­rünk továbbfejlesztésével kapcsolatban megállapítot­ta: jelenlegi választási rend­szerünk alapelvei megfelel­nek társadalmi-politikai viszonyainknak. Az általá­nos, egyenlő és közvetlen választás elve, a szavazás titkossága és az egyéni vá­lasztókerületi rendszer, va­lamint a választások nép­front-jellege jó} szolgálja szocialista céljainkat. Néhány vonatkozásban indokolt választási rendsze­rünk továbbfejlesztése. Az ülés egyetértett azzal, hogy javaslatot kell kidolgozni és benyújtani az ország- gyűlésnek a választójogi törvény módositására. Az országgyűlési és a ta­nácstagi választásoknál az eddiginél is nagyobb mér­tékben lehetővé kell tenni több jelölt állítását. Több jelölt esetében biztosítani kell, hogy azonos esélyek­kel indulhassanak a vá­lasztásokon. Az országgyűlés, vala­mint a helyi tanácsok tag­jainak választása a jövő­ben is közvetlénül történ­jék. A fővárosi és a me­gyei tanácsok tagjait eddig közvetlenül választották. Az ülés javasolja, hogy a jö­vőben a főváros és a me­gyei tanácsok tagjait a he­lyi tanácsok válasszák. A Központi Bizottság és a Minisztertanács a lakás­kérdésben történt állás- foglalásánál figyelembe vette az állami szervek ja­vaslatait, a Szakszervezetek | Országos Tanácsának vé­leményét. valamint a me­gyei párt- és tanácsszer­vekkel folytatott széles körű konzultáció tapasz­talatait és megállapította: a negyedik ötéves terv során az eddiginél nagyobb arányú lakásépítést kell megvalósítani; tovább kell fejleszteni a lakosság rész­vételi formáit a lakásépí­tésben; a lakbéreket a tényleges fenntartási költ­ségek alapján és differen­ciáltan kell megállapítani, úgy, hogy a komfort nélkü­li lakások bére ne emel­kedjék. Annak érdekében, hogy j a lakbéremül kedésben érin- 1 tetteknél az életszínvonal' ne csökkenjen, a lakbér- emeléssel egyidőben és az­zal azonos összegű állami térítést kell adni, amely a jövedelmek növekedésével arányban, néhány év alatt szűnik meg. Az új elveken alapuló lakbérrendszert 1971. július 1-től kell élet­beléptetni. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése úgy döntött, hogy a lakásépítés, elosztás és fenntartás kérdéseit rende­ző állásfoglalást, a részle­tes állami intézkedéseket május hónapban nyilvá­nosságra kell hozni. A vezető testületek ren­delkezésére álló országos adatok azt bizonyítják, hogy az 1970-es népgazda­sági tervünk első negyed­évének teljesítése megfele­lő volt. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy idei tervünket, amely a harma­dik ötéves terv utolsó esz­tendeje, minden vonatko­zásban megvalósítsuk. Eb­ben a munkában a gazda­sági élet irányítói támasz­kodhatnak az öntudatos dolgozók helytállására. Ezt bizonyítják a felszabadu­lási munkaverseny elisme­résre méltó, szép eredmé­nyei. A Központi Bizottságot az elmúlt napokban külön­böző üzemek részéről meg­keresték és közölték; a fel- szabadulási munkaversenyt a Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa tiszteletére „kongresszusi munkaverseny”-ként to­vább folytatják. A Központi Bizottság a dolgozók kezdeményezését üdvözli. Felhívja a párt-, állami, szakszervezeti és KISZ-szervezeteket, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek kongresszusi szo­cialista munkaversenyéhez adjanak meg minden támo­gatást. A Központi Bizott­ság a kongresszusi munka­versenyben legkiemelke­dőbb eredményeket elért vállalatoknak, az év ered­ményeinek értékelése alap­ján, 1971. május 1-én hat kongresszusi zászlót és ti­zenhat oklevelet adomá­nyoz. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a X. pártkongresszus tiszteleté­re tett felajánlások teljesí­tése népünk javát, az or­szág fejlődését szolgálja. — A Nemzeti Színház az alkalomhoz méltó, a szín­ház történetében egyedül­álló produkcióval ünnepli a Lenin-centenáriumot — mondotta Marton Endre Kossuth-díjas rendező az MTI munkatársának. — Gyurkó László „Fejezetek Leninről” című dokumen­tum-drámáját mutatjuk be. A négytételes, szimfóniá­hoz hasonló megkomponált mű nein szokványos törté­nelmi dráma. A Lenint az embert, a gondolkodót és a forradalmárt megidéző alkotás merőben új szín­házi stílust követelt. Le­nin nem egyszemélyben és nem a mindennapi szín­házi formába jelenik meg A Népbiztosok Tanácsa elnökének dolgozószobáját a legkülönbözőbb emberek keresték fel, a legkülönbö­zőbb kérdésekkel. Azokban a polgárháborús években sokszor jöttek hozzá egye­nesen a frontról parancsno­kok, komisszárok, a vörös katonák képviselői. Több­ször járt nála Frunze, Ka- rmenyev, Tuhacsevszkij, Vo- rosilov és mások. A Kremlben levő Lenin Múzeum munkatársainak, akik a látogatóknak nyúj­tunk tájékoztatást, nemegy­szer félbe kell szakítanunk mondanivalónkat, mert olyan emberek is jönnek ide, akik találkoztak Le­ninnel, s felelevenítik em­lékeiket. Egyszer lengyel küldöttség járt itt. Rubi- nov elvtárs, a küldöttség egyik tagja egyszer csak megszólalt oroszul. „1920- ban itt ültünk, ezeken a székeken”. Kiderült, hogv akkor a flottánál szolgált. Elvtársai két társával együtt küldték Moszkvába, hogy a balti flotta matró­zainak egyenruhát szerezzen. „Először Boncs-Brujovics- hez kerültünk, aki figyel­mesen meghallgatott, majd megszólalt: „Menjünk csak át Vlagyimir Iljicshez”. Er­re nem számítottunk. Lenin nagyon barátságosan foga­dott bennünket, teával ven­dégelt meg, aztán megnéz­te a kéréseinket tartalmazó Minden időt kihasználni Az élelmiszergazdaság elmúlt évi munkájáról és az idei feladatokról tanács-, koztak pénteken a MÉM- ben a megyei tanácsok vb- elnökhelyettesei. Az érte­kezletet dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter nyitotta meg. aki elmondta: a ké­sei kitavaszodás a mező- gazdaságban súlyos gondot okoz, de semmiképpen sem uralkodhat el egy olyan hangulat, hogy ilyen körül­mények között idén már eleve nem lehet teljesíteni az idei előirányzatokat. A lehetőségekkel úgy kell bánni, hogy a rendelkezés­re álló időt minél jobban ki lehessen használni. A termelő üzemeket újabb intézkedésekkel igyekeznek megsegíteni az eléggé ne­héz helyzetben. a színen, hanem mai em­berek idézik meg őt a for­radalom különböző szaka­szaiban, levelek, jegyző­könyvek. emlékezések se­gítségével. Érdekessége a darabnak, hogy nincs fő­szereplője, a társulat 14 él­vonalbeli művésze egyfor­mán veszi ki részét a szö­veg tolmácsolásából. A díszbemutató április 21-én, este 8 órakor lesz, s ezt követően május 5-ig mindennap, összesen 30 előadáson adják elő a da­rabot, délelőtt ifjúsági elő­adáson, este pedig a nagy- közönség számára. A Nem­zeti Színház a' darabot a későbbiek során is felveszi repertoárjába. listát „Miért csak ilyen keveset kérnek?” Azonnal intézkedett, hogy megkap­junk mindent, amire a ten­gerészeknek szüksége van. 3921 februárjában Vla­gyimir Iljics fogadta Da- gesztán képviselőit. A be­szélgetés körübelül egy órán át tartott, hiszen Le­nin rendkívül nagy figyel­met szentelt a nemzetiségi kérdésnek, a nemzetiségek- lakta körzetek igényeinek. A. Taho-Godi, a delegáció vezetője így idézte visz- sza ezt a találkozást. „Le­nint mélységesen érintette beszámolónk a hegyekben élő parasztok nyomorúsá­gos helyzetéről, az asszo­nyok helyzetéről, akik még vízért is óvakodva mennek, hogy rongyaikat takargas­sák, mert ebben a körzet­ben nincs semmiféle textil- manifaktúra. Iljics azon­nal intézkedett, hogy Da- gesztán textilgyárat kap­jon”. 1922-ben jelentős ese­mény zajlott le, megalakult a Kaukázisontúli Föderá­ció. Lenin dolgozószobájá­ban, a bejárát mellett nem véletlenül függ a1 Kauká­zus térképe, amelyen Lenin kérésére pontosan megje­lölték a Kaukázusontúli Köztársaságot. Egy keret­be foglalva öt térkép he­lyezkedik el' egymás mel­lett. A nemzetiségi - köztár­saságokból ma érkező mú­zeumlátogatók különösen nagy figyelemmel ismerked­nek ezzel a térképpel. Egyi­kük például a következő­ket írta a látogatók köny­vébe: „Vlagyimir. Iljics so­ha nem feledkezett meg óriási hazánk legeldugot­tabb részéről, s a benne élő legkisebb népről sem. I. Musztafajev, I. Abdulla- jev, T. Huszeinov az Azer- bajdzsáni SZSZK-ból. 1955. okt. 18.” Gyakran érkeztek vendé­gek Közép-Ázsiából. Nagy, barna bőrkötésű fényképal­bum idézi fel a Turkesz- tánban 1919-ben lezajlott forradalmi eseményeket. A képeken vöröskatonák egy­ségei, a fehérterror áldoza­tai, az első asszonyok, akik levetették a fátylat, és műemlékké nyilvánított cso­dálatos épületek képei. A látogatók könyvében a Szovjetunióban élő népek minden nyelvén találunk bejegyzéseket. A. Bagda- szárján Csecsen-ingus-föld- ről érkezett, Groznijból, az olajbányászvárosból. „Én nem vagyok orosz, de meg- hatottan szeretnék köszö­netét mondani az orosz népnek, amely V. L Lenint adta”. A ma már múzeum dolgozó- szobában mindig soknyelvű beszéd hangzik. Tudósok, munkások, újságírók, pa­rasztok váltották és váltják ma is egymást. Sokan sze­rettek volna valami aján­dékot adni Leninnek. Miu­tán a küldöttségek távoz­tak, Lenin rendszerint a titkáraira bízta, hogy az ajándékokat továbbítsák az éhezőknek. Ha gyümölcsöt hoztak, átküldette a gyer­mekeknek, vagy a kórhá­zaknak, azzal, hogy feltétle­nül mondják el, az ország melyik vidékéről küldték. Néha persze furcsa esetek is történtek. Ligyija Alek- szandrova Fotyijeva vissza­emlékezéseiből tudjuk a kö­vetkezőket: Lenin egy Bu- harából érkezett küldöttsé­get fogadott. Miután elmen­tek, Fotyijeva egy sürgős irattal be akart menni Vla­gyimir Iljicshez, de az ajtó belülről be volt zárva. Nyugtalankodott, nem tör­tént-e valami baja, ezért a folyosóról nyíló ajtón akart bejutni, de azt is zárva ta­lálta. A dolgozószoba előtt álló őr azt mondta, hogy Lenin nem hagyta el irodá­ját. Csak nem történt vala­mi, nem lett rosszul? „Ko­pogtatni kezdtek, amikor végre kinyílt az ajtó. A kü­szöbön ott állt Lenin — ki­csit zavarban — egy tar­ka buharai köntösben és tyu- bitejkában (kis hímzett sap­kában). Lenin elvből ellenezte, hogy ünnepeljék. 1920 áp­rilisában a IX. pártkong­resszus egyik ülésén azt javasolták, hogy emlékez­zenek meg Lenin 50. szüle­tésnapjáról. Az indítványt nagy tapssal fogadták. A A jelenlevő Lenin ellenke­zett, s amikor életét, mun­kásságát kezdték méltatni, tiltakozásul elhagyta a ter­met. 1920. április 20-án a moszkvai pártbizottság még­is megrendezte az ünnepi gyűlést. Lenin csak a nagy­gyűlés végén jelent meg a teremben. Kértük, hogy szó­laljon fel. Azzal a kéréssel kezdte, hogy változtassanak az ilyen jubileumokon, majd egész beszédét a párt feladatainak szentelte. Az elbizakodottság veszélyeire hívta fel a figyelmet. (Folytatjuk.) A Nemzeti Színház ünnepi műsora Gyurkó: Fejezetek Leninről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents