Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
IMPORT Élelmiszeriparunk beru-i házásaihoz gépi berendezéseket importál a KOMPLEX Vállalat. A bécsi Theo Seitz gyártól tavaly 100 ezer dollár értékű borászati berendezést (palackozó gépsorokat, szivattyúkat. adaptáló berendezéseket, szűrő-, címkéző- és egyéb gépeket) készíttet a Magyar Állami Pince- gazdaság, a szeszipar és a Vidéki pincegazdaságok részére. A KOMPLEX 1969- ben körülbelül másfél mil- :ó dollár értékű élelmiszeripari gépet és alkatrészt importált Ausztriából. Az idén is jelentős megrendeléseket adott, amelynek szállításai rövidesen megkezdődnek. A külkereskedelmi vállalat ezenkívül több hűtőipari és sütőipari berendezés leszállítását intézi. PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Nagy Ottó A megye mezőgazdaságában, így a parasztság jövedelemforrásaiban jelentős helyet foglal el a szőlő- termelés.Sajnos, az ültetvények húsz százaléka kiöregedett, további tizenöt százaléka pusztulóban van. A terület harminc százaléka közepes termőképességű, vagyis 18—25 mázsa holdankénti termést tud csak adni. Ez nem jövedelmező termelés sőt a nagyüzemi gazdálkodás keretein belül ráfizetéses. Bizonyságul vegyük a hagyományos telepítések tavalyi terméseredményeit. A számításoknál a hivatalos árat vettük alapul. A furmint átlagosan, a hagyományos telepítéseken, 20 mázsát adott. Az összes ráfordítás meghaladta a tizenegyezer forintot a gazdaságokban A termésért mintegy tízezer forintot kapott az üzem. a mézesfehér esetében is hasonló a helyzet, bár a termésátlag magasabb volt, 29 mázsa holdanként. A ráfordítás itt is kereken tízezer-kilencszáz, a bevétel tízezer-nyolcszáz forint. Hasonló a helyzet a többi fajtáknál is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a szőlőtermelés jelentős része nagyüzembe került ugyan, de a termelés — a terület zömén — változatlanul kisüzemi módon folyik. Az előbbi számokból is következik, hogy ha a bővített újratermelést meg akarjuk valósítani, akkor a gazdaságos szőlőtermelés alsó határa 30—40 mázsa holdankénti átlag között van. Ehhez jön az a kockázat, amit az időjárás bizonytalansága miatt szükséges számba venni, amely mintegy 20—30 százalékot jelent. A termelékenység növelésének több módja van, de ez alkalommal csak az ültetvény korszerűsítésével szeretnék röviden foglalkozni. Alapvető: a hozamok növelése. A számítások alapján 20—25 százalékos ráfordítás-emelés 60—70 százalék hozamnövekedést eredményezhet, ha ez szakszerűséggel párosul. A ráfordítás emelkedése a nagyobb ada- gú műtrágya-felhasználásból, a magasabb munkabérből Szőlőültetvények korszerűsítése és a beruházások utáni amortizációs költségek növekedéséből származik. A gépesítéssel szintén növelhetjük a termelékenységet. a megye ültetvényeinek 70 százaléka 120 centiméter sortávolság alatt van. Ennek körülbelül 40—45 százaléka átalakítható széles sorú ültetvényre. A jelenlegi színvonalat figyelembe véve a 150 centiméter sortávolság alatti ültetvény gépi úton nem művelhető. Csak a 240 centiméternél szélesebb sortávolságú szőlőtelepítés gépesíthető megnyugtatóan. Az elkövetkező időszak egyik fontos feladata, azoknak az ültetvényeknek átalakítása, melyek még jó termők, és melyekről legalább tizenöt évig kielégíthető hozam várható. Az átalakítást indokolja; a munkaerőhiány csökkentése, a szezoncsúcsok megszüntetése, valamint a jövedelmezőség emelése. Alföldi viszonyok között a gépesített szőlőkben, 20— 25 százalékos munkaerő-megtakarítás érhető el. Igaz, hogy az átalakítás jelentősen emeli az anyag- és eszközfelhasználást, de ez a többletráfordítás nagyobb hozamot eredményez. Az Országos Szőlészeti ér Borászati Kutató Intézetben végzett számítások szerint 1000 forinttal magasabb munkabér-felhasználás 43 liter bortöbbletet hozott. Ugyanakkor ezer forinttal több értékű anyag- és eszközráfordítás 170 literrel több termést eredményezett. Ebből logikusan következik, hogy a termelékenység fokozása nem a munkaerő-felhasználás emelésével érhető el, hanem olyan korszerű ültetvények létrehozásával, amelyeknél nagyobb lehet a műtrágya-felhasználás, jobban megoldható a növény- védelem, gépesíthető a talajmunka, valamint a betakarításnál a szállítás. A hagyományos ültetvények korszerűsítését többféleképpen meg lehet oldani. Az egyik módszer, amikor minden második sor kivágásával gépi művelésre alkalmassá válik az ültetvény, a tőkeszám csökkentése a megmaradó sorok nagyobb terhelésével ellensúlyozható. A másik módszernél minden nyolcadik, kilencedik sor kivágásával utat nyitunk a növényvédő gépnek. A talajmunkák viszont így nem oldhatók meg. Ahol az éghajlati viszonyok megengedik, és jobbak a talajadottságok a sortávolság megváltoztatásával együtt rá lehet térni a magas művelésre. Minden korszerűsítésnél figyelembe szükséges venni néhány alapvető szempontot. A korszerűsítés előtti években a kivágandó sorokat erősen le kell terhelni. Különösen vonatkozik ez a magas művelésre történő átállásnál. A megmaradó tőkéken törzset kell nevelni, ezeken az első évben terméskiesés jelentkezik. A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy ilyen művelés esetén két-három éven belül — a gyökérzet erőteljesebb fejlődése következtében — jelentős termésemelkedésre lehet számítani. Az átalakítással egyidőben nagyadagú műtrágvázást végeznek a gazdaságok. Az átalakításoknak fontos előfeltétele a művelésmódnak megfelelő támberendezés létesítése, a szükséges erő- és munkagépek beszerzése. Minden feltételt nincs mód itt felsorolni, csak a legfőbbeket említettem. A termő szőlő korszerűsítésének jó példája található Kecskeméten az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet katonatelepi üzemében, ahol az átalakítások szakszerű végrehajtása óta a termésátlagok folyamatosan emelkednek. Gödör József, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa Több takarmány, több jószág Az állattenyésztés további fejlesztéséhez szükséges a takarmánytermesztés ki- terjesztése. Megvizsgáltuk a megye három termelési körzetében a számosállatlétszám és a szemestakarmány-termesz- tés arányát. A bácskai területen 1960-ban egy számosállatra 11,8, 1969-ben 34,5 mázsa szemestakarmány jutott. A Duna menti körzetben hasonló időszakban 14,8, illetve 26,9 mázsa volt az arány. A legnagyobb termelési körzetünkben, a Homokhátságon viszont alig nőtt a meny- nyiség. 1960-ban 15,8, 1969-ben 17,6 mázsa szemestermény-termés jutott egy számosállatra, annak ellenére, hogy itt a legsűrűbb az állomány. Súlygyarapodás Ezek a számok beszédesen bizonyítják, hogy az abraktakarmány-ellátás szempontjából ez a körzet áll legrosszabbul. A vetésszerkezet megváltoztatása, a csökkenő rozsterület, lehetővé teszi az egynyári -lálastakarmány-termés nagyobb mérték*! fejlesztését, feltételes juhlegelők létesítését. Nemcsak ebben a körzetben, hanem a megyében is igen alacsony az évelő pillangósok aránya. Ha ehhez hozzávesszük — a kukorica és az őszi árpa kivételével —, a termésátlagok alacsony voltát, akkor máris kibontakozik előttünk a tennivaló. Indokolatlanul magas abrakfelhasználás révén tudunk csak egy kilogramm húsgyarapodást elérni az állattenyésztésben. A helyzeten mindaddig nem is változtathatunk, míg a beltartalmilag értékes, fehérjékben gazdag tömegtakarmány termesztést nem fejlesztjük. Jelenleg a megyében egy kilogramm súlygyarapodáshoz a szarvasmarha-tenyésztésben 3 és fél, a barom fiten v '--ztésben 3,1, a sertéstenyésztésben pedig 4,7 kilogramm koncentrált takarmány szükséges. Az új, szakosított telepeken például a mélykúti Űj Élet, a tompái Kossuth, a borotai Egyesülés Termelőszövetkezetben már ennél jóval alacsonyabb takarmány-felhasználással tudnak egy kilogramm súlygyarapodást elérni a sertés- tenyésztésben. Csengődi kísérletek Ismeretes, hogy a kormányzat a szakosított telepek építésének állami támogatását 70 százalékról 5Ó százalékra mérsékelté, egyidejűleg felemelte az állati fehérjékben gazdag takarmánytápok és koncentrátumok árát. A termelő üzemek vezetői kifogásolják a módosításokat és felvetik, hogy a támogatás arányának meg\íáltoztatása mérsékli a fejlesztést és a bővítést A beltartalmilag értékes táptakarmányok legfontosabb összetevője, az állati fehérje, importból származik és a népgazdaság teherbíró képessége nem teszi lehetővé a nagyobb behozatalt, illetve alacsonyabb áron történő értékesítést. A számítások szerint az új szakosított telepeken a magasabb tápáárak mellett is jelentős nyereség származik a sertéshizlalásból. Véleményem szerint az abraktakar- mány-ellátást jelentősen meg lehetne javítani a homokhátsági földekben. Csengődön már évek óta folynak a kísérletek. A kukorica és az egynyári szálastakarmányok öntözéses körülmények közötti termesztésében , kellő talajerőutánpótlás mellett, kiváló eredmények születtek. Egy katasztrális holdon esetenként 40 mázsán felüli kukoricatermést értek el májusi morzsoltban számítva. Hasonlóan figyelemre méltó eredmények születtek a takarmánykeverékekkel kapcsolatos kísérletek során is. Pillangósok Szükséges kiterjeszteni az évelő, talajgazdagító, pillangós virágú takarmánynövények termesztését. Még állami támogatással is érdemes lenne ezek telepítését szorgalmazni, a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó szövetkezetekben igen alacsony az arányuk, a szántóterület alig 3—4 százalékán vetik a pillangósokat. a legértékesebb talajregenerátor és a fehérjében gazdag tömegtakarmány hiánya fékezi az állattartás kibontakozását és az egészséges vetésszerkezet kialakításának is gátat vet. A legutóbbi megyei takarmánytermesztési értekezleten mindezekről sok szó esett és bízunk benne, hogy a termelő üzemek az idén, elsősorban a Homokhátságon, nagyobb mértékben élnek a takarmánytermesztési lehetőségekkel. Dr. Maár András A baromfi tartás korszerűsítése és a tojástér- melés növelése az utóbbi időben a tudományos kutatómunka középpontjába került. A baromfiak ketreces nevelése az egész világon egyre jobban terjed. Angliában a tyúk- állomány 80, az NSZK- ban 60 százalékát ketrecben tartják. Nálunk is tért hódít ez a tartási mód és a Mezőgazdasági Tervező Vállalat által készített ketreces tojóházak nemcsak itthon, de külföldön is sikert arattak. A Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézet nemrég tartott vizsgálatai szerint a ketreces tartás a tyúkok teljesítményét nem csökkentette, az átlagos Egyszer« és olcsó tojássúly két grammal több, a napi takarmány- fogyasztás mintegy 10 grammal kevesebb, mint a mélyalmos tartásnál. A ketrec karbantartása szakképzettséget nem igényel, egy gondozó 10 ezer állatot is el tud látni. A beruházási igény mintegy 35, a termelés önköltsége pedig 7—8 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos tartásnál. A számítások szerint a ketreces tartás általános bevezetésével nagyüzemeink a jelenlegi másfélmilliós tojóállományt néhány év alatt ötmillióra növelhetik. Ez az áttérés csaknem 500 millió forinttal kevesebbe kerülne, mintha a fejlesztést a hagyományos mélyalmos módszerrel valósítanák meg. Nagy előnye a három- szintes tojóketrecnek a konstrukció egyszerűsége. A termelőszövetkezet, vagy az állami gazdaság saját házi brigádja is össze tudja szerelni. Kezelése is egyszerű, mechanizmusa gombnyomásra működik. A tojás tisztán marad, s szállító- kocsi segítségével közvetlenül papírtálcára gyűjthető. A tojásgyűjtő csatornában kétnapi tojás- mennyiség is elfér. I. S. A fogyasztási cikkek bemutatója lesz a 25. Szegedi Ipari Vásár Három megyei vállalat állítja ki termékeit Az idén július 17-e és 26-a között rendezik meg az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozójára lehetőséget nyújtó 25. Szegedi Ipari Vásárt. A kettős jubileum jegyében sorra kerülő ipari seregszemle az iparosodó alföldi városok, egész Dél-Magyarország ipari fejlődését szemléltető reprezentatív árubemutató lesz. A vásáron több országos nagyvállalattal együtt összesen 130 magyar kiállító mutatja be termékeit. A szegedi vásár olyan kérdésre is választ ad majd, hogy mikor és hol, mennyiért lehet vásárolni az új fogyasztási cikkeket. A vásár célja az idén em több, mint a belföldi kereslet és kínálat földerítése, az egyes árucikkek iránti érdeklődés alapján. A vásáron kiállított termékek megvásárolhatók, s megrendelhetők lesznek. Tehát nem csupán árumintavásár lesz a szegedi jubileumi vásár. Mint már a korábbi esztendőkben, az idén is szolgálja majd a határmenti árucsere-forgalom növelését. A magyar kiállítók mellett 20 jugoszláv vállalat mutatja be az árucserére ajánlott termékeket. A Szegedi Ipari Vásárt az idén nemcsak a hagyományos vásárterületen rendezik meg. A nagy ipari és kereskedelmi érdeklődés már az előkészületek időszakában „szétfeszítette” a vásár kerítését. Újabb iskola- épületeket bocsátanak a kiállítók rendelkezésére. Lényegében megduplázódik a kiállítási terület és közel négyezer négyzet- méter fedett és négyezer méter nyitott területen mutatják be termékeiket a magyar és külföldi vállalatok. A szegedi vásár iránti érdeklődésre jellemző, hogy máris kitehetik a táblát: „telt ház”. Most, hogy lezárultak a vállalati jelentkezések, elmondhatni, hogy a 25. alkalommal tovább erősödik a szegedi vásár könnyű- és élelmiszeripari jellege. Ebben nagy szerepe van a közel 30 budapesti nagyvállalatnak és az ország 15 megyéjéből részt vevő mintegy 50 kiállítónak. Bács-Kis- kun megyéből a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat, a Bajai Épületasztalospari és Faipari Vállalat és a Kalocsai Műanyagfeldolgozó és Gumiipari Vállalat mutatja be termékeit. A minden eddiginél nagyobb területen megrendezésre kerülő Szegedi Ipari Vásár a fogyasztási cikkek nyári bemutatója lesz.
