Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
1970. április 15, szerda S. oldal Az oktatási igazgatóság tudományos ülése Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére április 21-én. kedden tudományos ülést rendez az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága mellett működő Oktatási Igazgatóság. Az ülést Kecskeméten, a Berkes Ferenc kollégiumban tartják, n Megnyitót mond dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára. Ezután dr. Kalocsai Dezső, a Szegedi József Attila Tudományegyetem déHétfőn délután a KPM Közúti Igazgatóságán az érdekelt szervek képviselői, válamint a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat vezetői a zord téli időjárás által tönkretett, felfagyott útburkolat javításának, illetve újraépítésének meggyorsításáról tanácskoztak. Az értekezlet végén Szilágyi Attila főmérnök, a Közúti Igazgatóság egyik vezetője foglalta össze számunkra az elhangzottakat: — A téli időjárás jelentős károkat okozott a megye közútjain. A Budapest—Baja—Hercegszántó közötti úton 130, a Kecskemét—Dunaföldvár közötti úton 11, a Solt—Tompa közötti úton 18, a kecskémét—sükösdi úton 7, a Szeged—Baja—Bátaszék közötti út Bács megyei szakaszán pedig 5 kilométer hosszúságban kell az utat kijavítani. Ehhez nem kevesebb, mint 16 ezer tonna kőzúzalékra lenne szükség, ugyanakkor csak 12 ezer tonna áll rendelkezésre. A kátyúk eltüntetése megkezdődött, de vontatottan halad. Ennek egyrészt az az oka, hogy nincs elég kánja tart előadást Lenin az ember címmel. Az ülésen számos korreferátum hangzik el. Felszólal többek között Pozs- gai Imre, a Központi Bizottság alosztályvezetője, dr. Szigeti Endre, a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, Szobolevszky Sándor, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegéde, dr. Horuczi László, a Szegedi József anyag, másrészt akadályozza a nagy szállítási távolság is. Sokkal rosszabb a helyzet az utak újraépítésénél. Kecskemét—Helvécia között 800, Kecskemét—Kiskőrös között 500, Kecskéimét—Hetényegyháza között szintén 500 méternyi szakaszon kell az utat újjáépíteni. Izsák—Kiskunfélegyháza között 2, Solt— Tompa között 1,3, a homo- rudi bekötőúton pedig 2,5 kilométer új pályát kell a Kecskeméti Közúti Építő Vállalatnak készíteni. Ehhez az előzetes felmérések szerint 11 ezer tonna kőzúzalék, s 200 tonna bitumen szükséges. A bitumen rendelkezésre áll, azonban a 11 ezer tonna kőzúzalékból mindössze 500 tonna érkezett. Az operatív értekezleten résztvevők megállapodtak abban, hogy a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője, Cs. Nagy Pál az országos szervek elé tárja a gondokat, s arra kéri a felettes szerveket, hogy mihamarabb biztosítsák a szükséges kőzúzalékot. Attila Tudományegyetem docense, továbbá az oktatási igazgatóság tanárai és a megyei pártbizottság munkatársai. Az ülés ünnepélyes befejezéseként osztják ki a megyei pártbizottság emlékplakettjeit a legjobb propagandistáknak. Megkezdődtek a magyar—svéd építésügyi együttműködési tárgyalások A Magyarországon tartózkodó svéd építésügyi küldöttség Eric Holmqvist munka- és lakásügyi miniszter vezetésével kedden délelőtt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba látogatott. A vendégeket Bondor József miniszterrel az élen az ÉVM vezetői fogadták, majd megkezdték a magyar-svéd építésügyi együttműködési tárgyalásokat. Bondor József miniszter tájékoztatta a svéd delegációt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium feladatköréről és elsősorban a hazai lakásépítés helyzetéről, az építés iparosításának eredményeiről, a további tervekről. Többek között elmondotta, hogy 1949-től mintegy 1 100 000 lakás épült az országban. A házgyári hálózat fejlesztésével segítik a népgazdaság nagy lakás- építési terveinek gyorsabb megvalósítását. A tervek szerint a jövő évben a házgyárak és a panelüzemek segítségével 24 200, s előreláthatóan 1975-ben már 38 800 korszerű lakás épül az országban panelekből, házgyári elemekből. A kőzúzalék hiánya lassítja az útjavítást Mi újság a Vajdaságban? A kaposvári mezőgazdasági i főiskola tanárai Eszéken Az eszéki mezőgazdasági főiskola meghívására a kaposvári mezőgazdasági főiskola munkaközösségének 13 tagja a napokban Szlavóniában járt. Két napot töltöttek ott. Ellátogattak a djakovói és az eszéki ipari-mezőgazdasági kombinátba, és még néhány eszéki munkaközösségbe. A két iskola képviselői megbeszéléseket folytattak. A magyar szakemberek előadást tartottak az eszéki mezőgazdasági főiskola növendékei számára. Árvízvédelmi intézkedések a Duna és a Tisza mentén Sava Mihic ismert vajdasági vízgazdálkodási szakértő közölte, hogy a Duna és a Tisza egyes szakaszain a magas vízállás miatt rendkívüli árvíz- védelmi intézkedéseket kellett tenni. A Tisza és a Bega alsó folyásán, valaminta Duna bal oldalán ez már meg is történt. A Tisza vízállása naponta 10—15 centiméterrel emelkedik, s emiatt e folyó mentén elrendelték az árvízvédelmet, mert egyes helységekben feltör a víz és a töltések is átnedvesedtek. Veszélyben van Bácska legdélibb csücske a Duna és a Tisza között, úgyhogy Koviljtól Titelig is elrendelték az árvízvédelmet, akárcsak Kovin- tól Dubovacig. A jelek szerint a Duna vízállása csökkenni fog, a Tiszáé még bizonytalan. De mivel a Duna felső folyásánál még igen sok hó van, s az időjárás kiszámíthatatlan, a vajdasági vízgazdálkodási szolgálat minden eshetőségre felkészülve, megtette a kellő óvintézkedéseket. Közös jugoszláv— magyar híd épül a Dráván Az illetékes magyar és jugoszláv hatóságok között megegyezés jött létre: a magyarországi Drávasza- bolcs közelében közösen építenek hidat a Dráván, összekötik a szlavóniai Nasicét Péccsel. Ez lesz a második közös befektetéssel épített Dráva-híd. A Virovitica és Barcs közötti hidat tavaly adták át a forgalomnak. A 300 méter hosszú hídnak fontos szerepe lesz a Dél-Dunántúl és Észak- Szlavónia közti áru- és idegenforgalom fellendítésében. Elkészülése után például Nasicéból mindössze egy óra alatt el lehet jutni Harkányba, a híres magyar gyógyfürdőbe, ahova egyre több jugoszláviai beteg jár. A két ország szakemberei április második felében ismét összeülnek, hogy pontosan meghatározzák a két fél kötelezettségét. Fokozódik a borkivitel Vajdaság tizenhárom szőlő-, bor- és gyümölcs- termelő vállalatának képviselői Újvidéken megalakították szakosztályukat, és megtárgyalták a borkiviteli lehetőségeket. A jelenlevők üdvözölték a borkiviteli biztonsági alap megteremtését, ami teljesen felnyitotta a határsorompót a bor előtt. Az eddig megkötött szerződések szerint a Vajdaság a tavalyi 3200 vagonnal szemben az idén 6600 vagon bort szállít Nyugat-Német- országba, Svájcba és az Egyesült Államokba. ' A borkivitel fokozásával a telt pincéket némileg kiürítik és ez nyilván lenLJUDMILLA KUNYECKAJA: /leni" dolgűzészobájában * 2. Beszélgetés parasztokkal A világ 1970. április 22-én megemlékezik Lenin születésének 100. évfordulójáról. A Kremlben, Lenin dolgozószobájában és lakásán emlékmúzeum idézi életének utolsó éveit. Este 6-tól 7-ig Lenin az OK(b)p Központi Bizottságának ülésén elnökölt, amely a Közoktatásügyi Népbiztosság átszervezéséről tárgyalt, Elkészítette a Központi Bizottság határozattervezetét és a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozó kommunistákhoz lalkozó bizottság ülésén elnökölt. Ugyanezen a napon Lenin lediktált egy csomó levelet: a Marx—Engels intézet igazgatójának mellékelte Marx és Engels leveleinek német nyelvű kiadását, és kérte, közöljék, honnan valók az általa Mindig jutott ideje, hogy emberekkel találkozzék. szóló dekrétumtervezetet. Átolvasta az átszervezésről előkészített anyagot és megjegyzéseket írt hozzá. A titkár a következő cédulát vitte be az ülésre: „Tudná-e fogadni ma V. Szoko- lovot (a szibériai forradalmi bizottság tagját)? Azt mondja, hogy sürgősen beszélnie kell önnel, nagyon kéri, többször is telefonált”. Lenin azonnal válaszolt is a hátlapon: „Jó. 1 órára jön hozzám Krzsi- zsanovszkij, azután Szoko- lov, közölje vele telefonon”. Vlagyimir Iljics este ismét a Közoktatásügyi Népbiztosság átszervezésével fogdületet ad a szőlőtermesztésnek, amely az utóbbi időben egy kissé lemaradt. Palics szebb lesz, mint valaha A Szabadkai Hitelbank jelentős összeget hagyott jóvá az idegenforgalom fejlesztésére szolgáló alapnak: 1 880 000 dinárt. Ezt az összeget Palics legégetőbb problémáinak megoldására fordítják. — Nem annyira fejlesztésről van szó, mert az csak nagy beruházásokkal, új szállodák, fürdők, sporttelepek építésével, a víz megtisztításával érhető el — mondotta Franki Gyula, az idegenforgalmi gazdaság egyik szabadkai mozgatója —, hanem csak szépítésről. Mindenesetre rövidesen levehetjük a napirendről a legégetőbb kérdéseket. A legnagyobb összeget a közvilágítás kiterjesztésére és korszerűsítésére fordítják. Nemsokára fényárban úszik majd a Spliti fasor, de az Amerikai fasor is, hogy csak a végeket említsük. Utak is épülnek, aszfaltburkolat borítja majd a sétányokat. Csónakkikötő épül a parkban és a nyaraló]telepen, vízi sporteszközökre is jut pénz, csónakokra, vitorlás csónakokra. A szökőkútat megújítják, s pad is több lesz a parkban, mint eddig.-összeállította: K. A. megjelölt részek. Megfontolandónak tartotta, nem lehet-e megvásárolni Németországtól Marx és Engels összes leveleit, vagy legalább a fotókópiákat. A Népbiztosok Tanácsa felelős titkárának írott levélben arra hívta fel M. Gorbunov figyelmét, hogy fel- télenül segíteni kell L. O. Martensznek, a szovjet kormány Amerikában levő képviselőjének. Elolvasta a kiváló amerikai publicista John Reed feleségének levelét, aki kihallgatást kért Lenintől. Válaszolt az Állami Tervbizottság munkatársának, Sziromolotovnak, és aláírta meghatalmazását, amellyel az Uraiba utazik, hogy a helyszínen vizsgálja meg, mennyi idő alatt lehet helyreállítani az üzemeket, megindítani a termelést, N. A. Szemasko egészségügyi népbiztosnak válaszolt arra a kérésre, hogy küldjenek kórházvonatokat a Krímbe. És még mindig nem ért véget Lenin munkanapja, bármilyen zsúfolt volt is a program, már eddig. Még belefért egy megbeszélés G. M. Krzsi- zsanovszkijjal, az Állami Tervbizottság elnökével, Vlagyimirov pénzügyi népbiztossal, a szibériai forradalmi bizottság tagjával, Szokolovval és egy Csehszlovákiából érkezett elvtárssal, Ruzickával. Ha végignézzük ennek az egy napnak a titkárok rögzítette programját, világossá válik, hogy Lenin milyen fontos, égető állami kérdésekkel foglalkozott. És itt még nem szerepelnek a telefonbeszélgetések, az üléseken lezajlott eszmecserék. Milyen szervezett és jól megtervezett munka kellett ahhoz, hogy Leninnek minderre jusson ideje! De bármelyik munkanapját vizsgáljuk is, mindig jutott ideje arra, hogy emberekkel találkozzék. Ez volt életének törvénye. Lenin és a tömegek szerves kapcsolatának egyik legjellemzőbb példája az a határozat, amely az új gazdasági politika, a NÉP, az államkapitalizmus bevezetését eredményezte. Amikor Lenin ezt a kérdést napirendre tűzte, még a párt és az állam több vezetője is meghökkent. De Lenin az új gazdasági politikát az egyetlen helyes és lehetséges politikának tartotta, amellyel véget lehet vetni a gazdasági zűrzavarnak, megteremthetik a város és a falu közötti árucserét, lerakhatják a szocializmus alapjait. Azokban a napokban, amikor a X. pártkongresz- szus előkészítése folyt, a Népbiztosok Tanácsa elnökének fogadószobájában naponta megjelentek a parasztok küldöttségei. Büszkén mondogatták, hogy maga Lenin hívta őket „tanácsra”. Valóban így volt. Táviratok sorát küldték az ország különböző vidékeire az idézetthez hasonló szöveggel. 1921. március 1-én a következő táviratot továbbították: „Ufa, a kormányzósági végrehajtó bizottság elnökének. Kérem, haladéktalanul továbbbít- sák az ufai járás Beketovo falujába (32 verszt Ufától az Orenburgi úton) Alek- szej Romanovics Saposnyi- kovnak és Tarasz Grigor- jevics Konarovnak a meghívást, hogy néhány napra utazzanak Moszkvába, a parasztságot és a paraszti gazdálkodást érintő fontos kérdések megtanácskozásá- ra. Az üzenetet fürge, értelmes emberrel küldjék Beketovóba. Ha utaznak, azonnal biztosítsanak nekik helyet a kongresszusi küldöttek kocsijában, lássák el őket élelemmel és minden szükségessel az útra, figyelmesen gondoskodjanak róluk, az eredményről közvetlen vonalon értesítsék A. Cjurupa élelmezésügyi népbiztost. A Népbiztosok Tanácsának elnöke, Lenin”. Lenin és a parasztok beszélgetései, a Bednota (Szegényparaszt) című újsághoz érkezett levelek, a parasztok kongresszusain és konferenciáin elhangzott felszólalások összesítése jó anyagot szolgáltatott a párt új programjának kidolgozásához. A X. kongresszuson a terményfelesleg kötelező beszolgáltatásának a terményadóval való helyettesítéséről szóló beszámolóban Lenin arról beszélt, hogy a parasztság elégedetlen a kialakult kapcsolatokkal, nem akar és nem tud tovább ilyen formák között létezni. Ez kétségtelen, és ez hatalmas dolgozó tömegek akarata, amivel számolni kell. Lenin azt is hozzátette: eléggé józan politikusok vagyunk ahhoz, hogy nyíltan kimondjuk — felül kell vizsgálnunk a parasztpolitikánkat. A kongresszus előtti napokban a moszkvai, a tam- bovi és a vlagyimiri kormányzóság parasztjai jártak Leninnél, aki a találkozás első pillanatától őszinte, nyílt beszédre hangolta vendégeit. O. I. Cser- nov szibériai paraszt 1921 februárjában járt Leninnél. Később így emlékezett erre a találkozásra. „Miért nagy ember Lenin? szerintem azért, mert amikor például engem, az egyszerű embert meghallgatott, rajtam keresztül az egész parasztságot hallgatta és a mondottakból azonnal meglátta a lenti helyzet teljes bonyolultságát.” (Folytatjuk}
