Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-14 / 86. szám

*. oMal í?W0. SprtTIs íl, keddi DIPLOMÁCIAI ese­ményektől volt zsúfolt a hétfői nap. Sisco, az amerikai külügymi­nisztérium államtitká­ra folytatta kairói megbeszéléseit. A kö­zel-keleti ügyekben illetékes amerikai dip­lomatát vasárnap Nasszer egyiptomi ei­nes: is fogadta, de a megbeszélésekről nem adtak ki közleményt. Mindössze annyi szűrődött ki, hogy az ál­lamtitkár hangoztatta Nasszer elnök előtt: Washington teljes mértékben támogatja a Bizonsági Tanács 1967. novemberi határozatát. A diplomáciai megfigyelők Sis­co kairói tartózkodásának fő célját az USA és az EAK kapcsolatainak megjavításában látják. Elsősorban gaz­dasági, kulturális és pénzügyi kapcsolatokról lehet szó, hiszen Kairó és Washington politikai, diplomáciai köze­ledésének komoly akadályai vannak. AZ IZRAELNEK nyújtott amerikai katonai és gazda­sági segítség nem az ENSZ 1967. novemberi határozatá­nak elfogadására és végrehajtására, hanem éppen az ellenkezője ösztönzi Tel Avivot. A Nem York-i négy­hatalmi tárgyalásokon képviselt amerikai álláspont lé­nyegében az izraeli kormány hivatalos politikáját követi és nem veszi figyelembe, hogy Tel Aviv érdekei ellent­mondanak az arabokénak. Sisco államtitkár kairói kije­lentésével ellentétben az amerikai békeindítványok nem is említik a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határo­zatát, csupán az 1967. júniusi tűzszüneti határozatot, és nem sürgetik az izraeli csapatok visszavonását. .TANZÁNIA fővárosában, Dar es Salaamban megkez­dődött az úgynevezett el nem kötelezett országok csúcs- találkozójának előkészítő tanácskozása. Ennek kapcsán a jugoszláv sajtó részletesen foglalkozik az értekezlettel, hangsúlyozva azt az ismert jugoszláv álláspontot, hogy a „harmadik világnak”, s általában a kis és közepes országoknak nagyobb szerepet kell kapniuk, illetve ki­vívniuk a nemzetközi életben, a fontos világpolitikai kérdések megoldásában. TEGNAP ötnapos hivatalos, látogatásra Bukarestbe érkezett Sunay, a Török Köztársaság elnöke, hogy vi­szonozza Ceausescu államelnök múlt évi törökországi látogatását. Cevdet Sunay személyében első ízben láto­gat török , államelnök a szomszédos szocialista országba. A tárgyalásokon központi helyet foglal majd el az euró­pai biztonság, s ezen belül a • balkáni államok közötti együttműködés. A NEMZETKÖZI közvélemény körében keltett felzú­dulás akadályozta meg, hogy halálos. ítéleteket szabja­nak ki az athéni terrorperben (mellyel lapunk más he­lyén foglalkozunk. Szerk.). Olyan görögökre szabták ki a szigorú ítéletet, akiknek egyetlen bűnük a diktatúra megtagadása volt. Hiszen megállapították, hogy semmi­lyen merényletet nem követtek el senki ellen. Az ítélet­ben nem az athéni tábornokok az egyedüli vétkesek. A CIA, amely őket hatalomra segítetté, Washington és a NATO, amely politikai és katonai segítséget nyújt a görög juntának, szintén felelős azért, hogy ma Athén­ben ilyen ítéletek születhetnek. K. A. Theodorakisz Párizsba érkezett Az AFP és az AP gyors­hírben jelentette azt az értesülését, hogy Mikisz Theodorakisz, a világhírű görög zeneszerző, akit a gö­rög katonai junta internált, hétfőn délután egy magán­repülőgépen elhagyta Gö­rögországot. A repülőgépet Jean Jacques Servan- Schreiber, a Francia Radi­kális Párt főtitkára bérel­te. Servan-Schreiber azért utazott Görögországba, hogy Franciaországba tanuló gö­rög diákok kérésére köz­benjárjon az athéni össze- esküvési per vádlottjai éle­tének megmentéséért. At­héni tartózkodása során több görög politikai vezető­vel találkozott, így Papado- pulosz miniszterelnökkel is. A súlyos tüdőbántalmak- ban szenvedő Theodorakiszt Franciaországban fogják gyógykezelni. Theodorakiszt a LeBour- get-i repülőtéren Melina Mercuri világhírű görög színésznő és a „Z” című film rendezője, Costa Gra­ves, valamint nagyszámú görög diák fogadta. Ami­kor Theodorakisz kilépett a repülőgépből a várakozó tömeg Szabadságot Görög­országnak kiáltással üdvö­zölte a zeneszerzőt. Az athéni terrorper Az athéni katonai tör­vényszék vasárnap délben hirdetett ítéletet a Demok­ratikus Védelem elnevezé­sű szervezet 34 tagja ellen indított perben. A bíróság a 34 vádlott közül 27-et bűnösnek talált és felfor­gató tevékenység miatt egy évtől életíogytiglanig ter­jedő börtönbüntetésre ítélt. Hét vádlottat felmentettek. A per fővádlottját, akit a rendszer erőszakos meg­döntésére tett kísérlettel és robbanóanyag tiltott tá­rolásával, szabotázsakciók szervezésével vádolták és Dionüszosz Karageorgasz 39 éves egyetemi tanárt, akire az ügyész halálbün­tetést kért: a bíróság élet­fogytiglani börtönre ítélte. Három vádlott, Georgiosz Mangakisz egyetemi tanár, Sztarakisz újságíró, akinek kettős (görög és francia) állampolgársága van és Lukasz vegyész 18 évi bör­tönbüntetést kapott. Az ügyész mindhárom esetben életfogytiglani börtönbün­tetés kiszabását kérte. Egy vádlottat 15 évi, egyet 10 évi, három vádlottat nyolc évi börtönbüntetésre ítél­tek. Úton a Hold felé Megkezdte tárgyalásait a francia gazdasági küldöttség Hétfőn délelőtt a Duna Intercontinental Szállóban sajtókonferenciát tartott a vasárnap Budapestre érke­zett francia gazdasági kül­döttség. Részt vett a tá­jékoztatón Georges Villiers, a francia gyáriparosok szö­vetségének tiszteletbeli el­nöke, a delegáció vezetője, Jean Regis, a szövetség magyar tagozatának elnö­ke, Georges Noreau, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ke­reskedelmi tanácsosa. Ott volt Farkas Mihály, a Ma­gyar Népköztársaság pári­zsi nagykövetségének ke­reskedelmi tanácsosa és Török József, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara állan­dó párizsi képviselője. — A 43 tagú francia de­legáció a legkülönbözőbb szakterületeket képviseli, és azzal a szándékkal jött Magyarországra, hogy fel­kutassa az újabb importle­hetőségeket, újabb magyar árucikkeket vásároljon és kooperációs megállapodáso­kat hozzon létre. (Folytatás az 1. oldalról.) 224 775 kilométerre távolo­dott el a Földtől és sebes­sége ekkor óránként mint­egy 5100 kilométer volt. A műveletet az amerikai te­levízió képernyőjén is látni ( lehetett. A UPI amerikai hírügy­nökség is megerősítette az AFP francia távirati iroda korábbi közlését, amely sze­rint az Apollo—13 útja iránt meglehetősen kicsi az érdeklődés az Egyesült Ál­lamokban. Ennek bizonyí­tására számszerű adatokat is tudott közölni. Míg az Apollo—11 múlt év júliusi holdrepülésének idején a vasárnaponként a nagykö­zönség számára megnyitott űrhajózási központot az el­ső vasárnap 33 000 ember kereste fel, az Apollo—12 novemberi útja során mint­egy 12 000 ember tett va­sárnapi kirándulást az űr­központba, most vasárnap becslések szerint csak 5—6 ezer ember látogatott el Houstonba. A hous toni űrközpont je­lenti, hogy a kedden haj­nali 3 óra 38 perctől végre­hajtandó harmadik pálya­módosítást törölték az űr­hajósok programjábóL Az Apollo-—13 utolsó 15 óra 30-as adatai a követ­kezők; Földtől való távol­ság: 280 592 km, óránként 4 208 km-es sebességgel halad az űrhajó a Hold felé. Az űrhajósok aludtak. A cukornádaraték kommunista műszakja HAVANNA (TASZSZ) Kubában a cukornádara­tási kampány jegyében zaj­lott le vasárnap a lenini kommunista műszak. Szov­jet, bolgár, csehszlovák, NDK, észak-vietnami és más szocialista országok- beli dolgozókkal együtt vágta a cukornádat Raul Roa külügyminiszter és a minisztérium több más funkcionáriusa. — A kubai nép mindenekelőtt kemény munkával emlékezik meg Leninről, azzal, hogy meg­oldja a rendkívül fontos népgazdasági feladatot: tíz­millió tonna cukrot termel az idén — mondotta az új­ságíróknak Raul Roa. Béke? Mi az? Hoa-binh vietnami nyel­ven annyit jelent, mint „béke”. Ezt a címet adták annak a filmnek, amely­nek hőse — a már har­minc éve folyó indokínai háború idején született gyermek — joggal ismétel­geti a kérdést: „Béke? Mi az? A közönséget legjobban megragadja az a szívetté- pő üzenet, amelyet a világ­hoz intéz: a megcsúfolt ár­tatlanság és a feldúlt gyer­mekkor üzenete. NEGYVENÖT ÉVE: A Vági-párt zászlóbontása A Tanácsköztársa­ságot követő véres ellen­forradalmi terrort a bur­zsoázia „alkotmányosabb’’ diktatúrája követte: a jo­gaitól megfosztott munkás­ságot gazdasági kiszolgálta­tottságba döntötték. A szo­ciáldemokraták által veze­tett szakszervezetek keveset tettek a proletárérdekek védelméért. Ezért a huszas évek közepén az elége­detlen munkások mind tö­megesebben léptek ki a szakszervezetekből, a leg­harcosabb szocialistákat pe­dig a vezetés zárta ki, mind a szociáldemokrata pártból, mind a szakszer­vezetekből. A vezetéssel elégedetlen munkásokat az is felháborította, hogy a készülő választásokra a szociáldemokrata vezetőség a Bethlen-kormánnyal szembenálló burzsoá-libe- rális pártokkal lépett szö­vetségre. Ez a paktum nem a munkásoknak, hanem az e pártokba tömörült pol­gárságnak kedvezett. Mind­ezek hatására az osztály­harcos munkásság legális szervezetekben működő képviselői, élükön Vági Ist­vánnal, egyetértésben az illegalitásban dolgozó kom­munista párttal, arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy kísérletet kell tenni egy forradalmi szellemű legális munkáspárt létrehozására. A Bethlen-kormány bizonytalan volt a kezde­ményezés megítélését ille­tően. Jó ideig azt hitte, hogy Vági és társai „jobb­ról” állnak szemben a hi­vatalos szociáldemokrata vezetőséggel. Azt hitték, hogy netalán a „keresz­tény nemzeti gondolat” hatott azokra a munkások­ra, akik a liberális-burzsoá pártokkal való együttmű­ködést ellenzik. Azt is re­mélték, hogy a szociálde­mokraták soraiban bekö­vetkező szakadás minden­képpen az uralkodó osztály érdekeit szolgálja majd. Ilyen helyzetbe került sor ma negyvenöt éve Buda­pesten az Aréna — a mai Dózsa György út — tizen­hét szám alatti Gradó- kávéházban a Magyar- országi Szocialista Munkás­párt, az MSZMP megala­kulására. A párt elnökévé az akkor negyvenkét éves Vági István ácsmunkást választották, aki kora ifjú­ságától részt vett osztálya küzdelmeiben, a Tanács- köztársaság idején az építő­Csehszlovák mérleg yrtnmnvxen ««■■ff««, JM/íMVff ttrfcmtino rrtoMi*ot*vmrncrt smm <uko*WW««A Az 1969. áprilisi pártplé- ftjMttaarf.aja* num óta eltelt egy év mér­legét vonja meg a Rude Právo hétfői számában Ka­rel Doudera, a lap főszer­kesztő-helyettese. Igazán csak akkor mérhetjük fel az eddig megtett út jelentőségét — írja —, ha figyelembe vesszük, hogy az állandó válsághelyzetek leküzdésével sikerült megterem­tenünk a mindennapos munkához szükséges nyugalmat. Ez lehetővé teszi egyúttal azoknak az emberi problé­máknak a megoldását és szükségleteknek a kielégítését, amelyekről ugyan korábban sokat beszéltek, de ame­lyekre idő és nyugalom hiányában nem fordíthattak fi­gyelmet. A politikai konszolidáció kihat a gazdasági életre is. Noha még nem lehetünk elégedettek a népgazdaság ál­lapotával, bizonyos jelek a javulásról tanúskodnak. Emelkedik a termelési görbe, stabilizálódik a belső piac, megszűnik a vásárlási láz, némely áruból ismét többet lehet kapni, s helyreáll a bizalom a csehszlovák koro­nában. Karel Doudera emlékeztet arra, hogy az eredmények sorában fontos helyet foglal el a Csehszlovákia és szö­vetségesei közötti bizalom felújulása. „S a kapitalista sajtóban minél kevesebb teret bizto­sítanak a Csehszlovákiáról szóló szenzációs* híreknek, annál inkább növekszik az érdeklődés országunk iránt a kapitalista államok kereskedelmi köreiben. Ez logikus fejlemény: a belső stabilitás megszilárdítja a nemzet­közi bizalmat is. Annak következtében, hogy a politikai helyzet megnyugodott, s gazdasági életünket reális ala­pokra helyezzük, megbízható partnerré válunk a kül­kereskedelem területén. munkások direktóriumában dolgozott, majd a Vörös Hadsereg építőmunkás zászlóaljának politikai biz­tosa volt. A huszas évek elején Vági a szociálde­mokraták győri, majd pécsi városi szervezetének titká­ra lett, s a párt egyik leg­tekintélyesebb vezetőjévé nőtte ki magát. A munká­sok nagy bizalommal vol­tak iránta, mert igazság­érzete, közvetlensége, hoz­zájuk fűződő bensőséges, baráti kapcsolata arról győzte meg őket, hogy Vági István szíwel-lélekkel az ő emberük. Az 1925. április 14-i zászlóbontást a magyar munkásmozgalomnak nagy­arányú fellendülése, a párt történetének egyik leggaz­dagabb időszaka követte. Az MSZMP marxista-leni- nist párt volt, legálisan meghirdetett programjába felvette a Kommunisták Magyarországi Pártja sok követelését. Egymás után alakította meg szervezeteit, a budapesti kerületekben és az ország minden ré­szében. Tatabányán és Sal­gótarjánban a bányászok legjobbjai, a Szolnok me­gyei és a kecskeméti agrár­proletárok, régi debreceni szervezett munkások, vihar­sarki kubikosok, napszá­mosok egymás után hozták létre a Vági-párt helyi szervezeteit. Az Alföld és a Dunántúl valamennyi megyéjében Szegeden, Ka­posváron, Zalaegerszegen és sok más városban, vala­mint a falvakon is működ­tek már 1925 második fe­létől az MSZMP szerve­zetei. A következő évben teljes erővel kibontakozott a burzsoá hatalom ellen- támadása a legális és ille­gális módszereket kitűnően összehangoló és felhasználó forradalmi munkásmozga­lom ellen. A rendőrség le­tartóztatta Vágj Istvánt és a KMP Központi Bizottsá­gának sok vezetőjét. Egy­idejűleg megkezdték az MSZMP helyi szervezetei­nek felszámolását. A csen­dőrparancsnokságok feldúl­ták a vidéki párthelyisége­ket, az ott talált könyve­ket, propagandaanyagot, iratokat elkobozták, a szer­vezetek tagjait vallatás alá fogták, felügyelet alá he­lyezték. A Gőgös Ignác, Hámán Kató, Őri Károly, Rákosi Mátyás, Vas Zoltán és 52 társuk, a Kommunisták Magyarországi Pártja ve­zetői ellen lefolytatott pert a Vági István, Poll Sán­dor, Rostás István, Szöré­nyi Sándor és társaik el­leni monstre-per követte. A Bethlen-kormány terv­szerű hadjáratot folytatott az osztályharcos munkás­ság szervezeteinek szétve­résére. A terrorhadjárat nagy veszteséget okozott a létfeltételei megjavításáért küzdő proletariátusnak. A Vági-párt működé­sének időszaka tapasztala­tokban és tanulságokban rendkívül gazdag, dicsősé­ges fejezete pártunk tör­ténetének. Vadász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents