Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-11 / 59. szám
i oldal 1970. március 11. szerda A nagyközségek sorában Változó Kunszentmiklós Í Alacsony, régi házban, búboskemencés tiszta szobában, eredeti csikóskulacs társaságában, a Kun Miatyánk fohász másolatának szomszédságában függ a falon egy kétszáz éves okmány Mária Terézia aláírásával. A helységnév így szerepel rajta: Kis Kun Szent Miklós. A dokumentum őrzője Szappanos Lukács, a népművészet mestere, aki a 30-as évektől az öreg Lölő cigányprímás kíséretével megismertette a világgal — és nem utolsósorban Magyarországgal — a kun verbunkost. A kiskun hagyományokat szervezetten a község művelődési házának rendezvényein ápolják, s hogy sikerrel, azt a Duna menti folklórfesztivál aranyérme, a különféle rendezvényekre invitáló meghívások is bizonyítják. (A kun gyerekek úgy tanultak meg járni, hogy hátra tették a kezüket, mintha verbunkost táncolnának — emlegeti az ősi tánc virtuóza, a 85. életévét töltő Szappanos Lukács.) í Beköltözők Nem véletlenül beszélünk hagyományokról amelyeket szép és nagy erőfeszítésekkel őriznek meg a községben. Kunszentmiklós változik, fejlődik. Az ősi település lakóinak összetétele fellazul. Üj lakónegyedek körvonalai bontakoznak ki. A jelenlegi vásártér területén a soron következő ötéves terv időszakában 120 OTP-, 30—40 állami és 60 KISZ-lakás falait húzzák fel. Bár tavaly 300 ember búcsút vett a községtől, de ötszázan itt telepedtek le. Tizennyolc cigánycsaládon lakás juttatásával segített a tanács. További 20 família lakásának az újjáalakításához 18 —20 ezer forinttal járultak hozzá. Évente 8—10 tanyát lebontanak a határban. A gazdák beköltöznek. (Még vakolatlan az egyik családi ház a Nyár utcábdn. Selyem Lajosék építették. Az Egyetértés Tsz-ben dolgoznak, a tömpöri réten levő tanyájukat mindeddig nem adták fel. Az épületben fürdőszoba vár arra, hogy kádat vásároljanak. A kövezett konyhában a viaszos vászonnal fedett asztalon a petróleumlámpa mellett elemmel működő rádió áll. Az épületben egyelőre a gyerekek laknak a nagymamával. Lajos a Kiskunsági Állami Gazdaságban talált magának szakmunkát. Irén, amellett, hogy a Hazai Fésüsfonó helyi telepén dolgozik, könyvelői tanfolyamra jár Dunave- csére, és a községi népi tánccsoport tagja. A fiatalok már kiszakadtak a kényszerű egyhelyhez kötöttségből.) Iparosodon nagyközség Az idei népszámlálás adatai szerint Kunszent- miklóson pontosan 7932-en élnek. A helység nem mezőgazdasági, nem iparosodó, hanem iparosodott község, mivel az összes keresők 58 százaléka már nem mezőgazdasági foglalkozású. Viszonylag tekintélyes létszámot foglalkoztat a Háziipari Szövetkezet, az Építőipari Ktsz. 1959-ben juhtejfeldolgozó üzem létesült. Ekkor viszont még több mint ezren rendszeresen ingáztak, 300—400-an pedig idénymunkára jártak a fővárosba és Kecskemétre. Tanácsi üzemként megalakult a Vastömeg- cikkipari Vállalat, amit később átvett a Villamos Berendezés és Készülék Művek. Két éve kivarró részleget hozott létre a Hazai Fésűsfonó. Ugyancsak 1968- ban megszűnt a gépjavító állomás, ahol a Csepel Autó rendezkedett be. A kisiparosok száma kezdi megközelíteni az 1945 előtti százhúszat. Tavaly nyolc igénylőnek másodállásban történő kisiparos munkára adott engedélyt a tanács. A legújabb üzem a Kalocsai Sütőipari Vállalat tésztagyártó részlege. 1972- től pedig ötszáz asszonynak és lánynak teremt majd munkaalkalmat a TE- MAFORG. (Az átalakulás Összesen 230 kunszentmik lósí és a környékből bejáró munkást foglalkoztat a Villamos Berendezés és Készülék Művek 7. számú VÄV gyáregysége mégsem problémamentes. A községi pártbizottság és a tanács-vb tagjai megállapították, hogy a Csepel Autó nem hajtotta végre az ígért fejlesztést a kun- szentmiklósi telepen. Jövőre például nem is vesznek fel szakmunkástanulókat. Az itt dolgozók az akadozó munkaellátás miatt rosz- szul keresnek. Sokan veszik a munkakönyvüket, és inkább újra vállalják a fárasztó ingázást valamelyik budapesti gyárba.) Akik visszavágyódnak Az egészségügyi ellátás orvosi rendelőt épített a kásokkal javítása érdekében két új tanács — szolgálati la- együtt Az iparosodás és a tsz- ek mezőgazdasági munkáinak a gépesítése együttjár az igények növekedésével, ami összességében az élet- körülmények változását, a városiasodást eredményezi. Mint arról Bánhidi István, a tanács vb-elnöke számot ad, az utóbbi év alatt 1400-ról 1150-re csökkent a szűk, egyszobás lakások száma. A folyamatot a két- és háromszobás otthonok gyarapodása kíséri. A közelmúltban épült házakban megtalálható a fürdőszoba, a lakások 8 százalékába vízhálózat vezet. Minden harmadik családnál kivilágosodik esténként a tv-készülék képernyője. Amilyen kulcskérdés volt néhány éve az iparosítás, most a lakásépítésekre, a gáz és víz bevezetésére helyeződik a hangsúly. A megvalósítást az 1971—75. közötti ötéves terv esztendeire tűzik ki célul, amikor korszerű szövetkezeti áruház is épül. Kovács Sándor, a művelődési ház igazgatója még azt is hozzáteszi, hogy sokkal vonzóbbá válna Kunszentmiklós egy modern művelődési ház létesítésével, hiszen a különféle szakkörök jelenleg szétszórtan kénytelenek dolgozni. Az életfeltételek változása mellett ugyanis a népművelő munka szintén csökkenti a községből való elvágyódás érzését. A gimnáziumban például nyolc olyan pedagógus tanít, akik ugyanitt érettségiztek. Visz- szatértek orvosok, mezőgazdászok is. (Ihos Judit negyedik osztályos gimnazista, az irodalmi színpad prózamondója így vélekedik: Kunszentmiklóson megtalálom, amire szükségem van. Az érettségi vizsga után matematika-földrajz szakos tanárnak szeretnék készülni, ám a diploma megszerzését követően én is visszajönnék a szülőfalumba.) Ez a Kunszentmiklós az idei évtől nagyközség lett — a címmel járó feladatokkal és nagyobb önállósággal együtt. Halász Ferenc A város peremén Tíz évvel ezelőtt, 1960 elején, hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának ünnepségei előtt határozta el a kecskeméti Törekvés tagsága, hogy megváltoztatja a termelőszövetkezet nevét. Több gazda javaslatára vették fel a Magyar— Szovjet Barátság elnevezést. A döntést az előzte meg, hogy a termelőszövetkezet igen nagy gondban volt, munkaerő- és géphiánnyal küzdött. Ehhez adott segítséget a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg. Az őszi betakarításban, szántás-vetésben nyújtott baráti segítség lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezet elvégezhesse az időszerű munkákat. Azóta tíz esztendő telt el, és a baráti kapcsolatok nem szűntek meg a szovjet katonák és a termelőszövetkezet gazdái között. Most a felszabadulás 25. évfordulójára készülünk, és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tagsága már nem szorul közvetlen segítségre, és évről évre újabb sikereket ér el a gazdálkodásban. Jóleső érzéssel emlegetik azonban még ma is az akkori időket, amikor az első bizonytalan lépések megtételénél baráti kézfogás segítette őket Kósa Antal elnök a legutóbbi zárszámadáson is szóvá tette mindezt és emlékezett a testvéri segítségre. Általános kép — Termelőszövetkezetünk sokat fejlődött az elmúlt esztendőben. Jobban alakult vagyoni helyzetünk, lényegesen nagyobb volt a fejlődés, mint ahogyan azt terveztük, a termelési érték 1967-ben nem érte el az 50 milliót, tavaly már megközelítette a 91 és fél millió forintot. A tiszta vagyon 24 és fél millióról, csaknem 42 millió forintra emelkedett ugyanennyi idő alatt. A legfontosabb növényekből számottevően emelkedett a termésátlag. Folyamatosan szakosítjuk a növénytermesztést, kevesebb a növények száma, ugyanakkor nagyobb a területük, lehet alkalmazni a nagyüzemi módszereket — hangoztatja az elnök. Nagy gondjuk az állattenyésztés fejlesztése. Mivel legfőbb ágazat a szarvasmarha-tenyésztés. ha a kormányzat nem intézkedik már az elmúlt esztendőben az árak emeléséről, csökkentették volna az állományt, így azonban maradt a létszám. Tbc-mentes. Az elmúlt esztendőben 44 ezer forint nyereséget értek el, ehhez azonban csaknem félmillió forint állami támogatást kaptak. Növekvő árutermelés Az állami intézkedések az idén jövedelmezővé teszik a szarvasmarha-tenyésztést. A másik ágazat, a sertés- tenyésztés az elmúlt esztendőben csaknem 1 millió 400 ezer forint jövedelmet hozott. Az állomány csak 70 százaléka az 1964. évinek. a nagymértékű csökkenés oka elsősorban az, hogy nincs korszerű férőhely. Megállapították a zárszámadáskor, hogy ha a technológiával nem lépnek előre, tovább stagnál a tenyésztés. Szépen fejlődött a juhá- szatuk. 1964-hez viszonyítva az anyajuhok száma több mint 200 százalékkal emelkedett. Jól sikerült a bárányexport. Az ágazat nyeresége meghaladja a 600 ezer forintot. Elhatározták, hogy tovább fejlesztik. Az árutermelés fejlesztéséről ezt mondja az elnök. — Termelőszövetkezetünk szántóterülete 200 holddal csökkent az elmúlt öt évben. Az árbevétel ennek ellenére megháromszorozódott. Nagyobb az emelkedés, ha 1964-hez viszonyítjuk. Ekkor még alig haladta meg a 14 millió forintot. Tavaly már 80 millió forinton felül volt. Mindezek eredményeként az 1964. évi ll ezer 400 forintról 20 ezer 600 forintra emelkedett az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem. Megoldások Hiába növekedett az egy napra jutó kereset — tavaly már elérte a 100 forintot —, a fiatalok nem maradnak a termelőszövetkezetben, inkább az iparban keresnek munkát. Magas egyes ágazatokban, így az állattenyésztésben a munkaidő. A termelőszövetkezet még nem tud olyan szociális juttatásokat nyújtani, mint a korszerű ipari üzemek. A fiatalok általában csak akkor maradnak a szövetkezetben, ha gépeken, vagy gépekkel dolgozhatnak. Milyen megoldásokat keres a termelőszövetkezet? — A tagság csaknem 40 százaléka 60 éven felüli — panaszkodik az elnök. — A korcsoport szerinti megoszlás vizsgálatakor szomorúan állapítottuk meg, hogy húsz éven alul csak hatan vannak a közösben, ami az egész tagságnak 1,6 százaléka. Egyik tennivaló a gépesítés. Ez egyrészt vonzza a fiatalokat, másrészt ellensúlyozza a kézi munkaerő hiányát. Nagyobb méretekben alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást, s a mun- kerőben bővelkedő területekről esetenként átcsoportosítják a tagokat. Jól sikerült a lakásépítési akció, amelyhez ingyen telket juttat a termelőszövetkezet, ezenkívül számos kedvezményt. Felépült 45 családi ház. Létesülnek már egyemeletes, négy- és kétlakásos társasházak is. A termelőszövetkezetnek csupán az a kikötése, hogy az új lakástulajdonos legalább öt évig a termelőszövetkezetben dolgozzon. K. S. Mezőgazdasági könyvespolc Növényélettan, zsebkönyvek Bár a növényélettanban is egyre inkább tért hódít a molekuláris biológia, a klasszikus növényélettan ma sem nélkülözhető. Ezt az igényt elégíti ki W. O. James Bevezetés a növényélettanba című könyve, amely számos egyszerűen kivitelezhető, tanulságos kísérletet is közöl. Horváth Sándor szerkesztésében az idén is megjelent a magyar mezőgazdaság zsebkönyve, amely táblázatokba gyűjtötte azokat az adatokat, amelyek a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, s a műszaki területen dolgozók mindennapi munkájához elengedhetetlenek. Szabó János és Kovács Imre a legelőgazdálkodásról írt zsebkönyvet. A szerzők nem a botanikai és a termőhelyi ismeretekre helyezik a fő hangsúlyt, hanem a gazdasági eredményekre.
