Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

a MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKUJ'I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 57. szám 1970. március 8. VASÁRNAP Ara: 1 forint Az országban elsőnek Elkészült a fsz-mérleg 110 MILLIÓ FORINTTAL NŐTT A RÉSZESEDÉS Gépi adatfeldolgozással — az országban elsőnek — elkészült a megye terme­lőszövetkezeteinek 1969. évi összesített mérlege. A kézi könyveléssel több mint két hónapot igény­lő összesítő munkát hat nap alatt végezték el a gépek. Több mint 50 ezer adat precíz összesítése ad szá­mot a gazdálkodás, elmúlt évi eredményeiről, a szö­vetkezeti vagyon alakulásá­ról. A számok önmagukban is beszédesek. Az 1968. év termelésének grafikonjá­hoz mérve viszont még szembetűnőbb a fejlődés. A gazdaságok többsége okos, előrelátó szemlélettel gya­rapította és kamatoztatta a közös vagyont. Számos ter- melőszövekezetben — az előző évek megalapozott gazdálkodásának eredmé­nyeképpen — a vártnál ! magasabbak voltak a ter- 1 melési hozamok. A ter­melőszövetkezetekben egy év alatt 13,7 százalékkal nőtt a halmozott termelé­si érték. E számok pozitív értékét csak növeli, hogy ezzel szemben csökkent a termelési költség, az élőmunka fel­használása. Figyelemreméltó az állat- tenyésztés produktuma: 198 millió forinttal forgalma­zott többet az előző évi­nél. A növénytermesztés pe­dig — beleértve a kerté­szetek hozamát is — 238 millió forinttal termelt többet, mint 1968-ban. Az összesített számokat a kö­vetkező hetekben elemzik. Üzemáganként értékelik a termelés gazdaságosságát, követik nyomon az áru út- ját. A számok tükrözik a. szövetkezeti vagyon fejlő­dését is. Tavaly 658 millió forint­tal gazdagodtak a ter­melőszövetkezetek, s ez­zel a közös vagyon ér­téke meghaladja az 5 milliárd 800 millió fo­rintot. Az új évkezdésre is tarta­lékoltak. 261 millió forint­tal van több a fejlesztési alapon, mint tavaly, ör­vendetes, hogy a szociális és kulturális alapra is töb­bet tettek félre, mint más években. Mindezek mellett 110 millió forinttal nőtt a tagok részesedése. Szemé­lyenként átlagosan 1000 forinttal osztottak többet, mint a megelőző évben. A főbb üzemágakat ki­egészítő melléktevékenysé­gek is növelték az elmúlt gazdasági év pénzforgal­mát. 1989-ben az alaptevé­kenységen kívüli bevétel megháladta az egymilli- árd forintot'. A csapadék hátráltatja a mezőgazdasági munkákat A metéorológia a század legmakacsabb telének em­legeti az évszakot, amely­nek most már — a naptár szerint — mindössze tizen­három napja van hátra. Nem hozott nagy hidege­ket az elmúlt három hó­nap, annál több havat, csapadékot. A határban mindenütt a belvizek le­vezetése okozza a legfőbb gondot, jelenleg közel kilencven­ezer holdnyi terület áll víz alatt. Termelőszövetkezeteink­ben és állami gazdasa­gainkban, mivel a csator­narendszerek nem képesek a víz elvezetésére az utób­bi napokban megkezdték a belvizek „átcsoportosítá­sát.” Ott, ahol erre meg­van a lehetőség, az őszi vetésekről a pillangósokra, illetve a rétekre, legelők­re próbálják vezetni a vi­zet, mivel ezekben a kul­túrákban jóval kevesebb kárt okozhat. A lakóépü­letek mellett súlyosan megrongált a víz sok is­tállót és egyéb gazdasági épületet is, ezek helyreál­lítása kiemelten fontos fel­adat. A nedves talajokon egyébként még a legszük­ségesebb munkák — pél­dául a legyengült vetések fej trágyázása, vagy a gyü­mölcsösök metszése — sem végezhetők, kivéve a horrífikos domboldalakat. A szőlőültetvényekben — a metszés kivételével — vi­szonylag jól haladnak a tavaszi munkák. A nagyüzemi táblákon többnyire elvégezték • nyitást. Március első hetében több ezer holdon fejezték be a mélytrágyázást. Az állami gazdaságok közül az izsá- kiban és a kiskunhalasi­ban különösen előrehala­dottak ezek a munkák. Változatlanul folynak a téli gépjavítások. eddig hozzávetőlegesen ötezer traktor került ki az álla­mi és a közös gazdaságok szerelőinek keze alól. A kötelező gépszemléket zö­mében március második dekádjában tartják, a hát­ralévő időben még mintegy félezer traktort kell megjavíta­ni, átvizsgálni. A nagyüzemi kertésze­tekben késik a szántóföldi palántázás, sőt a meleg- ágyi termesztés munkái is megszaporodtak. Ott, ahol erős a széljárás, nádpalló­val kerítik körül a tele­peket. hogy a szükséges hőmérsékletet biztosítsák a növényeknek. B. P. 6000 bárány exportra A Városlődi Állami Gaz­daságból rövidesen mintegy hatezer darab „húsvéti bá­rányt” indítanak útnak az olasz és francia piacokra. A kemény tél nem viselte meg az állományt. Hemsire­Down és a „magyar-fésűs” kereszteződéséből kitenyész­tett hibridbárányokból az előzetes számítások szerint mintegy 26 százalékkal ma­gasabb a termelési érték. A nagy hideg ellenére sem pihennek a juhászok. Járatják az anyajuhokat a hómezökön. NŐNAPI KÖSZÖNTÉS ll/Március 8., eg az ünnepi dátum az idén többszörösen is jubileumi színezetet kap. Nemcsak azért, mert sor­rendben éppen a 60. tisztelgés ez világ­szerte az asszonyok, lányok, anyák és feleségek előtt. Méginkább ünneppé avatja felszabadulásunk negyedszázados fordulója, a szabad hazában, egyenlő ál­lampolgári jogokkal felruházva eltöltött évekre való emlékezés. Esen a napon megkülönböztetett tiszte­lettel, fokozott gyengédséggel fordulunk az ünnepeltek felé. Azokhoz mindenek­előtt, akik velünk vannak a mindennapok örömeiben, gondjaiban: családunk tagjai­hoz, munkatársainkhoz. s üdvözöljük gondolatban a nőket a világ minden táján, tengereken innen és túl, bölcsök és munkapadok mellett; azokat, akik társaink a békés építésben, és azokat is, akik ma még lángban álló földrészeken a férfiakkal egy sorban hazájuk szabadságáért har­colnak. Az ünneplés percei azonban az önvizs­gálat percei is kell hogy legyenek. Va­jon megkapják-e asszonyaink, leányaink azt a megbecsülést, amely kijár nekik? Engedjük-e élni őket mindazokkal a jo­gokkal, amelyeket az alkotmány szá­mukra is biztosít? Igyekszünk-e könnyí­teni nekik a háztartás, a gyermekneve­lés, a második műszak idegeket őri®, egészséget emésztő terhein? Csaknem kétmillió nő áll hazánkban munkaviszonyban. A termelőszövetkezeti tagságnak mintegy io százalékát ők al­kotják. Részvételi arányuk a felsőokta­tási intézményekben megközelíti az 50 százalékot. M/'ilágviszonylatban is jelentős mér- ’ fékben képviselve vannak ha­zánkban a szellemi pályákon, s ott ta­láljuk őket az államapparátusban, a köz­életben, a politikai színtéren is. A kor­mányzatunk által bevezetett gyermek- gondozási segély az anyáknak egyedül­álló lehetőségeket, kedvezményt jelent. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a nők az elmúlt negyedszázad során a tár­sadalom meghatározó tényezőivé váltak. Továbbra is azon kell lennünk, hogy a számukra biztosított egyenjogúság, er­kölcsi megbecsülés a helytelen, maradi szemléletek, vagy éppen a nők határo­zottságának esetleges hiánya miatt ne szenvedhessen csorbát. Wlyen gondolatok jegyében, jószán- -* dékkal párosult felelősségérzettel eltelve köszöntjük nőtársadalmunkat — matrónáktól a tinédzserekig. Kívánjuk: ne csak az ünnep napján érezzék ragasz­kodásunkat, féltésünket, megbecsülésün­ket, szeretetünket, hanem a hétköznapok minden egyes percében is! J. t. Ünnepi vallomás hétköznapokról (3. oldal) Heti kommentár (3. oldal) Kecskemét a első hónapjaiban (4. oldal) Nem gyötri őket a magány (5. oldal) Bemutatom a Mézga családot (8. oldal) *Tf*OF*r (9. oldal) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents