Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
i. oldal 1910. március 5. csütö.w* Az utolsó támogatás Helyreállítható-e a soltvadkerti József Attila Tsz gazdálkodása Megnyitották a Vajas zsilipjét Erősítik a töltéseket Sohasem tartozott a kiskőrösi járás erősebb gazdaságai közé a soltvadkerti József Attila Tsz, de a mérleghiányt hosszú időn át sikerült elkerülnie. Az 1968-as év végén a megyének már nagy összegű, több mint félmillió forintos óvadékot kellett letennie, s így maradt egyensúlyban a mérleg. Ezt a gazdaság tavaly visszafizetni nem tudta, sőt újabb hiányokkal tetézte. Ezúttal utoljára kapott még a megyétől 400 ezret, amellyel talán elkerülik a „bukfencet”. A szanálás a láthatáron belülre került a járás egyik legjobb talajadottságú szövetkezetében... Ez a rövid összefoglalása annak a tájékoztatásnak, amelyben a járási tanács tsz-pénzügyi csoportjánál részesülök, Lebovics Károly osztályvezető, Szép Sándor csoportvezető és Seres István revizor jóvoltából. És következnek a részletek, okok és okozatok kavargó villanásai: — Kukoricájuk termett, de kiosztották és eladták... Nemcsak a termelési, az értékesítési oldalon is gondok vannak ... Évek óta nem fejlesztettek, ez kezd visszaütni... Körös-körül szakszövetkezetek vannak, a tagok inkább eljárnak napszámba, ahelyett, hogy a közösben dolgoznának.», Jövedelmező üzemág kellene... Kimegyek a József Attila Tsz-be, hogy megtudjam, mi a valóság. — 324 ezer forint a mérleg szerinti veszteségük — mondja Frank Lajos tsz- főkönyvelő. — Ez azt jelenti, hogy az amortizációs befizetési kötelezettségeinknek nem tudunk eleget tenni. Vállalatnak nem tartozunk. Ennek ellenére a bank semmilyen hitelt nem ad, még üzemvitelre sem. Holott sem munkabérre, sem üzemanyagra , nem telik. A tavaly kapott óvadékot sikerült átváltatnunk üzemviteli hitelre. De hogyan jutottak idáig? Nézzük először a termelés oldaláról. Gabonafélékből, olajlenből, burgonyából összesen 430 ezer forint kiesés származott. Ennek kétharmadát a búza „vitte”. 6 mázsás átlagtermésük volt. Olajlenből 2,7, burgonyából 62 mázsás átlagot takarítottak be. Az itteni földek átlagos aranykorona értéke 12 felett van. De szerves trágyát hosszú évek óta nem is látott a talaj. A műtrágyát találomra adagolják; régóta esedékes volna a talajvizsgálat laboratóriumi megejtése. Ledniczki Vilmos főagronómus szerint az aranykorona-besorolás már rég nem felel meg a valóságnak, még mindig szőlőként vannak nyilvántartva olyan területek, ahol már rég nincsen venyige. ■ ■ ■ ■ 50 hold törpe-, 31 hold középtörzsű almásuk, 41 hold őszibarackosuk és 9 hold kajszisuk van. Almából 600 ezret terveztek, elértek még 126 ezer pluszt, noha igen kevés almájuk került exportra. Az „alá- tervezés” gyanúja nyilvánvaló. Őszibarackból a kiesésük 12 ezer forint. Érdeklődöm a költségekről. A főkönyvelő azt mondja, csak a zárszámadó közgyűlés után számítják ki, s a tavasszal megtartandó tervtárgyaló közgyűléskor ismertetik. Az állattartás összes bevétele alig haladja meg az egymilliót, s ez a növény- termesztés hozadékához képest is csekély összeg. Van 71 tehenük, az éves tejátlag 2016 liter. Neveltek vemhes üszőt és hízómarhát. Két juhnyáj van, a legelőjük jóval nagyobbat is elbírna. A sertést „leépítették”, de a többi ágazatot nem fejlesztették. A hizlalda és a nevelő üres; igaz, mindkettő eléggé korszerűtlen. Most a vezetőség sertéstartás újraindítását tervezgeti, ha hasznot nem is, de legalább rendszeres pénat hozna. ■ ■ ■ ■ Bizony, a szőlő! A 109 hold, amely túlnyomórészt kisüzemi, parcellás, s 15 hold kivételével százalékos művelésre volt kiadva. A tagrészesedés 50—52 százalékos, állagtól függően. A közösre hárulnak a közterhek, a közös adja a növényvédőszert, a nyitást, a takarást, az ekézést, de még a karót, a kötözőanyagot, sőt még a trágyát is, ha volna. Számítások szerint legalább 30 százalékkal kellene a tavalyinál nagyobb termést elérni ahhoz, hogy ne legyen eleve ráfizetéses ez az üzemág. Termett ugyanis összesen 1904 hektó must. A közösre csak a költségek nehezülnek, a jövedelem a tagoké. Átlagosan egy holdat vállalnak családonként. Ennek művelésére legjobb esetben 50 napot lehet számítani. A részesedése a tavalyi termés alapján: 4670 forint. Egy napra 93 forintos átlag. A tsz-ben az egy tagra jutó átlagjövedelem 13 399 forint, de ezt felfelé jócskán eltorzítja a százalékos részesedés. A többi területen ugyanis normatívák szerint béreznek, de ennek — veszteséges lévén a gazdálkodás — csak 80 százalékát számolják el. Ennek következtében az állandó munkát végző gazdák vannak hátrányos helyzetben. Nem csoda, ha a szőlő szezonmunkálatai idején tucatjával mennek el napszámba a szakszövetkezeti gazdákhoz. Szegény a tsz, de ezt „egy az egyben” nem mondhatjuk el a tagságról. A gazdák, így vagy úgy, megtalálják a számításukat, a megélhetésüket. A fejlesztésre fordítható ösz- szeget évek óta felemészti a szőlő, a forgóalapot is éppen hogy csak azonos szinten tudják tartani. Hosszú távon így nem lehet létezni, ez ma már nyilvánvaló. Olyan érdekeltségi rendszert kell teremteni, amely a tagokra sem hátrányos, a közös is megtalálja számítását, de legalábbis nem fizet rá a „boltra”. A több mint másfél ezer holdas szántóterület a mostaninál jóval színvonalasabb állattartást igényel. Nem lehet a veszteségeket csak a kedvezőtlen tartási adottságokra fogni, itt sem árt utánanézni az érdekeltségi rendszer hatékonyságának. Hamar visszatérülő és jövedelmet hozó értékesítő és feldolgozó melléküzem- ág megteremtésére van szükség. S mindezek mellett tanulmányozni kellene azokat a módszereket, amelyeket a járás többi, az itteninél kedvezőtlenebb adottságok között gazdálkodó tsz-ek sikerrel alkalmaznak. Tennivaló bőven van, s ideje volna új lapot nyitni a szövetkezet történetében. Hatvani Dániel Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén tegnap 1,3—4,2 milliméter csapadék hullott. A hó vastagsága a hidrológuscsoport mérése szerint, Kalocsán eléri a 4,5, Jánoshalmán az 5,8, Kunbábonyban a 8,5 centiméter vastagságot. A csatornákon az apadás tovább folytatódik. Csökkent a Duna vízállása, s ez lehetővé tette, hogy megnyissák a Vajas torkolati zsilipjét, így a sárközi csatornákból a víz gravitációs úton lefolyik. Solt- vadkerten és Kiskőrösön a belterületen továbbra is súlyos a helyzet. Mindkét községben egész napon át folyt a szivattyúzás, de ez csupán néhány centiméteres apadást eredményezett. Fajszon, az öntözőfürt területén a termelőszövetkezetek dolgozói védekeztek a belvíz ellen. A védelmi körzetekben a vízügyi igazgatóság dolgozói és csatomaőrei rendszeresen ellenőrzik a víz- lefolyókat, illetve a vízállást. A Kígyós vízrendszerében több helyen kellett a visszaduzzasztott víztől veszélyeztetett műtárgyakat megvédeni, illetve egyes helyeken a töltéseket megerősíteni. Baján, Katymá- ron, Mélykúton a szivattyúzás eredményesnek mutatkozott, ugyanis ezeken a helyeken jelentős az apadás. Az elöntött terület jelenleg 78 500 hold. A megyében — a belvíztől veszélyeztetett területeken — 34 állandó és hordozható szivattyú működik 21,2 köbméter másodpercenkénti teljesítménnyel. G. G. §j* ~ m m ~ A Petőfi Népe Kep-toto és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata A nézők Ászaijev balettjének, a Bahcsiszeráji szökőkút előadásának egyik szép jelenetét figyelik. A színpadra árnyékot vető százados fák nemcsak a természeti díszletben, hanem Arany János versében is helyet kaptak. Hol van ez a színpad? Szeged — Gyula — Margitsziget? A totószelvény a 10. oldalon található. — Engem nem lehet kl- rekeszteni!... Én vezettem a felkelést!... Én vagyok a fegyveres erők parancsnoka! ... Hasonszőrű társai alig tudták lecsillapítani. Amikor kissé lecsendesült, a mellette álló ember Bogáncs Ferenc — akit beválasztottak a bizottságba — megkérdezte, hogy honnan jött. — Budapestről — volt készen azonnal a hazugság. — Vájár vagyok, az ifjúságot képviselem... Maga a bizottság tagja, utaljon ki nekem egy gépkocsit ... A pártbizottság garázsában van néhány. Vagy inkább én telefonáljak? Az újsütetű „Nemzeti Bizottság” tagja bólintott. Egy óra sem telt bele, 6 Nagy Lajos fegyveres társaival, s Bogánccsal együtt egy fekete Mercedessel a városban furikázott. Közben Nagy Lajos vallatóra fogta a gépkocsivezetőt: — Hogy állnak az elvtársak pénzzel? — fogalmazott gúnyosan, utalva a megyei pártbizottság kasz- szájára. A megfélemlített ember nem mert hazudni, s találomra rávágta: — Biztos van a bizottságon. — Irány a pártbizottság — adta ki a parancsot Nagy Lajos. De nem volt szerencséje, ugyanis a pártbizottság pénztárosa hazavitte a több mint kétszázezer forintot. — Ez nem lehet akadály — mondta Nagy Bogáncsnak, aki véglegesen a fegyveresek parancsnoka mellé szegődött. Néhány perc múlva a fekete Mercedes az egyik kecskeméti utcában fékezett. Nem sokat beszéltek, magyarázkodtak, a fegyverek megtették a hatást. Az osztozkodás elég simán zajlott le. Nagy Lajos tízezer forintot vett magához. — Háromszáz emberem van, nekem gondoskodnom kell róluk ... November 4-én, mint a port fújta el a hirtelen változás a nemzetőrséget. Nagy Lajos is eltűnt az emberek szeme elől. A felkelők fegyveres parancsnoka, egy városszéli tanyán bújkált. Napokig reszketett, félt. hogy felfedezik. Itt talált rá volt rabtársa, Ibolya Imre, aki előtt a vád börtön ajtaját az ellenforradalmárok nyitották ki, ugyanis ott töltötte lopásért kiszabott börtönbüntetését. Nagy Lajos ruhát, pénzt adott sorstársának, s bemutatta Varró Jánosnak, aki tíz évet töltött zárt intézetben, s akivel háziasszonya révén ismerkedett meg az ellenforradalom alatt. A két bűnöző szívesen hallgatta Nagy Lajos beszámolóit, terveit. — Fiúk, az érvényesüléshez pénz kell... Pénzt szerezni pedig legkönnyebb a postán. Sok guba gyűlt össze, de nem tudják elszállítani ... Van egy tippem: Nézzük meg a má- riavárosi postát, biztos nem jövünk haza üres kézzel... A tervem a következő .., November 15. A kecskeméti 3-as számú posta- hivatalba két marcona férfi állított be. A postás házaspár felnézett, mindkettőjükre egy-egy pisztoly csöve meredt. — Ide a pénzt! — sziszegte feléjük Ibolya. — Egy szót ne merjenek kiejteni! Varró — mert ő volt a másik fegyveres — a nagyobb hatás kedvéért kivette zsebéből az előre elkészített kézigránátot. A több mint százezer forintot, pillanatok alatt eltüntették, s futva menekültek ki a helyiségből. Nem kellett messzire szaladniuk, mert a Béla utca sarkán motorkerékpárral várta őket, Nagy Lajos. A motor felberreget, s a szűk utcák labirintusában a három rabló eltűnt — A rablásról néhány perccel a cselekmény elkövetése után tudomást szereztünk. A postás házaspár, s a menekülő rablókat megfigyelő járókelők szerencsére pontos személyleírást adtak. Este elfogtuk Ibolyát, aki egy pillanatig sem tagadott Másnap Ibolya által tudomásunkra jutott rejtekhely környékén álltunk lesben. Nem várakoztunk sokáig, ugyanis Varró, ott lapult a tanyában. Nagy Lajos azonban eltűnt, Kecskeméten nem akadtak nyomára. Szerencsére az emberek nagyobb része, akiknek elegük volt már az ellenforradalom pusztításaiból, a bűnözők tobzódásából, s mélységesen felháborodtak a fegyveres támadáson, a rendőrség segítségére siettek. — Sok bejelentést kaptunk, s közöttük az egyik, arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy Lajos Nagykőrösön tartózkodik. A nyomozók a szórakozóhelyekre, kocsmákba, cukrászdákba ültek be, s miközben kényelmesen kavar- gatták feketéjüket, egyik kezüket zsebükben, a fegyverükön tartották. Az egyik nagykőrösi cukrászdában ülő két nyomozó november 18-án délután már nagyon elunta ezt a „kényelmes” szolgálatot. Savanyú kedvük támadt az elfogyasztott nagy mennyiségű citromszörptől, megunták a beszélgetést, türelmetlenek voltak, de vártak. Egyszer- csak nyílott az ajtó, s belépett Nagy Lajos, összenéztek. Alig bírták kivárni amíg leül, de akkor mellé léptek. — Rendőrség! Nincs értelme az ellenállásnak ... Kövessen — mondta az egyik nyomozó. A cukrászda előtt keményen kattant a bilincs Nagy Lajos csuklóján. A büntetést, a Legfelsőbb Bíróság külön tanácsa szabta ki Nagy Lajosra és társaira. A fegyveres rablások értelmi szerzőjét és irányítóját halálra, Ibolya Imrét, Varró Jánost és Bogáncs Ferencet tíz-tíz évi börtönbüntetésre ítélték. .. Következik: Sortűz a rendőrségen.
