Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

1970. március 27. péntek B. oldal Televízió és népművelés HŐSI NAPOKRA EMLÉKEZVE Á Kossuth-ezred története A népművelés egyes régebbi formái háttérbe szorulnak, más formák új­raélednek, új formák ke­letkeznek. Vagyis: a nép-' művelés, mint az egész or­szágra kiterjedő, tervsze­rűen szervezett és irányí­tott ismeretközlő, világné­zetet, tudatot, ízlést for­máló rendszer állandóan mozgásban van, sokarcúsá- ga egyre változó, tehát nem lehet sem tartalmát, sem formáját-módszereit úgy kezelni, mintha változtat- hatatlanok lennének. Miért fontos ezt hang­súlyozni? Mert egyes népművelők, ragaszkodva a régebbi évek gyakorlatához, most, ami­kor a televízió „nagyha­talomként” lép fel a népmű­velésben, értetlenül és kedvetlenül állnak, ellen­ségüknek érzik az új tö­megkommunikációs esz­közt. Siránkoznak, hogy nem jönnek össze az em­berek az egyes rendezvé­nyekre, mert ott a tv, ami leköti őket... De tényleg igazuk van-e? Ügy hiszem, ennek a do­lognak két oldala van. Az egyik az, hogy valóban meggondolandó: amikor a televízióban színvonalas hangversenyt, vitát, ma­gas szintű ismeretterjesztő előadást, stb. láthat a né­ző, akkor nem jogos-e, hogy inkább azt nézi, hall­gatja meg, mint az esetleg gyengébb színvonalú, sok­szor kínosan erőltetett, felszínes „élő” helyi ren­dezvényt. A másik oldalon viszont ott van — s jó, hogy ott van — az embe­rekben ténylegesen megle­vő igény a társas életre, arra, hogy az őket kölcsö­nösen érdeklő dolgokról véleményt cseréljenek. Azt hiszem, innen kellene kiindulnunk, ami­kor arról beszélünk, ho­gyan lehetne jobban, ha­tékonyabban bekapcsolni a tv-t a mindennapi nép­művelői tevékenységbe. Van a televíziónak sok állandó műsora, amely ki­fejezetten a népművelést szolgálja. Itt csupán né­hányat említek meg ezek körül: A Fórum című po­litikai műsor, az ismeret- terjesztést szolgáló Delta, és az Integrál, a Tudós­klub elnevezésű vitafórum és jó néhány tartalmas iro­dalmi műsor: a Fáklya, az Irodalmi képeskönyv, az Írók, könyvek, kritikusok, a péntek esti színházi be­mutatók, stb. Ha ezekhez hozzátesz- szük a zenei, képzőművé­szeti és egyéb, általában színvonalas, tartalmas mű­sorokat, akkor már magá­tól értetődik: mindezt va­lamilyen formában hasz­nosítani kell a gyakorlati népművelésben. Igen ám, de hogyan? Nem könnyű a válasz. Hosszú idő fog még eltel­ni, amíg a népművelés szakemberei megtalálják a legjobb módszereket. Ám néhány dolog máris tisz­tán áll előttünk. Az első: az éves, negyedéves, havi programok összeállításánál figyelembe kell venni a te­levízió terveit. Ehhez ad segítséget a Magyar Televízió által ki­bocsátott éves tájékoztató. Ez minden népművelő asz­talán ott kell legyen. (De ott van-e?) A másik: nem lehet megelégedni csupán azzal, hogy beírjuk a terv­be: ekkor meg ekkor tv- nézés. Emellett több min­dent lehet tenni, például előzetes tájékoztatást adni az egyes műsorokról, se­gíteni ezzel is a befoga­dást, a jobb megértést. Az­után lehet vitát szervezni egy-egy fontosabb műsor­ról, vagy csak egyszerűen magyarázó előadást. Egy példa erre: amikor egyik helyen a híres Fellini-fil- met, a Nyolc és felet egy­szerű emberek megnézték, sokan nem tudtak mit kezdeni véle. Ám amikor a jelenlevő népművelő utó­lag próbálta megmagya­rázni, hálásak voltak érte. Jó lenne, ha az illeté­kesek rendszeresebben és tervszerűbben vizsgálnák a televízió nyújtotta lehető­ségek kihasználásának ta­pasztalatait, a módszere­ket, hogyan lehetne haté­konyabbá tenni a tv-t a népművelésben, elérni, hogy minél több csopor­tos, közös élményt, közös rádöbbenést, felismerést jelentsen a népművelésnek ez az immár hatékony esz­köze. A legfontosabb hát, hogy minden népművelő felismerje: nem élhet meg a televízió nélkül. És nem tekintheti időkitöltő me­chanikai pótléknak a mű­velődési programban ezt a rendkívül fontos tömeg­nevelési eszközt. Barátság-vonat viszi Ki- jevbe Kecskemét, Pécs, Szeged és Székesfehérvár mintegy 300 képviselőjét, szovjetunióbeli testvérvá­rosaik meglátogatására. A városok küldöttei Kijev- ből indulnak tovább, s áp­rilis 4-ét a kecskemétiek már Szimferopolban a pé­csiek Lvovban, a szegediek Odesszában, a székesfehér­váriak pedig Vorosilov- grádban ünnepük.. Barátság hajóutat is szervez az MSZBT és az IBUSZ. Izmailiáig a Volga- hajó viszi el az Al-Dunán a Néhány napja, a. tavaszi időjárás beálltával, teljes gépi erővel megkezdték a télen tönkrement úthálózat felújítását. A Közép-dunántúli Kő­bánya Vállalat, amely a Balatontól északra levő vulkánikus hegyek bazalt­Régóta foglalkozik már történelmi kutatásokkal a Kecskeméten lakó Bartos Gyula pedagógus. Néhány éve, a felszabadulás év­fordulójára készülve, nyol­cadik osztályos tanítvá­nyainak megbízást adott: gyűjtsenek családjuk kö­rében rokonaiktól, isme­rőseiktől történelmi adato­kat, * jegyezzék fel azokat. Így bukkant rá — egyik növendéke gyűjtése nyo­mán — egy kevesek által ismert, érdekes és izgal­mas, kecskeméti vonatko­zású epizódra. Tormássy Szávits Sán­dor ezredes, a kecskeméti 7. honvéd gyalogezred pa­rancsnoka 1944 októberé­hajóút 210 részvevőjét, ez­után pedig az Osszétia ten­gerjáró hajóval folytatja útját a csoport, hogy az áp­rilis 4-i ünnepségek idejére végcélhoz Odesszába érjen. Több szocialista ország turistái között magyarok is részt vesznek. A tíz orszá­got érintő várna—leningrá- di hajóúton. Huszonnégy- napos útja során a bulgár Várna-hajó Isztambul, az olasz s a francia kikötők, s Gibraltár érintésével Kop­penhágán, Stockholmon és Helsinkin át jut el Lenin- grádba. készletét bányássza, ezek­ben a napokban megsok­szorozott szállítási megren­deléseknek tesz eleget. A dunántúli ellátási körzeten kívül, a rendkívüli igények miatt, az alföldi útfelújítá­sokhoz is szállítanak az uzsai és a zalahalápi bá­nyák kövéből. ben, Horthy emlékezetes rádiószózata után, elhatá­rozta, hogy leteszi a fegy­vert a szovjet hadsereg előtt. Szálasi hatalomra lé­pését követően a kiadott eskütételi parancsot ezre­dén belül már nem haj­totta végre. Az ezredes Ungvár környékén állomá­sozó egysége mögött mint­egy másfél kilométerre egy SS zászlóalj állt, azzal a megbízatással, hogy a ma­gyar alakulat dezertálását mindenáron akadályozza meg. Ennek ellenére Tor­mássy ezredes október 28- án reggel magához rendel­te tisztjeit, s velük egyet­értésben még aznap dél­előtt háromezer emberével átállt a szovjet hadsereg oldalára. 1945. március elején a sztalicini 165. sz. tábor pa­rancsnokának, Szmiszlájev őrnagynak a felkérésére vállalta egy ütőképes ma­gyar antifasiszta ezred lét­rehozását és kiképzését. Az alakulat a Kossuth-ezred nevet kapta. Két zászló­aljból állott és tisztikará­ban számos, jelenleg ma­gas tisztséget viselő hazai, illetve megyénkbeli közéle­ti személyiség is volt. Az ezred harckiképzése a program szerint meg­történt, majd határozott céllal útba is indították. A Kossuth-ezered bevetésére azonban az időközben be­következett német fegyver- letétel folytán már nem kerülhetett sor. Bartos Gyula az ezredes visszaemlékezését megkül- dötte többek közt a Buda­pesti Hadtörténeti Múze­umnak és a Moszkvai Hadtörténeti Intézetnek. Szó van arról is, hogy tör­ténelmünk e rendkívül ér­dekes epizódjának felhasz­nálásával regény, esetleg tv-film készül J. T. Kép m m - A Petőfi Népe TOTO és a K|SZ felszabadulási rejtvénypályázata Amint már lapunk sportrovatában is beszámoltunk róla, ezekben a napokban folyik a III. Tóth László nemzetközi sakk-emlékverseny Kecskeméten, a szakszer­vezeti székházban. Ezúttal is sok érdekes, izgalmas ta­lálkozóra került sor. A képen látható két sakkozó régi ismerősként jött el ezúttal is megyeszékhelyünkre. Nem is csoda, hiszen egyikük kecskeméti származású, míg a másik baráti szocialista ország mestere. A magyar Varga Mihály Jubileumi barátság-utazások Javítják az utakat versenyző 11., míg ellenfele a 12. helyen végzett a n. Tóth László nemzetközi sakkemlékversenyen. Mindket­ten 6,5—6,5 pontot gyűjtöttek össze. Kérdésünk: Melyik párost ábrázolja képünk? Hennings—Honfi, Csőm—Navarovszky, Hennings—» Navarovszky? A totószelvény a 10. oldalon található. Egytől — háromig Melyik a helyes? gatásában és az állam kor­mányzásában. A nők az igazgatási mun­ka során gyorsan kitanul­nak és utolérik a férfiakat. Válasszanak a szovjetbe minél több munkásnőt, kommunista és pártonkívü- li nőt egyaránt. Csak be­csületes munkásnő legyen, aki okosan és lelkiismere­tesen tud dolgozni... A proletariátus nem vív­hatja ki a teljes szabadsá­got, ha nem vívja ki a nő teljes szabadságát.” A nők felszabadításá- ™ nak és az újtípusú családi viszonyok kialakí­tásának egyik lényeges fel­tételt Lenin szerint a nők mentesítése a háztatrás gondja és terhe alól. Lenin megdöbbentően ecseteli a háztartási munka nőket megnyomorító jellegét: „ ... mert a kis háztartás elnyomja, fojtogatja, el­tompítja, lealacsonyítja a nőt, odaláncolja a konyhá­hoz és a gyermekszobához, munkaerejét barbár módra terméketlen, kicsinyes, idegölő, butító, nyomasztó munkára pazarolja. A nők igazi felszabadítása, az iga­zi kommunizmus csak ott, és akkor kezdődik, ahol és amikor megkezdődik a tö­megharc (amelyet az ál­lamhatalom birtokában le­vő proletariátus vezet) a kisháztartás ellen, vagy helyesebben, amikor kez­detét veszi a kisháztartás tömeges átépítése nagy szo­cialista háztartássá.” Majd így folytatja; „A nyilvános étkezők, bölcsődék, napkö­zi otthonok — ezek a kom­munizmus hajtásainak pél­dái, ezek azok az egyszerű, hétköznapi, semmiféle pom­pát, ékesszólást, ünnepé­lyességet nem igénylő esz­közök, amelyek valóban al­kalmasak arra, hogy fel­szabadítsuk a nőt, valóban alkalmasak arra, hogy csökkentsük és megszün­tessük azt az egyenlőtlen­séget, amely a nők helyze­tében a férfiakéhoz képest a társadalmi termelésben és társadalmi életben való szereplésük terén fennáll.” A fiatal szovjet állam Lenin vezetésével közvet­lenül megszületése után hathatós intézkedéseket fo­ganatosított a nők érdeké­ben és a családi kapcsola­tok tisztasága érdekében. Megszüntette az ún. „törr vénytelen gyerek” megkü­lönböztetést, amely megkü­lönböztetés elsősorban a dolgozó osztályok nőtagjait és azok gyerekeit sújtotta. Ugyancsak Lenin szellemi­sége jutott kifejezésre ab­ban az intézkedésben is, amelyet a válás, a házas­ságfelbontás területén ho­zott. A szovjet hatalom bí­rálói arról beszéltek, hogy a Szovjetunióban meg akarják szüntetni a csalá­dot, a házasságot. Holott valóságban arról volt szó, hogy a szabad válás beve­zetése a családi és házas­sági viszonyok tisztulását hozta magával. I enin családdal kap- ^ csolatos tanításában fontos helyet foglal el a szabados, torz, anarchista nézetekkel szemben vívott harc. Egyértelműen kimu­tatja, hogy hamisak azok a vádak, amelyek szerint a kommunizmus meg akarja szüntetni a családot, a há­zasságot, és helyette a sza­bad szerelmet kívánja be­vezetni. Rendkívüli szug- gesztivitással hadakozik — Clara Zetkinnel folytatott beszélgetésében — azokkal, akik azonosítják a kom­munizmussal az úgyneve­zett szabad szerelem elmé­letét. „Egyébként ez a ,.szabad szerelem" se nem új, se nem kommunista. Talán emlékszünk rá, hogy például a múlt század kö­zepe táján a szépirodalom­ban „a szív felszabadítása” címen hirdették. A bur­zsoázia gyakorlatában az­tán kiderült, hogy ez nem egyéb, mint a testiség fel­szabadítása ... Kritkám- mal nem kívánok aszkézist prédikálni. Eszem ágában sincs! A kommunizmus nem aszkézist hoz, hanem életörömet, életerőt, a be­teljesült szerelmi élet által is.” Az említetteken kívül Lenin a család és házas­ság kérdésének még igen sok problémáját érinti. Saj­nos, egy cikk szűk keretei még arra sem adnak lehe­tőséget, hogy a főbb prob­lémákat felsoroljuk. Amit még Leninnel kapcsolatban meg kell említeni, az a probléma megoldásnak szellemisége. Lenin nagyon világosan látta, hogy a család fejlődése és szocia­listává válása sok összete­vőből álló bonyolult és összetett feladatot ró ránk. Nemcsak a társada­lom gazdasági, politikai vi­szonyait kell megváltoztat­ni, hanem át kell formálni az emberek tudatát, gon­dolkodásmódját is, továb­bá olyan létfeltételeket kell teremteni a családok szá­mára, amelyek garantál­ják azok igényeinek sok­oldalú kielégítését. Ezt a történetileg is jelentős fel­adatot csak szívós, kitartó munkával lehet megvalósí­tani. A Szovjetunió és a szocialista országok Lenin útmutatásai alapján már ráléptek arra az útra, amely elvezet az újtípusú szocialista család kialaku­lásához. Dr. Horuczi László A versenyzők idegszálai­nak felkorbácsolása még akkor sem sorolható a lo- vagias gesztusok közé, ha a minden sportolónál okosabb kibic — ezegyszer netán jót akarva — elmeséli, ho­gyan kellett volna... Nyugodt a lelkiismere­tünk, hiszen tucatnyi levél­írónk — mint a képtotó lelkes versenyzője — kérte, hogy az első hat képhez hasonlóan a további helyes megfejtéseket is közöljük. Kérésük egyik részét a március 22-i számunkban teljesítettük, s ezt most a negyedik héten megjelent képek helyes megfejtésével kiegészítjük; 7. Pákozd (1-es), 8. Kalló Viktor (3-as), 9. Bugac (3-as), 10. Tíz éve (3-as), 11. Komló (1-es), 12. Sop­ron (3-as), 13. Miskolc (1-es), 14. Karinthy Frigyes (1-es), 15. Margitsziget (3-as), 16. Haydn (2-es), 17. Kiskunfélegyháza (3-as), 18. A. I. Kovtun (1-es), 19. Nyíregyháza (1-es), 20. Tö­rölve! 21. Dózsa György (3-as), 22. Az egri Várhe­gyen (2-es), 23. Tiszai Ve­gyikombinát (2-es), 24. Szimferopol (3-as). A jövő héten a verseny befejező szakaszához érke­zünk. Húsvét után az első képet lapunk szerdai szá­mában, az utolsó rejtvényt pedig április 4-én, szom­baton közöljük, s ezúttal annyit még elárulhatunk, hogy nagyon sok verseny­ző — a hétszáz közül —• sportkifejezéssel élve fej­fej mellett közelíti a célt, a maximális pontszámot. A verseny utolsó hetében is kellemes... fejtörést kívá­nunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents