Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-24 / 70. szám
4. oldal 1970. március 24. kedd Háromszáz ifjú védnök jelszava! „T ervezz ünk cselekedjünk együtt 99 A huszonéves, szőkésbarna hajú fiatalembert mindenki jól ismeri a Bajai Kismotor- és Gépgyárban. Az idősebbek, s a fiatalok egyaránt szeretik, bíznak benne. Nemrég a gyár KISZ-szervezetének élére választották. Milán- kovits József csúcstitkárról van szó, aki így mesélte el egy fontos védnökségi akció történetét: Két évvel ezelőtt a KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt az országos közúti járműprogram felett. Ehhez az akcióhoz a többi között a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága is csatlakozott, s elhatározta, hogy segítséget nyújt a Bajai Kismotor- és Gépgyár új telepe kialakításában, illetve a gyár felépítésében. Tavalyelőtt védnökségi albizottság alakult, melynek munkájában a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat, s a KISZ megyei bizottsága vett részt. A megyei vállalatok, intézmények KISZ-esei megállapodtak abban, hogy ellenőrzik a határidő betartását, a gépelemek, gépszerkezetek pontos szállítását, elősegítik az épület határidőre történő és műszakilag megfelelő átadását. A megyei védnökségvállalási akcióhoz a Budapesti Kismotor- és Gépgyár KISZ-esei is csatlakoztak, s kapcsolatot létesítettek a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár KISZ- tagjaivfel. Ennek eredményeként a december végé-, re ígért, daruhoz szükséges futómacskát március végéig leszállítják majd Bajára. A Budapesti Fémmunkás Vállalat fiataljai szintén értesültek a védnökségről, s ők is nyomban felajánlották segítségüket, és hónapokkal a határidő előtt leszállították az új telepre a nyílászáró szerkezeteket. — A védnökségi albizottság januári utolsó ülésén, a fenti eredmények összegzése után a megyei akciót sikeresen teljesítettnek nyilvánította. — mondotta Milánkovits József. — Ugyanakkor arra kérték a gyár KISZ-istáit, hogy helyi védnökséget vállaljanak a gyár átköltöztetése felett. A rövidesen összehívott KISZ-tag- gyűlésen megtárgyaltuk, s elfogadtuk a javaslatot. Így háromszáz ifjú védnök jelszava lett „Tervezzünk, cselekedjünk együtt”. A csúcstitkártól megtudtuk, hogy a májusi, vagy Szellemi vetélkedő Kisszálláson A területi szövetség Javaslatára első ízben rendeztek szellemi vetélkedőt termelőszövetkezetben. Kisszálláson a Szabadság vezetősége határozta el a tagokkal egyetértésben,, hogy az ipari üzemek mintájára megszervezik a kérdés-felelet játékót. A rendezvényre a felszabadulás 25. évfordulója és a Lenin- centenárium jegyében került sor. Hatvanhárom gazda vett részt a vetélkedőn. Tizenöten kerültek a döntőbe. A vetélkedő első díját Farkas Szilveszter brigádvezető n verte, nyolcnapos lerünsrádi úton vesz részt. a júniusi költözés részletes programját már kidolgozták. Helyi védnökségvállalásukat több pontban határozták meg, amely kétirányú tevékenységből áll. — Először is a gyártelep, s az épület takarítását vállaljuk — folytatta. — Május elejéig a terepet rendezzük, parkosítjuk. A védnökségi akciókon belül fő feladatunk, hogy minél kisebb gépállással költözzünk át az új gyártelepre. Célunk, hogy egy, maximum két napnál hosszabb ideig egyetlen gép se essen ki a termelésből, és 70—75 óra alatt minden gépet újra üzemképes állapotba hozzunk... A részletesen kidolgozott tervek, elképzelések mellett a gyár háromszáz KISZ-istájának jó közösségi szelleme, lendületes munkája, aktivitása sem hiányzik a védnökségi akció sikeréhez. Tárnái László Beválasszuk, ne válasszuk? Két vélemény Mindkét fél számára előnyös Ifjabb Korsós Imréné és ifjabb Tüske Imréné féltő gonddal készítik elő a gyümölcsöt exportra. Hosszú útra indul az alma, a csomagolásra ügyelni kell. Nagy a sürgés-forgás a be véve, hogy hagymából nagybaracskai Haladás több mint 100 mázsa hol- Termelőszövetkezet 60 va- dankénti eredményt tu- gonos hűtőtárolójában, dunk elérni. Negyven asszony válogatja A 60 vagonos tárolót az almát. Szovjet export- még meg tudtuk építeni saját erőből, de a 200 va gonoshoz már össze kell fognunk a MÉK-kel. Bízunk benne, hogy a kölcsönös előnyök alapján jól alakul az együttműködés. Vezetőségválasztó közgyűlésen történt egyik termelőszövetkezetben, hogy a főagronómust, a főkönyvelőt jelölték a szövetkezet vezetőségébe, illetve javasolták, hogy felkerüljenek a listára. A tagság ezt minden további nélkül megszavazta. Ekkor azonban a járási tanács osztályvezetője szót kért és azt mondta, hogy nem ért egyet a főagro- nómus és a főkönyvelő jelölésével. Nem a jelölt szakvezetők személye ellen van neki kifogása, nem bizalmatlanságból ellenzi a beválasztásukat, hanem azért mert bármilyen napirendet tárgyal a vezetőség, a főagronómus és főkönyvelő jelenléte egyébként is szükséges. A vezetőség nemcsak őket, de a többi szakvezetőt is meghívja az ülésre, ha a munkaterületüket érintő kérdésben akar dönteni. Az elnök, a főagronómus és a főkönyvelő között alá- és fölérendeltségi viszony van és ezt az utóbbiak magukra nézve éppen úgy kötelezőnek érzik, mint a munkában. Azt javasolta, hogy helyettük más tagokat kellene bevonni a vezetésbe. A osztályvezető után a szövetkezet jogásza kért szót: kifejtette, hogy semmilyen jogszabály, törvényes rendelkezés nem tiltja az említett szakvezetőknek a vezetőségbe való beválasztását. Amellett érvelt, hogy helyes, hasznos, ésszerű az előterjesztés, mert az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a vezetőség valamelyik tagjának kell helyettesítenie a vezetőségi ülésen, közgyűlésen. Egyébként — mondotta a jogtanácsos — a szavazófülkében minden tagnak jogában van a listára vett nevek bármelyikét kihúzni és helyette más nevet felírni ... Szavazatával a tagság jóváhagyta az eredeti jelöltlistát, a vita azonban lezáratlan maradt. Mit mond a törvény ? A szakvezetők benne le- gyenek-e a vezetőségben vagy ne legyenek benne? Megválasztásukat — véleményem szerint — később sem tilthatják meg a jogalkotók és törvényhozók, mert az ilyen tilalom sértené a szövetkezeti tagok egyenjogúságának elvét: hogy minden szövetkezeti tag választó és választható is legyen. (Természetesen a törvényes megszorítások között.) A tiltó jogszabály hiányából egyáltalán nem következik, hogy a szakvezetők (az elnökről most nem beszélek) benne legyenek a választott vezetőségben. Az pedig még kevésbé következik, hogy helyes, hasznos és ésszerű beválasztani őket. Néhány évvel ezelőtt egy másik közgyűlés a mostanival ellentétesen foglalt állást. Ott csak a főkönyvelő neve szerepelt a listán. Az előterjesztés után felszólalt egy sertésgondozó és azt kérdezte, ra kerül a gyümölcs. Két műszakban folyik a munka és összesen 80 nődolgozót foglalkoztat a válogatás. A gazdaság 186 hold almása 110 vagon termést hozott az elmúlt esztendőben. Az említett területből 60 hold a korszerű, alacsony törzsű telepítés. Korsós Imre kertészeti agronómus elmondja, hogy 44 vagon gyümölcs tárolására kötöttek szerződést a MÉK-kel. Ez utóbbi adta a göngyöleget és a szállítóeszközt. A tárolási költségeken, a tiszta nyereségen megosztoznak 50— 50 százalékban. Nyolc vagon almát készítenek elő szállításra a Szovjetunióba ezekben a napokban és 3 és fél vagonnal küldtek a Lipcsei Nemzetközi Vásárra. Számításaik szerint kilónként 1 forint tiszta hasznuk lesz, vagyis csaknem félmillió forint jövedelemre tesznek szert a MÉK-kel kötött megállapodásnak köszönhetően. — Az együttműködés' tovább akarjuk fejleszt? ni — tájékoztat az agronó mus. — Közös erővel eg> 200 vagonos hagymatárolót építünk. Az eddigi 50 Mojzes Mihály 8 mázsát is fel tud emelni egyszerre holdnyi vetésterületet 200 a targoncával. Az anyagmozgatás gépesítése meggyor- holdra növeljük, figyelem- sítja a munkát. hogy miért kell a főkönyvelőnek benne lenni a vezetőségben, amikor ő amúgy is vezető már? A tagság elkezdett gondolkozni, majd a főkönyvelőt — aki egyébként népszerű ember voit — töröltette a jelöltlistáról. Ügy vélem, helyes volt a sertésgondozó észrevétele és a közgyűlés döntése, emitt pedig az osztályvezető eszmefuttatása. A jogtanácsos vélekedése jogilag sem helytálló. Idézem a szövetkezeti törvény végrehajtási rendeletének állásfoglalását. (Vhr. 20. §. (3): „A vezetőségi ülésre — tanácskozási és javas- lattételi joggal — meg kell hívni az ellenőrző bizottság elnökét, a főmezőgazdászt, a főkönyvelőt, az állatorvost és a Jogtanácsost is. A vezetőségi ülésre meghívhatok az üzem vezetői közül mások is.” Az idézett cikkely magától értetődőnek tartja, hogy az említettek nem tagjai, de meghívottjai a vezetőségnek. Különbség és kapcsolat Ha tovább gondoljuk a dolgot, rá kell jönnünk: a vezetőség testület, mert választott tagjai egyenlő jogúak a tanácskozásban és a döntésben. Ezzel szemben a szakvezetés — mind agronómiái, műszaki, számszaki vonalán — apparátus, amelynek megbízott tagjai alá- és fölérendeltségi viszonyban vannak egymással. Az alapkérdésre adandó válasznál a működési elv különbsége nem hagyható figyelmen kívüL Igen fontos tudni az állásfoglaláshoz a hatásköri különbségeket. A választott vezetőségnek általános hatásköre van, vagyis teljes felelősséggel dönt, intézkedik és irányít. A termelőszövetkezet szervezeti életével, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos minden ügy — idézek a törvényből „amelyet jogszabály vagy alapszabály kifejezetten nem utal a közgyűlésnek, a termelő- szövetkezet más szervének, tisztségviselőjének vagy üzemi vezetőjének hatáskörébe” a választott vezetőségre tartozik. Ezzel szemben a szakvezetés hatásköre részleges, a szakvezetők a jogszabályok, az alapszabály és a szövetkezet ügyrendje szerint dolgoznak. A választott vezetőség és a szakvezetés kapcsolata is meghatározója az állásfoglalásnak. A testületnek az apparátus alá van rendelve. „A vezetőség — a közgyűlés, az ellenőrző bizottság és közvetlenül a közgyűlés alá rendelt egyéb bizottságok kivételével — jogosult a termelőszövetkezet bármely szervét, tisztségviselőjét vagy üzemi vezetőjét utasítani.” (R. 25. § 2). Mindent a maga helyén összefoglalva tehát: a működési elv különbségének, a hatáskör különbségének, a testület és apparátus kapcsolatának szövetkezeti törvényben körvonalazott módja külön- külön és együttesen ellene szól annak, hogy a szakvezetőket a vezetőségbe is megválasszák. És ez nem antidemokratikus vonása a törvénynek, ellenkezőleg: a szövetkezeti demokrácia erősítését szolgálja a törvény, amikor a testület és az apparátus különbségére helyezi a hangsúlyt. Arról is szó van itten, hogy az általános szövetkezeti érdek — amelyet a testület hivatott képviselni és döntéseiben kifejezni — előbbre való az ágazat vagy szakterület speciális érdekeinél. Tapasztalataink szerint a kettő ellentétbe is kerülhet egymással. A szak- és ágazat sajátos érdekét az illetékes szakember tolmácsolja, érveljen mellette, védje, ám a döntés ne az ő dolga legyen, hanem a testületé: ez így demokratikus és így a jó. Egyrészt azért, mert biztosítja a szakember lelkiismereti nyugalmát, másrészt azért, mert növeli a döntést vállaló testület felelősségérzetét. A testületi elvet is, a hierarchikus elvet is ott kell alkalmazni a szövetkezetben — mert ott szolgál jól —, ahol az helyén való. Hogyha az apparátus tagjai a testületben is ott vannak, az a veszély fenyeget, hogy a hierarchikus szellem fölébe kerekedik a testületi szellemnek, a kinevezett apparátus a választott vezetőségnek. Következésképpen a többi vezetőségi tag bólintó já- nossá válik, a tagságnak pedig csökken az érdeklődése a szövetkezeti ügyek iránt: ez pedig valahol és valahogyan mindig visszaüt. Ennek kívánjuk elejét venni a vitás kérdések tisztázásával. Zám Tibor
