Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

4. oldal 1970. március 24. kedd Háromszáz ifjú védnök jelszava! „T ervezz ünk cselekedjünk együtt 99 A huszonéves, szőkés­barna hajú fiatalembert mindenki jól ismeri a Ba­jai Kismotor- és Gépgyár­ban. Az idősebbek, s a fia­talok egyaránt szeretik, bíznak benne. Nemrég a gyár KISZ-szervezetének élére választották. Milán- kovits József csúcstitkárról van szó, aki így mesélte el egy fontos védnökségi akció történetét: Két évvel ezelőtt a KISZ Központi Bizottsága véd­nökséget vállalt az orszá­gos közúti járműprogram felett. Ehhez az akcióhoz a többi között a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága is csatlakozott, s elhatározta, hogy segítsé­get nyújt a Bajai Kismo­tor- és Gépgyár új telepe kialakításában, illetve a gyár felépítésében. Tavaly­előtt védnökségi albizott­ság alakult, melynek mun­kájában a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Be­ruházási Vállalat, s a KISZ megyei bizottsága vett részt. A megyei vállalatok, intézmények KISZ-esei megállapodtak abban, hogy ellenőrzik a határidő be­tartását, a gépelemek, gép­szerkezetek pontos szállí­tását, elősegítik az épület határidőre történő és mű­szakilag megfelelő át­adását. A megyei védnökségvál­lalási akcióhoz a Buda­pesti Kismotor- és Gép­gyár KISZ-esei is csatla­koztak, s kapcsolatot léte­sítettek a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár KISZ- tagjaivfel. Ennek eredmé­nyeként a december végé-, re ígért, daruhoz szükséges futómacskát március végé­ig leszállítják majd Bajára. A Budapesti Fémmunkás Vállalat fiataljai szintén értesültek a védnökségről, s ők is nyomban felaján­lották segítségüket, és hó­napokkal a határidő előtt leszállították az új telepre a nyílászáró szerkezeteket. — A védnökségi albi­zottság januári utolsó ülé­sén, a fenti eredmények összegzése után a megyei akciót sikeresen teljesített­nek nyilvánította. — mon­dotta Milánkovits József. — Ugyanakkor arra kér­ték a gyár KISZ-istáit, hogy helyi védnökséget vállaljanak a gyár átköl­töztetése felett. A rövide­sen összehívott KISZ-tag- gyűlésen megtárgyaltuk, s elfogadtuk a javaslatot. Így háromszáz ifjú véd­nök jelszava lett „Tervez­zünk, cselekedjünk együtt”. A csúcstitkártól megtud­tuk, hogy a májusi, vagy Szellemi vetélkedő Kisszálláson A területi szövetség Ja­vaslatára első ízben ren­deztek szellemi vetélkedőt termelőszövetkezetben. Kisszálláson a Szabadság vezetősége határozta el a tagokkal egyetértésben,, hogy az ipari üzemek min­tájára megszervezik a kér­dés-felelet játékót. A ren­dezvényre a felszabadulás 25. évfordulója és a Lenin- centenárium jegyében ke­rült sor. Hatvanhárom gaz­da vett részt a vetélkedőn. Tizenöten kerültek a dön­tőbe. A vetélkedő első díját Farkas Szilveszter brigád­vezető n verte, nyolcnapos lerünsrádi úton vesz részt. a júniusi költözés részle­tes programját már kidol­gozták. Helyi védnökség­vállalásukat több pontban határozták meg, amely kétirányú tevékenységből áll. — Először is a gyárte­lep, s az épület takarítá­sát vállaljuk — folytatta. — Május elejéig a terepet rendezzük, parkosítjuk. A védnökségi akciókon belül fő feladatunk, hogy minél kisebb gépállással költöz­zünk át az új gyártelepre. Célunk, hogy egy, maxi­mum két napnál hosszabb ideig egyetlen gép se es­sen ki a termelésből, és 70—75 óra alatt minden gépet újra üzemképes álla­potba hozzunk... A részletesen kidolgozott tervek, elképzelések mel­lett a gyár háromszáz KISZ-istájának jó közössé­gi szelleme, lendületes munkája, aktivitása sem hiányzik a védnökségi ak­ció sikeréhez. Tárnái László Beválasszuk, ne válasszuk? Két vélemény Mindkét fél számára előnyös Ifjabb Korsós Imréné és ifjabb Tüske Imréné féltő gonddal készítik elő a gyümölcsöt exportra. Hosszú útra indul az alma, a csomagolásra ügyelni kell. Nagy a sürgés-forgás a be véve, hogy hagymából nagybaracskai Haladás több mint 100 mázsa hol- Termelőszövetkezet 60 va- dankénti eredményt tu- gonos hűtőtárolójában, dunk elérni. Negyven asszony válogatja A 60 vagonos tárolót az almát. Szovjet export- még meg tudtuk építeni saját erőből, de a 200 va gonoshoz már össze kell fognunk a MÉK-kel. Bí­zunk benne, hogy a kölcsö­nös előnyök alapján jól alakul az együttműködés. Vezetőségválasztó köz­gyűlésen történt egyik termelőszövetkezetben, hogy a főagronómust, a főkönyvelőt jelölték a szövetkezet vezetőségébe, illetve javasolták, hogy felkerüljenek a listára. A tagság ezt minden további nélkül megszavazta. Ek­kor azonban a járási ta­nács osztályvezetője szót kért és azt mondta, hogy nem ért egyet a főagro- nómus és a főkönyvelő jelölésével. Nem a jelölt szakveze­tők személye ellen van neki kifogása, nem bizal­matlanságból ellenzi a beválasztásukat, hanem azért mert bármilyen na­pirendet tárgyal a veze­tőség, a főagronómus és főkönyvelő jelenléte egyébként is szükséges. A vezetőség nemcsak őket, de a többi szakve­zetőt is meghívja az ülés­re, ha a munkaterületü­ket érintő kérdésben akar dönteni. Az elnök, a fő­agronómus és a főköny­velő között alá- és fölé­rendeltségi viszony van és ezt az utóbbiak ma­gukra nézve éppen úgy kötelezőnek érzik, mint a munkában. Azt javasol­ta, hogy helyettük más tagokat kellene bevonni a vezetésbe. A osztályvezető után a szövetkezet jogásza kért szót: kifejtette, hogy sem­milyen jogszabály, törvé­nyes rendelkezés nem tilt­ja az említett szakvezetők­nek a vezetőségbe való be­választását. Amellett ér­velt, hogy helyes, hasznos, ésszerű az előterjesztés, mert az elnököt távolléte vagy akadályoztatása ese­tén a vezetőség valamelyik tagjának kell helyettesíte­nie a vezetőségi ülésen, közgyűlésen. Egyébként — mondotta a jogtanácsos — a szava­zófülkében minden tagnak jogában van a listára vett nevek bármelyikét kihúzni és helyette más nevet fel­írni ... Szavazatával a tagság jóváhagyta az ere­deti jelöltlistát, a vita azonban lezáratlan ma­radt. Mit mond a törvény ? A szakvezetők benne le- gyenek-e a vezetőségben vagy ne legyenek benne? Megválasztásukat — vé­leményem szerint — ké­sőbb sem tilthatják meg a jogalkotók és törvényho­zók, mert az ilyen tilalom sértené a szövetkezeti ta­gok egyenjogúságának el­vét: hogy minden szövet­kezeti tag választó és vá­lasztható is legyen. (Ter­mészetesen a törvényes megszorítások között.) A tiltó jogszabály hiányából egyáltalán nem követke­zik, hogy a szakvezetők (az elnökről most nem be­szélek) benne legyenek a választott vezetőségben. Az pedig még kevésbé kö­vetkezik, hogy helyes, hasznos és ésszerű bevá­lasztani őket. Néhány évvel ezelőtt egy másik közgyűlés a mostanival ellentétesen foglalt állást. Ott csak a főkönyvelő neve szerepelt a listán. Az előterjesztés után felszólalt egy sertés­gondozó és azt kérdezte, ra kerül a gyümölcs. Két műszakban folyik a munka és összesen 80 nő­dolgozót foglalkoztat a vá­logatás. A gazdaság 186 hold al­mása 110 vagon termést hozott az elmúlt esztendő­ben. Az említett terület­ből 60 hold a korszerű, alacsony törzsű telepítés. Korsós Imre kertészeti agronómus elmondja, hogy 44 vagon gyümölcs táro­lására kötöttek szerződést a MÉK-kel. Ez utóbbi ad­ta a göngyöleget és a szállítóeszközt. A tárolási költségeken, a tiszta nye­reségen megosztoznak 50— 50 százalékban. Nyolc va­gon almát készítenek elő szállításra a Szovjetunióba ezekben a napokban és 3 és fél vagonnal küldtek a Lipcsei Nemzetközi Vá­sárra. Számításaik szerint kilónként 1 forint tiszta hasznuk lesz, vagyis csak­nem félmillió forint jöve­delemre tesznek szert a MÉK-kel kötött megálla­podásnak köszönhetően. — Az együttműködés' tovább akarjuk fejleszt? ni — tájékoztat az agronó mus. — Közös erővel eg> 200 vagonos hagymatáro­lót építünk. Az eddigi 50 Mojzes Mihály 8 mázsát is fel tud emelni egyszerre holdnyi vetésterületet 200 a targoncával. Az anyagmozgatás gépesítése meggyor- holdra növeljük, figyelem- sítja a munkát. hogy miért kell a főköny­velőnek benne lenni a vezetőségben, amikor ő amúgy is vezető már? A tagság elkezdett gondol­kozni, majd a főkönyvelőt — aki egyébként népszerű ember voit — töröltette a jelöltlistáról. Ügy vélem, helyes volt a sertésgondozó észrevéte­le és a közgyűlés döntése, emitt pedig az osztályve­zető eszmefuttatása. A jog­tanácsos vélekedése jogi­lag sem helytálló. Idézem a szövetkezeti törvény végrehajtási rendeletének állásfoglalását. (Vhr. 20. §. (3): „A vezetőségi ülésre — tanácskozási és javas- lattételi joggal — meg kell hívni az ellenőrző bizott­ság elnökét, a főmezőgaz­dászt, a főkönyvelőt, az állatorvost és a Jogtaná­csost is. A vezetőségi ülésre meghívhatok az üzem vezetői közül má­sok is.” Az idézett cikkely ma­gától értetődőnek tartja, hogy az említettek nem tagjai, de meghívottjai a vezetőségnek. Különbség és kapcsolat Ha tovább gondoljuk a dolgot, rá kell jönnünk: a vezetőség testület, mert választott tagjai egyenlő jogúak a tanácskozásban és a döntésben. Ezzel szemben a szakvezetés — mind agronómiái, műsza­ki, számszaki vonalán — apparátus, amelynek meg­bízott tagjai alá- és fölé­rendeltségi viszonyban vannak egymással. Az alapkérdésre adandó vá­lasznál a működési elv különbsége nem hagyha­tó figyelmen kívüL Igen fontos tudni az ál­lásfoglaláshoz a hatásköri különbségeket. A válasz­tott vezetőségnek általá­nos hatásköre van, vagyis teljes felelősséggel dönt, intézkedik és irányít. A termelőszövetkezet szerve­zeti életével, működésével, gazdálkodásával kapcsola­tos minden ügy — idézek a törvényből „amelyet jogszabály vagy alapsza­bály kifejezetten nem utal a közgyűlésnek, a termelő- szövetkezet más szervének, tisztségviselőjének vagy üzemi vezetőjének hatás­körébe” a választott veze­tőségre tartozik. Ezzel szemben a szak­vezetés hatásköre részle­ges, a szakvezetők a jog­szabályok, az alapszabály és a szövetkezet ügyrendje szerint dolgoznak. A választott vezetőség és a szakvezetés kapcsola­ta is meghatározója az ál­lásfoglalásnak. A testület­nek az apparátus alá van rendelve. „A vezetőség — a közgyűlés, az ellenőrző bizottság és közvetlenül a közgyűlés alá rendelt egyéb bizottságok kivéte­lével — jogosult a terme­lőszövetkezet bármely szervét, tisztségviselőjét vagy üzemi vezetőjét uta­sítani.” (R. 25. § 2). Mindent a maga helyén összefoglalva tehát: a működési elv különbségé­nek, a hatáskör különbsé­gének, a testület és appa­rátus kapcsolatának szö­vetkezeti törvényben kör­vonalazott módja külön- külön és együttesen ellene szól annak, hogy a szak­vezetőket a vezetőségbe is megválasszák. És ez nem antidemokratikus vonása a törvénynek, ellenkezőleg: a szövetkezeti demokrácia erősítését szolgálja a tör­vény, amikor a testület és az apparátus különbsé­gére helyezi a hangsúlyt. Arról is szó van itten, hogy az általános szövet­kezeti érdek — amelyet a testület hivatott képvi­selni és döntéseiben kife­jezni — előbbre való az ágazat vagy szakterület speciális érdekeinél. Ta­pasztalataink szerint a ket­tő ellentétbe is kerülhet egymással. A szak- és ága­zat sajátos érdekét az ille­tékes szakember tolmá­csolja, érveljen mellette, védje, ám a döntés ne az ő dolga legyen, hanem a testületé: ez így demok­ratikus és így a jó. Egy­részt azért, mert biztosít­ja a szakember lelkiisme­reti nyugalmát, másrészt azért, mert növeli a dön­tést vállaló testület fele­lősségérzetét. A testületi elvet is, a hierarchikus elvet is ott kell alkalmazni a szövet­kezetben — mert ott szol­gál jól —, ahol az helyén való. Hogyha az apparátus tagjai a testületben is ott vannak, az a veszély fe­nyeget, hogy a hierarchi­kus szellem fölébe kereke­dik a testületi szellemnek, a kinevezett apparátus a választott vezetőségnek. Következésképpen a többi vezetőségi tag bólintó já- nossá válik, a tagságnak pedig csökken az érdeklő­dése a szövetkezeti ügyek iránt: ez pedig valahol és valahogyan mindig vissza­üt. Ennek kívánjuk elejét venni a vitás kérdések tisztázásával. Zám Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents