Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

1970. március 24. kedd 3. oldal HAloi TARiot A ZÁRSZÁMADÁSOK ALAPJÁN Megvitatták a homokhátsági szövetkezetek helyzetét KÉSZÜLŐDÉS A DÍSZSZEMLÉRE Fegyveres erőink minden eddiginél nagyobb arányú, színpompás díszszemlével köszöntik hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulóját. A parádéra alaposan meg­változik a fővárosban a felvonulási tér arca: már „teljes gőzzel’’ folynak a műszaki—technikai előké­születek. A dísztribün ezúttal két­szer olyan méretű lesz, mint az előző díszszemlék alkalmával, innen nézik majd végig a fegyveres erők, valamint a budapesti fiatalok felvonulását a párt és állami vezetők, s a test­véri országokból az évfor­dulóra hazánkba érkező küldöttségek. Szemközt a Gorkij fasor bejáratánál, jelmondatok, feliratok idé­zik majd az elmúlt negyed­század kiemelkedő állomá­sait, s itt helyezik el Marx, Engels és Lenin nagymére­tű képeit. A MÉMOSZ- székház felőli oldalon a le­látók a Hősök terétől az Ajtosi Dürer sorig húzód­nak majd. SZENTESI TÖRPE SZEGFŰK («lazánk legnagyobb szeg­fű-telepén, a szentesi Ter­mál Tsz-ben egy nálunk kevésbé ismert, érdekes fajtát is nevelnek az üveg­házakban. A Hollandiából hozatott újdonság neve Miniatűr. Virágai kinyílott állapotban 4—5 centiméter átmérőjűek, vagyis kiseb­bek a hagyományosnál. Az elterjedt fajtáktól azonban főként abban különböznek, hogy minden száron két, vagy legtöbbször három vi­rág is fejlődik. Ezért csok- ros szegfűnek is nevezhe­tő. A virágok egyszerre nyílnak. A törpe szegfűt fehér, rózsaszín és úgyne­vezett cirmos változatban termesztik a tsz-ben, egye­lőre csak kiebb területen, piackutatás céljábóL VÉGET ÉRT AZ IFJÜ MUZSIKUSOK FESZTIVÁLJA Győr város tanácsa, a győri Liszt Ferenc Állami Zeneiskola igazgatósága, az Üttörőszövetség városi el- knösége felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából a „Szabad hazában Lenin útján” mozgalom keretében rendezte meg a dunántúli ijfú muzsikusok fesztivál­ját. A két hétig tartó ze­nei esemény szereplői Esz­tergom, Pápa, Sopron, Szombathely, Veszprém, Kapuvár, Csorna és Győr zeneiskoláinak növendékei voltak. A vasárnapi dísz- hangverseny záróakkordja volt a nagy seregszemlének. GYÁRTJÁK A CSUPA- SZEM TELEVÍZIÓT A Székesfehérvári Vide­oton Televízió Gyárban a fejlesztési laboratórium tervei szerint sorozatban szerelik a Sellbond kép­csöves televízóikat. Ezek­nél a készülékeknél a kép­csőnek nincs kerete, há­rom—négy milliméterre kiemelkedik a készülékből és így csupaszem hatást kelt. Ezeknek a sarkosított képcsöveknek a képfelülete három collal nagyobb, mint a legelső nagy képernyőjű televízióké. A képcsövek robbanásbiztosak, s ezért nincs előtétjük. A jelenleg szalagokon szerelt Inter- sztár, interfavorit és Mini- vizor készülékekbe mind Sellbond képcsöveket épí­tenek be. KISMESTERSÉGEK UTCÁJA Debrecen már a XV. szá­zadban híres volt iparáról, kereskedelméről, de a régi iparokról, mesterségekről ma már egyre kevesebbet hallani. A városban ezért a kismesterségeknek utcát rendeznek be. A Hortobá­gyi Intéző Bizottság kez­deményezésére, a Debrece­ni Városi Tanács támoga­tásával a Kistemplom mel­letti utcarészt alakítják át a régi mesterségek utcájá­vá. Többek között a mézes- kalácsos, a szűr-szabó, a díszkovács, a rézműves, a fazekas, a könyvkötő, a szíjgyártó, a csizmadia és a pipakészítő mestersé­gek kapnak itt otthont. PÁLYÁZAT A Népi Iparművészeti Tanács, a Somogy megyei Tanács, valamint a Házi­ipari és a Népi Iparművé­szeti Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége a felszaba­dulás 25. évfordulója tisz­teletére és idős Kapoli Antal Kossuth-díjas faragó, a népművészet mestere em­lékére jubileumi faragó­pályázatot hirdetett. A pá­lyázaton részt vehet az or­szágban tevékenykedő va­lamennyi faragó, de csak új alkotásokkal. A bekül­dés határideje: 1970. július 4. A pályázatot a Népi Iparművészeti Tanács, Bu­dapest, V. kér. Sütő utca 2. félemelet címre kell kül­deni. A legjobb pálya­munkákat jutalmazzák. Összeállította: K. A. A Homokhátsághoz tar­tozó csaknem száz terme­lőszövetkezet, illetve szak- szövetkezet zárszámadását vitatták meg hétfőn dél­előtt Kecskeméten. A te­rületi szövetség a rendel­kezésére álló adatok alap­ján elemezte az elmúlt esztendő gazdálkodási eredményeit, amelyeket a küldöttgyűlés elé tárt. A jelentésekből kitűnik, hogy a közös gazdaságok tovább szilárdultak az el­múlt esztendőben. Több gazdaságban azonban a kedvezőtlen adottságok miatt ismételten vesztesé­ges volt az esztendő. Ti­zenhárom mérleghiányos szövetkezetben a veszteség harminchárom millió fo­rintot tesz ki. Első ízben került sor a szakszövetkezetek helyze­tének részletesebb elemzé­sére. Földterületük minősé­Kettős megyei döntő Vasárnap délelőtt a falu­si fiatalok országos vers- és prózamondó versenyé­nek, s egyben a KPVDSZ országos szavalóversenyé­nek Bács megyei döntőjét rendezték meg a kecskemé­ti Berkes Ferenc kollégi­umban. A községi, járási vetélkedőkről döntőbe ju­tott fiatalok versengése kel­lemes hangulatú irodalmi délelőttöt jelentett minden részvevő számára. A zsűri végül is úgy döntött, hogy a falusi fiatalok versenyének országos döntőjébe, amelyet Esztergomban rendez má­jusban a KISZ KB és a SZÖVOSZ, Lapu Mária kecskeméti, Patarcsity Ka­talin katymári, Kelemen Tamás bugaci és Mészáros Lajos mélykúti versmondó kerül. A KPVDSZ őszi, bu­dapesti országos versenyé­nek Bács megyei résztvevő­je a kecskeméti Rigó Mária lesz. Rajtuk kívül a nemes­nádudvari Kovács Rózsa és a bácsbokodi Tettinger Ani­kó kapott még jutalmat. ge lényegesebben gyengébb mint a termelőszövetkeze­teké. Termelőeszköz ellá­tottságuk alacsonyabb színvonalú. Közülük -nyolc volt mérleghiányos. A vitában nagyobb részt a gondokról volt szó. A termelés fejlesztésének egyik fő feltételeként a gépesítést jelölték meg. Az egyre kevesebb kézi mun­kaerő miatt mindinkább sürgetővé válik az egyes növények termesztésének teljes gépesítése. Szinte valamennyi felszólaló em­lítette a tavaszi munká­kat akadályozó gépgondo­kat. Nehezíti a helyzetet, hogy egyes típusokhoz gu­miabroncsot sem lehet kapni. Emiatt a körzetben máris áll néhány gép. A másik fő témakör amely körül a vita kikris­tályosodott. az értékesítés jobb megszervezése. Az el­múlt esztendő kedvezőtlen tapasztalataiból le kell szűrni a tapasztalatokat _ h angoztatták a felszólalók, s reményüket fejezték ki, hogy az idén zökkenőmen- tesebb lesz a termékek ér­tékesítése, a kereskedelem jobban megszervezi az áruátvételt. Köszöntjük a 60 éves Ortutay Gyulát A fél ország személyes ismerőse. Néprajztudós, nép- mesegyűjtő; bejárta hazánk legfélreesőbb tájait gyűjtő­útjain. Megtanult közelférkőzni az egyszerű emberek­hez, megtudja nyerni bizalmukat, megértik egymást... Képviselő; szeretik, tisztelik, felkeresik ügyes-bajos dolgaikkal, megnyilatkoznak előtte. Nyíltszívű, közvetlen ember. Friss, fiatalos hatvan évesen is, szellemileg, fizikailag egyaránt. Hozzánk, Bács megyeiekhez különösen közel áll, hiszen hosszú idő óta képvisel bennünket az országgyűlésben. Gyak­ran látogat hozzánk, különösen művelődéspolitikai kérdésekkel foglalkozik szívesen, nagy szeretettel és mindig a lényegre tapintó hozzáértéssel. Már a harmincas években, egyetemista korában részt vett a szegedi baloldali értelmiségi csoport mun­kájában, amelynek egyik alapító tagja volt. Rendkívül sokoldalú ember. Egy ideig a Magyar Rádió munka­társa, majd a Nemzeti Múzeum kutatója. Egyik szer­vezője volt a haladó antifasiszta erőket tömörítő Tör­ténelmi Emlékbizottságnak. A felszabadulás után egy ideig művelődésügyi miniszter. Csaknem egy évtizedig a Hazafias Népfront főtitkára, 1964 óta alelnöke. Tagja a Elnöki Tanácsnak és elnöke a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatnak. A Magyar Tudományos Akadé­miának elnökségi tagja. Tagjai között tartja nyilván tucatnyi nemzetközi tu­dós társaság és tudományos folyóirat szerkesztőbizott­sága. Egyetemes és összehasonlító folklórral, ballada és népmesekutatással foglalkozik. Neki köszönhető, hogy megismerte a világ a magyar népmesekincset. Németül, angolul, japán nyelven, finnül és cseh nyel­ven jelentek meg gyűjtései. A nemzetközi Pitré díj tulajdonosa. Igen szoros kapcsolatot tart fent a finn néprajztudósokkal. Éppen ma, születésnapján mutatja be a budapesti Thália Színház Helsinkiben, magyar nyelven a Kalevala dramatizált változatát, Ortutay Gyula művét. Köszöntjük hatvanadik születésnapján a tudóst és a hozzánk oly közel érzett, köztiszteletben álló köz­életi embert. Budapesten, a Felvonulási téren gyakorlatoznak a munkásőrök. (MTI totó — Friedmann Endre fel.) KEESKEMÍI a siiBiisafc-viso HÓNaVlJIBJN (14.) A kommunista és nemzeti parasztpárt párt- alpokon és tanyagyűléseken magyarázta a parasztság­nak, hogy a nemzetközi helyzet alakulása kedvező; a Szovjetunió nemzetközi tekintélye nagyra nőtt, nyu­gati beavatkozástól nem kell tartani. Különben is, a szövetséges hatalmak maguk követelik Magyarorszá­gon a demokratikus intézkedéseket. Az agitáció hatására a szegény- és kisparasztság elszánttá és bátor cseleke­detek végrehajtójává vált. f|«k példát lehetne felsorolni arra, hogy a felvilágo- «ftó munka hatására maguk a parasztok védték meg a földreform tisztaságát. Többek között 1945. május 1-én Helvécián a Grüssner család nagykiterjedésű aeőlőjének a felosztásakor megjelent három angol személygépkocsi. Az egybegyűlt földosztó parasztok előtt Grüssner képviselője kijelentette, hogy a birto­kot nem lehet felosztani, mert az angol érdekeltségű (Ugyanis Grüssner egyik leányát valami Gordon nevű angol tábornok vette feleségül és azt híresztelték liogy Grüssnerék is angol állampolgárok.) Grüssnerél képviselője angol zázlókat tűzött ki a birtok sarkaira 4e a földre éhes nép azokat széttépte és a földe* szétosztotta. Donáth Ferenc visszaemlékezése szerint Grüssnerék megmozgatták az angol követéget, amely többször járt Veres Péternél és Donáthnál is, hogy a birtokuk meg­maradjon. Fáradozásuk azonban hiábavalónak bi­zonyult. Akadtak még kisebb meg­mozdulások a pusztákon, hogy még egy példát említ­sünk, amikor az újgazdák elzavarták a Kláber-telepi borpincéktől Zalczer Moré­kat. (Zalczer miskolci bornagykereskedő volt, aki a borpince-tulaidonossal kötött megállapodásra hi­vatkozva, 6 ezer hektoliter űrtartalmú hordót akart elszállítani.) A földosztást nem sike­rült megakadályozni, a kommunista párt kihasz­nálta az érdekelt paraszt­ság kedvezőre fordult hangulatát és meggyorsította az ütemet. 1945. május 20-ára Kecskeméten befejező­dött a földosztás, melynek keretében 3431 igényjo­gosult jutott földbirtokhoz. A felosztott birtokterület így oszlott meg: 0—1 kh- ig 367, 1—2 kh között 629, 2—3 kh között 442, 3—4 kh között 270, 4—5 kh között 487, 5—6 kh között 206, 5—8 kh között 304, 8—10 kh között 320, 10—15 kh kö­zött 340 és 15 holdat kapott 66 igénylő. A földhöz juttatottak közül a földreform megkezdése előtt birtoktalan volt 290, ami egyben azt is jelentette, hogy a földreform során főleg a törpe- és a kisgazda­ságok területe növekedett. Ugyanakkor az 5 és 20 ka- ssztrális holdas gazdaságok száma az 1945 előtti 765-ről 3623-re emelkedett. Ha a népi demokratikus forradalmunk vonatkozá­sában elismerjük, hogy kezdettől fogva — ha az el­maradt polgári demokratikus vívmányok pótlásának igényével indult is — több volt, mint polgári demoka- tikus forradalom, ekkor ez a tény természetszerűen jelentkezett és hatott a felszabadulás utáni időszak egyik legelső, legátfogóbb intézkedése, az agrárkérdés megoldásánál is. A kecskeméti földosztás ünnepélyesen fejeződött be. 1945. május 20-án a kecs­keméti nemzeti bizottság fennállása óta a lagna- gyobb munkás-paraszt gyű­lést rendezte a Műkertben. Tulajdonképpen gazdaavató ünnepség volt ez, ahol a kommunista és a nemzeti parasztpárt képviselői beszéltek a több mint tízezres tömeghez, a földhöz juttatott parasztok az üzemi munkásokkal együtt él­tették a felszabadító Szovjetuniót, amelynek győzelme váltotta valóra a szegényparasztság évszázados álmát; az a föld, amelyen verítékét hullatta, jogos tuljdoná- ba került. Az ünnepség után tízezer ember számára terítettek. Ezen a napon szüntették meg véglegesen Kecskeméten a szesztilalmat. íme, eddig tart dióhéjban Kecskemét első szabad hónapjainak krónikája. Az események felidézésével az volt a célom, hogy egyrészt bemutassam a demok­ratikus átalakulás kezdetét, a kommuista párt és a haladó erők céltudatos törekvéseit a fasiszta marad­ványok eltakarítását illetően; másrészt megmutatni, milyen eszközök álltak a párt rendelkezésére ahhoz, hogy célkitűzéseit a koalíciós blokk révén meg­valósíthassa. Nagy érdeme a fiatal kommunista pártszervezetnek, hogy az a széles körű munka, amelyet a nemzeti bi­zottság folytatott az esetek túlnyomó többségében összhangban volt az országos demokratikus érdekek­kel. A tömegek óhajtották, akarták a demokráciát, a párt erre építve tudta megteremteni a munkás— paraszt demokratikus diktatúra alapjait. Vége A NÉP CSELEKSZIK 1945. MÁJUS 20. GAZDAAVAIÁS A MÜKERTBEN « J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents