Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
4. oldal It’10. március 21. szombat Jubileumi verseny az olajbányászoknál Koncert Gyorsinterjú Kemény Endre karnaggyal Hazánk felszabadulásának napja egyebeesik az Alföldi Szénhidrogénbányászat születésnapjával. Ily módon a Szánkon, Kar- doskúton, Algyőn a kutaknál dolgozó olajbányászok április 4-én kettős ünnepet ülnek. Ezért az évforduló tiszteletére mindig élénk verseny bontakozik ki az olajkutak környékén. Egr teljesen árva... A jubileumi verseny kibontakozásának körülményeit vizsgálva két litografált versenyfelhívás akadt a kezünkbe. A vállalat igazgatója és az szb-titkár írta alá. Nemcsak az aláírás volt azonban közös, hanem a verseny célkitűzéseiben is kialakult az akarategység a gazdasági és — a dolgozókat képviselő — szakszervezeti vezetés között. Üzemek, osztályok, csoportok, műhelyek tettek vállalásokat határidők lerövidítésére, termelési, fúrási tervek túlszárnyalására. Közben az emberiesség megkapó példáival is lép- ten-nyomon találkozunk. Ezekből csupán egyet ragadunk ki. Az RD—23 számú fúróberendezés munkáját irányítja Vad János főfúrómester, aki az alföldi szénhidrogén-kutatás minden eddig ismert helyét végigjárta már. Szocialista brigádja most nemcsak 300 óra társadalmi munkát vállalt, hanem egy teljesen árva gyermek nevelését is. Felajánlásuk szerint a neveltetés gondjait a gyermek 7 éves korától 18 éves koráig közösen viselik. 12 exer méter mélyfúrás terven feliil A Nagy alföldi Kutató- és Feltáró Üzemnél még a múlt év októberében kibontakozott a jubileumi verseny. Alig egy hónap alatt 55 brigád és kisebb kollektíva jelentette be lelkes csatlakozását. Azóta is tovább szélesedett a mozgalom és most már több mint száz brigád részvételét tartják számon. A versenyző szocialista brigádokban kétezernégyszázan dolgoznak. Vállalkozásaik főbb tartalma: több mint 12 ezer méter mélyfúrás és 51 rétegvizsgálat elvégzése terven felül. A fenti adatok az egyes fúróbrigádok vállalásaiból tevődnek össze. Az RD— 12. számú fúróberendezéssel dolgozó brigád 2 ezer méter terven felüli fúrást vállalt. Ugyanennyit ajánlott fel Mihály Gergely, Palukity Ferenc és Tóth Gyula főfúrómester brigádja is. A Horváth István főfúrómester vezette 18-as lyukbefejező berendezésnél nyolc terven felüli rétegvizsgálat elvégzésére tettek felajánlást. Szerepel a felajánlások között 3—4 százalékos önköltségcsökkentés is, az előző évihez képest. A munkafegyelem megszilárdításával pedig elejét veszik a műszaki baleseteknek. Ötvenmillió köbméter többlet töldaáxból A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat munkaverseny-felhívása kettős jellegű volt. A vállalatnak kicsi a törzsgárdája az összlétszámhoz viszonyítva. Az adott lehetőségeken belül a versenyt is fel akarják használni a törzsgárda kialakításának gyorsítására. A verseny másik célja náluk is a termelési és eredményességi előirányzatok túlszárnyalása. A verseny termelési célkitűzéseinek elérését nehezítik a februárban megemelt tervszámok. Vállalták, hogy a megemelt 1,3 millió tonnás kőolajtervüket 50 ezer tonnával a 3,2 milliárd köbméteres földgáztermelési tervüket pedig 50 millió köbméterrel teljesítik túl. Ez több mint 63 millió forintos bruttó árbevételt jelent a vállalatnak. A létszámnövekedés lelassul ebben az évben, ezért lehetőséget keresnek további létszámmegtakarításra is. E komplex vállalások hatására az egy foglalkoztatottra vetített termelési értéknövekedést 11,6 százalékosra tervezik. F. I. Kemény Endre másfél éve karnagya a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekarnak. Hosszabban beszélni vele akkor is bajos lenne, ha nem éppen a hétfői, Katona József Színházbeli hangverseny utolsó próbáján lennénk. Ugyanis a Zeneművészeti Főiskola szaktanárképző tagozata zenekarának vezető karmestere, hegedűs az Állami Hangversenyzenekarban, kamarazenét tanít a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolán, s mindezek mellett még hétfőn és csütörtökön Kecskemétre utazik a fővárosból, hogy a helyi szimfonikusok próbáit vezesse. (Nem is beszélve fellépéseiről.) — Nagy kedvvel kezdtem el foglalkozni a kecskeméti zenészekkel, és érzésem szerint az eltelt idő kicsinységéhez képest máris megvan az eredménye. Nem saját érdemeimnek tulajdonítom ezt. Jó felkészültségű, tehetséges muzsikusokból áll az együttes. Jelenleg negyvenen vagyunk, többségük zenetanár a Kodály iskolában, illetve az Állami Zeneiskolában, az óvónőképzőben. Vannak tagjaink a színház zenekarából is, bár többen lennének. Az említetteken kívül a zeneiskola egy-két magasabb osztályos növendéke, illetve néhány amatőr teszi teljessé ... Teljessé? Mit beszélek? Égető szükségünk lenne bőgősökre, fa- és főként rézfúvósokra. ' — Hangszerből van elegendő? — Hogyne, a zenészek magántulajdonában. Bajban akkor vagyunk, amikor ritkán előforduló, költséges zeneszerszámokra lenne szükség. Gondolok itt hárfára, cselesztára, bonyolultabb rendszerű ütőfelszerelésre. Éppen Kodály és Bartók zenekari műveire jellemző, hogy dús koloritú instrumentális együttest igényelnek, Kecskemétnek pedig, úgy tudom, éppen az ő kultuszuk méltó ápolása a célja. Namármost, mi a helyzet, ha szükség van ezekre a hangszerekre? Személyes kapcsolataim révén kölcsönkérem őket a főiskolától, a Filharmóniától, és higgye meg, szívesen, de azért az lenne a helyesebb, ha nem sok idő múlva mindezzel és még mással is, ami hiányzik, a zenekar rendelkezne. — Tehát kevesli az anyagi támogatást? — Nem, egyelőre nem, mert nyilvánvaló előttem, a városi tanács művelődési osztályának és a művelődési háznak a jóindulata. Nemrég jártunk egyik szomszédos megyeszékhelyen, ahol évi 460 ezer forintos költségvetéssel hoztak létre zenekart — háromszorosa a miénknek —, és első gesztusként azonnal szmokingot szabottak a gárdának. Szép, de én úgy vagyok vele, nőjjön fel először a ruhához a gyerek. — A kecskeméti zenekar milyen stádiumában tart a növekedésnek ? — Az idén mintegy 25 koncertünk lesz, köztük a Zeneakadémia nagytermében ősszel, télen vagy jövő tavasszal. És hétfőn este 19.05-kor a Petőfi adó egyenesből közvetíti hangversenyünket. Kezdenek fölfigyelni ránk. — Haydn, Mozart, Beethoven, a három bécsi klasz- szikus a hétfői program zeneszerzői. A tavaly megfogalmazott célkitűzésekben, mintha másról olvastam volna. — Igen, de a bécsi triászon lehet legtökéletesebben iskolázni. Műveik óriási zenekarnevelő erőt jelentenek. És nagyon magasrendű muzsikát. Távolabbi célunk — Nemesszeghy Lajossal egyetértésben —, hogy Kecskemét zenei életének legyen valamiféle sehol másutt nem található specialitása, mint amilyen Eck Imre pécsi balettiének van, vagy — hogy helyi példával éljek, Vásárhelyi Zoltán kórusainak volt a 30-as években. A magyar népzenéhez kötődő új magyar komponisták rendszeres bemutatására gondolok. Sz. J. Régészek tanácskozása Tegnap Budapesten, a Kossuth klubban ülést tartott a régészeti osztály. A tanácskozáson Kőhegyi Mihály, a Bajai Türr István Múzeum régésze is beszámolót tartott, a ma- darasi, hunkori késő roxo- lán (IV—V. sz) temető feltárásának eddigi eredményeiről. Az ülésen egyébként az 1969. évi régészeti ásatásokról adtak számot a kutatók. A Petőfi Népe Kep-ioio és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata Esztergomban jártukban sokan látogatják meg a mostanában újabb feltárásokkal bővült Árpád-kori királyi palotát. Ez a gyönyörű fekvésű hely ugyanis a magyar középkor első századaiban — főváros volt. Ma szerszámgépgyára, elektrotechnikai, optikai és fémipari üzeme van. Igen nevezetes látnivalója az Esztergomi Keresztény Múzeum, amelyben európai hírű alkotásokat őriznek. Ezért a városért vívott harcban lelte halálát a nagy magyar költő, Balassi Bálint. A város és a táj szépségét páratlan varázsú költeményekben örökítette meg Babits Mihály, aki az itteni Előhegyen épült, s az irodalomtörténetbe is bevonult házában töltötte legszívesebben nyarait. Melyik annak az (esztergomi vonatkozású) Babits- versnek a címe, amelyből ezeket a sorokat idézzük: „Hozza postámat a posta; mennyi rossz madár! — Be jó, hogy csőrük csapása egy cseppet se fáj!’’ Holt próféta a hegyen — Dal az esztergomi bazilikáról — Szent király városa? A totószelvény a 12. oldalon található. Falbontó betörök (II.) Már-már úgy tűnt, hogy a postai betörőknek teljesen nyomuk veszett, de a nyomozócsoport állhatatos sága, fáradhatatlansága nem ismert akadályt. A csoport egyik fiatal nyomozója, a november végi bajai vásárban, látszólag céltalanul sétálgatott. Legalábbis a külsőségek ezt mutatták, holott a rendőrtiszt nagyon is céltudatosan vizsgálódott. Egy lovat vásárló, közép- termetű, barna bőrű férfire figyelt fel, aki nagy tenyércsapkodással alkudozott a négylábúra. A vevő a vételárat kis címletű papírpénzben számolta le. A vásár után a nyomozó követte az eladót, s amikor az magára maradt, mellé lépett. — Rendőrség! — mutatta meg az igazolványát. — Jöjjön velem. R. Balázs tiltakozott a szerinte jogtalan inzultus ellen, a kapitányságon azonban megértette, miről van szó, s készségesen átadta a lóért kapott pénzt. A tíz, húsz és ötven forintos bankjegyek útrakeltek. A posták dolgozói, ahol korábban betörés volt, ráismertek néhány, a pénzre tett jelzésre, ceruzával írt számokra. Eközben, a feltételezés alapján, megvizsgálták a ló új tulajdonosa, Kovács János utcaseprő viselt dolgait. A többirányú vizsgálat meglepő eredménnyel járt. Kovács János. Baja, Bem utca 54. szám alatti lakos, már tíz évet ült börtönben. Ra- ráti köréhez tartozott Kocsis József, aki 175 hóna- not töltött zárt intézet-ben. Sárközi Antal, aki 216 hónapot ült már. ás V. József. akinek 117 hónanos szabad r^gvesztés büntetés volt a priuszán. A többszörösen büntetett előélet, a pénz felismerése, a betörésnél használt eszközök megtalálása, arra indította a nyomozó- csoport vezetőjét, hogy ezeket az embereket elszámoltassa. Kovács János kihallgatása sok időt vett igénybe, hiszen „dörzsölt” bűnöző volt, mindent tagadott —, már-már eredménytelennek bizonyult, amikor eléje rakták a lóért kiszabott pénzt. — Milyen pénz ez? — Tíz, húsz és ötven forintosok — mondta —, olyanok mint a többiek. — Jöjjön be R. Balázs — intézkedett a nyomozó. A szembesítésnél, Kovács már bizonytalanabb volt, s csak akkor ismerte be a csávolyi postabetörést, amikor a hivatal vezetője, megmutatta a bankjegyeken az általa tett jelzéseket. Kovács, a többi betörést nem volt hajlandó elismerni. A kihallgatást vezető nyomozó elégedett volt, hiszen a csávolyi betörés elismerése kefébe adta a szálat. A többi betörés hasonlósága azonos kézre, pontosabban ugyanazokra a személyekre utalt, mint a csávolyi posta esetében. — Hogyan hatoltak be a csávolyi postára? Kovács gondolkodott. — Baltával és ásóval kibontottuk a posta falát... Bementünk, az egyik fiókban 9500 forintot találtunk, de mikor a riasztócsengő megszólalt meglógtunk ... — Nem pontos a válasz — vágott közbe a nyomozó —, ugyanis a falat Jász- fényszarun bontották ki... Kovács kimeredt szemmel, értetlenül nézett a nyomozóra, magában már tisztában volt azzal, összekeverte ... — Az összeg sem stimmel — folytatta a nyomozó —, mert a 9500 forintot a sárpilisi postáról lopták el... Kik voltak a társai? Kovács már tudta: nincs értelme a tagadásnak. — A betöréseket én, Kocsis, Sárközi és V. követtük el. Megbeszéltük, hogy egymástól távoleső postákat törünk fel, hiszen ott mindig akad egy kis aprópénz. A terepszemlét általában én tartottam, megvártuk az éjszakát, loptunk baltát, ásót, s utána megcsináltuk a balhét... Arra gondoltam nem fognak el, mert a kazettákban, fiókokban csak tíz, húsz és ötven forintos volt... Me- cseknádasdon megzavartak bennünket, ugyanis egy autó ment el az utcán, azt hittük, hogy a rendőrség. Nem akartuk folytatni, s ezért a Martonfán lopott motorral Bajára jöttünk ... A postai betöréseken kívül — s ez a nyomozók munkáját dicséri —, a négy betörőre még 117 különböző lopást, betörést bizonyítottak rá. Kriminalisztikai szempontból rendkívül nehéz dolguk volt a nyomozóknak, de a kitartás eredményre vezetett. Kocsis Jánost húsz évi, Kovács Jánost 11 évi, V. Józsefet 6 évi börtönre ítélték. Sárközi Antalt — aki kiszökött az országból —, távollétében 10 évi szigorított börtönre ítélte a bíróság. (Következik: Százas szög a nő fejében.)
