Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-19 / 66. szám
1970. március 19. csütörtök tf. W«< Ezer komszomolista látogat hazánkba Készülnek a tételek Április 4—13-ig tart a tavaszi szünet Ebben az esztendőben megyénk középiskoláinak nappali tagozatán 1771 fiatal készül érettségi, illetve képesítő vizsgára. A gimnáziumokban 1060, a szak- középiskolákban 403, a technikumokban pedig 308 a negyedikes tanulók száma. A Művelődésügyi Minisztériumból már megküldték a tanintézeteknek a különböző tárgyak érettségi vizsgaanyagát tartalmazó dokumentumokat, amelyekből a szaktanárok állítják össze a tételeket. Ehhez útmutatókat is mellékeltek, amelyek hasznos tanácsokat adnak az érettségi vizsgaanyag felhasználásához, a vizsgák előkészítéséhez, lebonyolításához. A szaktanárok munkájának megkönnyítésére ebben az évben mintegy 120 tételt fogalmaztak meg a minisztériumban a gimnazisták számára. Az érettségiztető pedagógusok ebből választhatnak 28—32-t. A tételekre főként az jellemző, hogy kisebb tényanyagismeretet követelnek, viszont nagyobb mértékben kívánják az összefüggések kifejtését, az állítások bizonyítását. Matematikából — a reform elveinek megfelelően — a hangsúlyt a feladat- megoldásra helyezik. A szóbeli során a tanulóknak két különböző nehézségi fokú feladatot kell megoldaniuk. Teljes sikertelenség esetén, egy másik tétellap feladataival próbálkozhatnak. A gimnáziumi érettségi „vizsgaszabályzatot, mint ismeretes, a művelődésügyi miniszter módosította. A szakosított osztályokban végző fiatalok is csak négy tárgyból vizsgáznak kötelezően. Ami az érettségi menetrendjét illeti, a különböző típusú középiskolák negyedikesei részére az utolsó tanítási nap május 8-a lesz. Az írásbeli érettségi, és képesítő vizsgákat minden iskolatípusban egységesen május 11. és 18. között tartják. A szóbeli érettségit középiskoláinkban június 8-a után kezdik meg a diákok. Az általános és a középiskolákban a tavaszi szünet országszerte április 4-től 13- ig tart. Mivel április 4-e ünnep, a szünet előtti utolsó tanítási nap 3-a, a szünet utáni első pedig 14- e, kedd. Az általános iskolai napközi otthonok a tavaszi szünetben fogadják a gyerekeket és ugyanúgy gondoskodnak ellátásukról, mint tanítás idején. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának kezdeményezésére a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya felmérte a megye termelőszövetkezeti gazdaságainak gépállagát. A csaknem egymillió holdon gazdálkodó Bács-Kis- kun megyei termelőszövetkezetek eszközellátása a felmérés szerint nem kielégítő. A traktorállomány 58,1 százaléka elavult, olyannyira, hogy felújítása már gazdaságtalan lenne. Hiányosak és korszerűtlenek az erőgépekhez tartozó munkaeszközök is. A tapasztalatokat egybevetve: nincs elegendő erőgép, alkatrész a Szuper-Zetorók- hoz, nélkülözik a gumiabroncsot,. igény lenne vető- és más munkagépekre is. Számítva a rendkívüli tavaszra, az igények csak hatványozódnak: pótolni kell az ősszel elmaradt 50 000 holdnyi mélyszántást, a tavasziakat pedig 300 000 holdon kell elvetni időben és jó minőségben. Ezek után indokolt a termelőszövetkezetek türelmetlensége amiatt, hogy készpénzért sem kapnak A Szovjetunióból március végén, április elején három különvonattal csaknem ezer ifjú kommunista érkezik hazánkba, hogy részt vegyen a felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A komszomolisták csoportjai ellátogatnak mind a 19 megyébe, Debrecenben és Pécsett ifjúsági nagygyűlésen is találkoznak a magyar fiatalokkal. A fővárosban és vidéken is sok érdekes programot rendeznek a házigazdák vendéelegendő és megfelelő gépet. A többi között 345 MTZ-típusú traktort rendeltek a szövetkezetek, de csak 60-ra kaptak ígéretet. A szállítását ennek is csak a negyedik negyedévre igazolta vissza a kereskedelem. A gyenge adottságú tsz-ek- nek gépvásárlásra folyósított 5 000 000 forint közép- lejáratú hitelt nem tudtak e célra felhasználni a gazdaságok. A tény az — állapítja meg a jelentés — hogy sem a hazai gyártó vállalatok sem a kereskedelmi szerMárcius 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján a Televízió „Előkelőek nem vagyunk” címmel húszperces műsorban egy csokorra valót gyűjt össze a nemzetközi munkásmozgalom legszebb forradalmi dalaiból. A kogeiknek, akik a többi között megnézik az Állami Népi Együttes ünnepi előadását, megtekintik a Parlamentet és a KlSZ-tagok- kal baráti összejöveteleken cserélik ki tapasztalataikat. A testvérvárosok ifjú szovjet küldöttek vendégül látják a magyar testvér- városokban, így az ogyesz- szaiak Szegedre, a lvoviak Pécsre, a talliniak Szolnokra és a Szimferopolból érkezők Kecskemétre is elutaznak. vek nem készültek fel megfelelően az igények kielégítésére. Még az idényre rendelt kevés U—28-as gépek szállításával is késik a Vörös Csillag Traktorgyár, a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár pedig a szezon végére ígéri a vetőgépeket. A kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat például a nagy propagandával meghirdetett szemenkénti kukoricavetőgépből, a Pumából is a megrendeltnek csak a felét tudja szállítani a tavaszi idényre. rábbi, hasonló műsoroktól eltérően a dalokat ezúttal nem a megszokott kórusfelállásban, hanem újszerű keretek között mutatják be. A dalok hangszerelése is eltér a hagyományostól. A műsor egy új sorozat első darabja. Elavult a tsz-ek gépparkja Bács-Kiskun megyéken A munkásmozgalom legszebb O O forradalmi dalai a tévében Erők összemérése helyett együttműködés Vorwärts Egon Franke, a belnémet kapcsolatok bonni minisztere cikket írt a Német Szociáldemokrata Párt hetilapjának, a Vorwärtsnek a legújabb számában. „örvendetes, hogy mindkét német fél megállapodott az első tárgyalás színhelyében és időpontjában — állapította meg Franke. Bárhogyan is alakuljanak a megbeszélések, s bármilyen eredményekre is vezessenek, Európában az emberek azt akarják, hgoy az erők összeméréséről térjünk át az együttműködésre, s éppen ezért ez az áttérés feltartóztathatatlan még akkor is, ha zökkenőkkel és kudarcokkal megy végbe.” A bonni miniszter új történelmi körülménynek nevezte azt a tényt, hogy „a jelenlegi nyugatnémet kormány ésszerűen együtt akar működni az NDK-val, s hogy most Moszkvában és más kelet-európai fővárosokban is az az akarat kerekedett felül, hogy túljussanak az erők összemérésének szakaszán”. Orvosok a feketelistán New York Times mű lap közlése szerint az amerikai egészségügyi minisztérium feketelistákat állított össze, amelyeken sokszáz amerika orvostudós neve szerepel. Ezek az orvosok kormányintézményekben és bizottságokban nem dolgozhatnak. Az orvosoknak ezekbe a listákba való „felvételének” fő oka „a politikai megbízhatatlanság” és a „biztonsággal kapcsolatos megfontolások”. A lap közölte, hogy a listáknak csupán egyikén 48 tudós neve szerepel, akik között 7 a tudományos akadémia tagja. így például a „fekete listákon” szerepel dr. Salvador Luria, a neves virusológus, aki a közelmúltban kapta meg az orvosi Nobel-díjat. Luria a vietnami háború határozott ellenzője. A listákon szerepel dr. K. Marquit egyetemi dékán, akinek az a bűne, hogy a spanyolországi polgárháború idején a nemzetközi brigádban harcolt Különböző mértékkel Észak-Dakota állam bírósága egy Fehér Héja nevű amerikai indiánt halálra ítélt fehér ember meggyilkolása miatt. Ugyanakkor azonban egy Baxter Berry nevű fehér amerikait ártatlannak mondott ki egy indián meggyilkolása vádjában. A két bűncselekményben az volt közös, hogy mindkét gyilkos bűnösnek vallotta magát. Az Észak-Dakotában élő 40 ezer indián élesen tiltakozott eme megkülönböztetés és a fehér bűnözővel szembeni elnéző magatartás miatt. „Nem a Fehér Héja elleni ítélettel szemben tiltakozunk — jelentette ki egy Webster nevű indián pásztor —, hanem azt akarjuk, hogy az Egyesült Államok igazságszolgáltatása egyenlő mértékkel mérjen azokkal a bűnözőkkel szemben is, akik büntetlenül gyilkolják népünket.” PA50THHMECM0 MAO RÉZGALICGYÁR (10.) Az év folyamán még több alkalommal megismétlődött a szovjet segítségnyújtás. 1945 szeptemberében a földhöz juttatott gazdák között 600 ökröt osztott ki a termelési bizottság, októberben 150-et, novemberben pedig 300 lovat és újabb, nagymennyiségű üzemanyagot adományozott a Vörös Hadsereg. A termelési bizottság intézkedése révén hatásos növényvédelmi munka kezdődött A szőlőtermés megmentése érdekében 1945 nyarán rézgálicgyárat állítottak fel a Hunyadivárosban. Az üzem termelése naponta meghaladta az 50 mázsát. Ezzel sikerült elérni, hogy 1945-ben is számottevő gyümölcstermést lehessen értékesíteni, ami jelentékenyen hozzájárult a főváros ellátásához, sőt a város gyümölcsért különféle közszükségleti cikkeket is beszerzett. A termelési bizottság egységesítette az aratási szerződéseket, felügyelt arra, hogy a cséplőgéptulajdonosok kijavíttassák gépeiket és a csép- lés idejében megkezdődhessék. A fasiszta nyilas maradványok elleni politikai és ideológiai harc szélességétől és mélységétől függött, hogy sikerül-e felrázni az addig közömbös és tétovázó tömegeket, sikerül-e világossá tenni az összefüggést egyéni sorsuk alakulása, s a ránkzúdult nemzeti katasztrófa és a fasizmus között, sikerül-e szembefordítani őket a reakciós fasiszta múlt minden kísértetével és megnyerni a népi demokrácia számára. Nyilvánvaló, hogy a kommunista párt a fasiszta maradványok elleni harcot is csak a demokratikus néptömegek támogatásával és szervezeteiknek, a nemzeti bizottságoknak a közreműködésével vívhatta meg. Az országban sok nemzeti bizottság mutatott példát arra, hogyan kell kemény kézzel lesújtani a fasisztákra. Az igazoló bizottságokon, népbíróságokon kívül Kecskeméten a nemzeti bizottság 1945 tavaszán felállította az internálótábort. A tábor körlete a kecskeméti téglagyárban volt. Fennállásáig mintegy kétezer internáltat őriztek benne. Voltak közöttük nyilaskeresztesek, volks- bund-tagok, volt csendőrök, rongyosgárdisták stb. Az internáltakat rendszeres munkára fogták: üzemekben dolgoztak, romokat takarítottak, fát termeltek. A munkahelyekre zárt rendben vonultak, fegyveres őrizet kíséretében. A munkacsoport élén a legnagyobb bűnözők vitték a táblát, amelyeken különböző szövegek álltak. Például: „Eddig romboltunk, most építünk!”, vagy: „Mi vagyunk a magyar dolgozó nép ellenségei!”, „Ide jutottak azok, akik Hitler barátai voltak!” .FASISZTA SZANATÓRIUM“ KÉTEZER INTERNÁLT Dolgozni nem szerettek. Igen sokan betegséget színleltek és kórházi gyógykezelést igényeltek. A Kaszap utcában, a mai óvónőképző helyén is volt egy ideigle- lenes kórház, ott részesültek kezelésben. A közvélemény emiatt „fasiszta szanatórium” névvel illette az épületet. A kommunista párt felemelte szavát a kórházi jósors, az „oktalan szanatóriumi üdülés miatt”. A korabeli kecskeméti újság egyik cikkében arról ír, hogy a 10—12 ágyas kórtermekben a polgári betegekkel együtt üdülnek az elmúlt 25 év nemzetvesztő bűnösei. Elítélt felsőházi tagtól kezdve a reakciós villanygyári igazgatóig ott lehet megtalálni pizsamára vetkőzve, jobbnál jobb irodalmi termékek, finom hús- és gyümölcsfélék között az elítélteket. A párt követelte, hogy akkor, amikor a város igazán beteg lakosainak többsége helyszűke, kötszer- és gyógyszerhiány miatt nem kaphat kórházi kezelést, szüntessék meg ezt az állapotot. Sokan hangot adtak annak, hogy az ellenforradalmi rendszerben a kommunista vértanúk súlyos tüdőbajjal és egyéb betegségekben szenvedve sínylődtek zárkáikban, semmiféle orvosi kezelésre lehetőséget nem kaptak. Ezek pedig ... Az internálótáborban uralkodó állapotok is hasonlatosak voltak a kórházhoz. Keserűen állapította meg az újság, hogy szalonnát, sonkát, vajat, mézet esznek a téglagyár internáltjai akkor, amikor az ország újjáépítésében dolgozóknak sokszor nincs betevő falatjuk; hogy a magyar munkásság örülne, ha mindennapi kenyerét biztosítani tudná, miközben az országot eladó bitangokra ráavasodik a szalonna. Az internálótáborban természetesen több kisember is volt, akik a nyilas demagógiának estek áldozatuk ök miután a háború alatt kiábrándultak mind a kisgazda, mind a szociáldemokraták politikájából és az e pártoknál erősebben hangoztató, felemelkedést hirdető eszmékkel azonosították magukat, később így kerültek egy helyre a nagy népbűnösökkel. Sajnos, ez a tény nem dicséri a kecskeméti nemzeti bizottság körültekintését, de annál inkább feltűnt Erdei Ferencnek, az akkori belügyminiszternek, aki 1945 szeptemberében megvizsgálta a fogvatartottak nacionáléját és azonnal kiengedett huszonöt szegényparasztot a lágerból. A legtöbb őrizetes a népbíróság előtt felelt tetteiért Kisebb részük felett a kecskeméti népbíróság ítélkezett többségük bűnügyét Budapest és más városok népbírósága tárgyalta. Az mindenképpen érdeme a nemzeti bizottságnak, hogy a tábor megszervezésével a becsületes emberek közül kivette és kizárta a becstelen bűnösöket, hogy a fasizmus mérge ne fertőzze, ne hátráltassa az új élet kibontakoztatását (Folytatjuk) A BELÜGYMINISZTER KÖZBELÉP
