Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

Radiológiai, biológiai, vegyvédelmi anyagok elleni védekezés Kiváló lapterjesztők A Polgári Védelem című lap terjesztésében verseny­ben álló postai dolgozók kö­zül, a legutóbbi értékelés szerint a legjobb eredményt Gáspár Adél, Kiskunmaj- sai hírlapárus, Racsmány Ferenc, kecskeméti hírlap­szervező és dr. Mártfai Fe- rencné, kecskeméti lapszer- vező érte el. A polgári vé­delem megyei parancsnok­sága mindhárom postást ju­talomban részesítette. A második világháború befejezése óta lényegesen megváltozott a mezőgazda­ság termelési módja. A megváltozott körülmények azt jelentik, hogy a szét­szórtan, felaprózottan ter­melő kisgazdaságok helyé­be modern felszereléssel dolgozó, koncentrált gaz­dálkodás lépett. Ezeket a tényeket figyelembe véve önként adódik az önvéde­lem megszervezésének szükségessége, hiszen az el­lenség egyik elsőrendű cél­ja, az élelmezés bázisainak megsemmisítése. A nagy koncentráltság miatt egy termelési egység megsem­misítése, már érzékenyen érintheti egyes körzetek, vagy az egész ország élet miszer-ellátását. A Városföldi Állami Gazdaság viszonyai között is érvényesülnek ezek a szempontok. Tény, hogy hatszázas tehenészetünk, kétezres sertéshizlaldánk, sertéselletőnk 20 ezres ba­romfitelepünk és 700 hol­das gyümölcsösünk, vala­mint gabona- és takar­mánytermesztő területeink egy-egy tömörített egysé­get képeznek. Ezek az egy­ségek kölcsönösen segítik, kiegészítik egymást. Magá­tól értetődik tehát, hogy ilyen nagy termelési érté­ket képviselő egység sorsát egy esetleges háború ese­tén, nem lehet a véletlen­re bízni. Megtettünk min­dent, hogy egy esetleges el­lenséges támadás esetén, minden munkahelyen tud­ják, mi a feladat. Az egyes termelési ágak­ban szerencsére a munka- folyamatokat jól ismerő törzsgárdával rendelkezünk. A védelem előkészítését és esetleges végrehajtását ez jelentősen megkönnyíti. A mai kor hadviselésé­nek eszközei a radioaktív, vegyi szennyeződést és bio­lógiai fertőzést okozó fegy­verek, ezért az ellenük va­ló védekezési lehetőségek ismerete, a lakosság fontos érdeke. Az ilyen jellegű fertőzések hatásainak fel­számolására a polgári vé­delem keretén belül szak­mailag képzett mentesítő Minden egyes dolgozót a gyakorlatban megtanítot­tunk feladatára. Gazdasá­gunk speciális helyzetéből adódik (három kerület van, mintegy 20—25 kilométer távolságra egymástól), hogy az egyes termelési egysé­geinket. előreláthatólag nem egyforma intenzitás­sal fogja érni a támadás. Ezért megszerveztük az egyes kerületek között a kölcsönös segítségnyújtást, erőinknek és eszközeink­nek átcsoportosítását, ami garantálja, hogy a lehető legkisebb veszteségeket szenvedjük. Ezeken túlmenően gon­dolni kellett arra is, hogy az önvédelmi egységeket elő kell készíteni az eset­leges károk felszámolásá­ra, a termelés megindítá­sára. A felvázolt intézkedé­sek világosan szemléltetik, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem életében milyen fontos az önvédelem jó megszervezése. Molnár Mihály Átszervezés A vegyvédelmi szakszolgá­lat a többi szolgálathoz ha­sonlóan, ez év első negyedé­ben fejezi be az átszervezést. Az újonnan létrehozott szervezeti formák egységes irányítása alá helyezésével, biztosítják a szakszolgálat speciális feladatainak el­látását. Előnye a régi szer­vezéssel szemben, hogy egy-egy alegység teljes vegyvédelmi tevékenység ellátására alkalmas. A szol­gálat ez évben nagy súlyt helyez a már megszervezett és létrehozott alegységek kiképzésének előkészítésé­re, megszervezésére és vég­rehajtására. egységek állnak rendelke­zésre, amelyek megfelelő technikai és anyagi felsze­reltséggel, a leginkább ve­szélyeztetett területek la­kosságának segítségére si­etnek. Egy esetleges R. B. V- támadás után nagy terüle­ten, tömeges méretű szeny- nyeződésre kell számítani. A polgári védelem mentesí­tő egységei nem tudnak mindenhova időben eljutni, ezért szükséges, hogy a la­kosság ismerje az önmen­tesítés lehetőségeit. AZ R- B. V. jellegű szennyező anyag ellen a legelső és legfontosabb do­log a védekezés, vagyis an­nak megakadályozása, hogy ez az anyag az emberi test­re jusson. Ennek legcélsze­rűbb módja a teljes elzár­kózás, a lakás ajtóinak, ab­lakainak légmentes elzárá­sa, a kutak, élelmiszerek egyidejű megvédése, ame­lyet a házaknál található műanyagfóliával, vagy pok­róccal, ponyvával lehet megoldani. A védekezés cél- .jait szolgálják a házilag is előállítható védőruhák, amelyek a test egész terü­letét védik a fertőző anya­gokkal való közvetlen érintkezéstől, ugyanakkor a légzést — ha álarc nem áll rendelkezésre —, valami­lyen szűrőn (vizes zsebken­dő, összehajtogatott laza szövésű textília stb.) ke­resztül biztosítja. Amennyiben a szennye­ződés mégis bekövetkezik, a legfontosabb teendő a szennyező anyagnak mi­előbbi teljes eltávolítása a test felületéről. Erre a cél­ra a háztartásokban és üze­mekben is igen sok lehető­ség kínálkozik, vegyük sor­ba ezeket: A RADIOAKTÍV szeny- nyeződést az atomrobbanás után sok kilométer magas­ságba felszálló és a szél se­gítségével továbbjutó ra­dioaktív porfelhő, illetve az ebből kihulló porszeny- nyeződés okozza. A robba­nás helyétől 100—200 kilo­méteres távolságra is eljut­hatnak ezek. A radioaktív szennyeződés veszélye te­hát a szél haladásának irá­nyába, hosszú sávb an áll fenn. Ezt a területet az úgynevezett „másodlagos hatások” övezetének ne­vezzük. A mentesítést eze­ken a helyeken úgy végez­hetjük, hogy a személyek­ről, élelmiszerekről, a ru­házatról, használati tár­gyakról és állatokról bő vízzel és szappannal eltá­volítjuk a porszennyző- dést. Erre a célra csak a folyóvíz alkalmas. A szeny- nyes vizet — amely ugyan­csak radioaktív lesz — gö­dörbe kell vezetni. A göd­röt ezután be kell temetni. A por eltávolítására a ru­házatból vagy tárgyakról alkalmas a porszívó is, amelyből a port úgy kell eltávolítani, hogy az újabb szennyeződést ne okozhas­son. A háztartási mosógép ugyancsak felhasználható, ruházatából a porszennye­ződés eltávolítására. Mosás­ra főleg akkor van szükség, ha olaj vagy zsírszennye­ződés a port úgy megköti, hogy az másként el nem távolítható A vegyi szennyező anya­gok jelentős része a bőrrel való érintkezés útján ke­rül a szervezetbe. Nagyon fontos tehát a bőr felüle­tére jutó vegyianyag azon­nali eltávolítása. Ezt bő szappanos vízzel való le­mosással oldhatjuk meg. A vegyi anyagok néhány óra alatt elbomlanak hatásuk fokozatosan csökken, majd teljesen megszűnik. Megle­het gyorsítani ezt az el­bomlási folyamatot hőha­tással, a szennyezett ruhá­zat kifőzésével is. A véde­kezést és mentesítést meg­könnyítheti, hogy a mező- gazdasági üzemekben egyre több vegyi növényvédőszert alkalmaznak ma már, így az ezek kezelésével kapcso­latos óvorendszabályok és védőfelszerelések vegyi tá­madás esetén hasznos se­gítséget nyújtanak. A BIOLOGIAi' fertőzés akkor történik, ha külön­féle betegségeket okozó ví­rusokat dobnak le. Az elle­nük való védekezés a leg­szigorúbb egészségügyi rendszabályok betartásával történhet. A mentesítés, lé­nyegében fertőtlenítésből áll. Erre a célra bármilyen a háztartásokban és üze­mekben megtalálható fer­tőtlenítő anyag felhasznál­ható. Nagyon fontos az ala­pos tisztálkodás, a ruházat kifőzése, klórmeszezés. Tohai László Önvédelmi szervezetek az üzemekben fiz egészségügyi szakszolgálat átszervezéséről A radiológiai és biológiai támadófegyverek alkalma­zása megszüntette a hábo­rú következményeinek el­szigetelt jellegét. A mai mo­dern haditechnika mellett már nem beszélhetünk frontvonalról, és a klasszi­kus értelemben vett hátor­szágról. a jövő esetleges háborúját nemcsak a had­seregek, hanem az érintett országok egész népe vívná és így az ország egésze arcvonalba kerülne. Ezért ma már a hadseregek fel­készítése csak egy része a védelmi erők fokozásának, a fő hangsúly az ország egészének felkészítésén, át­fogó országvédelem kiala­kításán van. E megfontolás alapján rendelkezett úgy a kormány, hogy a támadó­fegyverek elleni kollektív védekezés, a mentés-mente­sítés végrehajtása érdeké­ben — többek között —, a polgári védelem egészség­ügy! szakszolgálatát át kell szervezni. Az átszervezés kettős fel­adatot oldott meg. Egyrészt korszerűsítette az állam- igazgatásban korábban is meglevő egészségügyi szak- szolgálatot, másrészt fej­lesztette, hatékonyabbá tet­te az üzemekben, vállala­toknál levő — elsősorban önvédelem, illetve önmentés céljából létrehozott —, pol­gári védelmi szervezetet is. Az államigazgatásban szer­vezett egészségügyi szak- szolgálat felépítése a jövő­ben is követni fogja az ál­lamigazgatás területi tago­zódását. Ennek megfele­lően az egészségügyi szak- szolgálatot továbbra is a megyei, a városi, járási ta­nácsok egészségügyi osztá­lyai szervezik és irányít­ják. Az Aranyhomok nagy­gyakorlat tapasztalatai is azt bizonyították, hogy a járások, illetve a községek mind nagyobb szerepet kap­nak saját területük önvé­delmének megszervezése mellett, az esetleges csapást szenvedett városok megse­gítésében. Ennek megfele­lően a szervezés során újon­nan megalakuló szakszolgá­lati egységek zöme a váro­sok körül elhelyezkedő községekből került ki. A korábban — mint már említettük — az üzemek­ben szervezett polgári vé­delmi egységek elsősorban az önvédelem és önmentés feladatait látták el. Mivel így lényegében el voltak határolva az államigazga­tás területétől, az új szer­vezésnek meg kellett olda­nia azt a feladatot, hogy a kollektív védekezés érdeké­ben az üzemeikben, az ál­lamigazgatási szervezetted azonos felépítésű egészség- ügyi alakulatok létesül­jenek. Felmerült az az igény is, hogy a szakszolgálati ala­kulatok mellett, az egész­ségügyi szakigazgatás alá tartozó intézményeknél szükség van olyan polgári védelmi szervezet létreho­zására, amely képes az in­tézet, vagy intézmény vé­delmére. Ennek érdekében, létrehozták minden egész­ségügyi intézménynél az önvédelmi alegységeket. Feladataik közé tartozik a riasztás, a betegek és a szakszemélyzet biztonságba helyezése, a rendfenntartás, fényálcázás, valamint a dol­gozók és betegek életvédel­me. Tehát amíg az egész­ségügyi szakszolgálat állam- igazgatási és üzemi alaku­latainak egy-egy adott és csapást szenvedett terület mentési-mentesítési munká­latainak ellátása a felada­ta, addig az önvédelmi al­egységek az intézményen be­lüli önmentés feladatait lát­ják el. Kiválóak a munkában, a kiképzésben Az Alföldi Cipőgyár dol­gozói eleget tettek köteles­ségüknek, már mindnyájan elvégezték a 15 órás pol­vállalták a részvételt. Sike­rük volt az előadások so­rán a filmvetítéseknek. Az Aranyhomok akcióról szóló gári védelmi tanfolyamot. Stecenkó Teofil, a minőség- ellenőrzés vezetője polgári védelmi törzsparancsnok elégedett: — Január közepén fe­jeztük be a legutóbbi tan­folyamot, amelyen kétszáz- húszán ismerkedtek meg a polgári védelem alapfogal­maival — mondta. — Ami­kor megkezdtük a szerve­zést, örömmel tapasztaltuk, hogy dolgozóink szívesen Ifjúsági vetélkedő A megyei tanács művelő­dési osztálya, a megyei Vö­röskereszt titkárságával kö­zösen ebben az évben is megrendezi a tanulóifjúság számára a honvédelmi is­meretekkel összefüggő — ezen belül a polgári véde­lem, és egészségügyi vetél­kedőt, az általános iskola felső tagozatos, a középisko­lák és szakmunkásképző is­kolák I. osztályos tanulói részére. A kidolgozott rész­letes program alapján a felkészülés márciustól ápri­lis végéig tart. A vetélkedő lebonyolítását május első felére tervezzük. Jelentkez­ni a versenyre egyénileg, illetve őrsönként lehet a-: ifjúsági Vöröskereszt taná. - elnökénél. A versenyen leg­jobb erdményt elért paj­tások értékes jutalomban részesülnek. Érdekes foglalkozások A kecskeméti 623. Ipái tanuló Intézetben Kulla András testnevelő tanártó. arról érdeklődtünk, milye- eredményeket érnek el polgári védelmi oktatás­ban? — A honvédelmi ismer tekét általában nagyon sz rétik a diákjaink — har zott a válasz. — A másod kosok a polgári védelr alapismereteket tanulj; elméletben és gyakorin ban. Megismerkednek elsősegélynyújtással, a k; lönböző atom és vec> fegyverek elleni védeke­zéssel. Varga Lászlómé tűzőnő a foglalkozásokon mindig ot. volt. filmben például a mi mű­szaki mentő szakaszunk is „szerepelt”. Gyárunkban egyre többen fizetik elő a Polgári Védelem cí­mű folyóiratot. Jelenleg öt­venötén olvassák rendsze­resen ezt a lapot, s ez bi­zony felér egy állandó to­vábbképzéssel. Hogy kik voltak a legaktívabbak a foglalkozásokon? Elsősor­ban azok, akik a munká­ban is példásan megállják a helyüket X H • tL Ai™ _______ftk ! S zűcs Margit tűzőnő, an. munkában és kiképzésbei egyaránt helytállt.

Next

/
Thumbnails
Contents