Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
Befejezés előtt a tájékoztató oktatás I inezipzdasági teinények tűzvédeEme A tizenöt órás polgári védelmi tájékoztató oktatásra hozott 1964. évi párt- és kormányhatározat kimondja, hogy ez év végéig a lakosságnak el kell sajátítania a védekezés alapvető tudnivalóit. E feladatnak végrehajtását a tanácsszervek, a polgári védelmi törzsek, és a tömegszervezetek aktív segítségével a Magyar Honvédelmi Szövetség végzi. A tervek alapján hat év alatt a megye lakosságának mintegy 50 százalékát, évenként 50 ezer embert kellett kiképezni. Az oktatás megszervezését és lebonyolítását évenként megyei, járási, községi együttműködési értekezleteken tárgyalták meg az MHSZ felelősei. A megye sajátságos helyzetét figyelembe véve, az oktatás zömét a téli hónapokban tartották. Több száz előadó, társadalmi aktivista — zömükben pedagógusok, tartalékos tisztek —, szemléltető eszközök alkalmazásával. filmvetítéssel tették érthetőbbé, gyakorlatiassá az oktatást. A lakosság többsége kedvezően fogadta a felkészítést, belátta szükségességét, annál is inkább, mert olyan ismereteket szereztek — elsősegélynyújtás, tűzvédelem, műszaki ismeretek —, amit békeidőben, a mindennapi életben is használhatnak. A hatéves oktatási ciklus befejező esztendejéhez érkeztünk. Ez az év mozgalmasnak ígérkezik, hiszen az üzemek, vállalatok többsége, a községek, összefüggő települések lakói már vizsgáztak a tananyagból. Nagyobb gondot, szervező és propagandamunkát kíván a lakókörzetekben, a szétszórt tanyavilágban élő, még oktatásban nem részesültek összehívása,, kiképzése. Ahhoz, hogy a párt- és kormányhatározatnak eleget tudjanak tenni, még ebben az évben 30 ezer embert kell tájékoztató oktatásban részesíteni. Ehhez pedig valamennyi együttműködő szerv összefogására, hatékonyabb segítségére van szükség. Jövőre a lakosságot új rendszerű kiképzésben részesítik, s e feladatokra való felkészülés is jelentős időt kíván. Az eddigi tapasztalatok szerint célszerű a gyakorlati tudnivalók, ismeretek elsajátítására szükséges nagyobb gondot fordítani. Az MHSZ előadói erre irányítják figyelmüket, így szervezik meg az oktatást. Az MHSZ eddigi tevékenysége, az együttműködő szervekkel kialakított munkaRap- csolata nagyban hozzájárult a megye lakosságának polgári védelmi felkészítéséhez, s jó alapot biztosított az új kiképzési rendszer megvalósításához. Rábai István INNEN-ONNAN A polgári védelem oktatás nemcsak a vegyi, sugárzó, bakterológiai fegyverek ellen való védekezésre, hanem a különböző tűzkárok elhárítására is felkészíti a lakosságot. A tűzvédelmi feladatok ellátása nemcsak egy esetleges támadás alkalmával, hanem a mindennapi életben is felhasználható. Ennek kapcsán néhány hasznos tanácsot adunk a mező- gazdasági termények tűzvédelméről. A mezőgazdasági termények védelméért a mező- gazdasági nagyüzemek vezetői — tsz-elnökök, állami gazdasági igazgatók — a felelősek. A termények védelme érdekében tűzfi- gyelő szolgálatot kell szervezni, amely kiterjed az esetleges diverzáns cselekmények megakadályozására, s természetesen a tűz keletkezésének helyére. A tűzfigyélő szolgálat lehet: álló, mozgó figyelőőrs. A tűz keletkezésének oka igen változatos, előfordulhat villámcsapástól, öngyulladástól, gondatlanság miatt, sőt tudatos gyújtogatástól is. Ezek az okok egy esetleges háború körülményei között megszaporodhatnak és tüzet okozhat a gyújtóbomba, különböző gyújtóeszközök, az atom- és hidrogénbomba fény és hőhatása. A beérett vagy érésben levő szálas termény tüze rövid időn belül nagy területre terjedhet ki. Vízzel való oltásra általában nem kerülhet sor, mert a vízhiány és a tűzgóc megközelítése legtöbb esetben ezt nem teszi lehetővé. Az első feladat tehát az elszigetelés. Kisebb terjedelmű tűz esetén botokkal, gallyakkal, seprőkkel, lapátokkal le kell verni a termést, megakadályozva ezzel a tűz terjedését. Az istállóban meggyulladt takarmányt, alomszalmát vízzel lehet oltani a legkönnyebben, de a parázsló terményt ki kell hordani az udvarra, s ott kell véglegesen eloltani. A csűrben levő takarmány égésekor az épület épségben tartása az első feladat. Ezt úgy érhetik el, hogy a csűrben levő takarmányfelületen a lángot locsolják. A tűz oltását mindig a legmagasabo ponton kell kezdeni, hogy az alul levő égő anyagot az elfolyó víz segítse eloltani. A tüzek oltását a rombolások nagyon megnehezítik, illetve a keletkezett romok akadályozhatják a tűzfészek megközelítését. Az esetleges támadás során keletkezett tűz oltására rendszerint a tűzvédelmi szolgálat egységei kismotor, illetve gépjármű fecskendőkkel vonulnak a kár- belyre. A tűzoltó egységek megérkezéséig az önvédelmi csoportnak kell a tűz tovaterjedését megakadá- lyozniok a rendelkezésre álló eszközökkel. A mezőgazdasági termények tűzvédelmet — mint már az előbbiekben hangsúlyoztuk — a békés építő munka körülményei között is elsőrendű feladatnak kell tekinteni. Esetleges tűz esetén a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak kötelességük a tüzet jelenteni, illetve az oltáshoz hozzákezdeni. Rejtvény — Az újonnan létesített egészségügyi szakaszok e hónap végéig megkapják felszerelésüket és a kiképzéshez szükséges anyagokat. — Ebben a kiképzési évben politikai megbízottak is tevékenykednek már a polgári védelmi szervezetekben. A megbízottakat a pártszervezetek jelölik ki. — Honvédelmi rajversenyre készülnek a Kecskemét Béke téri általános Iskola tanulói a testnevelési órákon. Az osztályfőnöki foglalkozáson a Polgári Védelem című lap aktuális cikkeit is megvitatják. — Az egészségügyi szakaszok ebben a kiképzési évben tízórás továbbképzésben részesülnek. A kiképzés befejezése után minden szakasz részt vesz a versenygyakorlaton. — A Polgári Védelem című lap februári száma hatályos polgári védelmi jogszabályokról közöl részletes ismertetést. Ezenkívül bemutatja a COBRA típusú oltópisztoly alkalmazásának módját. — Szeptember 27-én a megyei polgári védelmi napok záróünnepélyén kerül ser Kecskeméten az egészségügyi szakaszok megyei vetélkedőjére. A Petőfi Népe Polgári Védelem mellékletének decemberi számában egy hiányos mondatot közöltünk. A megfejtés a következő: „Meghúzták a harangokat”. A helyes megfejtések beküldői közül könyvjutalmat kapott: Muj- kos Éva Kecskemét, Semmelweis utca 1., Ifjú Kiss Jenő Kiskunfélegyháza, Killián György út 22., Balogh Zsuzsa, Kecskemét, Szalvay körút 29. Ebben a számunkban is folytatjuk rejtvényünket. A hiányos mondat kiegészítői között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. A helyes megfejtők neveit legközelebbi számunkban közöljük. A megfejtést a Polgári Védelem megyei Parancsnokságához kell beküldeni Kecskemét, Beloiannisz tér 2. szám alá. A hiányos mondat a következő: „Első... Csepelen.” (A teljes szöveg megtalálható a Polgári Védelem cimű lap 1970. február 28-1 számában.) III. évfolyam I. szám 1970. március Felkészülés a befogadásra A távolsági védelem fontossága A II. világháborúban — eltérően a korábbi háborúktól — a hátország szerepe, veszélyeztetettsége rendkívüli mértékben megnőtt, a lakosság közvetlenül Is szenvedő részesévé vált a háborúnak. Egy esetleges újabb háborúban, amelyben minden valószínűség szerint a rakéta- és atomfegyverek játszanak főszerepet, méginkább növekedik a hátország veszélyeztetettsége. Feltételezhető, hogy az atomfegyvereket várhatóan a nagy, összpontosított, állandó jellegű objektumok, városok, ipari centrumok megsemmisítésére alkalmazzák, mivel ilyen módon lehet romboló erejét a leghatékonyabban kihasználni, rövid idő alatt, nagy területekre döntő csapást mérni. A II. világháborúban a lakosság védelmét — figyelembe véve az alkalmazott hagyományos robbanóbombák hatását —, megfelelően biztosítani tudta a helyi védelem, a kialakított óvóhely-rendszer. Az atom- és hidrogénbomba romboló hatása azonban már többszöröse a hagyományos fegyvereknek. Az ilyen hatás ellen a II. világháború előtt és alatt épített óvóhelyek megfelelő védettséget csak átalakítás után nyújtanak, hiszen ismerve az atomfegyverek hatását, az óvóhelyeknek megfelelő ellenállóképesség mellett légmentesen zárt, szűrő-szellőztető berendezéssel, egészségügyi felszereléssel, vízzel stb.-vel ellátott helyiségnek kell lennie. Az ilyen óvóhelyek építése, fenntartása azonban igen költséges, ami jelentős terheket róna az államra és a lakosságra. Anélkül, hogy lekicsinyelnénk az óvóhelyek előnyét és jelentőségét meg kell mondanunk a lakosság védelmét egyedül és kizárólagosan nemcsak a kiépített óvóhelyekkel lehet megoldani. A hagyományos helyi védelemnek át kell adnia a helyét az új, és korszerű úgynevezett távolsági védelemnek — vagyis a veszélyeztetett területeken élő lakosságot még a csapások bekövetkezése előtt ki kel) telepíteni —, természetesen összekapcsolva a helyi védelem és az egyéni védelem szükségmegoldásaival. A távolsági védelem tehát a polgári védelem megelőző intézkedései közé tartozik, a túlélés egyik rendszabálya, a várható személyi veszteségek csökkentésének legfőbb módja. A kitelepítés nem Ismeretlen fogalom előttünk. A II. világháború idején főleg a Szovjetunióban és Franciaországban öltött nagyobb méreteket részben a szervezett, részben a spontán kitelepülés. Francia- országban 1940. május 15. és június 13-a között több mint 3 és fél millió polgári lakos menekült az ország déli részébe. Hasonló, bár jóval kisebb méretű tapasztalataink vannak Budapest esetében is. Számolni kell tehát a korszerű háborúban a veszélyérzettől befolyásolt lakosság nagyarányú, spontán tömegmozgásával. Nem lehet természetesen megengedni a szervezetlen, a pánik kitörésének csíráját magában hordozó tömegmozgást. Azt előre elkészített tervek alapján, szervezetten kell lebonyolítani. A kitelepüléssel, a védekezés teljes egészében nincs megoldva, gondoskodni kell a másodlagos, közvetett hatások elleni védekezésről is, biztosítani kell a kitelepülő lakosság elhelyezését, élelmezését, orvosi ellátását, a vegyi, sugár- és biológiai szennyeződés elleni védelmét. Ez minden vezetési szinten óriási szervező munkát, részletes tervezést, nagy lélekjelenlétet, a lakosságtól pedig nagyfokú fegyelmet követel. Juhász Dezső Előkészítő tanácskozás Az idén került bevezetésre az iskolákban a honvédelmi ismeretek tantárgy új ága: a polgári védelmi oktatás amelynek feladata a tanulóifjúsággal megismertetni az alapvető, polgári védelmi feladatokat. Az új feladatok eredményes megvalósítása érdekében, a megyei művelődésügyi osztály a középiskolák és a szakmunkásképző intézetek érdekelt nevelői számára, február 17-én Kecskeméten előkészítő tanfolyamot tartott. Az előkészítőn a polgári védelem megyei parancsnokságának tisztjei tartottak filmvetítéssel egybekötött tájékoztatót, kiemelve a polgári védelem pontos szerepét, feladatait. Nevelőink a tanfolyamon segítséget kaptak a polgári védelem témakörön belüli anyagrészek — a kor-J szerű támadó eszközök, az atom-, biológiai és vegyi harcanyagok és az ellenük való védekezés — tanításán hoz. A rendelkezésre álló tanterv és utasítás, a tanári segédkönyv, valamint az előkészítőn látottak, hallottak alapján fel tudják készíteni tanulóikat a polgári védelemre. Befejeződött a szervezés A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregységében a közelmúltban fejezték be a polgári védelmi egységek átszervezését. Erről érdeklődtünk Berki Zoltán törzsparancsnoktól. — Azt hiszem — mondotta a törzsparancsnok —, ebben az évben új lendületet vesz gyárunkban a polgári védelmi kiképzés. Az év elején megkaptuk az átszervezésre vonatkozó utasítást, s azonnal nekiláttunk a végrehajtásnak. Több mint száz dolgozónk kapott különböző beosztást a parancsnoki törzsben, a műszaki mentő, rendfenntartó és egyéb szakaszokban. A beosztottak már elvégezték a tizenöt órás vagy egyéb tanfolyamot. — A törzsparancsnok? — A múlt évben, amikor a megbízást megkaptam, részt vettem egy törzsparancsnoki tanfolyamon. A polgári védelmi tudnivalók lényegében nem jelentenek újat, hiszen a honvédségnél volt alkalmam megismerkedni a legfontosabb tudnivalókkal. (Légvédelmi egységnél teljesítettem szolgálatot, s mint tizedes vonultam tartalékállományba. Ügy vélem, ha megkezdődik a kiképzés, nem lesz túlságosan nehéz a dolgunk, hiszen dolgozóink több mint kilencven százaléka már részt vett valamilyen alapszintű oktatásban. A Polgári Védelem című lapot is sokan olvassák.
