Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

1970. tnárclns 3. kedd S. oldal A Röpülj páva Kecskeméten Sokan tudják, hogy ahol a Televízió stábja megje­lenik, ott — kevés túlzás­nál —, „kő kövön nem ma­rad”. így volt ez most két napon át a kecskeméti szín­házban. Kocsik, kábelek, kamerák, erősítők, minden­féle ládák, dobozok, műsze­rek, és nyüzsgés, gyors in­tézkedő mondatok, a kívül­állónak felfordulás, átte­kinthetetlen sürgés-forgás. Délután öt óra, amikőr a nézőtéren nagy taps köze­pette megjelenik Vass La­jos, a népszerű műsor még népszerűbb vezetője. Negy­ven percünk van, mondja, • a közvetítés megkezdése előtt javasolja: énekeljünk együtt egy kicsit, hogy job­ban menjen majd, ha a verseny végén a „spontán” éneklésre kerül sor. „Aki leány akar lenni, nem kell annak férjhez menni” — máris folyik az éneklés. Soha ilyen gyorsan dalt közönség nem tanult meg — mondja elégedetten a műsorvezető. Tizenhét óra negyven: kezdés. Felhangzik a szig­nó: Kodály gyönyörű muzsi­kája. Elsőnek a kartali asz- szonyok kórusa szerepel. Színpompás ruhák, csengő hangok. Ünnepélyes csend. A zsűri munkában az eme­leti páholyokban. Dr. Ortu- tay Gyula akadémikus az elnök, mellette Simon Ist­ván költő, Manga János kandidátus, Radnay György operaénekes, Török Erzsi énekművész és mások. Csu­pa ismert, rangos személyi­ségek. Egymás után jönnek a színpadra az énekesek. Tíz szólista és három kórus. Duga Ilona gyönyörűen csengő hangján felhangzik, hogy: Árva Vagyok, nincs gyámolom”. ö Baranyából jött. Czakó Sándorné Tol­nából. „Kinyílik a hálóta­nya, mikor kopogtatok raj­ta” — így kezdi dalát. Ahány versenyző, annyi szín, annyi új élmény, any- nyi új gyönyörűség a hall­gatóknak. Figyelem a zsű­ritagok arcát: néha mintha elfelejtenék, hogy ők most „dolgoznak”, belefeledkez­nek a műélvezetbe. Ezt a zsűri elnöke az értékeléskor be is vallotta. „Faragó Lau­ra egy elsüllyedt, csodála­tos világot varázsolt elénk”, és Simon József né „kedves, elbűvölő hangjával hatott ránk” — mondotta többi között a zsűri elnöke. Vass Lajos pedig beje­lentette, hogy ezentúl a sza­vazásnak egy újabb mód­ját is bevezetik; népdallal is lehet szavazni. Egy eddig ismeretlen dal beküldése annyit jelent, mintha hat­ezer szavazat érkezne a Te­levízióhoz. Vége a versenynek. Ortu- tay Gyula kihirdeti az ered­ményt; Első lett Faragó Laura: a maximális 240 pontot kapta, második Si­mon József né 236, harrtia- dik Duga Ilona 228 ponttal. E beszámoló végén érde­mes az est — nyugodtan írhatom így — nagy szen­zációjáról: Faragó Lauráról még néhány szót írni. Har­madéves főiskolai hallgató Szegeden. Egyébként péceli, de most Budapesten élnek. Az édesapja szerettette meg vele az éneklést. Ti­zenegyen vannak testvérek, a közös együttlétek alkal­mával mindig sokat énekel­tek. Pedagógus akar lenni, noha a szakemberek egy­hangúan máris kész mű­vésznek tartják. Most négy dalt énekelt, ám amíg ké­szült erre a versenyre, száznál több népdalt ta­nult meg. Varga Mihály A ■intitciziiW panteonban helyezték nyugovóra ihrer Árpádot A Mező Imre úti (Kere­pesi) temető munkásmoz­galmi pantheonjában örök nyugalomra helyezték a 68 éves korában elhunyt Nőh- rer Árpádot, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának tagját, az Élelme­zésipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnökét. A vég- tisztességadásnál a díszőr­ségben ott volt Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Brutyó János, a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke, Kishá­zi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyet­tes elnöke, Dimény Imre, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Somogyi Miklós, a SZOT számvizs­gáló bizottságának elnöke és Gál László, a SZOT tit­kára. Barinkai Oszkár, az MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottságának titkára, a Központi Bizottság és a KEB nevében, a SZOT és a régi harcostársak képvisele­tében Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZOT alel- nöke mondott beszédet a gyászszertartáson. Diákparlament Ezekben a napokban me- gyeszerte az úgynevezett diákparlament keretében ta­lálkoznak a KISZ vezetői és a tanuló fiatalok, hogy kölcsönösen kicseréljék ta­pasztalataikat. Ilyen talál­kozót rendeztek a 607. szá­mú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben is, ahol az iskola osztályaiból delegált 150 tanuló mellett megje­lent Terhe Dezső, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint Mészáros Sándor, városi KISZ-titkár is. Az intézet KISZ-titkára, Pulai László bevezetőjét élénk vita követte. Az in­terpellációk során harminc­két tanuló kért szót. Helyet kaptak ezekben a felszóla­lásokban a szakmunkásta­nulókat érintő nehézségek, munkahelyi problémák, s elmondták politikai, kultu­rális és sportvonatkozású észrevételeiket is. A kérdésekre Terbe De­zső és az intézet igazgató­ja, Weither Vilmos vála­szolt, majd az iskola klub- helyiségében kötetlen be­szélgetés formájában foly­tatódott a jól sikerült és tartalmas tanácskozás. A diákparlamentek hasz­nosságát igazolta ez a ren­dezvény is, mely az ifjúság fontos rétegének problé­máira igyekezett választ adni. Megkezdték a munkát a szanálási bizottságok A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának megbízása alapján hétfőn munkához láttak a megye rosszul gazdálkodó termelőszövetkezeteiben — a szanáló bizottságok. Bács-Kiskun megye 184 kö­zös gazdasága közül ösz- szesen 22-ben merült fel kifogás az 1969. évi egyen­leggel szemben. Közülük 9 veszteségesen gazdálkodott, a többinél pedig — az évi költségek kiegyenlítése után — üres lett a kasz- sza. A veszteség, illetve az alaphiány együttes értéke meghaladja az 50 millió forintot. Valamennyi közül Jogosítvány „méreg keverő ktiek " Ezerkétszáz képzett növényvédő Március elsejétől csak „jogosítvánnyal” ellátott szakembereket alkalmaznak a növényvédelemben. Az ezt szabályozó rendelet végrehajtására gondosan felkészültek a megyében; a. téli hónapokban a tovább­képző tanfolyamokon 1200 mezőgazdasági dolgozót ké­peztek ki növényvédő szak­irányítónak, illetve szak­munkásnak. Az egyetemek növényvédő tanszakán is sok Bács megyei szakember vesz részt. A nagy felelősséget indo­kolja, hogy a megye ker­tészeteiben, szántóföldjein évente nyolcszáz vagonnyi különböző hatóanyagú nö­vényvédőszert használnak fel. Mértéktelen adagolása, a nem idejében történő fel- használása káros lehet az emberi szervezetre, a szak­szerűtlen kezelés pedig vég­zetes baleseteket idézhet elő a vegyszerekkel dolgo­zók körében. Erre vonatko­zóan már van statisztika. Az utóbbi két évben 117 esetben okozott balesetet — amely néhány esetben ha­lálos kiftiérietelű volt. ‘ — a szakszerűtlenül alkalma­zott növényvédőszer. Leszerelt íietelek tsz-tagsága A Magyar Közlöny va­sárnapi számában megje­lent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ren­deleté, amely kimondja: Az 1970. január 1-én és azt követően sorkatonai szol­gálatot teljesítő személy ka­tonai szolgálati idejét tsz- tagsági viszonyban töltött időként kell figyelembe venni, ha leszerelése után mezőgazdasági tsz-be, vagy — a közös munkában való rendszeres részvételre kö­tött megállapodás mellett — mezőgazdasági szakszö­vetkezetbe lép be. A kato­nai szolgálati időt — a fegyveres erők illetékes szervétől kapott igazolás alapján — a szolgálatot kö­vető tagsági viszony létesí­tésénél a tsz-nek kell a tagnyilvántartóba és a tag­könyvbe bejegyeznie. A rendelet betartásához hozzátartozik, hogy a nö­vényvédelemmel foglalkozó szakemberek, gépkezelők és betanított munkások köte­lesek maguknál tartani a munka végzésére jogosító bizonyítványt. A jelenlegi gépesítésnek megfelelően elegendő a szakmunkásgár­da. A továbbiakban azon­ban a géppark növelésével egyidejűleg gyarapítani kell a növényvédő szakmunká­sok számát. A nagyüzemi gazdaságokban, kertészetek­ben növényvédő felelősöket jelöltek ki, akik irányítják, ellenőrzik a veszélyes mun­kát. Megszigorították a nö­vényvédő anyagok raktáro­zását. s kötelezővé tették a védőruhaviseletet perme­tezéskor. Az új „jogosítvánnyal” rendelkező szakemberek rö­videsen a gyakorlatban is vizsgáznak. A fagymentes napok bekövetkeztével meg­kezdik a gyümölcsfák tél­végi lemosópermetezését. Becslések szerint több mint 12 millió fát kell „megfürdetni” virágnyílás előtt. a kecskeméti Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet zárta a legnagyobb vesz­teséggel az évet, mérleg­hiánya mintegy 10 millió forint. A tiszakécskei Ti- szagyöngye és a jánoshal­mi Üj Alkotmány Terme­lőszövetkezetben 6—, illet­ve 5 millió forint volt a ráfizetés. E rosszul gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek némelyike már az elő­ző évben is elkövette ugyanazokat a hibákat, amelyek az 1969. évi vesz­teséget okozták: nem tar­tották be az előírt pénz­gazdálkodási kötelezettsé­geket és ezzel 1968-hoz ké­pest tovább növelték adós­ságukat. E közös gazdasá­gok ellen szigorított sza­nálási eljárást rendelt el a végrehajtó bizottság. A szanálási bizottságok munkájuk során figyelembe veszik az érintett terme­lőszövetkezetek természeti és közgazdasági adottsá­gait, munkaerőhelyzetét, szakirányítását. Helyen­ként nemcsak a múlt évi gazdálkodást ellenőrzik, de több évre visszamenően is értékelik a tsz tevékeny­ségét. A szanáló bizottsá­goknak egyebek között jo­guk van arra is, hogy ha a szakirányítással van a baj, javaslatot tegyenek a vezetőség leváltására. A tapasztalatok szerint ugyan­is több közös gazdaságban a vezetők hiányos felké­szültségéből erednek a ba­jok. A szanáló bizottságok egész évben figyelemmel kísérik majd az általuk megvizsgált termelőszövet­kezetek gazdálkodását. Ügyelnek arra, hogy be­tartsák a szanálási eljárás során előírt rendszabályo­kat. (MTI) Miniszteri rendelet a termelői borkimérési A belkereskedelmi mi­niszter — az illetékes mi­niszterekkel és a TOT-tal egyetértésben — módosítot­ta a termelői borkimérési engedélyekről szóló 1967. évi rendeletet. Az új rendelet lényege, hogy ezentúl nem a terme­lő, hanem az üzlet helye szerint illetékes járási, vá­LENIN katonai munkássága Vlagyimir Iljics Lenin forradalmi alkotó munkás­ságához szorosan hozzátar­tozik a forradalom győzel­méért, az első fiatal szocia­lista állam védelméért folyó katonai-elméleti tevékeny­sége. Lenin nevéhez fűződik a proletárforradalom katonai programjának, a győzelmes októberi felkelés katonai elméleti és gyakorlati kér­déseinek, stratégiájának és taktikájának megalkotása, ő dolgozta ki a marxista katonai elmélet legfonto­sabb alapvető tételeit, meg­határozó szerepe volt a szo­cialista hadtudomány, a szovjet hadművészet, a szovjet fegyveres erők meg­teremtésében. Lenin katonai elméleti munkásságának eredményei korunknak máig érvényes tanításai, amit az idő még inkább igazolt. Alapvető el­méleti megállapításai a há­borúk jellegéről, a hadse­regnek a társadalomban be­töltött szerepéről, felada­tairól, a politikai gyakorlat által is megerősített néze­tei ma is helytállóak. Lenin katonai elméleti tevékenysége szerves foly­tatása Marx és Engels ilyen irányú munkásságának. Számára a katonai kérdé­sekkel való foglalkozás el­kerülhetetlen történelmi szükségszerűségként vető­dött fel a hatalomért folyó harc, a megvalósult prole­tárhatalom mfegvédése kö­rülményei között. Katonai tevékenysége szerves része a társadalmi folyamatok, a munkásosztály világtörté­nelmi hivatása, és az ehhez tartozó fontos problémák — a háború jellege, okai, tár­sadalmi hatásuk, a hadsere­gek felépítése, összetétele, feladatai, a hadművészet kérdései —, összességében a katonapolitika, a hadtu­domány új módon történő tudományos vizsgálatának. A marxizmus forrada­lomelméletének továbbfej­lesztése sem nélkülözhette a katonai kérdések alapos és körültekintő vizsgálatát. Ezért is érthető, hogy Le­nin rendkívül sokoldalú elméleti és gyakorlati te­vékenységében oly nagy te­ret szentelt a katonai kér­déseknek. Lenin katonai tevékeny­sége széles körű, sokrétű; kiterjed a katonai elmélet és gyakorlat szinte vala­mennyi területbe, ma is felbecsülhetetlen értékűek. Ezek közül is a legfonto­sabbak: — a háborúról és hadse­regről szóló elmélete az im­perializmus korában; — a proletárforradalom katonai programja, a fegy­veres felkelés elméleti és gyakorlati kérdései; — a katonai elmélet to­vábbfejlesztése ; — a szocialista állam ka­tonapolitikája, a szocialista hadsereg fő jellemzői. Lenin munkája, tanítása nyomán nevelkedett és ne­velkedik a szovjet és a nemzetközi kommunista munkásmozgalom több ge­nerációja, a marxizmus— leninizmus katonai elméle­tét kiválóan alkalmazni tu­dó hadvezérek, nagyszerű katonák sokasága is. Leninnel, a leninizmussal függnek össze a XX. szá­zad legkiemelkedőbb forra­dalmi tettei: az emberiség történelmében új korszakot nyitó Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom; a szocia­lizmus vilá,'”'e'i'i'?zerré vá­lása: óriási felszabadító csaták és győzelmek, ame­lyeket a munkásosztály, az elnyomott, kizsákmányolt tömegek arattak a kapita­lizmus felett. A szocialista honvédelem, a szocializmus építése és védelme, azonos fogalmak egybekapcsolt gyakorlata volt Leninnél. Ugyanilyen tanulság az is, hogy a szo­cializmus védelmét soha nem korlátozta szűk or­szághatárok közé, mindig szélesebben, internaciona­lista módon értelmezte azt. A lenini tanításnak ezt az igazát, gyakorlatát bizo­nyítja a Szovjetunió harca a fasizmus ellen, melynek nyomán negyed évszázad­dal ezelőtt hazánk előtt is szabaddá vált az út a szo­cializmus felé. De ezt pél­dázza a Varsói Szerződés szervezett katonapolitikája és katonai ereje is, amely a világméretekben folyó osztályharc, a nemzetközi béke és biztonság letéte­ményese. HORVÁTH ELEK őrnagy engedélyekről rosi, kerületi tanácsok ha­táskörébe tartozik az enge­délyezési jog. Ezzel egysze­rűsödik, gyorsul az engedé­lyek kiadása. A rendelet kimondta, hogy termelői borkimérési engedélyt állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mező- gazdasági szakszövetkezet kaphat. Mezőgazdasági nagyüzem mástól — egyéni termelőtől, más szövetke­zettől — felvásárolt bort is árusíthat saját üzletében, de nem többet, mint saját termésének mennyisége. Ez­zel igyekeznek biztosítani, hogy a borkimérési engedé­lyeket valóban a termelők kapják. Az új rendeletet felhasz­nálták egész sor idejét múl­ta meghatározás, kifejezés módosítására, korszerűsíté­sére. Az egyszerűbb szövet­kezeteket, hegyközségeket, társulásokat egységesen me­zőgazdasági szakszövetke­zetnek nevezik. Érvényét vesztette né­hány korábbi rendelkezés. Így például — miután a SZÖVOSZ érdekvédelmi társadalmi szerv lett — a borkimérési engedélyekhez nem szükséges a SZÖVOSZ elnökének véleménye. A rendelet március 1-én lépett hatályba. A termelői borkimérési engedélyek cse­réjére nincs szükség, de az iratokat március 31-ig át kell adni a borkimérés he­lye szerint illetékes taná­csoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents