Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
4. oldal 1970. március 3. kedd Képek rra ragaszkodnánk a pontos címhez, az valahogy így szólna; képek a Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikumban működő tudományos diákkörök életéből. Tudományos diákkör; mit is takar tulajdonképpen ez a fogalom? Mennyi köze vun a tudományhoz, miért járnak a hallgatók délutánonként ezekbe a „körökbe”? A válasz; semmiképpen sem akarnak elérhetetlen csúcsokat ostromolni, nem valamely bagollyal-kopo- nyával jelképezett tudományos életútra akarnak indulni 18—20 évesen. Ehelyett a jövőbe akarnak látni, a következő évek gyakorlatába. Majdani munkájuk körvonalait, lehetőségeit keresik — ami ugyebár szinten nem lebecsülendő próbálkozás. Nem kell túl nagy optimizmus ahhoz, hogy leszögezzük io—15 év múlva, amikor ezek a diákok üzemeket, vagy üzemrészeket fognak vezetni, a mai értelemben vett mező- gazdaságról már aligha lesz szó. a nagyüzemi gazdálkodás jövőbeni nevével már A kemizálás — talán a legnagyobb program az új évtizedben. A földtani tanszéken működő diákkörben bőven van lehetőség a legbonyolultabb kísérletek elvégzésére is. találkozunk itt-ott, úgy a hozam és a ráfordítás op- mondják: bioipar. A ne- timális aránya ezt megkí- ve tehát már megvan, a vánja. fi kisüzemi gazdaságok szerepe Miből is áll egy búzaszem? A kísérleti parcellákon termelt magvakat vizsgálják a növénytermesztési tanszék laboratóriumában az elsőéves diákkörösök. gyakorlata pedig napról napra alakul. Ismertek azok a témák is, amelyeket kutatni kell ehhez az átálláshoz. A többségük élettani jellegű. Az egyre inkább nyilvánvaló, hogy a — nem is olyan távoli — jövőben mindennapos látvány lesz a szupertechnikával berendezett állattenyésztő telepek mellett a szabadtartás, a lehető legpontosabban egymásra épül majd a növénytermesztés és az állat- tenyésztés, mindkettő ipar- szerűen specializálva. Mindig és pontosan úgy, ahogy Ehhez azonban a jelenleginél jóval tökéletesebben kell ismerni az élet-, és fejlődési folyamatokat, valamint az ezekbe történő beavatkozás lehetőségeit és módjait is. Három év alatt az intézetben működő három diákkörben önkéntes alapon hozzávetőlegesen félezer órát töltenek el a diákok laboratóriumokban, könyvtárban. Nem tudósok, sőt — úgy mondják magukról — nem is tudósjelöltek. Csupán közelebb akarnak jutni a jövőhöz és egykor a maguk módján a környezetüket Is közelebb vinni. Baranyi — Pásztor A háztáji gazdaság regi értelemben vett megjelölése a következő: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai számára, a közös területből, a jogszabály alapján visszatartott rész, valamint a lakóházakhoz tartozó úgynevezett gazdasági udvar és a haJelenlegi viszonyaink között a háztáji gazdaság fogalmát és jellegét nem az előbb meghatározott módon, hanem a tényéknek megfelelően kell értékelni és figyelembe venni. , , Köztudott, hogy a háztáji — kisüzemi jellegű — gazdaságok köre és mérete nem azonos a termelőszövetkezeti tagok közösből visszatartott gazdasagával Területileg ez azt jelenti, hogy a megyében az összes termőterületnek csak 6,2 százaléka az úgynevezett háztáji, a kisüzemi művelés alatt álló terület viszont 27,6 százalék. Ide tartoznak a szakszövetkezetek családi területei is. Ezek a kisüzemi gazdaságok mind a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, mind a szakszövetkezetek gazdálkodásában jelentős szerepet játszanak, kapcsolódnak a közös fejlődéséhez és azzal kölcsönhatásban vannak. Fontos szerepük van a szövetkezeti családok jövedelmének alakulásában, a népgazdaság igényeinek kielégítésében. Mint ismeretes a közös , gazdaságok jelenleg nem tudják teljes mértékben kielégíteni a lakosság egyre növekvő igényelt, ezert az élelmiszerellátás biztosítása érdekében szükség van a kisüzemi gazdaságok árutermelésére. Számos kapcsolat 1968-ban a megyében államilag felvásárolt összes zöldség 12.2 százalékát, a gyümölcsfélék 36,7 százalékát, a bor 59,6 százalékát, a vágóborjú 94,3 százalékát, vágott sertés 18,6 százalékát adták a kisüzemi gazdaságok. Mellettük szól az, hogy a közös gazdaságokban rendszeresen nem foglalkoztatható családi munkaerő 9 kisüzemben jól hasznosítható. Ugyancsak minden különösebb beruházás nélkül felhasználhatók a meglevő gazdasági épületek, istállók, ólak, fészerek, továbbá takarmányként azok a háztartási hulladékok, amelyek különben elvesznének. Jól vizsgáztak alföldi olajbányászok Tettinger Ildikó, az állattenyésztési tudományos diákkörben a szarvasmarha csontozatával ismerkedik. A kemény tél alaposan próbára tette a hazai energiatermelésben részt vevő dolgozókat. Igaz, a már folyamatban levő szervezeti változások is eleve nehéz helyzetet teremtettek. A szénbányászat visszafejlesztése ugyanis nem minden tekintetben járt a várt eredménnyel, s a telet 4000 fős létszámhiánnyal kezdték a bányák, ily módon még vasárnani műszakok árán sem tudták az igényeket zavartalanul kielégíteni. Ebben a nehéz helyzetben egyre nagyobb terhek hárultak a szénhidrogén-bányászatra, ezen belül is az alföldire. A hazai olajkutak termelésének alakulása alapján ez természetes is volt, hiszen a nagyobb bázist most már az Alföld olajlelőhelyei jelentik. Az itt dolgozó olajbányászok jól vizsgáztak ezen az első nagy erőpróbán, mert 1969- ben a tervezettnél mintegy 250 millió köbméter földgázzal és 89.5 ezer tonna j kőolajjal adtak többet a : népgazdaságnak, ami jelen- | tősen mérsékelte a téli energiagondokat. Az olajipari szakemberek I érdekes számítást végeztek. Kalóriára vetítve szénre számolták át a többlettermelést. Az eredmények meglepőek. Kőolajból 16 ezer, földgázból 35 ezer vagon barnaszénnel egyenértékű többlettermelést értek el. Ilyen alapon az összes Alföldön kitermelt szénhidrogéntöbblet a teljes hazai szénbányászat 15 napi termelésével egyenértékű. Az Alföld fő olaj- és földgáztermelési bázisa ezen belül is Osongrád, Békés és Bács- Kiskun megye területén van. Fekete Imre Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség A közös és a kisüzemi gazdaságok között számos kapcsolat áll fenn. Az előbbi teszi lehetővé, hogy az utóbbiakban intenzív művelést kívánó, munka- igényes növényeket termesszenek. Az állattartás tekintetében ennél még jelentősebb a kapcsolat, melynek egyik legfontosabb formája a takarmánnyal történő segítés. A kisüzemi gazdaságok állatállományának szükségletét ugyanis csak így lehet fedezni. A közösből származó takarmányjutattás egyik legelterjedtebb módja a részesművelésből származó, munkadijanként járó takarmánymennyiség. A kapcsolatok formája a közösből származó szolgáltatások széles skálája. Ilyenek: gépi munka, műtrágya, növényvédőszer, kisgépbeszerzés, szállítás, közös segítségévéi történő értékesítés, szaktanácsadás. Nagymértékű csökkenés A megye szarvasmarhaállományának összességét tekintve, tíz év alatt — az országos átlagtól eltérően — folyamatos fejlődés mutatkozik, amely elsősorban a közö6 növekedésének a következménye, s képes volt ellensúlyozni a kisüzemben jelentkező csökkenést. A kisüzemi sertésállomány, az 1963. évi hullámvölgy kivételével, évente körülbelül egyformán alakult 1968-ig. A következő évre viszont a kisüzemi gazdaságok állománya több mint 100 ezer darabbal csökkent. de ugyanakkor kevesebb lett a közös és az állami gazdaságok sertéslétszáma is. Az előbbiekben 13, az utóbbiakban pedig 12 ezerrel. E nagymértékű csökkenés következménye, hogy a lakosság áruellátásában zavarok keletkeztek. A legnagyobb mértékű csökkenés a bácskai termelési körzetben következett be, ahol a kisüzemben elérte a 42 százalékot. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú Homokhátságon viszont csak 24 százalékkal mérséklődött az állomány a kisüzemi gazdaságokban. Ahol létkérdés 1968-ban a közös gazda- | ságok bruttó termelési értéke a megyében 4 milliárd 116 millió forint volt, a kisüzemi gazdaságokban pedig 2 milliárd 784 millió forint. Az előzetes számítások szerint az elmúlt esztendőben a közös gazdaságok elérték a 4 milliárd 700 millió forintot, míg a kisüzemi gazdaságok körülbelül a 2 milliárd 690 millió forintot. A kisüzemek a termelési érték állandó csökkenése ellenére jelenleg is több mint 35 százalékban részesednek a termelési értékből, jelentőségük, szerepük tehát nem vitatható. A közös gazdaságok termelésszerkezetében a főágazatok közül a növénytermesztés, a kisüzemi gazdaságokban pedig az állattartás képviseli a döntő súlyt . A magasabb termelési színvonalon gazdálkodó szövetkezetek tagjainak közösből származó jövedelme általában fedezi szükségleteik kielégítését, ezért a kisüzemi gazdálkodás háttérbe szorul — vagyis nem létkérdés — csak jövedelemkiegészítő szerepet tölt be. Má# a helyzet ott, ahol a tagok nem kapják meg a közösből a megélhetéshez szükséges jövedelmet. Itt a létfenntartás ösztönzi őket az aktívabb kisüzemi termelésre, melynek következtében a terület- egységre vetített termelési értek a kisüzemben magasabb, mint a közösben. Kiaknázatlan lehetőségek Ahhoz, hogy megyénk kisüzemi gazdaságainak termelése tovább fejlődjön, vagy legalábbis a jelenlegi szinten maradjon, szükséges, hogy egyrészt a közös gazdaságon belül, másrészt a külső szervek részéről történjenek olyan intézkedések, amelyek serkentőleg hatnak az előrehaladásra. A kormány már számos intézkedést hozott. Ilyen többek között az a rendelet, amely kimondja, hogy a módosított felvásárlási alapáron felül mennyiségi felár is megilleti a termelőket, vágósertésnél 1 forint, vágómarhánál pedig 2 forint kilogrammonként. Szintén az állatállomány fejlesztését segíti a vemhes üszők után járó 8 ezer forintos kedvezmény. A háztáji gazdaságban tartható állatlétszám eddigi korlátozását — a ló kivételével — feloldották, továbbá szabaddá tették a takarmányvásárlást. A növényvédő kisgépek, állattenyésztési berendezések és felszerelések, növényvédő- és gyomirtó szerek, valamint műtrágyavásárlásnál ez év január 1-től a kisüzemi gazdaságokat is ártámogatás illeti meg. A központi intézkedéseken kívül érdemes lenne az üzemen belül is egy sor lehetőséget kiaknázni. Megvalósítható volna például a kisüzemi gazdaságok tenyészállatokkal, tojóhibridekkel, anyakocákkal történő ellátása, továbbá a termésféleségek közös segítségével történő értékesítésének nagyobb mértékű megszervezése. Egyes helyeken — ahol amúgyis kevés a férőhely — idős szövetkezeti tagok foglalkoztatása érdekében ki lehetne helyezni gondozásra szerződéses állatokat. Ezért természetesen a tagok munkadíjat és munkanap-jóváírást kapnának. Jelenleg a 24 falusi takarékszövetkezet betétállománya 243 millió forint, melyből a kihelyezett kölcsön mindössze 40 százalék, holott 75 százalékát is gyümölcsöztetni lehetne a termelés fejlesztésére fordítva. Szükséges volna továbbfejleszteni a kisgépgyártást, forgalmazást és egyáltalában a kereskedelemben is jobban figyelembe kellene venni a kisüzemi gazdaságok igényeit. Ezek a gazdaságok tartósan fennmaradnak még, s ezért népgazdasági okokból célszerű több figyelmet fordítani rájuk. OROSZ GÁBOR a megyei pártbizottság titkára
