Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-13 / 61. szám
Í970. március 13. péntek S. oldal Színvonalas tanácskozás a megyei diákpad A Kecskeméten tegnap lezajlott megyei diákparlamentben elhangzottak hűséges tolmácsolásához egy Petőfi Népe különkiadásra lenne szükség. Miért? A vendégek, megyei vezetők — interpellációkra adott — válaszain kívül, s a vitaindító beszámolót követően 27 felszólalást jegyeztünk. Mi volt ezek főerénye? Az életszerűség. Ha csak ebből vezetjük tovább az értékelést, ott kell folytatnunk, hogy a tömörségük, s ami ezzel párosul, tartalmasságuk ugyanúgy dicsérhető. Miről szóltak? Mindenről, ami a „középiskolás fokon” tanuló diákok munkájával, KISZ — mozgal[ típus stb. ismertetése a tananyagban, amikor min- den rendkívüli változáson ment már át az adott ágazatban ... Kollégiumi helyek, új diákotthonok kellenének ... Meg tornaterem, meg eszköz, meg munkaruha, szociális létesítmény ... — hogy csak az anyagi oldalról említsünk néhányat. Aztán e problémák némelyike a középiskolában hasonlóan fennáll, — társulva a gimnázium vagy szakközépiskola sajátos kívánnivalóival ... Nem volt hiány bírálatban általában a felnőtteket, s közelebbről a nevelőket, tanárokat illetően sem. No I nem elrugaszkodással, hanem értelmesen, egészségesen, itt-ott kedves derűvel fűszerezve megállapításaikat — kritizáltak. Derültek ezen a felnőtt meghívottak is, hiszen olyan emberi tulajdonságokat illettek, amelyek korrigálásán a meglett korúak is eleget fáradoznak: konzervatívizmus, szubjektív felfogásból adódó túlzások. Volt önkritika is. Hogy például a KISZ-élet szinte- lenségéért, a politikai oktatással szemben itt-ott megnyilvánuló érdektelenségért egy-egy alapszervezet vezetősége, de tagsága is hibáztatható. Amikor az inerpellációikra kapott válaszokat hallgatták a fiatalok, tanultak is. Változott szemléletük, hiszen megyei és országos összefüggésekbe ágyazva ismerték meg felvetéseik helyét, realitását, a megvalósítások közeli vagy távoli lehetőségeit, s a KISZ megyei bizottságának titkára — de a többi felnőtt vezető egyaránt — olyan szívvel, az intellektus olyan szuggesztív erőjével adta át átfogóbb látását, tapasztalatát, ahogy arra mindenképpen méltó partnerek rászolgáltak. Ezen a „plenáris” ülésen is, meg otthon, iskoláikban, a KISZ- alapszervezetekben. Tóth István Jubileumi vásár, rekordokkal... DÉLMAGYARORSZÁG Az eddigihez képest kétszeres területen — 4 ezer négyzetméter fedett és ugyanekkora nyitott árubemutató részen — rendezik meg a jubileumi, sorrendben a 25- Szegedi Ipari Vásárt. Az előzetes jelentkezések szerint 120 magyar és közel 20 külföldi résztvevőt, kiállítót várKészül az új «/ «vw mi * w.tu íuvui vt\ Megkezdték a mintegy 100 millió forint értékű beruházás, az 1972. augusztus 20-án üzembehelyezésre kerülő nagykanizsai tv-adó- állomás építését. Az adóállomáshoz tartozó épületek már a jövő év végére elkészülnek. Az új adó vasbetontornya 170 méteres nak az eseményre, július 17. és 26. között. Csaknem 30 fővárosi nagyvállalat, s az ország 15 megyéjéből félszáznál több jelentkező kap majd helyet az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nagy nyári találkozóján. a korábbi évekkel szemben az idén jóval több faipari vállalat képviselteti magát, s hasonlóképp tovább erősödik a vásár könnyű- és élelmiszer- ipari jellege is. adóállomás lesz, az országban a legmagasabb. A képet négy- kilowattos erővel sugározza, a hangot pedig 0,8 kilowattal adja. Az adások zavartalanságát, biztonságát tartalékadó is szolgálja. A Kossuth- és Petőfi- rádiók műsorát is itt erősítik fel. Az elterjedt hírekkel ellentétben az új adó működése egyáltalán nem zavarja majd a szomszédos külföldi állomások műsorának vételét. Szigetközi napok Kilencvenezer holdra növekedett az elöntött terület mi életével, iskolai és azon kívüli közérzetükkel összefügg. A szakmunkástanulóképző intézetek küldöttei elmondották, hol nehezíti a nívós oktatást, nevelést részben személyi, részben tárgyi előfeltételek hiánya. Ráirányították az illetékesek figyelmét olyan jelenségekre, hogy a nem állami munkáltatók a törvényes munkaidőn túl is foglalkoztatják őket, szinte negligálva az erre vonatkozó rendelkezéseket. Szóltak a bejáró tanulók nehéz utazási körülményeiről: — hajnali indulás hazulról az iskolába, s a fárasztó napi munka után késő este vissza; mivel például a buszmenetrendek alig igazodnak a tanítás kezdetéhez, végéhez nem egy vonalon. Példákat hoztak fel egyes tankönyvek elavult voltára. Csak egy ilyen; tíz évvel ezelőtti technológia, gépMegyénkben a belvízlevezető csatornák vízállása az utóbbi 24 órában nem változott, csupán a sárközi vízrendszerben mutatkozott apadás. A Kígyós 7-es csatornája mentén a belterületi vízkárok tovább növekedtek. Kalocsa környékén megkezdték a befolyó csatornák kinyitását, ugyanakkor a Rekettye-Bogárzó mellett levő lapostöltésű úton épített nyúlgátat megerősítették, s ezzel egy időben az út töltését is. Solt- vadkerten a kotrógépek teljes üzemben dolgoznak. A nemesnádudvari szakaszon a Dunavölgyi Főcsatorna 4 centimétert áradt, ezért a nyúlgát magasságát emelni kellett. A Dunavölgyi Főcsatorna vízállása elérte az 1965-ben észlelt maximumot, sőt tegnap 3 centiméterrel túlhaladta azt. Bácsalmás belterületén 3 szivattyú dolgozik, Baján a Gólyasor mentesítésénél a Bácskai Vízgazdálkodási Társulat munkásai kibontották a Szegedi út alatti átereszt, ezzel a házak előtt levő víz 10 centimétert apadt. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén már 89 900 holdat borított el a belvíz. Az igazgatóság vezetői tegnap repülőgépről tekintették meg az elöntéseket, s megállapították, a legsúlyosabb he-1 lyeken az aktív közbeavatkozás kielégítő. Jelenleg három szivattyútelep, 45 mobil szivattyúegység másodpercenként 22,2 köbméter vizet emel a Dunába. A községek belterületén ezenkívül 24 szivattyú segít a károk elhárításában, a legnehezebb helyzet Baján, Kalocsán, Soltvadkerten, Kiskőrösön, Miskén és Mélykúton alakult ki. Annak ellenére, hogy a Kígyós és igali vízrendszerben a vízállás két nap óta állandó értéket mutat, újabb elöntésekre lehet számítani, ugyanis a fennsíki víztározók telítettsége 100 százalékos. 1 G. G. WUatWtL Május végén, illetve június elején rendezik meg ebben az évben a szigetközi napokat. A gazdag rendezvénysorozatot a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola végzős hallgatóinak ballagása vezeti —. . j-1—Magyarország Tessedik Sámuel életéről rajzos novellát készített Ruzicskay György, szarvasi születésű festőművész. Az idei év Szarvason a Tesse- dik-évforduló esztendeje; a haladó szellemű pedagógus, a hazai mezőgazdaság fejbe. Ipari kiállítás, sportbemutató — a világbajnok Balczó és az olimpiai öttusacsapat részvételével —, szimfonikus és zongorahangverseny, népművészeti vásár, képzőművészeti kiállítás szerepel egyebek közt a műsoron, amelyet a „Halász, vadász, aranyász” című népművészeti est tesz még teljesebbé. lesztője 150 éve halt meg. A neves festőművész 70 képből álló sorozatban mutatja be Tessedik küzdelmes életét, munkásságát, ö honosította meg hazánkban az akác- és az eperfát, kezdeményezésére kezdtek el Szarvason foglalkozni a di- gózásos talajjavítással, öntözéssel, belvízelvezetéssel. (Összeállította: J. T.) Életrajz — rajzokban (5) A felszabadított területeken az új eszmék új formákat öltöttek. A 25 évig elnyomott demokratikus erők, elsősorban a proletariátus forradalmi erői azonnal felszínre törtek, mint harcos és teremtő erők. A felszabadult városokban és községekben hamarosan megalakultak a kommunista párt szervezetei, s utána a kommunista párt biztatására és segítségével, működni kezdtek más demokratikus pártok is. Kecskeméten is megkezdődött a politikai pártok szervezése. Kezdetben bátortalanul, homályos elképzelések talajáról indultak. Először a kommunista, illetve az országos gyakorlattól eltérően, Szocialista- Kommunista Pártok Szövetsége alakult november 15-e körül. Ebben a pártban együtt voltak a kommunisták a szociáldemokratákkal. A közös pártból 1944. december 12-én kiváltak a kommunisták és megalakították a Magyar Kommunista Párt kecskeméti szervezetét. A párt titkára Bás- ti Ágoston földmunkás lett, a székház pedig a Rákóczi út 3. szám alatt — volt úri kaszinóban — kapott helyet. Az egységes pártból való kiválás oka az volt, hogy december elejére az ország felszabadított területeiről már rendelkezésre álltak megfelelő tapasztalatok, amelyek szerint a munkáspártok nem egyesülten, hanem külön szervezetként jöttek létre. A pártszervezet fejlődése kezdetben lassan haladt, csak 1945 márciusától gyorsult, a februári budapesti pártértekezlet hatására. 1945 nyarára a pártnak hatszáznál több tagja volt. Augusztus folyamán kezdődött meg az alapszervezetek kiépülése; először a gépgyárban, szeptemberben a Kisfaludy u. 2. sz. házban — ez volt az első kerületi —, ezt követően a Budai utca 15. sz. alatt. Márciustól gyakoriak voltak a nagygyűlések, amelyeken az országos kommunista pártvezetők, a demokratikus átalakulásról, a m*inkás-paraszt demokratikus diktatúráról és a párt célkitűzéseiről tartottak előadásokat. Ezáltal a pártszervezetek egyre több gyakorlati tapasztalatot szereztek azoknak a lehetőségeknek a kihasználására, amelyeket számukra a demokrácia nyújtott. Ugyanakkor a kialakult új helyzet nagy feladatok megoldása elé állította a pártot. Ilyenek voltak a politika formálása, a gazdasági szervező tevékenység, az újjáépítés, a fasizmus teljes szétzúzásának segítése, a demokrácia helyi erőinek kibontakoztatása stb. Mindezek a feladatok pedig csak úgy valósulhattak meg, ha a kommunista nárt mellett a többi haladó szellemű nárt is zászlót bont és a függetlenségi frontba tömörülve együtt küzdenek. Amikor a párt ehhez segítséget nyúitott. ezzel elismerte, hogy nem tekinti közvetlen feladatnak a proletárdiktatúra megteremtését, hanem követi és szervezi a koalíciós politikát. Nem tagadható, hogy e munka közben a párt egyes tagjaiban időnként kiütköztek a balodaliság jelei. Az országos események hatása, amely a Vörös Hadsereg fényes sikereiből következett, helyi vonatkozásokban is előnyös helyzethez juttatta a kommunista pártot. Az alakuló pártok kezdettől elismerték, hogy az új élet megszervezése és vezetése elsősorban a kommunistáké. Érdeme a fiatal kommunista pártnak, hogy az iránta megnyilvánuló bizalommal nem élt vissza, irányító tevékenysége később sem csorbította a többi politikai párt tevékenységét. A kommunista párt szorgalmazta, hogy a többi párt is színre lépjen. A Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezete 1944. december 23-án, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt utána egy hétre, december 31-én alakult meg. Jóval később, 1945. február 4-én tartotta alakulását a Nemzeti Paraszt Párt, majd március 14-én a Polgári Demokrata Párt. A pártok alakuló ülésein részt vettek a kommunista párt vezetői és kifejezték reményüket a koalícióban való közös tevékenységet illetően, buzdítottak és biztattak a demokratikus feladatok végrehajtására. Tehát a pártok megalakulása hosszabb folyamat eredménye volt, eközben létrejött a szakszervezet is, 1945. január 20-tól február elejéig megalakultak a szakmánkénti szervek, majd létrejött a szakmaközi bizottság. Az öt párt megalakulása után az időközben létrejött nemzeti bizottság úgy határozott, hogy a továbbiakban semmiféle párt megalakulásához nem járul hozzá. (Folytatjuk.) PÁRTOK SZERVEZŐDNEK MKP 1944 DECEMBER 12 ZÁSZLÓT BONT A TÖBBI PÁRT IS
