Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

1970. február 5. csütörtök 1 oldal Egymillió alá csökken a mezőgazdaságban, dinamikusan nő a szolgáltatási ágazatokban dolgozók száma A foglalkoztatottság várható alakulása 1985-ig Közművelődés és értelmiség A távlati tervezés mun­kaprogramjának megfele­lően a munkaerő és élet- színvonal távlati tervezési bizottság kialakította elő­zetes elképzeléseit — hipo­téziseit — a foglalkoztatott­ság és az életszínvonal 1985-ig várható alakulásá­ról. A feltételezések szerint hazánkban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az 1965. évi 500 dollárról 1985'-re körülbelül 1200—1400 dol­lárra emelkedik. Ehhez szükséges a gazdasági me­chanizmus kibontakoztatá­sa, a gazdasági vezetés színvonalának javulása, va­lamint hazánk szoros be­kapcsolódása a nemzetkö­zi munkamegosztásba, el­sősorban a szocialista or­szágok gazdasági integrá­ciója keretében. A követ­kező 15—20 évben hazánk számára nem reális cél ugyan az gazdaságilag leg­fejlettebb országok utol­érése, de feladat a különb­ségek fokozatos csökkentése. Atom jövő ITrybnna Liicln A bizottságon belül kü­lön munkacsoport elemez­te a népesedés és a fog­lalkoztatottság várható ala­kulását. Az előreszámítások szerint az ország lélekszá- ma 1986-ra kismértékben túlhaladja a 11 milliót. A foglalkoztatás-politika alapvető célja továbbra is az, hogy a munkát keresők számára társadalmi mére­tekben biztosítsák a kép­zettségüknek és képessé­güknek megfelelő munka- alkalmat, vagyis fenn kell tartani a munkaerő teljes foglalkoztatását. Demog­ráfiai okok miatt a mun­kaerőkínálat várhatóan erősen ingadozni fog. Az 1970-es években — különö­sen annak első szakszóban — a munkát igénylők szá­ma még erőteljesen emel­kedik, később csökken. A nehéz testi munkát vállaló férfiak hiánya a jelek sze­rint nagyobb problémát je­lent majd, mint a maga­sabb szakképzettséget igénylő munkahelyek be­feladatok között a cseh­szlovák népgazdasági terv­ben második helyen áll az töltése. A népgazdaságban' foglalkoztatottak száma a jelenlegi 5 millióról 1985- re 5,5—5,6 millióra emel­kedik. A jövedelmek növe­kedése lehetővé teszi ugyan majd, hogy a gyermekes anyák közül többen csu­pán saját háztartásukban dolgozzanak, ugyanakkor azonban a jelenleginél több és kedvezőbb munkaalka­lom kínálkozik főleg az is­kolából kilépő fiatal nők számára A munkába lépés alsó korhatára a jelenlegi 14 évről a 16 éves korra tevődik át. A termelékenység alaku­lásától és egyéb tényezők­től függ, hogy 1985-ig a törvényes munkaidő eset­leg heti 40 órára csökkent- hető-e. A társadalmi mun­kaidő-alap a többlet mun­kaerő ellenére 1985-ben legfeljebb a jelenlegi szin­ten marad, sőt a munkaidő nagyobb mérvű csökkené­se és a fizetett szabadság növelése esetén mintegy 10 százalékkal kisebb lesz, mint jelenleg. Ezért — ha a feltételezett gazdasági növekedést el akarjuk ér­ni — a munkatermelékeny­ség emelkedésének fokoza­tosan meg kell közelítenie, majd el kell hagynia a ter­melés növekedésének üte­mét A foglalkoztatottság szer. kezete átalakul. Valószínű, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1985-re 1 millió alá, s az összes foglalkoztatotthoz viszonyított arányuk a je­lenlegi 30,5 százalékról 15— 18 százalékra csökken. Az iparban foglalkoztatottak számának növekedése fo­kozatosan lassul és 1985-ig valamivel 2 millió fölött tetőzik. Mérsékelten nö­vekszik a közlekedésiben foglalkoztatottak száma is: arányuk feltehetően nem sokkal haladja majd meg a jelenlegit Viszont a lét­szám dinamikusabb növe­kedése várható az építő­iparban, a kereskedelem­ben és vendéglátásban, s különösen az egészségügyi és kulturális ellátás és egyéb szolgáltatások terü­letén. A szolgáltatások fejlesz­tésére vonatkozó kormány­határozat végrehajtásának elősegítésére a pénzügymi­niszter közelmúltban ki­adott rendelete adókedvez­ményekben részesíti a szol­gáltató üzemeket. A ked­vezmények érintik a kis­iparosokat is. Ezzel kap­csolatban a KlOSZ-ban az MTI munkatársának a kö­vetkező tájékoztatást ad­ták: — Eddig a kisiparosok az általuk beszerzett gé­pek, felszerelések, műhely- épületek értékcsökkenését az adó megállapításánál nem számolhatták el. A rendelet most előírja, hogy üzleti költségként kell fi­gyelembe venni az 1969. ja­nuár 1. után beszerzett — kizárólag üzemi célra szol­gáló — épületek, gépek, be­rendezések, felszerelési tár­gyak, járművek értékcsök­kenési leírását. Az éven­A BÁCS-KISKUN me­gyei Népművelési Tanács és a TIT megyei elnökségének mai együttes ülésén me­gyénk értelmiségének a közművelődési munkában betöltött szerepe a vitaté­ma. A kérdés annyira átfo­gó, annyi részletet ölel föl még a legkisebb létszámú értelmiségi ágazaton belül is, hogy egy hétig tartó szimpozion sem tudná megvitatni még akkor sem, ha a TIT munkatársai sok­kal terjedelmesebb, egzak­tabb vitaanyagot készítené­nek elő a mostaninál, amely így is terjedelmes, sok for­rásból, változatos módsze­rekkel tájékozódó. Ehhez kapcsolódva igyekezzük kiragadni az igen összetett téma fő vonalait. A GAZDASÁGI—TÁR­SADALMI és a tudomá­nyos-technikai fejlődéssel egyre növekszik a közmű­velődés jelentősége, amely alatt a lakosság egészének permanens művelését, ön­művelését értjük, nem ért­ve ide természetesen az ok­tatás iskolai formáit. Vilá­gos, hogy a közművelődés­ben az értelmiség játssza a legjelentősebb szerepet, az ismeretközlés és az ismeret­befogadás vonatkozásában egyaránt. Az utóbbi évek mélyre­ható társadalompolitikai és gazdasági változásai szük­ségszerűen együtt jártak az értelmiség minden ágaza­tának gyors számszerű nö­vekedésével, soraik felfris­sülésével, minőségi átrende­ződésével. Megyénkben je­lenleg 8000—9000 értelmisé­gi él és dolgozik. A leg­többen pedagógusok (mint­egy ötezren), 1500-ra tehe­tő az agrár értelmiség, 700- ra az orvosok, 450-re a jo­gászok, 350-re a műszakiak, 250-re a közgazdászok, 180- ra a gyógyszerészek száma. Az évtized legjelentősebb változása az agrárértelmi­ség arányának megnöveke­dése volt, létszámuk csak­nem megkétszereződött. ___________*____________ A KÖZMŰVELŐDÉSBEN való részvételük egyik leg­fontosabb területe tovább­képzésük és önművelésük. Az előbbi kevéssé társadal­mi kérdés, inkább belső szakmai ügy, megoldása a kénti értékcsökkenési le­írás mértéke a következő: gépeknél, berendezéseknél- felszerelési tárgyaknál 7 százalék, kizárólag üzemi járműveknél 20 százalék, épületeknél, építményeknél 3 százalék. — Kiterjesztették a kis­községekben szolgáltató munkát végző kisiparosok adómentességét, és jövede­lemadó-kedvezményét is. Az ötezernél kevesebb la­kosú községekben az új iparjogosítvánnyal rendel­kező szolgáltató vagy ja­vító kisiparos eddig csak abban az esetben kaphatta meg a kétéves adómentes­séget, ha tevékenységét ki­zárólag abban a községben gyakorolta, ahová iparjogo­sítványa szólt. Az új rendel­kezés értelmében a kisipa­rost akkor is megilleti két­évi adómentesség, ha nem­csak helyben, hanem a já­rás bármelyik ötezer lé­szakirányítási szervek és az egyes intézmények belső feladata. Általánosságban annyit lehet erről elmonda­ni, hogy a kórházi orvosok, az ügyészségi, bírósági jo­gászok, a tudományos inté­zetek és az állami gazda­ságok agrárszakemberei va­lamint a felsőoktatási intéz­mények pedagógusai részé­re sikerült csupán megfele­lő, szervezett továbbképzési formákat találni. A szám­beli túlsúlyban levő közép- és alsófokú pedagógusok szakmai továbbfejlődését sok tanfolyam, nyári egye­tem stb. próbálja ugyan magára vállalni, de ered­ményeik nem tanúskodnak kellő igényességről, koordi- náltságról. Az önképzésnek sok lehe­tősége van, és igen örven­detes, hogy az írott forrá­sok, szakmai, módszertani folyóiratok, tudományos publikációk iránti érdeklő­dés ugrásszerűen megnöve­kedett az utóbbi években, de természetesen még így is csak az értelmiség leg­igényesebb legöntudatosabb tagjain érezhető hatásuk. Az ideális állapottól való elmaradás oka elsősorban itt is ugyanaz, ami a többi önművelési formával, a szabadegyetemekkel, a szakmai klubokkal és más előadásfórumokkal kapcso­latban: az időhiány, az ér­telmiségiek legnagyobb ré­szének munkaköri túlter­heltsége, t ezenkívül még az e"°te.k többségében na­gyon is érthető, személyes anyagi okokból, többlet- munka vállalása. • * 20 UGYANCSAK o túlter­heltség csökenti annak a közművelő hatásnak az eredményességét, amelyet az értelmiségiek munkájá­val minden szervezés nél­kül együtt járhat. A szü­lőkkel állandóan kapcsola­tot tartó pedagógusok, a betegekkel meghitt vi­szonyba kerülő egészség- ügyiek, az ügyfeleknek ta­nácsot adó jogászok, a be­osztottaikat irányító műsza­ki és mezőgazdasági szak­emberek ismeretterjesztő és nevelő funkcióját kell érte­nünk ezalatt, amelyből ren­geteg elsikkad még a leg­lelkiismeretesebb, legfelké­szültebb értelmiségiek ese­lekszámon aluli községé­ben is dolgozik. — Azokat a kisiparoso­kat, akik 5000, illetve 3000 lakosnál kisebb községek­ben működnek és helyi szükségletet elégítenek ki, 20, illetve 60 százalékos jö­vedelemadó-kedvezmény­ben részesítik. Ezek a kis­iparosok eddig csak akkor kapták meg a kedvezményt, ha csak helyben, vagy leg­feljebb a szomszédos, ha­sonló lélekszámú község­ben működtek. Ez évben már ezt az adókedvezményt azok az évi 48 000 forint­nál nem nagyobb jövedel­mű kisiparosok is megkap­hatják, akik tevékenységü­ket nem csupán helyben, hanem a járás bármelyik olyan ötezernél vagy há­romezernél kevesebb lakost számláló községében is gya­korolják, ahol hasonló szakmájú kisiparos nem dolgozik. tében is, hiszen a szakem­berhiány olyan erőfeszíté­sekre készteti őket, hogy munkájuk szigorúan előírá­sos feladatait is sokszor ne­hezen győzik energiával. Ennek ellenére a megye értelmiségének mintegy 13 —15 százaléka mint TIT- előadó, aktívan részt vesz az ismeretterjesztésben. A TIT megyei előadó-gárdája tíz év alatt több mint négy­szeresére gyarapodott, je­lenleg pontosan 1200 főt számlál, " számarányának megfelelően képviselve van köztük az értelmiség min­den ágazata. Nemcsak, hogy el tudják látni az ismeret- terjesztés igényeit, de az előadások számának né­hány éve tartó csökkenő tendenciája miatt egyes előadók foglalkoztatása még gondot is okoz. Sokkal kevesebb jót lehet elmondani az értelmiségi­eknek a művelődési házak munkájába való bekapcso­lódásáról, s ezért a felelős­ség nem őket terheli első­sorban. A legtöbb helyen meglehetősen nagy szaka­dék van a hivatásos nép­művelők és az értelmiség műveltsége között, nagyon kevés művelődési otthon vezetője képes rá, hogy az értelmiség aktivitását is felcsigázó programkoncep­ciót hozzon létre. Az össz­képen csak kevéssé változ­tat, hogy a megye minden területén találhatók értel­miségiek, különösen a pe­dagógusok és újabban az agrárszakemberek köréből is, akik. nagymértékben hozzájárulnak egy-egy mű­velődési intézmény tartal­mas munkájához. A művelődési házak tár­gyi feltételeinek elmaradott­sága, vonzónak egyáltalán nem mondható állapota an­nakis oka részben, hogy a különböző szakmájú értel­miségiek meglehetősen el­szigetelődnek egymástól. Ha volna a megyében értelmi­ségi klub céljaira sok olyan alkalmas hely, mint a ka­locsai könyvtár, másutt is jöhetnének létre olyan ér­telmiségi társaságok, ame­lyekben állandóan cserélőd­hetnének a különböző szak­területek tapasztalatai. * ÁMBÁR az elkülönülés­nek sok egyéb és mélyebb oka is van. Egyrészt ma­ga a szakma, amely tökéle­tesen kitöltheti, a szemé­lyes kapcsolatokat is a kol­légák körére redukálva, az értelmiség tagjainak éle­tét. Másrészt az anyagi megbecsülés különbözősége, amely tagadhatatlanul el­választja egymástól a leg­felső fokon álló orvosokat, a legkvalifikáltabb műsza­kiakat a pedagógusoktól, akik teljesen méltánytala­nul még mindig messze el­maradnak az előbbiektől. Sz. J. Jelentkeznek a maánkadók Egyre több egyéni kiadó jelentkezik a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat­nál. Az erre módot adó új rendelet megjelenése óta nyolc egyéni kiadó köny­vének nyomtatását vállal­ta el a nyomda. Nagy ré­szük prózai mű és verses­kötet. Legutóbb dr. Vár­szegi István orvosnak „Az esti rendelés elmarad” cí­mű regénye hagyta el a nyomdát. Jelenleg nyolc magánkiadóval tárgyal a vállalat, energetika. Mint ismeretes, Csehszlovákia nincs bő­vében a szilárd energiahordozóknak, a folyékony üzemanyag szinte teljes hiányáról nem is beszélve. Hőerőművek vagy — ha így jobban tetszik — klasszi­kus erőművek építése nem lenne célszerű, hiszen az ország energetikai és üzemanyag-egyenlege már most is nehezen tartható fenn. Ezért Csehszlovákia az atomenergia felé fordul. Ennek látható jele, hogy már 1970-ben üzembe helyezik az első csehszlovák 100 megawatt teljesítőképességű atomerőművet. Ez a szovjet berendezések felhasználásával épült viszonylag kis erőmű, lehetővé teszi Csehszlovákia számára, hogy a szükséges tapasztalatokat megsze­rezze. A későbbi években — a szovjet szakemberekkel nemrég közösein hozott határozatoknak megfelelően — Csehszlovákia jóval nagyobb teljesítőképességű atom­erőművek alapelemeit fogja a Szovjetunióból impor­tálni és így 1975 után valamennyi új energetikai be­ruházását az atomenergiára összpontosíthatja. E ter­vek végrehajtását kétségkívül elősegíti majd a fejlett hazai ipar is, amely már most számos feltétellel ren­delkezik ahhoz, hogy bekapcsolódhassák az atomerő­művek alkotó elemeinek nemzetközi cseréjébe. Az ápolónő tájékoztat 0 Amikor 1968. szeptem­l/lß rFßSSß bér 7-én trombózis miatt megoperálták Oliveira Sa­lazar portugál diktátort, hozzátartozói már a halotti leplet is előkészítették. A kormánypárti újságok arról írtak, hogy már csak a csoda mentheti meg az idős államférfi életét. Az egész országból összesereglett orvosszakértők megállapították, hogy a beteg állapota rendkívül sú­lyos, de nem reménytelen. Salazar eszméletlenül fe­küdt ágyában, bal oldala teljesen megbénult, szívét csak mesterséges légzéssel sikerült működésre ser­kenteni. Táplálása is mesterséges úton történt. Az or­vosok közölték, hogy a beteg hónapokig maradhat eb­ben az állapotban, de megeshet, hogy húga példájára, aki csodával határos módon felépült halálos betegsé­géből, ismét lábra állhat. 1969. februárjában elbocsá­tották a kórházból, és azóta Sao Bento-i palotájában tölti napjait. . Ügy látszik, most mar közölték vele, hogy uralko­dása véget ért. Erre egy spanyol újságírónő riportjá­ból következtethetünk. A súlyos beteg exdiktátor egy bőr karosszékben ült, amikor a spanyol újságírónő egy fotoriporter társaságában meglátogatta. Salazar elmesélte nekik, hogy már kisebb sétákra is rászán­hatja magát. Az újságírőnő nem kis meglepetésére az idős férfi rendkívül tájékozott volt az időszerű po­litikai kérdésekről. Hogy honnan szerzi értesüléseit, arra is fény de­rült. Közölte, hogy ápolónője mindennap felolvassa neki az újságokat. Ügy látszik, szellemi képességei is annyira javultak, hogy most már teljes tudatában van, hogy mialatt beteg volt. más vette át a hatalmat Por­tugáliában, Miről ír a külföldi sajtó Ax 1970-es beruházási Adókedvezmény szolgáltató kisiparosoknak 4 /

Next

/
Thumbnails
Contents