Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
4. oldal 1970. február 26. csütörtök Világosan, határozottan körvonalazzuk a célt Nemrég tartotta termelő- szövetkezetünk a huszadik zárszámadását. Az Arany János és a Vörös Traktor egyesítéséből született a mi közös gazdaságunk, 1958. telén. Akkor határozta el a tagság, hogy Lenin nevét adja a gazdaságnak. Azt mondtam, hogy 1958. terén. A jogelőd gazdaságok viszont még 1949-ben alakultak, ezért számítom úgy, hogy a huszadik zárszámadást tartottuk. A két gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet egyesítéséből létrejött gazdaság nem tudta megoldani a gondokat. Sokasodtak a bajok, emiatt 1959-ben a megye egyik legrosszabb termelőszövetkezete volt a szabadszállási Lenin. Jelentős mérleghiánnyal zárt. A gazdálkodás szervezetlen és szakszerűtlen, tehetetlen a vezetés, ingatag a munkafegyelem, elégedetlenek voltak a gazdák. Pocsékolták a közös vagyont, nagy mértékű italozás gyengítette a munkaerkölcsöket. Szerencsére, azok a jómadarak, akik abban az időben mindezt előidézték, már „elrepültek”. Helyreállítás Annyira rossz volt a helyzet, hogy egyesek a termelőszövetkezet feloszlatására is gondoltak. A szorgalmas, becsületes tagság azonban új vezetést sürgetett. Tíz évvel ezelőtt meg is történt a vezetőségválasztás. 1960. március elsejével. Ez az esztendő a helyre- állítás időszaka volt. Követte a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A tíz év rossz gazdálkodása miatti előítélet még élt Szabadszállás parasztságában. Ennek ellenére sikerült az átszervezés. íme, dióhéjban ezek az előzmények. Azóta gyorsan fejlődött a gazdaság. Megnagyobbodott termelőszövetkezetünk első évét, vagyis 1961-et számítva a kiindulópontnak, tiszta vagyonúnkat 3 millió forintról 43 millió fölé emeltük. A közös vagyon ugyanennyi idő alatt hétszeresére, 7 és negyed millió forintról 52 millió forintra nőtt. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem négyszeresére, 7500 forintról 30 ezer forint fölé, a termelési érték 5 millió 400 ezer forintról 38 millióra emelkedett. 1961-ben még nem volt biztonsági alapja a gazdaságnak, ma már 14 millió forinttal rendelkezik, ami elősegíti a bővített újratermelést, a gazdaság nagyarányú fejlesztését. Összefogás Mindezt 9 év alatt azonos területen, azonos tagsággal és vezetéssel értük el. Az összefogás, egymás megértése, támogatása, a bizalom meghozta az eredményt. Szikesekkel tarkított, 11 aranykoronás szántóinkon viszonylag jó eredményeket értünk el. Harmadik ötéves tervünk első négy évében a terület 85—88 százalékán csupán négy növényié’“sé^et t°rm°ltünk. Búzából 1966—1969. év átlagában holdanként 26,6, kukoricából májusi mor- zsoltban számítva 41, árpából 23, olajlenből 10,6 mázsa átlagtermést értünk el. Kihasználtuk a 11 kilométeres csatornahálózatot, 1200—1300 holdat öntözünk. Egy évvel ezelőtt reménykedve mondtuk, hogy jó volna elérni 1969-ben a 30 millió forint termelési értéket. Már említettem, hogy ezt a tervet milyen jelentősen túlteljesítettük. Mérlegünk legszebb száma, hogy a tavalyi 83 százalékról 60 százalékra tudtuk csökkenteni a költségszintet, vagyis a betervezett költségeket jelentősen leszorítottuk. Egyik örvendetes esemény, amiről beszámolhatunk még, hogy huszonöt új tagot vettünk fel a közgyűlésünkön. Tovább fiatalodtunk és ez nem kis dolog, mert ez egyúttal azt jelenti, hogy bíznak a termelőszövetkezetben, biztos megélhetésként tekintik az itteni munkát. Értékelés Nálunk rendszeresen értékeljük az üzemágak, ezen belül a brigádok minden egyes dolgozójának munkáját. Ilyen értékelés volt decemberben, amikor egyhavi átlagkeresetnek megfelelő, vagyis lényegében 13. havi keresetet osztottunk ki jutalomképpen. A nyereségrészesedés odaítélésénél szintén minden egyes tagnak a munkáját külön értékeltük. A nyereségrészesedés általában az évi kereset 20 százaléka. A személyenkénti értékelésnek kedvező hatása van. Igazságosabbá válik a jövedelemelosztás. Serkenti a munkát is. Egyre élénkül a szocialista munkaverseny, különösen most, a felszabadulás 25. évfordulójára, amikor is a munkaképes taasíg jelentős része tett vállalást. Néhány szót a terveinkről. A növénytermesztés színvonalának további emelése mellett az állattenyésztést fejlesztiük nagyobb mértékben. Százas tehénistállót építünk, megkezdjük a 144 férőhelyes modern borjúnevelőt. Növeljük a baromfitenyésztést, gépesítjük az istállókat. Hogy minek köszönhetjük eredményeinket? A már említetteken kívül talán annak, hogy minden évben világosan körvonalazzuk törekvéseinket. Minden tagunk látja a célt amiért dolgozik és tudja azt is, hogy ha jól végzi a munkáját, annak meglesz az eredménye. Elmondta: Ball Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő. Feljegyezte: Kereskedő Sándor. fi nagy kombinálor (ill.) Mit ér egy munkaközös- l tanácsi pecsét nélkül? gn sokat, hiszen néhány p alatt kiderülhet, hogy m is létezik. Már pedig működik a szövetkezet, pénz dőlni fog a trium- rátushoz A helyi tanácsok akkori- n nagyon szívesen fogad- k minden szövetkezeti rsulást, s a szerződést — nely korábban Kecskeméten köttetett — a mátra- ballai tanács láttamozta. s egyben elismerte a Mátra- vidéki Gallykltermelő Munkaközösség létezését. E rendkívül magas összegekkel manipuláló, s eddig mindössze egyetlen tagot magába foglaló szövetkezet kibővült, egy volt fakereskedővel. Közben trösztté alakult a sütőipari vállalat, s az igazgató elfogadta, hogy ez a szövetkezet lássa el fűtőanyaggal a megye sütőipari vállalatait sőt már tervbe vették a Szolnoki Sütőipari Tröszt igényeinek kielégítését is. A minisztérium 1954 szeptemberében vizsgálatot indított, s a rendőrség is nyomozni kezdett. A csaló bűnszövetség tagjai megbeszélést tartottak. A viharos tanácskozás, ahol szidalmak, vádaskodások hangzottak el. a főkönyvelő zárszavával ért véget. — Nyugalom!... Nyugalom! — intette le az egymásnak eső igazgatót, rő- zsebeszerzőt, szövetkezeti megbízottat. — Nem kell idegeskedni. Ha valami kiderül én mindent magamra vállalok... Megdöbbent csend fogadta szavait. — Igen. iől értették — mosolygott. — Én ugyanis elmebeteg vagyok, erről írásom is van. s mint ilyet nem lehet megbüntetni. Bevonulok az elmegyógyintézetbe. s önök mindent rámkennek ... Egy baj azonban van. A gyógyintézet pénzbe kerül, s a családomÓvoda munkahelyi összefogással — A különböző munka-1 helyeken dolgozó anyák csak jöttek, kértek — vegyük fel a kicsijüket napköziotthonos óvodába... Nagyon szívesen, de hova? Nincs hely... Az óvodák befogadóképessége nem nőtt, viszont mind több és több édesanya kérte kisgyereke felvételét. Olyanok, akiknél nincs otthon nagymama vagy más hozzátartozó — tehát akik valóban igényjogosultak ... Valamit tenni kell!... Segíts magadon, mert isten nem segít! — ilyen változata volt érvényes a közmondásnak miránk ... Elképzeltük a „hagyományos” utat: kérünk rávalót a minisztériumból. De míg keret, s abban pénz lesz óvodára — addig nem tudunk várni... Így jutottunk el ehhez a megoldáshoz: Nyúljon mindenki a zsebébe, akinek szívügye, hogy a náluk dolgozó édesanyák kicsinyei napköziotthonos óvodához jussanak... Szabó Gyula, a Kiskőrösi Községi Tanács V. B. titkára foglalta így össze — beleszőve a feszültséget érzékeltető motívumokat — egy helyi kezdeményezés előzményeit. Majd hatásos fordulattal közölte. — Ha a volt pártház, illetve banképület felé visz az útja, hallgatózzék egy kicsit a földszinti helyiségeknél. Vidám hangok szűrődnek át az ajtón, ablakon. Lehet, hogy vödörcsör- renés, sikálás zaja is belevegyül ... Az új, negyven gyereket befogadó napköziotthonos óvoda helyiségeit takarítják, szépítik azok az asszonykák, akiknek a kicsinyei első lakók lesznek itt... Társadalmi munkában, hogy ezzel is kevesebb legyen a költség — és gyorsabb a befejezés. Hogy viszonylag rövid idő alatt alakultak át a volt bankirodák óvodává, az összefogásnak köszönhető. Persze, egy mondatban kifejezve ez közhelyként hat, de mindjárt nem az, ha érzékeltetjük; nem értekezletek hosszú sorát tartották azért, hogy az erők egyesítésének előnyeiről egymást meggyőzzék a kiskőrösiek, nak is enni kell... Van egy ötletem. Ma átutalunk a munkaközösség címére harmincezer forintot, én felveszem. s utána jöhet az önfeláldozás... Közben folytatódott a nyomozás. Milliónyi iratot, számlát tanulmányoztak át a nyomozók, s egyre-másra derültek ki a csalások. A főkönyvelő és társai bíróság elé kerültek. Sz. S.-t a 428 000 forintos társadalmi tulajdont károsító csalás miatt halálra ítélték, később kegyelemből az Elnöki Tanács életfogytig tartó börtönre változtatta az ítéletet. X. alezredes hátradőlt a fotelban, rágyújtott egy cigarettára. — Ezzel még nem ért véget a nagy kom- binátor pályafutása — folytatta a történetet. — Az ellenforradalom zűrzavarában kiszökött a börtönbőL Lakása nyári konyhájának padlásán búvóhelyet rendezett be, itt lapult. Tudom, önként adódik a kérdés: hogy-hogy nem fogtuk el? A magyarázat egyszerűbb, mint gondolnád. Dr. Sz. S. az ellenforradalom alatt több disszidenst megkért: írjanak nevében levelet hanem igyekeztek minél előbb rátérni az egyszerű, de mindent eldöntő tettekre. A nőtanács mellett, amely kezdettől fogva szív- vel-lélekkel szorgalmazta az ügyet, a községi pártbizottság — és személy szerint Juhász István párttitkár — adta a meggyőző ösztönzést. Ott határozták el a legközelebbről érdekeltek — a tanács, illetve a Vegyes Ktsz, ÁFÉSZ, a Gépjavító Állomás és a Szolgáltató Vállalat —, hogy közös hozzájárulással hoznak létre napköziotthonos óvodát. Az induláshoz — a tanácsi támogatáson kívül — kilencvenezer forintnyi anyagi értékkel járultak hozzá a „társulok”. A Vegyes Ktsz a teljes berendezést készítette el, a másik három pénzösszegekkel csatlakozott. Mint a vb-tit- kár kifejezte, „norma szerinti költségvetésnek megfelelően” — 178 ezer forintba kerül az intézmény fenntartása évente. Közös megállapodással — az anyagi hozzájárulás mértékének megfelelő számban veszik A levelek termékeny talajra hullottak, s hála rendfel a szóbanforgó munkahelyek, illetve a tanács részéről javasolt kisgyermekeket. — Mennyit enyhít ez sz új létesítmény az óvodai elhelyezési gondokon? — kérdeztük Szabó Gyulától. Nyomban válaszolt. — A valóban jogosult igénylők száma ezzel az óvodával, mondhatni, a felére csökken ... De más kedvező hatása is van a kezdeményezésnek. Ahogy egyre inkább híre ment, mi készül a volt banképületben — mind többen hívtak fel bennünket telefonon — más üzemekből is: nem lehetne az ő gyerekeiket is az új napközis óvodában?... Pénzügyi rendelkezés van rá, hogy hasonló esetekben az óvodai hellyel való rendelkezés joga — természetesen — azoké, akik anyagiak összeadásával létrehozták ... Kövessék példájukat más üzemek, vállalatok is. A napokban a már működő óvodát látogathatják meg. Tóth István (Következik: A betörő felesége.) Kép A Petőfi Népe tora és a KISZ felszabadulási reitvénypályázata • • 4í% * ' ,>■.* ' y ,t. JM*j • ■ II ' mm- x -■ : ,;-v. ' i-.-*:*;:• ,„ - - J, ' - -V« - , , --r' Az utóbbi években egyre több látványos lovas ünnepséget rendeznek országszerte a rideg pásztorkodás hagyományait őrző pusztákon. Hol készült felvételünk? Hortobágy — Bábolna — Bugac? A totószelvény a 10. oldalon található. külföldről. Valóban sikerült azt a látszatot keltenie, hogy disszidált. Élni azonban kellett valamiből, de a volt rab és főkönyvelő mindenre számított. Évekkel korábban mintegy 300 külföldi egyházi intézmény és személy nevét szerezte meg. Magányában különös, de jól jövedeleme- ző ötlete támadt. Százával írta a leveleket a külföldi protestáns egyházaknak, lelkészeknek. E levelekben református lelkésznek, teológiai tanárnak, református püspöknek, luteránus hitoktatónak vallotta magát, s leírta, hogy családjával együtt nyomorog, sőt eltartja egy református püspök özvegyét. A levelekben igen sok utalás történt arra, hogy Magyarországon, a népi demokratikus állam akadályozza hivatása gyakorlásában. éheznek, ruhátlanok ... Egyetlen idézetet a sok levél egyikéből; „Tüdőbetegségem megkívánná, hogy sokat tartózkodjak a szabad levegőn Ruhátlan- ságom azonban a szobához köt, ahol csupán tengetem életem.. kívül pontos nyilvántartásának — ebben precízen felsorolta, honnan mit lehet kérni — 279 gyógyszerrel, ruhaneművel telt csomag érkezett címére. Felesége a Gyógyáru Értékesítő Vállalattól, s a Bizományi Áruház Vállalattól 29 ezer forintot kapott az értékesített holmikért. Végül is ez lett a veszte, mert a külföldi egyházak gyanúsnak tartották a hozzájuk érkező levélhalmazt, és megkeresték a Magyar Nép- köztársaság Belügyminisztériumát. Búvóhelyén 1960 szeptemberében tartóztatták le, de a lakásban még akkor is 14 ezer forint értékű eladásra váró ruhanemű volt felhalmozva ... A nagy kombinátor — mi neveztük így el a volt főkönyvelőt —, kétségtelenül ügyes, megfontolt, intelligens, ember, de bűnöző volt. A bűnöző pedig csak bizonyos ideig képes hidegvérrel átgondolni mindent. A pénz megrészegíti, többet és többet akar, ám a játszmát mégsem akkor, hanem az első sikkasztásnál, csalásnál veszti el...
