Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

Népszámlálás után adatfeldolgozás előtt Interjú Haraszti Ferenc osztályvezetővel A KORSZERŰ elektro­nikus számítógépek sok százezer vagy több millió dollár értékűek. Az ember­élet ma összehasonlíthatat­lanul olcsóbb a világ jó né­hány pontján. A számító­gépek tökéletes működésé­hez légkondicionáló beren­dezések teremtik meg az Ideális feltételeket. Az őket Irányító emberek dolgozó- Bzobáiban nem biztos, hogy mas munka elvégzéséhez időszaka jön el, amikor mindig azonos homerse - rentjelkezésre álló géppark különféle szakemberek — chk6 és^nem ^teUesen^nor- érdekel- A tájékoztatásra demográfusok, szociológu- óik es nem te je p tapasztalt szakembert kér- sok, tervkészítéssel foglal- tálán a levegő sem. De tem meg Haraszti Ferenc kozók _ számára összeha­nem azért jöttem a oz- közreműködött már a nép- sonlítjuk az 1970-es év ál- pontí Etatisztikai Hivatal köztársaságunk első, 1949- lapotát tükröző adatokat számítástechnikái igazga- es & az azt követő 1960.as az el6zö népszámlálások tósagarahogyhasono doh né pszámlálási adatoknak a végeredményeivel, gokról bolcselkedíunk Ha- feldolgozásánál. Most ő _ jelenlea mivel foalal- raszti Ferenc osztályveze- irány{tia az 1970-es össze- koznak* ™ tővel. A népszámlálási ada- írás válaszainak a teljes tok kiértékelése, a hatal- gépi feldolgozását. Másfél milliárd jel — Január 1-től ICL, a memóriakolosszus — A népszámlálási ada­tok gépi feldolgozásának a főpróbája tart. A feladat teljesítéséhez ugyanis egy új berendezés áll a rendel­kezésünkre. Egyebek között 14-ig megyéről egy-egy statiszti- ennek az elektronikus szá- megyénkben is valamennyi kai kötet jelenik meg a ko- mítógépnek a programozá- családhoz bekopogtattak a rábbi gyakorlathoz híven, sát végezzük. Ugyancsak pedagógus-számlálóbizto- Elsőnek Győr megyéről ké- felkészülünk a lyukkár- sok. Olvasóinkat érdekli, szül el a kiadvány. Majd tyák készítésére, amihez hogy miként hasznosítják 1972-ben az összevetések, nyolcvan szovjet gépet vá­ci kérdésekre adott vála- a tudományos elemzések sároltunk. szaikat, mi történik az el­következő hónapokban. — A népszámlálási űrla­pokon feltüntetett válaszo­kat elektronikus számító- — Milyen berendezések- Az alkalmazott technikát gépek segítségével össze- tevődik össze a nép- illetően nincs mit szégyen- gezzük. csoportosítjuk és számlálásunk gépparkja? keznünk. értékeljük. A Központi _ A tíz évvel ezelőtti “ 0n nemré9 tért visz- Statisztikai Hivatal körül- népszámlálási időszakban, sz? ePy „ ^liai tanul- belül másfél milliárd jel amikor csak néhány euró- manyutrol. Mi volt a lato- birtokába jutott. A szőve- pai országban alkalmaztak ^a^sa célja és eredmé- ges válaszokat le kell for- modem lyukkártyás bérén- n9e- . T„T _ dítani a gépek nyelvére. A dezéseket, akkor is elektro- . , .*LL kódszámokká való átala- nikus gépeket használtunk pcghivásara tartózkodtam kítást megkezdték már a erre a célra. Az idén be- Londonban és az elektro- számlálóbiztosok, de a segít a munkába egy ré- n!^Y,s számítógép működe- munka a KSH-nal fejező- gebbi, ICT-típusú angol ^crol, felhasználási lehető- dik be. A népszámlálási gyártmányú elektronikus ®^geiről gyűjtöttem tapasz­részleghez még mindig számlálóberendezés. Ez hatokat. Ezenkívül ta- érkeznek átkódolásra a ki— másodoerrenkánt 41 700 imlmanyoztam az angol töltött kérdőívek. Majd a “é^es írni vagy olvas- - . . . Jyukkártyakészítés követ- ni. Egy-egy orsóján 12 mii- Feleannyi IOO kezik. Az adatrögzítés után hó jel tárolható. A nép- # *— a kilyukasztott kartono- számlálási adatok feldől- — Vajon milyen újdon- kát már el tudja „olvas- gozására 1969 második fe- ságot hoz — a végered- ni” a gép az elektroni- lében beszereztünk egy ményt tekintve — a tökéle- kus számítógép egyik egy- újabb és nagyobb teljesít- tesebb felszereltség, felké- segebe helyezzük a lyuk- ményű, ugyancsak angol, szültség az előző népszám- kártyakat, és meghatáro- iCL-típusú modern bérén- látásokhoz képest? zott „betáplált” program dezést, ami az ICT-nél pél- — Azokból a gépekből, szerint elkezdődik az ada- dául kétszerannyi — 240 amelyekkel az 1960-as ada­népszámlálások adatainak feldolgozási módszereit, összehasonlítva a mi gya­korlatunkat az övékével: a magyarországi felmérések és elemzések sokkal átfo- góbbak. Persze népszámlá­lás az is, ha megvizsgál­juk, hogy egy államban há­nyán élnek, de a mi terv- gazdálkodásunk, az élet- színvonalat tudatosan javí­tó rendszerünk, foglalkoz­tatási politikánk megkíván­ja a társadalmi, valamint az életkörülmények szám­bavételét is. Érdekes egyébként, hogy Angliában decentralizálták a feldol­gozást. A munkával nem is Londonban, hanem az egyik déli, tengerparti vá­roskában foglalkoznak. — Mi nem törekszünk valami hasonló decentra­lizálásra? — Ha nem is ilyen arányban, de a fővárosi munkaerőhiány miatt az adatrögzítést ebben az év­ben már Szolnokon végez­zük el, amivel további százhatvan, a Tisza-parti városban élő nőnek lesz munkalehetősége. Teljesen új, szovjet gépekkel dol­goznak itt rövidesen. A számunkra szükséges lyuk- kártyák készítése után — több mint 20 millió darab­ról van szó — úgynevezett bérmunkában dolgoznak majd a megbízást adó vál­lalatoknak. alatt tok feldolgozása. ezer — összeadást tud el- tokát dolgoztuk fel, ma — Hogyan ütemezték a végezni másodpercenként, már csak néhány van meg. munkát? (Az ára nem kevésbé csil- A fejlődésre gondolva, va­— Az egyik részben a lagászi: 800 ezer dollár- lószínű, hogy tíz év múl- matematikusok és az elvi ba került.) Rendkívüli va szintén egy újabb gép­szakemberek kidolgozták a gyors adat ki- és bevivő parkot alkalmazhatunk. A módszereket. Miránk, a egységekből épül fel. Ha- mostani berendezéseink gépi adatfeldolgozókra, kö- sonló rendszerű géppel dől- nem érik meg nálunk a rülbelül április végén, má- goznak Romániában is. A következő népszámlálást, jusban kerül sor. A kezde- világnépszámlálás kereté- bár valamilyen területen tét. mint mondtam, az ben Angliában ugyancsak természetesen még nagyon adatok lyukkártyákra való ilyen, de kisebb kapacitá- hasznosan működhetnek. A rögzítése jelenti. A tévé- sú elektronikus számláló- jelenlegi felkészültségünk kenységünk^ első fele a jö- berendezést használnak jö- mindenekelőtt a gyorsabb vő esztendő végére fejező- vőre. Ily módon tehát el- munkát teszi lehetővé, dik be. Ekkorra minden érjük a világszínvonalat. Amíg az 1969-as adatok ki­értékelése csaknem 5 esz­tendőn át tartott, ez most feleannyi időt vesz igény­be. (1980-ban pedig csak néhány hónapra lesz szük­ség.) Előny az is, hogy az ICL-típus nemcsak a mű­veleteket végzi automati­kusan, hanem ugyanígy az esetleges hibákat is jelzi, illetve kijavítja. Ugyanak­kor olyan kimutatásokat ad, amelyek nyomban fényképezhetőek és sokszo- rosíthatóak. Ezáltal hama­rább felhasználhatóak, hasznosíthatóak a népszám­lálási adatok tanulságai. Az sem lényegtelen, hogy nagyobb a kombinációs le­hetőségünk, és így részle­tesebbek lesznek az egyes megyékről szóló elemzések. H. F. Gépesített szellemi tevékenység Az automatizálással fog­lalkoztunk egyik tavalyi lapszámunkban, a Tudo­mány-technika szeptemberi mellékletében. Megállapí­tottuk, hogy az automati­zálás az irányítás gépesí­tése. Az irányítás tipiku­san olyan művelet, ame­lyet az emberi agy képes elvégezni. Hogyan lehetsé­ges, hogy ezt a kifejezet­ten szellemi tevékenységet gépesíthetjük? Ha a szellemi tevékeny­ségeket — például egy egyenlet megoldását, vagy akár egyszerű matematikai műveleteket — vizsgáljuk, megállapíthatjuk: nincs akadálya annak, hogy gé­pesítsünk. Hiszen minden részmű­veletekre bontható, és végső soron visszavezet­hető elemi matematikai, vagy logikai műveletek­re. Ezeket félvezetők és egyéb automatikaelemek segítsé­gével könnyen megvalósít­hatjuk. Az egyszerű ele­mekből pedig a legbonyo­lultabb automatizált be­rendezések építhetők fel, magasan szervezett auto­maták, mint a számítógé­pek. A berendezések termé­szetesen nem pótolják az embert, csupán a gon­dolkodás egy részét mo­dellezik, lényegesen nagyobb sebes­séggel és jóval nagyobb pontossággal. Az emberi agyvelőben levő kapcsoló elemek szá­ma 10 milliárdnyi. A leg­nagyobb elektronikus szá­mológépekben is csupán 1 millió kapcsolóélem van. Az agy tehát ezerszer több információt tud tárolni. A számítógépek előnye a nagy működési sebesség. Az idegrendszer működési ideje másodperces nagy­ságrendű. A számítógépek a másodperc 10 milliomod része alatt végzik el ugyanezt. Az a körülmény, hogy a számítógép másod­percenként több ezer, vagy több millió műveletet tud végrehajtani, lehetségessé teszi, hogy olyan számításokat vé­geztessenek el vele, ame­lyek korábban megoldat­lanoknak látszottak. A felsoroltakból követke­zik, hogy az elektronikus számítógép felhasználása nagy jelentőségű a doku­mentációban és az ügyvi­telben. A tudományos ku­tatások szolgáltatta adatok mennyisége évről-évre nö­vekszik. Amennyiben nem tudjuk megfelelően rend­szerezni, ezek egyrészt el­vesznek, másrészt párhu­zamosan folyó kutatások alakulhatnak ki. A digitális számítógép óriási memóriatárolóval, gyorsan dolgozó logikai áramköreivel lehetővé te­szi az adatok gyors rend­szerezését. Elektronikus adatfeldol­gozással értékelik ki a ha­zánkban legutóbb lezajlott népszámlálást is. Az ada­tokat kódolják, tehát bi­zonyos kulcs szerint szá­mokkal jelölik meg. Ezzel alkalmassá teszik a gépi feldolgozásra, lefordítják a számítógép „nyelvére.” A népiszámlálás adatai­nak feldolgozása tehát a számítógép számára arány­lag egyszerű feladat: osz­tályozni, bizonyos szem­pontok szerint csoportosí­tani kell a betáplált szá­mokat. Ennél lényegesen bonyo­lultabbak a kereskedelmi, vagy laboratóriumi számí­tásoknál alkalmazott gé­pek. Ezekben a berendezé­sekben a számítógépnek hizonyos fokú döntést is el kell végezniük, például mérlegelik a piac helyzetéről befutó adatokat és a napi ren­delésállományt. Még bonyolultabbak az alkalmazkodni képes szá­mítógépiek. A többi között ilyen a meleghengensor vezérlése. A számítógép kiszámítja a beállási érté­keket a hengerállványok részére, megállapítja a hen­gerek, a hajtómotorok se­bességét a teherelosztási értékeket, 6tb. Azonban üzem közben váratlan ese­mények történhetnek. A hőmérséklet ingadozása, az acél minőségének változá­sa, hengertörés, hibás mé­rőkészülék esetén is a szá­mítógépieknek kell megta­lálni a helyes választást. A közeljövő számító­gépe az önmaga tervezé­sébe is beleszól, saját logikai hálózatának legegyszerűbb változatát is ki tudja számítani és bi­zonyos értelemben önmagát képes szervezni és felépí­teni. Lovas Béla A másoló, avagy a főnö­kök szavait kopogtató ifjú és idősebb hölgyek serény­kedése láttán kevesen gon­dolnak arra, hogy ez nem volt és nem is lesz mindig így. Századokig a lúdtollat kedvelték az írásnál, az acélból készült tollhegyek csak később honosodtak meg. Ismeretes, hogy a szó- talan Katona Józsefet „ser- cegő pennájú" tisztviselő­ként emlegették Kecskemé­ten városszerte. A kézi írás mechanikus úton történő helyettesítésé­nek a gondolatával már a 17. század végén foglalkoz­tak. Henry Mill 1714-ben folyamodott az írógép sza­badalmaztatásáért. A ma­gyar Kempelen Farkas 1779-ben barátja vak lá­nyán akart segíteni író ma­sinával. Ma már csak mú­zeumokban tanulmányozha­tók ezek a gépek. Magam is láttam gyerekkoromban olyan szerkezetet, amelyen a stabil betűket egy ide-oda csúsztatható kar leütésével lehetett papírra „varázsol­ni”. Az írógépek csak 1890 után váltak igazán népsze­rűvé, amikor sikerült az emelőszerkezettel a kis és nagy betűk váltását meg­oldani. 1897. június 18-án az új polgármester, Kada Elek, az ügyvitel modernizálását az első teendői közé sorol­ta. Javaslatot készített az írógépek beszerzésére és há­zinyomda felállítására. Et­től kezdve egyre szaporod­nak a géppel irt levelek. A tanácsi jegyzőkönyvek ve­zetésében csak 1910-ben győzte le az ésszerűség a hagyományt. Addig szépen cirkalmazott betűkkel örö­kítették meg a város ügye­it. Ki gondolná, hogy 1897 júniusában mi vonzotta az embereket a „hírős város­ban” az Adler féle üzletbe. a napját, a kifizetendő ösz- szeget. Napjainkban tanyai bol­tokban is gyakran találko­zunk modern pénztárgépek­kel. És csodálkozni is elfe­lejtünk. Heltai Nándor Program a nemesitőknek és építőknek A Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola matematikusai és kibernetikusai segítséget nyújtanak a hozzájuk for­duló vállalatoknak és inté­zeteknek. Az NDK gyárt­mányú SER—2 C típusú elektronikus számítógéppel például tervjavaslatot dol­goznak ki a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat számára. A feladat az, hogy a különféle épülő létesít­mények munkáit folyama­tosan, egymást váltva vé­gezhessék a szakosított részlegek: a kőművesek, va- kolók. belső szerelők stb. Adottak a befejezési határ­idők. a gépek, és a mun­kaerő, keresik az erőforrá­sok leggazdaságosabb fel­használási módjait, kidol­gozzák a döntési variáció­kat. Ezzel egy időben a Du­na—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti intézetnek is dolgoznak. A paradicsom és gabonahibridek tulajdonsá­gaira vonatkozó számtöme­gek mögött kutatják az összefüggéseket, hogv a legmegfelelőbb új fajták kerüljenek a köztermesz­tésbe. Az újságíró is beszámol a szen­zációs esemény­ről: „Egy, a technika mai ál­lásánál is csuda­számba menő pénztárgépről.” Felsorolja mi mindent tud ez a szerkezet. Feljegyzi a vásá­rolt áru értékét, a vétel Egy kis história „Csudálatos masinák”

Next

/
Thumbnails
Contents