Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VertfnUÉPe MAGYAR S ÍO CÍA LISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁC S-K ISKUJI- MEGYEI BI ZOTTS Á G Á N A K N A PI L A P J A XXV. évi. 48. szám 1970. február 26. CSÜTÖRTÖK Ára: 90 fillér Együttműködés az élet minden területén Ülésezetí a Hazafias Népfront megyei bizottsága Tegnap délelőtt Kecske­méten ülésezett a Hazafias Népfront megyei bizottsá­ga. Sávolt Béla megnyitó szavai után dr. Körös Gás- | pár, a megyei tanács vb- elnökhelyettese tartott be­számolót a népfrontbizott­ságok és a tanácsok együtt­működésének tapasztalatai­ról a város-, illetve köz­ségpolitikai munkában, kü­lönös tekintettel az új gaz­daságirányítási rendszer adta lehetőségekre. Dr. Kőrös Gáspár is­mertette a legfontosabb ágazati mutatókat, ame­lyek tanácsaink elmúlt tíz évi — sikeres gazdaság- szervező tevékenységét tükrözték. Ezek bevezeté­seként rámutatott, hogy 1960—69 között — álló­eszközfejlesztésre, illetve város- és községfejlesz­tésre 3 milliárd 951 mil­lió forintot fordítottak tanácsaink, amelyből a társadalmi j munka értéke 504 millió, a saját anyag értéke pe­dig 101 millió forint volt. Ez a hatalmas összeg ki­fejezi a város- és község- politikai munka fontossá­gát, Az pedig, hogy a la­kosság ilyen nagy értékű társadalmi munkával já­rult hozzá e célkitűzések megvalósításához, igazolja ezek helyességét. Amikor az előadó az egyes ágazatokban elért eredményeket részletezte, mindannyiszor hangsúlyoz­ta, hogy mind a célkitű­zések körültekintő megvá­lasztását, mind az ötéves tervek kimunkálását — valamennyi szinten — együtt végzik tanácsaink és népfrontbizottságaink — egyeztetve elképzeléseiket a pártbizottságokkal. Az együttműködés tehát az élet minden területére ki­terjed, s a mozgalom ha­tékonyságáról, részvételé­ről a tervezésben és meg­valósításban — valameny- nvi tanácsi szerv nagy el­ismeréssel adózott. Igen eredményes volt a népfrontbizottságok közre­működése a kummunális célkitűzések valóra váltá­sában, s a legtöbb társa­dalmi munkát e téren vé­gezte a lakosság. Külön kiemelte az előadó a la­kásépítési akciókat, me­lyeknél nemcsak kezdemé­nyezők voltak a népfront­bizottságok, hanem szerve­ző, lebonyolító szerepet is vállaltak. A kecskeméti városi nép­frontbizottság szervezte lakásakció szinte már egy új városrész felépí­tését jelenti. Országosan is kiemelke­dő eredményeink vannak az öregek napközi otthona hálózatának kiépítésével. Külön dicséret illeti ezért a munkáért a bajai járási népfront bizottságot és- ta­nácsot. Többször hangoztatta Kőrös elvtárs, hogy a ta­nácsok önállóságának nö­vekedésével nemcsak hogy még több lehetőség van az együttműködésre min­den területen, ahol a ta­nács tevékenykedik, de egyenesen szükségszerű en­nek továbbmélyítése. A számos lehetőség között egy fontos területet emlí­tünk most. A megyei ta­nács határozata alapján a költségvetésben biztosított szociális alapon túl vala­mennyi tanácsszinten . a költségvetési pénzmarad­ványok 10 százalékát min­den évben a szociális alap­ba kell helyezni. A me­gyei tanács 1970-ben * erre a célra mintegy 6 millió forintot kíván fordítani, s ezt — egy nagyarányú ak­ció lebonyolításával — a nagycsaládok lakásproblé­máinak megoldására hasz­nálják fel. A javaslat az, hogy a megyei tanács vb mintegy 100 — súlyos gondokkal küzdő nagy- családos lakásproblémá­jának megoldásához nyújt segítséget: 60 000 forint támogatást ad a megyei szociális alap­ból. Az akció a járási, vá­rosi, községi tanácsok ha­sonló — 60 000 Ft — ösz- szegű hozzájárulásával, a vállalatok építőanyag, pénzeszköz és építőipari kapacitásának felhasználá­sával, a népfrontbizottsá­gok és a társadalmi szer­vek közreműködésével lesz eredményes. A beszámolót termékeny vita követte, s mielőtt arra visszatérünk, ismertetjük a felszólalók nevét: dr. Kő- váry Gáborné Kisszállás, Fehér Sándor Kecskemét, Csipkó Sándor Tiszakécs­ke, Tar Jenő Kecskemét, Bodoglári Lajos Kiskunha­las, Máthé Ignácné Kecs­kemét, Bolváry László Du- navecse, Sántha László Kalocsa, Gerinczi György Kecskemét, Pozsári Márton Dunavecse. Második napirendi pont­ként a népfront megyei bi­zottságának idei munka­programját tárgyalták meg, illetve fogadták el a bizott­sági ülés résztvevői. —th —n 73 ezer egészségügyi dolgozót érint a március 1-i bérrendezés TÁJÉKOZTATÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK HELYZETÉNEK /AYÍTÁSÁRÓL Mint ismeretes, márci­us 1-től felemelik az egészségügyi dolgozók több kategóriájának bérét. Az erre vonatkozó egészség- ügyi és munkaügyi mi­niszteri együttes utasítás most jelent meg az Egész­ségügyi Közlönyben. Az Egészségügyi Minisztérium­ban a béremeléssel kap­csolatban a következő tá­jékoztatást adták. — A bérintézkedés fő célja az, hogy javítsa, sta­Mélykúti kandeláberek A Mélykúti Vegyes Épí­tő Ktsz eredményesen gaz­dálkodott, tavaly több mint 25 év egészségügyi beruházásaiból Szinte felmérhetetlen az az út, amit egészségügyünk fejlődött a felszabadulás óta. Kórházaink száma az el­múlt 25 évben 53-mal gyarapodott. Ma 33 700 kórházi ággyal van több, mint 1938-ban volt. Csak az utóbbi néhány esztendőben 1965 és 1968 között 26,1 milliárd forintot fordítottunk egészségügyi és szociális kiadásokra az állami költségvetésből. A képen a kiskunfélegyházi járási kórház gyermek- osztálya. 170 millió forint értékben termelt árut. A tevékeny­ségük jövedelmező volt, 10 millió forintnyi nyereséget eredményezett — hallottuk a szövetkezet nemrég lezaj­lott évzáró közgyűlésén. A sikerhez számottevően hoz­zájárult a vasas részlegük is. Legutóbb egy megrende­lést kaptak, ami 160 közvi­lágítási lámpa oszlopának a szállítására vonatkozik. Képünk az egyik kandelá- í bér hegesztéséről készült a I vasasok üzemcsarnokában. | (Pásztor Zoltán felvétele) bilizálja az egészségügy munkaerőhelyzetét. Legtöbb helyen ápoló­nők, gondozónők, takarító­nők és egyéb kisegítő dol­gozók hiányoztak. Ezek a munkakörök az egészség­ügy legnehezebb munka- területei. A beteget köz­vetlenül ápolók, gondozók elfoglaltsága ugyanis fo­lyamatos és a munkaerő- hiány miatt állandóan fo­kozódik a megterhelésük. A nehéz munkakörülmé­nyek miatt például az ápolónők jelentős számban hagyták el az egészség­ügyet és helyezkedtek el (Folytatás a 3. oldalon.) Tanácskozás Szófiában SZÓFIA (BTA) Február 24-én és 25-én Szófiában a szocialista or­szágok kommunista és munkáspártjainak képvise­lői találkozót tartottak. A találkozón részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében V. Kocev, a Köz­ponti Bizottság titkára; a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Jan Fojtik, a Központi Bizottság Titkár­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára; a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága nevé­ben Jan Szydlak, a Politi­kai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára: a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga nevében Pullai Árpád, a Központi Bizottság titká­ra; a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizott­sága nevében B. Lham- suren, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára; a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága nevében V. Lamberz, a Központi Bizottság titkára; a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága nevé­ben Paul Niculescu-Mizil, a Végrehajtó Bizottság tag­ja a Központi Bizottság Állandó Elnökségének tag­ja, a Központi Bizottság titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága nevében Pjotr Cyemicsev a Politi­kai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titká­ra. A találkozó résztvevői kicserélték tapasztalataikat i az ideológiai munka és propaganda területén, esz­mecserét folytattak a szo­cializmus, illetve a kom­munizmus építésének idő­szerű problémáiról, tájé­koztatták egymást orszá- I gaik intézkedéseiről Lenin születésének 100. évfordu­lójával kapcsolatban. A találkozót a barátság és az elvtársi együttműkö­dés légköre jellemezte. Eszmecsere a szakszövetkezetekről Tegnap délelőtt Szabó István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke Moharos Józsefnek, az MSZMP Központi Bi­zottsága munkatársának kí­séretében látogatást tett Kecskeméten, a Kecskemét és Kiskunfélegyháza Kör­nyéki Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek és Szak- szövetkezetek Területi Szö­vetségénél. A vendégeket Pesir István elnök és dr. Magony Imre titkár üdvö­zölte, majd a szakszövetke­zetek munkaügyi, szociális és termelési problémáiról folytattak eszmecserét. Ezt követően dr. Varga Jenővel, a megyei tanács vb-elnökével tanácskoztak, majd a területi szövetség munkatársaival együtt fel­keresték a szanki Rákóczi és a lajosmizsei Kossuth ! Szakszövetkezetet, hogy a I délelőtt folyamán megvita- i tott kérdéseket gyakorlati [ példákon tanulmányozzák. Péter János brüsszeli tárgyalásai Szerdán délelőtt megkez­dődtek a belga—magyar külügyminiszteri megbeszé­lések Brüsszelben. Reggel G. Eyskens belga minisz­terelnök fogadta Péter Já­nos magyar külügyminisz­tert, aki ezt követően P. Struye-t, a belga szenátus elnökét kereste fel. Péter János külügymi­niszter kíséretével együtt ezután a belga külügymi­nisztériumba sietett, ahol megkezdte tárgyalásait Pi­erre Harmel belga külügy­miniszterrel.

Next

/
Thumbnails
Contents