Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
8. ottfal 1970. február 26. csfltSrtSS Bahr vasárnap ismét Moszkváim repül Egon Bahr nyugatnémet kancellári államtitkár vasárnap ismét Moszkvába repül, hogy folytassa a szovjet kormánnyal februárban megkezdett előzetes eszmecserét az erőszakról való kölcsönös lemondás ügyében. Brandt kancellár az SPD csúcsvezetősége előtt megerősítette azokat a híreket, hogy Bahr moszkvai megbeszéléseit nem tárgyalásoknak, hanem az érdemi tárgyalások előkészítésének kell tekinteni. Teljes egyetértés Gromiko berlini tárgyalásain Vita Bonnban A Bundestag szerdai, nagy érdeklődéssel várt külpolitikai vitája sem a kormány, sem az ellenzék részéről nem hozott újat. A vitát Walter Scheel külügyminiszter nyitotta meg. Miután hangoztatta, hogy a kormány kezdeményezései a keleti politikában csak a nyugati politika koordinálása alapján lehetnek eredményesek, aláhúzta: a szovjet kormány a Moszkvában megkezdett tárgyalásokon komolyan vizsgálja, hogy lehetséges-e utakat-módokat találni a két ország közötti feszültség enyhítésére. Hangoztatta, hogy a lengyelekkel való kibékülés útja „nehéz és hosszú" lesz, de lehetséges mindkét felet kielégítő megoldást találni. Barzel, a CDU vezérszónoka támadta a kormányt, mert Lengyelország viszonylatában „formulákat keres”. Élesebb hangot ütött meg Franz-Josef Strauss. Fő „érve” az volt, hogy kifogásolta: a kormány hajlandó az európai status quot elismerni, s cserébe csupán a „légkör megjavítását,, kapja. Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán Berlinben folytatta hivatalos tárgyalásait Otto Winzerrel, az NDK külügyminiszterével. Az NDK és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak további elmélyítéséről, a nemzetközi politikai problémákról és az európai biztonság kérdéseiről tanácskoztak. A tárgyalásokat megelőzően a szerda délelőtti órákban Gromiko külügyminiszter a Brandenburgi kapunál megtekintette az NDK államhatárát és beszélgetést folytatott az NDK nemzeti hadseregének határőreivel. A megbeszélések napjáról kiadott jelentés csönöz a berlini tanácskozásoknak a nyugatnémet Bundestag tegnap kezdődött külpolitikai vitája, amely — a „német kérdés” címszó alatt — kitér a két német állam kapcsolatainak problémájára is. A berlini tárgyalások részvevői nyilvánvalóan érdeklődéssel várják, hogy milyen választ ad Brandt kancellár az NDK-val kapcsolatos politikáját bíráló ellenzéki támadásokra. Pompidou a kormány tatjaival tanácskozott Pompiodu francia elnök sával. Egyetlen incidensre kiemeli a teljes egyetértést valamennyi megtárgyalt kérdésben. Külön érdekességet kölhivatalos washingtoni látogatásának első napján /több mint kétórás megbe- első szélést folytatott Nixonnal. * látogatás’ első napját a hivatalos fogadtatás hangsúlyozott szívélyessége jellemezte, a hagyományos barátság hangoztatáTito Líbiába érkezett Tito jugoszláv elnök és Nasszer, az EAK elnöke kedden este harmadszor is találkozott és 90 perces megbeszélésen tanulmányozta a jugoszláv és egyiptomi delegációk korábbi tanácskozásainak eredményeit. Eszmecserét folytatott Tepavac jugoszláv és Riad egyiptomi külügyminiszter is, a szakértők pedig a két ország gazdasági kapcsolatairól tárgyaltak. Megszövegezték a közös közleményt. A dokumentumot Tito elnök elutazása után teszik közzé. Tito elnök szerdán délelőtt helyi idő szerint 13.30- kor kétnapos hivatalos látogatásra Líbia fővárosába, Tripoliba érkezett. A jugoszláv államfőt Kadhafi ezredes, a líbiai forradalmi parancsnokság tanácsa vezetője hívta meg, hogy a két ország kapcsolatairól és nemzetközi problémákról tanácskozzanak. Rendkívüli értekezlet Kairóban Iraki amnesztia Irakban egy különleges amnesztia keretében 13, hat, illetve hét évvel ezelőtt halálra ítélt politikai foglyot bocsátottak szabadon. Az elítélteket szabadon- bocsátásukig síralomházban tartották. Az iraki távirati irodának az amnesztiáról kiadott közleménye sejteti, hogy baloldali személyiségek nyerték vissza szabadságukat. Veszteszár a róna! repülőtéréi Táviratilag összehívták az arab légiforgalmi társaságok képviselőinek rendkívüli értekezletét. A konferenciát az egyiptomi légiszállítási vállalat, a United Arab Airlines szorgalmazta, hogy megtárgyalják milyen intézkedéseket tegyenek, miután a két szombati légiincidens miatt a londoni repülőtéren a földi alkalmazottak bojkott alá helyezték az arab gépeket. A légitársaságok nemzetközi szövetségének vezér- igazgatója, Knut Hammarskjöld, többek között azt indítványozta, hogy az elfogott légikalózokat és sza- botőröket sújtsák halálbüntetéssel. U Thant szerdán New Yorkban több ENSZ-dele- gátussal és saját tanácsadóival tárgyalt a légibiztonsági kérdésekről. — A müncheni repülőiéA Fehér Ház cáfol de a szállítás zavartalan Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője kedden este cáfolta, azokat a jelentéseket, hogy Nixon elnök már elhatározta a Phantom típusú harci repülőgépek és más fegyverek szállítását Izraelnek. Washingtonban ennek ellenére úgy tudják, hogy Nixon március elején bejelenti az izraeli kérelem részleges teljesítését. Az Izraelnek engedélyezett korábbi szállítások keretében jelenleg havonta mintegy négy Phantomot adnak Tel Avivnak és júliusig teljesítik az ötven szuperszonikus harci repülőgép szállítását. Az új engedély folyamatossá tenné a szállítást az ezt követő féléves időszakra is. A Phantomok ügye, illetve a Líbiának eladandó Mirage típusú francia harci repülőgépek ügye kedden hírek szerint felmerült Pompidou francia elnök és Nixon megbeszélésein, erről azonban nem tettek közzé részleteket. ren biztonsági okok miatt bezárták a kísérők számára létesített kilátóteraszt. Majna-Frankfurtban külön pultnál, külön teremben fogadják a Tel Avivba tartó utasokat. A „gyanúsakat” megmotozzák. — A római repülőtéren kétszázra emelték a biztonsági őrség létszámát. Az Izraelbe feladott postát és teherárut vesztegzár alá helyezik. — A svéd postán nem fogadnak el tíz dekánál nehezebb levelet, vagy csomagot Izraelbe. került csupán sor, amikor egy diáklány a sajtóklubban megzavarta az elnök beszédét, de az incidensnek sem francia, sem amerikai részről nem tulajdonítottak nagy jelentőséget és a nagy tv-társaságofc esti híradóikban említést sem tettek erről. Pompidou szerdán az amerikai kormány tagjaival tárgyalt és felszólal a kongresszus két házának együttes ülésén. A francia elnök elsőnek Laird hadügyminiszterrel, majd David Kennedy pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést, délben pedig Rogers külügyminiszrterrel ebédelt. A megbeszéléseken mindenütt jelen volt Schumann francia külügyminiszter is. Mit terveztek Liehm és társai A SZERDAI Rudé právó- ban Pavel Nejedly élesen bírálja Giuseppe Boffa ismert olasz kommunista publicistát, amiért az olasz kommunista sajtóban méltató írást tett közzé A. J. Liehm csehszlovák politikai emigráns „Három nemzedék” című interjúgyűjteményének francia kiadásáról. „Giuseppe Boffa előtt nem ismeretlenek a csehszlovák politikai és kulturális viszonyok — írja Nejedly. ö maga is jól ismert elsősorban bizonyos prágai értelmiségi körökben. Pontosan tudja milyen lóra tesz, kikről ír, s bizonyára annak is teljes mértékben tudatában van. miért cse- lekszi ezt, és kinek használ vele”. LÉNYEGES körülmény ezzel összefüggésben, hogy az említett szerzőt és könyvét milyen politikai megvilágításba helyezi. Sartre írta a francia kiadás előszavát, amelyben ez az örökösen ingadozó lélek mintegy búcsút mond mindannak, ami a múltban valamiképpen összekapcsolta a francia baloldallal, vagy legalábbis közel vitte hozzá. „AZ OLASZ Kommunista Párt Központi Bizottsága az 1968-as eseményekkel kapcsolatos több fenntartása ellenére határozottan elítélBékeharcosok felhívása a közel-keleti viszály rendezésére A Béke-világtanács titkársága közétette annak a táviratnak a szövegét, amelyet ismert békeharcosok küldtek az ENSZ Biztonsági Tanácshoz. „Felhívjuk a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen haladéktalan intézkedéseket az arab országok elleni izraeli bombázások megszüntetésére és az izraeli csapatoknak a megszállt területekről való gyors kivonása érdekében. El kell érni a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának maradéktalan teljesítését és a béke és igazságosság biztosítását a Közel-Keleten”. A békeharc ismert képviselői komoly nyugtalanságukat fejezik ki a Kairó közelében levő polgári objektumok február I2-én történt bombázása miatt. Táviratukban, amelyet körülbelül száz államférfi és közéleti személyiség írt alá, köztük: John Bernal (Nagy- Britannia), Krisna Menőn (India), Alekszandr Kor- ny ej csuk és Nyikolaj Tyi- honov (Szovjetunió), Martin Niemöller lelkész (NSZK), Albert Norden professzor (NDK), Romes Csandra (a Béke-világtanács főtitkára). te a szovjetellenességet, s jogosan azonosította az an- tikommunizmussal. Ezért nem akartunk hinni a szemünknek — folytatja Nejedly —, amikor azt látjuk, hogy: Boffa az olasz kommunista sajtóban védelmébe vészi és igazolja Sartre jelenlegi álláspontját. „Sartre azért különbözik a Silo- ne éf Áron típusú régi vágású antikommunistáktól, mert — mint Boffa állítja — nem védelmezi a kapitalista rendszert. „Ha Sartre az eddigi szocialista társadalmak hiányosságainak és kudarcainak „jóhiszemű” bírálója, úgy Boffa számára Liehm és társai már egyehesen annak az új, igazi, garantáltan humanista és haladó szocializmusnak a prófétái, amely kis híján megvalósult Csehszlovákiában ... Ám, hogy miféle szocializmust akartak megteremteni Liehm és barátai, arról mindenki értesülhetett. Liehm ugyanis egyike volt azoknak, akik programszerűen meghirdették a csehszlovák szocialista társadalom szétzüllesztésének stratégiai céljait, sőt taktikai módszereit is”. BOFFA tehát Liehm köztudott politikai koncepcióid nak elhallgatásával tudatosan félrevezeti az olasz ha-; ladó közvéleményt. Liehm likvidátori érdemeinek méltatásakor Boffa rendkívül nagyvonalúan szemet huny afölött, hogy az úgynevezett „sztálinizmus” eme mostani „kérlelhetetlen kritikusa” az ötvenes években a törvénytipró politikai perek egyik legzajosabb ünneplője volt. Ha Boffa annyira bizalmas ismerőse Liehmnek, akkor bizonyára olvasta annak idején a Slansky-per dicsőítésére írott cikkét, nem is szólva az úgynevezett véres titoikta veszélyt ecsetelő brosúrákhoz készített parlagi hangú elő- és utószókról. végeredményben nem is az a fontos, hogy az olasz baloldali közvéleménynek magát „szovjeto- lógusként” kiadó Boffa minderről tudjon, hanem hogy mindez világos legyen az olasz haladó nyilvánosság előtt — fejezi be cikkét Nejedly. Lenin a propaganda- és agitációs munkáról külső ellenség elleni harc lett. Az OK(b)P VIII. kongresszusán Lenin előadói ben szédében így érvelt: „Ha A közelgő Lenin-ju- művészetet — nagymér- nehezebb helyzetben is kö- régebben általános igazsábileum világra szóló törté- tékben kell felhasználni a vetkezetesen érvényesítette gokkal folytattuk a propanelmi jelentőségű esemény, nép kommunista nevelésére a munkásosztály álláspont- gandát, most munkával — hangsúlyozta Lenin. ját; állandóan erősítette folytatunk propagandát. Ez A kommunista és munkáspártok aktív forradalmi te- A kapcsolatát a dolgozókkal, szintén propaganda, de tetvékenységükkel is köszön- készítésének időszakában íaRas*ltaíataÍkbó1 és Í!!!fe„^ó..F„r3??g^nda- A tanította is őket. rendeletek, utasítások, ameLenin tanításáról teljes íf* a tömegeket gyakorla- joggal mondhatjuk azokat J ^oldjak fel. Ez tik az évfordulót. Emléke- árt iegf0ntosabb felada- zetesse teszik azzal, hogy táifak tartia hoev DroDa_ fokozzák politikai és ideoló- gandV folytasson és agit°m.e§ek táljon a nép valamennyi a szavakat, amelyekkel ő a ÍFFÍií *rétegében. „A párt minden marxizmust jellemezte: „ez Az ellenforradalom leve* sejtjének feladata: oda kell a tanítás mindenható, mert rése nagy feladatot jelentett menni, ahová a tömeg igaz.” Ez elől az igazság a fiatal szovjet hatalomnak, megy, igyekezni kell min- elől nem lehet elzárkózni! A Gyenyikin és Kolcsak den lépésnél befolyásolni a utat tör magának minden- fsaPatok elleni fegyveres tömeg tudatát.” ki tudatában. A Nagy Ok- az agitációs és Lenín elméleti és gya- tóberi Szocialista^ Forrada- pontjába aíép fílvilTg^sL soraikat. Lenin műveinek tanulmányozása egyértelműen tárja elénk, hogy a forradalmi harc és a szocialista építés összes kérdésének sikeres megoldása a munkások és a dolgozó parasztok politikai felvilá- korlati tevékenységével irá- lom győzelme elsőként iga- tása került arról hogy mi gosítása, gyakorlati felada- nyitotta a pártot, a párt zolta, hogy az igazság utat az igazság' Kölesekről és tokra való szervezése nél- propaganda és agitációs tört magának, az elmélet Gyenyikinről. A győzelem kill elképzelhetetlen. A munkáját is. Állandóan anyagi er6vé vált. után a IX. kongresszuson pártnak állandó eszmei be- szem előtt tartotta, hogy a Lenin a további feladatot folyást kell gyakorolnia a forradalom és a szocializ- A forradalom győ- így határozta meg: „Agitá- tömegekre. Az eszmei ráha- mus győzelmének is döntő elmével az agitáció és a cidnk és propagandánk tás minden eszközét — a kérdése a tömegek bizal- f fí" alaPÍa an"ak elemzése, propagandát, az agitációt, a mának megnyerése. Mindig adat a sZ0Cigiista építő- meSvalósítása legyen, hogy sajtót, a rádiót, a filmet, a a reális történelmi helyzet munka megkezdése, a búr- miért győztünk, miért té- kulturális felvilágosító számbavételéből indult ki; zsoázia ellenállásának tel- rültek meg százszorosán a munkát, az irodalmat, és a legbonyolultabb és leg- jes szétzúzása, a belső és polgárháborúban hozott ál-
