Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

2. oldal • 1970. február 25. szerda Köz el-Kelet B cseh ■ ■■ ■ ■ ■ r ■ Szovjet-finn a légikatasztrófa után Rogers afrikai útja A nemzetközi közvéle­ményt továbbra is élénken foglalkoztatja a Tel Aviv felé indult svájci utasszál­lító gén katasztrófája. A szomorú ügy körül nagyon sok a tisztázatlan elem, egyelőre csak annyi bizo­nyos, hogy a tragédia to­vább élezte a közel-keleti helyzetet. Izrael azt állítja, hogy a repülőgép-katasztró­fa arab szabotázs következ­tében történt, ezt azonban még a svájci hivatalos ál­láspont sem erősítette meg. A Tel Aviv-i ultrák kato­nai megtorló intézkedéseket követelnek az arabok ellen, Golda Meir miniszterelnök­asszony pedig várja, hogy milyen foganatja lesz hét­fői parlamenti felhívásá­nak, amelyben a világ köz­véleményéhez fordulva „megfelelő lépéseiket köve­tel” az arab szervezetekkel szemben. Svájc pedig teg­napelőtt azokkal az arab országokkal szemben is be­vezette a vízumkényszert, amelyeknek állampolgárai eddig külön engedély nél­kül utazhattak Svájcba. A nyugati sajtó egyértel­műen kész ténynek veszi azt, hogy szabotázs történt, nyilvánvalóan politikai okokból. A felszított arab­ellenes tömeghangulatra jellemző, hogy Párizsban az egyiptomi, Bécsben a li­banoni légitársaság irodá­jának ablakait betörték. Az Ál Ahram című kairói lap bő teret szentel a világ kü­lönböző részein tapasztalha­tó arabellenes kampánynak és bírálja a brit sajtót, amely a cionista körök be­folyására a légi szerencsét­lenség miatt a Palesztinái ellenállási mozgalomra igyekszik hárítani a fele­lősséget. Mint ismeretes. U Thant ENSZ-főtitkár több napos látogatásra szülőhazájába, Burmába utazott de rövid ott tartózkodás után visz- szaindult a világszervezet székhelyére. Nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy azért rövidítette meg burmai tar­tózkodását. mert több nagy érdeklődésre számot tartó jelentést kapott, s ezekben biztató jeleket fedezett fel a közel-keleti válsággal kapcsolatban. Nyilatkozott Husszein jordániai király is, de ő nem osztja az ENSZ-főtitkár optimista né­zetét. Husszein szerint Kö­zel-Kelet nincs messze egy nagy és általános konflik­tustól. Bírálta az Egyesült Államok külpolitikáját, mert Washington eltűri, hogy Izrael továbbra is megszállva tartson arab te­rületeket. A Jordánia terü­letén működő Palesztinái felszabadítási szervezetek és a jordániai kormány kö­zötti egyezmény nem jelen­ti a kormány meghátrálá­sát. sőt véleménye szerint az ellenállási mozgalomban részt vevő szervezetek több­sége támogatja őt. A szudáni fővárosban megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség Irodájának ülésszaka, amelyen a világ különböző országainak szak- szervezeteit 80 delegátus képviseli. Az ülésszak fog­lalkozik a közel-keleti konfliktus újabb fejlemé­nyeivel, Izrael fokozódó ka­tonai aktivitásával, s az egyiptomi polgári objektu­mok ellen intézett bomba- támadások után kialakult helyzetiek Olaszországnak még min­dig nincs kormánya. Bár a négy koalíciós párt vezetője már napok óta tanácskozik Rumor kijelölt miniszterel­nökkel, megegyezés még nem történt. Két héten keresztül szá­mos afrikai országot kere­sett fel William Rogers, az Egyesült Államok külügy­minisztere. hogy reklámoz­za az USA ..úi ázsiai, afri­kai és latin-amerikai poli­tikáját”. Ez az úgynevezett Nixon-doktrina. amely elő­irányozza más országok ak­tívabb bevonását az Egye­sült Államok katonai, stra­tégiai érdekkörébe. A kül­ügyminiszter utazásának eredményét hasznosnak íté­li. Ez az optimista hang azonban kevéssé érthető, hiszen Rogers elég hideg fogadtatásban részesült a meglátogatott tíz afrikai or­szág többségében. Még U. S. News and World Report című washingtoni folyóirat is kénytelen beismerni, hogy az amerikai külügy­miniszter afrikai fogadtatá­sa távol állt a baráti ölelé­sektől. K. A. közleménye A cseh belügyminiszté­rium kedden közzétett köz­leménye szerint a Cseh Nemzeti Tanács elnöksége az alábbi személyeket fosz­totta meg a cseh állampol­gárságtól: Jiri Pelikánt (1923), amiért 1969 szeptemberében tör­vényellenesen elhagyta Csehszlovákia területét, Otakar Rambouskát (1923), amiért 1968. szeptemberé­ben törvényellenesen el­hagyta Csehszlovákia terü­letét és külföldön tartózko­dik; Ivan Svitakot (1923) és Óta Síkot (1919), amiért külföldön tartózkodnak és magatartásukkal kárt okoz­nak a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság érdekei­nek. együttműködés Kekkonen látogatásának visszhangja Tito—Nasszer eszmecsere Tito jugoszláv elnök és Nasszer, az EAK elnöke, kedden folytatták megbe­széléseiket. Az ülésen az egyiptomi és a jugoszláv delegáció teljes létszámban megjelent. Riad külügyminiszter az ülést követően elmondotta, hogy a két elnök kicserélte nézeteit a különböző álla­moknak a közel-keleti vál­sággal kapcsolatban elfog­lalt álláspontjáról, különös tekintettel arra a szerepre, amelyet az Egyesült Álla­mok játszik a válság elmé­lyítésében. Az EAK külügyminiszte­re a jugoszláv külügymi­niszterrel tárgyal az el nem kötelezett országok közelgő értekezletével összefüggő problémákról. Szidki Szolimán, az EAK villamosenergiaügyi minisz­tere a jugoszláv küldöttség gazdasági szakértőivel foly­tat megbeszélést a két or­szág gazdasági kapcsolatai­nak megerősítéséről. A szovjet főváros diplo­máciai megfigyelőinek ér­deklődése kíséri Kekkonen finn köztársasági elnök szovjetunióbeli látogatását, még akkor is, ha a szovjet vezetőkkel való találkozása protokolláris szempontból nemhivatalosnak minősül. A két ország közötti jó kapcsolatokat mindkét fél gondosan ápolja. Különö­sen hangsúlyozottan szívé­lyes fogadtatásban részesí­tik Moszkvában minden al­kalommal Urho Kaleva Kekkonen köztársasági el­nököt, mint olyan államfér­fit, aki meggyőződéses híve és tevékeny harcosa a két szomszédos ország jó viszo­nyának, valamint az euró­pai béke és biztonság ügyé­nek. Moszkvában nagyra érté­kelik azokat a finn javasla­tokat, amelyek Észak-Euró- pa békéjének és nyugalmá­nak megerősítésére irányul­nak. Közéjük tartozik Kekko­nen elnöknek az az elgon­norvég határon, továbbá, hogy Észak-Európát atom­fegyvermentes övezetté kell tenni. Ez az utóbbi indít­vány azt követően is idő­szerű, hogy a skandináv államok csatlakoztak az atomsorompó-szerződéshez. A javaslat megvalósulása ugyanis kiiktatná Európá­nak ezt a térségét a nukleá­ris stratégia szférájából. A békés célú finn javaslato­kat felettébb időszerűvé te­szi a NATO északi szárnyá­nak jelenlegi aktivizálódá­sa. A fokozott NATO-tevé- kenységgel egyidejűleg — emlékeztetnek rá a szovjet fővárosban — megélénkült bizonyos finn jobboldali kö­rök áskálódása a szovjet— finn barátság zálogát jelen­tő, Finnország biztonságát szavatoló szovjet—finn ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ellen. Moszkvai megfigyelők egyöntetű véleménye sze­rint a jövőben is kudarc vár mindazokra a próbálko­zásokra, amelyek lazítani dolása, hogy meg kell szi- szeretnék a két országot lárdítani a békét a finn-1 összekötő baráti szálakat. Á februári győzelem évfordulójára MA 22 ÉVE döntő fordu­lat következett be a szom­szédos csehszlovák nép éle- téöábr' A '^riigai Vencel' té­ren a munkások és milicis- ták forradalmi gyűlésén ■Kle'híerit Gottwald bejelen­tette: Csehszlovákiában a munkásosztály és a reak­ciós burzsoázia harcából a szocializmus hívei kerültek ki győztesen. Ezt a bejelentést rendkí­vül éles politikai harc előz­te meg. A belső és a külső reakció összpontosított tá­madást folytatott a Cseh­szlovák Kommunista Párt ellen, amely a háborút kö­vető években mind nagyobb politikai befolyásra, tett szert a tömegek között. A Csehszlovák Kommunista Párt már az 1646-os vá­lasztásokon megszerezte a szavazatok 4o százalékát, s azzal a parlament legerő­sebb pártja lett. Ennek alapján Klemen t Gottwald lett a miniszterelnök. A reakció ebbe nem akart be­lenyugodni. s mind kon­centráltabb támadást inté­zett a haladás erői ellen. Hz elnök „felfedezi Amerikát ff háttere S a cél nyilvánva- ciaországnak a NATO iránti biával kötött repülőgép- lóan az, hogy új egyetértő- hűségét. Sőt, azt a lehetősé- szállítási szerződés megle­si pontokat találjanak Pá- get sem zárta ki, hogy a hetősen „dramatizálta” is rizs és Washington között. NATO-n belül „új jellegű ezt a nézetkülönbséget. kapcsolat” alakulhat ki Pompidou azonban a láto­Mindez természetesen tá- Franciaország és az Egye- gatás előtti napokban min­volról sem azt jelenti, hogy süit Államok között. Pom- dent elkövetett, hogy a Párizs egyszerűen „ráállt pidou arra is célzott, hogy e fennálló nézetkülönbségeket . . , nontosabban amerikai dozí- volna az amerikai vonalra”, kapcsolat alighanem Nixon- más perspektívába állítsa. •■1 ,77 franaa el- P Hog mennyi- A közeledés általános nal folytatott tárgyalásai- Mindenekelőtt azt hangsú­n°k ^ február 23-án Wa- k fran£ia áramlatán belül továbbra nak egyik lényeges napiren- lyozta, hogy nemcsak Fran­SSES^SSSrSSí^ kormányon ’belül kibonta- is jele"tőf, nézetkülönbsé- di pontja lesz. ciaország hanem az egész gyalasait Nixonnal. t ormai feszültségek is mutat- gek, sot ellentmondások rej- a m<tSedik rflT,,Wv«i nyugati világ általános ér­lag a látogatás viszonzása eg^L oólusa az lenek- Ezeket azonban ma rendkívül dekét szolgálja, ha Párizs jó Nixon 1969 elején tett pá- í orientációt kéovise- már mindkét fél sokkal ár- lényeges pont, amelyben az kapcsolatokat tart fenn az STS toCa*™ M Schuman killügyminisz- .Btofmúttten sstósrirs SÄ* 5SBS SÄ5V. 5- ia?5Sfj«2j£ Ä-SÄT r- Földközi-tenger térségében! Gaulle-lal nézett farkas- ^Ő p^pfdou máfhivítl- t^jTtofL^eré^fLkult se Utazása előtt tett sajtó- faemet’ akÍ"ek Inál S ^ centrista ki ki a legfontosabb kérdések- ^ “ / 9Y bázisa meggyengült ugyan, o va ta cen n > 1 ben. jeiezve, hogy a francia hangoztatta, hogy kfiinom. káiáhan azonban egyenlítő szerepet xoir ne _____í, hipotézisé”: Nagy-. k ülpolitikájában azonban -- , , - , , még változatlan erővel kép- ebben a harcban. Ám a ha viselte az amerikai politiká- iránya világosan meg­tói való függetlenülés esz- tatarozható.: a ™?a^adek méjét. A tábornok azóta szukul Párizs es Washmg- magányából figyeli az ese- ton kozott, ményeket és az amerikai . . elnök látogatását olyan utód Amerikai részről ezt viszonozza, akit általában már röviddel Pompidou hi- a politikai átmenet emberé- vatalbalépése után elégé­nek tekintenek. általánosságban .munka- megállapítható a Pompidou hipotézise”: Nagy-Britannia —Nixon tárgyalások küszö- csatlakozása a Közös Piac- bén, hogy inkább Franciá­hoz. Ezt a nyilatkozatot alá- ország politikájában követ­támasztja, hogy a francia keznek be hangsúlyváltozá- diplomácia a közelmúltban sok. Pompidounak aligha- hivatalosan is megnyitotta nem igaza volt, amikor azt mutatkozik ez a kettősség Nagy-Britannia előtt a csat- mondotta: „A nézeteltéré- Äor annak Idején de lehetőségét, s ez lé- sek nem annyira a végső Gaulle visszavonta a fran- nyegében véve ma már sok- eflok. mmt a módszerek —amerikai viszony az át­menet állapotában van. A legdöntőbb kérdé­sekben, Franciaország és a NATO viszonyában is meg­cia hadsereget a NATO in­kai inkább a brit. mint a tekintetében mutatkoznak. Semmi alapvető dolog nem egy­detten állapították meg. tegrált parancsnokságának francia Poétikától függ. » ,. . Sulzberger, az Egyesült Ál- hatásköréből, egyesek azzal A legkomolyabb, helye- m - t- .t,,21 bennunket . átmenet emberének lamok eßrik legbefolyaso- a lehetőséggel is számoltak, sebben a legfeltűnőbb né- .... abból a szempontból, hogy sabb publicistája a New hogy Párizs felmondja zetkülönbségek a közel-ke- A jelek így arra mutat- átformálja az amerikai he- York Timesben azt irta: NATO-tagságát. Pompidou leti helyzet megítélésében nak, hogy a módszerbeli és gemóniáyal való szemben- „Szembetűnően megjavult a utazásának időpontjában a jelentkeznek. Leegyszerűsít- hangsúlykülönbségek elle­állás gaulleista politikáját és francia amerikai viszony, francia magatartás azt jel- ve a dolgokat; Nixon az iz- nére Pompidou a maga Iá- ; cuar kialakítsa a Párizs Wa- *n.y“ult az abnormális fe- lernzi, hogy nincs szó a ka- raeli álláspont, Pompidou togatását a francia—ameri- térré" 1947 végén és 1948 elején a koalíciós kormány polgári és szociáldemokrata tagjai lemondásukkal akartak zűr­zavaros helyzetet teremteni, majd kommunisták nélküli „politikamentes” kormányt alakítani A MUNKÁSOSZTÁLY azonban keresztülhúzta a reakció terveit és Csehszlo­vákiát a nép akaratának megfelelően elindította a szocializmus útján. Ezzel a reakció hosszú időre, de nem véglegesen vereséget szenvedett. 1968-ban ismét jelentkeztek a már egyszer kudarcot vallott „átértéke­lési” törekvések. A már a szocialista rendet fenyegető „átértékelési” törekvéseken ismét úrrá lettek a szocia­lizmus erői. Az 1968-as csendes ellenforradalmi kí­sérlet nagy tanulsággal szol­gált a csehszlovák ég va­lamennyi szocializmust épí­tő ország népeinek. A SZOCIALISTA Cseh­szlovákia még viseli az el­lenforradalmi kísérlet nyo­mait, de már megkezdődött a konszolidáció, a hibák és a tévedések következmé­nyeinek helyrehozása. Biz­tosak vagyunk benne, hogy a csehszlovák nép ismét fe­lülkerekedik minden nehéz­ségen és új tanulságokkal folytatja a szocializmus építését. i (CS) Laoszi szabadságharcosok sikere Ä laoszi hadügyminiszté­rium szóvivője bejelentette, hogy hazafias erők kedden reggel elfoglalták a Kő­edény-síkságtól 30 kilomé- keletre levő Muong shington közötti megértés tonai integráció visszaállító- pedig az arab álláspont tá- kai közeledés újabb álló- Soui-t. Moung Soui stra­“J(yanakk°r mottójának tűnik. Az íz- másának tekinti. Mint köl- tégiai fontosságú erődöt. A francia politikában „glisse- nagysug követelése tamasz- p0mpidou legutóbbi nyilat- raelnek irányuló francia tőién mondotta: elindul ment -nek neveznek-, azaz l0” ■ kozatában a legkategóriku- fegyverszállítások embargó- „Amerika újrafelfedezésé »csúszás .-nak az atlanti. Ez a Pompidou-utazás sgbban hangoztatta Fran- jának fenntartása és a Lí- re”. (G. E.) hazafias erők sikeres akció­járól nem közöltek részle­teket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents