Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
thrrt. február 25. szerda S. oldal Zárszá I I adási tapasztalatok A Kecskeméti és Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap munka- értekezleten vitatta meg a szövetség körzetébe tartozó közös gazdaságok zárszámadásai során szerzett információkat, tapasztalatokat, A munkaértekezleten jelen volt dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, az MSZMP kecskeméti, illetve kiskunfélegyházi já, bizottsága képviseletében Puri József és Pátyi László, az MSZMP kecskeméti bizottsága részéről Székely Jenő. A kiskunfélegyházi járási tanács képviseletében Vaszkó József vett részt a munkaértekezleten, amelyet Magony Imre titkár nyitott meg. A tsz-szövetség munkatársai a zárszámadások során a közös gazdaságok termelő tevékenységéről, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről szereztek információkat, de ezeken túlmenően fontos szervezeti, szövetkezetpolitikai problémákról is tájékozódhattak. Fontos, számszerű adatok még nem állnak rendelkezésre, de általános tapasz[ tálát, hogy az alapberuhá1 zások, színvonala nem kielégítő. A korszerű állat- tenyésztés feltételei több termelőszövetkezetben hiányoznak, vagy csak részben vannak meg. Még rosszabb a helyzet a gépesítés terén. A géppark elhasználódása nagymértékű, a gépi kapacitás általában esökk#3 tendenciájú. Az ebből ♦dódó feszültségek a zárszámadási beszámolókban élesen fogalmazódtak meg. A növénytermesztési | üzemágban a takarmánytermesztés fejlődött, a konyhakertészetben viszont nem történt előrelépés. A szőlő- és gyümölcskultúrák helyzete is kedvezőtlenül alakult: ennek termeléstechnikai okaira és gazdaságpolitikai okaira is rámutattak a közgyűléseken. A termés mennyiségi növekedésével az árbevételek nem állnak arányban, ami a jelzések szerint kedvezőtlenül fog visszahatni a termelésre. A közös gazdaságok állattenyésztésében a szarvasmarha- és ♦ihtartás fejlődését állapították meg a szövetség munkatársai: az állomány nemcsak számszerűI leg, de minőségileg is javult. A sertéstenyésztés I helyzete viszont tovább romlott. A zárszámadási beszámolók számszaki adataiból megállapítható, hogy a közös gazdaságok tovább polarizálódtak. Ahol a vezetés kellően felismerte és alkalmazta az új gazdaság- irányításban rejlő lehetőségeket, ott a közös vagyon növekedett és a pénzügyi helyzet is szilárd. Fontos tapasztalata a zárszámadásoknak, hogy azok a tsz-ek amelyek a termelés szerkezetét ésszerűen alakították ki, ott az ártámogatás rendszere megszilárdította a pénzügyi helyzetet. A szövetség munkatársainak egybehangzó tapasztalatai szerint a tagság növekvő érdeklődéssel vesz részt a közös gazdaság ügyeinek megvitatásában. A tsz-tagok általában bátor, bíráló hangnemben véleményezték a beszámolókat. Pozitívumként állapították meg a szövetség munkatársai, hogy az ellenőrző bizottságok erősödtek, s az idei zárszámadások során több szó esett szociális kérdésekről, mint az előző években. Z. T. Nem enyhül a járvány Kevesebb a szövődményes eset A megyei Közegészségéé Járványügyi Állomás tegnapi tájékoztatása szerint Bács-Kisíkun megyében a múlt héten tovább emelkedett az influenzás megbetegedések száma. A legerőteljesebb növekedés ezúttal Kecskeméten tapasztalható. ahol ugyan az előző heti 2782 megbetegedéssel szemben a múlt héten 3856 influenzás esetet jelentettek. Hasonlóan térjed a Járvány a kecskeméti járásban is: itt az előző heti-5 hez képest 1320-szal több megbetegedés fordult elő. A Járáson belül sőt a megyében is a lakosság számához képest változatlanul Lajosmizsén a legtöbb — 1250 — az új megbetegedés. Jelentősen csökken viszont a járvány Baján, ahonnan a múlt héten mindössze 986 újabb megbetegedést jelentették. Ugyancsak csökkenő tendenciájú az influenza kapcsán keletkezett szövődmények száma. Halálozás a járvánnyal összefüggésben Moszkvában kedden nemzetközi elméleti konferencia nyílt meg „A leníniz- mus és a világiorredalmi j folyamat” címmel. A konferencián 27 ország kommunista pártjainak képviseletében a nemzetközi kommunista mozgalom neves személyiségei és marxista tudósok vesznek részt. A délelőtti ülésen felszólalt Borisz Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista nyolc fordult elő, s az esetek túlnyomó többségében 60, illetve 70 éven felüli, szervi megbetegedésben is szenvedő személyeket érintett. Pártja Központi Bizottságának titkára. A Lenin-centenárium tiszteletére rendezett háromnapos konferenciát az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus intézet és a társadalomtudományok akadémiája, valamint a Szovjetunió > Tudományos Akadémiája társadalomtudományi intézetének kezdeményezésére hívták ösz- sza Elméleti konferencia Moszkvában Víz alatt a szegedi íüvészkeit A Szegedi József Attila Tudományegyetem világhírű füvészkertje területének mintegy 70 százaléka víz alá került az olvadás után. A 30 holdas botanikus kert az Alföld legmélyebben fekvő vidékén terül el, s helyenként 20—30 centiméteres talajvíz borítja. (MTI-fotő — Tóth Béla felvétele) Á törvényességről, a ^cselekmények számának alakulásáról nyilatkozik a megyei főügyész Az országgyűlési képviselők megyei csoportjának legutóbbi, február 20-án tartott ülésén a képviselők tájékoztatót kaptak a megyei bíróság, illetve a megyei főügyészség tevékenységéről, az elmúlt évi munkáról. Ez a tájékozódás egyben az országgyűlés soron levő ülésszakára történő felkészülést is jelentette, hiszen a legfőbb hatalmi szerv is megtárgyalja ezt a témát a közeljövőben — természetesen az egész országra érvényes hatáskörrel. Ebből az alkalomból a törvényesség helyzetéről, a jogszabályok gyakorlati érvényesüléséről és általában az ügyészségek múlt évi munkájáról kértünk tájékoztatót dr. Szabó Sándor megyei főügyésztől. — Az általános törvényességi felügyelet területén melyek voltak az elmúlt évben a legfontosabb feladatok, s azokat hogyan sikerült megoldani Bács-Kiskun megyében? — Az ügyészség általános felügyeleti szakága a megye területén működő szerveknél, gazdasági egységeknél 1969-ben összesen 284 vizsgálatot és 63 utó- vizsgálatot végzett. Ezenkívül a leggyakrabban előforduló törvénysértések felszámolása érdekében a felügyeleti szerveknél 18 vizsgálatot kezdeményezett és az állampolgárok által hozzánk küldött 764 panaszt intézett el. Az ügyészség e tevékenységének hatékonyságát igazolja, hogy a törvényességi felügyelet körében tett 101 óvás, 291 felszólalás, 11 intézkedés és 119 orvoslásra irányuló egyéb intézkedés közül mindössze kettővel nem értettek egyet az érdekeltek. Érdemes még megemlíteni, hogy törvénysértést ugyan nem képező, de nem kívánatos szervezetlenségből fakadó jelenségek miatt 95 esetben tettünk észrevételt, huszonnégy személlyel szemben pedig felelősségrevonást kezdeményeztünk. — Az általános felügyeleti munka zöme a tanácsi szerveket, a szövetkezeteket és a vállalatokat érintette. A vizsgálatok témája az államigazgatási, a szabálysértési, a szövetkezeti, a földjogi és munkajogi kérdések köré csoportosult. Gondot fordítottunk a felvilágosítás és a megelőzés érdekében a jog- propaganda munkára is. Részben előadásokat tartottunk, részben pedig időszerű témákkal foglalkozó cikkeket írtunk. — Kérjük főügyész elvtársat, hogy néhány közérdekű kérdés tekintetében tájékoztassa olvasóinkat. mint például az államigazgatási munka egyszerűsítése, ennek tapasztalatai, továbbá a földtörvény végrehajtásának törvényessége. — Az államigazgatási munka egyszerűsítése folytán létrehozott községi szakigazgatási szerveket az állampolgárok kedvezően fogadták, s az a tapasztalat, hogy ügyes-bajos dolgaikkal bizalommal fordultak hozzájuk. Ennek oka a közvetlenebb kapcsolat, a gyorsabb ügyintézés és a reálisabb döntés. Természetesen — a jószándékú igyekezet ellenére — a kezdeti időben akadtak a hatásköri és eljárási szabályok be nem tartásából, anyagi jogi rendelkezések megsértéséből eredő problémák, de ezek elsősorban gyakorlatlanságból, torlódásból eredtek. — A földtulajdon és földhas7f’'<’''flt tov^'bfej- lesztéséről szóló törvény végrehajtása során a földhivatalok megközelítőleg 85 ezer határozatot készítettek és adtak ki. A jelentős megterhelés ellenére ezt a munkát jól végezték el és a viszonylag csekély számú fellebbezés is alaptalannak bizonyult. Szóvá kell azonban tenni, hogy egyes községekben — például Jánoshalmán és Izsákon — a tanács végrehajtó bizottsága olyan személyeknek is földhasználati jogot biztosított, akiknek ezt a törvény — szociális körülményeik, jövedelmük miatt — nem teszi lehetővé. A törvényhozó célja ugyanis az volt, hogy egyéb feltételek mellett olyan személyek részesüljenek e kedvezményben, akiknek idős kora, rokkantsága, tartós munkaképtelensége érdekében erre szükségük van. Az említett községekben feltárt törvénysértésekkel szemben fellépve óvásokat nyújtottunk be. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek megelőzése és felszámolása érdekében azonban szélesíteni kívánjuk vizsgálódásainkat a járási tanácsok végrehajtó bizottságai vezetőivel egyetértésben. — Ha már a földnél tartunk, ejtsünk néhány szót a termelőszövetkezetekről, a közös gazdaságok belső rendjének törvényességéről, illetve az itt szerzett ügyészi tapasztalatokról is. — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a sok pozitív irányú törekvés ellenére jelentős számú tsz-nél még nem kielégítő az ellenőrző bizottságok működése. Van, ahol még a feladataikat sem ismerik, vagy nem rendelkeznek az ellenőrzéshez szükséges tapasztalatokkal, nem igénylik a szakemberek segítségét. Így nem tudják támogatni a vezetést és a közös vagyon védelme szempontjából rájuk háruló feladatoknak sem tudnak eleget tenni. Feltétlenül indokolt tehát a belső ellenőrzés megerősítése, az abban résztvevők, az azzal megbízottak szakmai képzése. — Hiba az is, hogy a tsz- ekben életrehívott vezetőségi bizottságok — amelyeknek fontos feladata a tsz-ek és tagjaik közötti vitás ügyek intézése — gyakran nem állnak hivatásuk magaslatán, s helyettük többször a vezetőség intézkedik. A megye termelőszövetkezeteiben tapasztalt hiányosságok mielőbbi megszüntetése érdekében a területi szövetségeknek javasoltuk, hogy szélesítsék azt a tevékenységüket, amelynek révén az új rendelkezéseket elsajátíthatják a tsz vezetői és hatékonyabban vonják be a jogtanácsosokat a termelő- szövetkezetek belső életével összefüggő problémák megoldásába. — Ügy gondolom, hogy ezután a valóban tömör és a legmozgékonyabb jogi kérdéseket taglaló ismertetés után térjünk át a büntetőjogra. Kérem Szabó elvtársat, tájékoztassa olva^ sóinkat a bűnözés és bűnüldözés múlt évi alakulásáról is. — Elöljáróban ki kell emelnem, hogy megyénkben a közrend és a közbiztonság megnyugtató. A köznyugalmat súlyosan zavaró, a közbiztonságot nagy mértékben veszélyeztető bűntettek csak elvétve fordulnak elő. Az úgynevezett galeri-bűnözés — határozott intézkedéseink eredményeként — úgyszólván ismeretlen nálunk. — Bács-Kiskun megyében a bűnözés 1964. és 1967. között fokozatosan emelkedő tendenciát mutatott. Az országos átlagot is meghaladtuk például a személyek javait, a társadalmi tulajdont károsító bűntettek, a devizagazdálkodás érdekeit sértő cselekmények tekintetében. Ez volt a helyzet az ittas állapotban elkövetett bűn- cselekmények, a hivatalos személy elleni erőszak, az élet- és testi épség elleni bűntettek, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, a garázdaság és az ittas vezetés tekintetében is. A helyzet 1968-tól kezdődően megváltozott. A bűntettek száma az utóbbi két évben az országos átlagot is meghaladó mértékben csökkent. Ennek részletes magyarázatára most nem kívánok kitérni, csupán any- nyit említek meg, hogy közrejátszott az 1968. októberében hatályba lépett szabálysértési kódex is, amely — mint ismeretes — számos, addig bűntetté nyilvánított esetet szabálysértési útra terelt. — A vagyon elleni bűntettek nagyarányú csökkenésével szemben viszont alig csökkent az emberölések, á súlyos testi sértések, az ittas járművezetések száma. A garázda cselekmények azonban 56 százalékkal, a hivatalos személy elleni erőszak 29,3 százalékkal, a közúti balesetek száma 22 százalékkal, az erőszakos nemi bűncselekmények száma pedig 9 százalékkal emelkedett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a bűnözés összetételében egyre nagyobb arányt képviselnek az úgynevezett erőszakos, garázda jellegű bűntettek. — Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények számszerinti emelkedése arra int, hogy azok elkövetőivel szemben nagyobb szigorral, gyorsabban és súlyosabb büntetés kiszabásával járjunk el. Megnyugtat bennünket, ügyészeket az, hogy ez a törekvésünk találkozik a közvélemény egyetértésével. Fontos jogpolitikai elvnek tartjuk, hogy a megelőzés szempontjából az elkövetők — amennyiben ennek törvényes előfeltételei megvannak — gyorsított eljárás során kerüljenek bíróság elé. ahol megkapják méltó büntetésüket — fejezte be a beszélgetést dr. Szabó Sándor megyei főügyész. G. S.
