Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
1970. február 84. fcefltl 3. oldal NAPIRENDEN A nők egyenjogúsága Két esztendő óta folyik már a széles körű felmérés a nők helyzetéről. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Magyar Nők Országos Tanácsával együtt 1968-ban nagy kiterjedésű vizsgálatot folytatott, amely a kereső nők élet- körülményeibe adott bepillantást. Mintegy 270 vállalatnál, szövetkezetnél és intézménynél végeztek felmérést, s a vizsgálat főbb megállapításait jelentésben tárták a kormány elé. Ennél is átfogóbb volt az a munka, amit az MSZMP Központi Bizottsága indított el, hogy a fenti szervek megállapításait is felhasználva társadalmi és gazdasági összefüggéseiben vizsgálja meg a nőkérdést. Ebbe a folyamatba illeszkedett bele az elmúlt évben végzett megyei felmérés is. Részt vett ebben a nőtanács, a statisztikai hivatal, a szakszervezet, a KISZ, a KISZÖV, a megyei tanács művelődési osztálya és több más szerv is. Mintegy hatvan közéleti asszony adott levélben véleményt, kérdőíves felmérések, ankétok is lezajlottak, összegezésként először is a megyei pártbizottság mellett működő agitációs és propaganda bizottság, majd az év közepén a megyei párt-vb is megtárgyalta a tapasztalatok alapján készített jelentést. Lényegében ilyen jellegű országos tájékozódás tette lehetővé, hogy az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén a párt ifjúság- politikájának néhány kérdésével együtt a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről és az ezzel kapcsolatos további feladatokról is tárgyalt és határozott. Az erről szóló közlemény természetesen még tőmondatokban sem adhatta vissza az említett sokrétű és minden előzőnél alaposabb országos vizsgálódás több ezer oldalban összegyűjtött részmegállapításait. Az előterjesztés, a vita és a határozat összefoglalása tíz tömör pontban csak érzékelteti a nők helyzetének legfőbb tényeit, a meglevő tendenciákat, s állást foglal az alapvető kérdésekben. De megszoktuk már, s mindenki tudja nálunk, hogy a szűkszavú pártközlemény nem a lezárása, hanem az elindítója bizonyos folyamatoknak. Ilyen szempontból alapvetőnek mondhatjuk, hogy — a korábbi leszűkítés helyett, amely főleg a nőmozgalom tevékenységére helyezte a hangsúlyt — a Központi Bizottság össztársadalmi ügynek tekinti a női egyenjogúság mind teljesebb érvényesítését. A közjogi és politikai egyenjogúság mellett azok érvényesülésének feltételeit, a maradi felfogások leküzdését, a nők szociális körülményeinek javítását, helyzetük megkönnyítését állítja előtérbe. Kimondja: „A nőkérdéssel való foglalkozást a mindennapi pártmunka részévé kell tenni, mert ez előfeltétele, hogy össztársadalmi üggyé váljék.” Egyúttal felkéri az állami és társadalmi szerveket, hogy együttműködve a nőtanáccsal a határozat szellemében tárgyalják meg a hatáskörükbe tartozó kérdéseket és tennivalókat. Elengedhetetlen szerepe van természetesen az ezzel kapcsolatos felvilágosító munkának is, hiszen — mint a közlemény megállapítja: „A nők sem ismerik teljes mértékben jogaikat és nem törekednek teljes határozottsággal azok érvényesítésére.” S ehhez hozzáfűzve: „A nők problémáinak az eddiginél nagyobb figyelmet kell kapniuk jogalkotásunkban, gazdasági, kulturális és szociálpolitikánkban.” Jobban kell számolni a nők kettős elfoglaltságával, régebbi és újabb keletű gondjaival. Ha a Központi Bizottság állás- foglalása minden szinten utat tör magának, a nők sajátos érdekeinek képviselete még kevésbé szorul szűk mozgalmi térre. Erre a szemléletváltozásra annál is inkább szükség van, mert a nők munkába állítása ma már egyre szélesebb körű — megyénkben az összes foglalkoztatottak 40 százalékát teszi ki —, s habár ez a nők társadalmi helyzetének megváltoztatásában a legnagyobb vívmány, kétségtelen, hogy — mint a megyei jelentés is megállapította — egyben nehezebbé is tette a családot nevelő nők életét. Nem csupán emberi érzületből, a „gyengébb nem” iránti részvétből fakadóan, hanem a társadalom alapvető és jól felfogott érdeke és jövője miatt van szükség a női kettős felelősség megköny- nyítésére, illetve a tényleges egyenjogúság feltételeinek megteremtésére. Értünk is el e téren már jelentős eredményeket, de még mindig sok a tennivaló. Megyénk ellátottsága például még mindig rosszabb az országos átlagnál óvodai, bölcsődei, napközi otthoni helyekben. A meglevő intézmények rendszerint túlzsúfoltak, a városokban a helyi, például üzemi, vállalati intézkedésekre alig van példa. A dolgozó nők második műszakját megkönnyítő szolgáltatások sem megoldottak még. A Központi Bizottság határozata elindítója lehet az alapvető folyamatnak, a nélkülözhetetlen szemléletváltozásnak, amely valóban felébreszti az egész társadalom felelősségét. A közvetlen tennivalókat természetesen mindenütt csak a helyszínen lehet felmérni. Hasznosítva a korábbi vizsgálatok tapasztalatait is, most már az alsóbb szerveken a sor. A Központi Bizottság állásfoglalása megadta ehhez a bátorítást és a szükséges útmutatást. F. TÖTH PÁL jesítette. A III. Internacio- náléra vár az a feladat, hogy a tőkés kormányok ellen forradalmi rohamra, minden ország burzsoáziája ellen polgárháborúra szervezze a proletariátus erőit — a politikai hatalomért, a szocializmus győzelméért!” (Lenin Művei 21. köt. Szikra 1951. 27—28. old.) Ismeretes, hogy Lenin * a háború folyamán szívósan harcolt a nemzetközi munkásmozgalom baloldalának kialakításáért. Lenin nemzetközi tevékenysége az Oroszországi Szociáldemokrata (bolsevik) Munkáspárt osztályharcos hazai munkájának volt a kivetülése. A Lenin vezette bolsevikok 1917 októberében megvívják forradalmukat, amelynek nyomán világméretűvé vált a forradalmi válság. Nagyarányú tömegmozgalma^ fenyegették a tőkés világot. A munkások Németországban, Olaszországban, Magyarországon, Csehszlovákiában és másutt az orosz példa követésében határozták meg céljaikat, akaratukat. „Ügy tenni, ahogy Oroszországban” — ez volt akkor a proletárok jelszava, s a lenini irányvonalnak, a bolsevik tapasztalatok nemzetközi síkon való érvényre juttatásának világszerte támadtak új és új hívei. Már 1918-ban Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Magyarországon, Finnországban és Argentínában alakultak kommunista pártok. s a példát hamarosan másutt is követték. logos büszkeséggel J tölthet el bennüket a tudat, hogy 1918-ban az elsők között jártak a magyar kommunisták, miként ötven évvel később a mi pártunk ismét az elsők között volt — otthont adva a konzultatív tanácskozásnak, s a vitában is aktív és konstruktív részt vállalva — azon pártok között, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyreállításán fáradoztak. A kommunista pártok megalakulásával párhuzamosan Lenin állandóan napirenden tartotta az új internationale kérdését, és megszervezése érdekében gyakorlati lépéseket kezdeményezett. A fiatal kommunista pártok is kapcsolatot létesítettek Moszkvával, ahol felállítják külföldi irodáikat. Lenin 1918 januárjában Szovjet-Oroszorszá- gon kívül nyolc országot — Lengyelország, Magyarország, Ausztria, Lettország, Finnország, Románia, Bulgária és az Amerikai Egyesült Államok — képviselő kommunista vezetőknek javasolja: intézzenek felhívást a forradalmi proletárpártokhoz az új internacio- nálé megalapítására összehívandó konferencia céljából. Es 1919. március elsején 12 kommunista párt, 15 kommunista forradalmár csoportosulás és 8 szociáldemokrata típusú, de balra orientálódó párt képviselői gyűltek össze a III. Interna- cionálé megalakítására. A nemzetközi proletár- ™ stratégia világos kidolgozása mellett a legfontosabb feladatuk volt biztosítani azt, hogy a fiatal, forradalmi harci tapasztalatokban szegényes kommunista pártok nemzetközi szervezetének mechanizmusa a demokratikus centralizmus alapján legyen felépítve, azaz a Komintern | A Szemle harmadik számában MTESZesemények Kecskeméten Megjelent a Bács-Kiskun megyei Műszaki és Agrártudományi Szemle második száma. Az időszakos kiadványt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek megyei területi elnöksége jelenteti meg. A 36 oldalas füzet tartalmazza a legutóbbi küldöttértekezlet beszámolóját és hozzászólásait, dr. Mészöly Gyula cikkét a betegség-ellenálló paradicsomfajták nemesítéséről, az Alföldi Cipőgyár fejlesztési elképzeléseit, valamint két írást a konzervgyári termékek értékesítéséről és a fénycsapdák szerepéről az erdőgazdálkodásban. A kiadványról szó esett tegnap délután a MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezetének titkári értekezletén, majd előkészítették a Szemle következő, harmadik számát. Ez a híreken kívül hat cikket közöl majd a megyénkben dolgozó kutatók, szakemberek tollából. Egyik érdekessége lesz az értelmiség helyzetével foglalkozó tanulmány. A megbeszélés másik napirendi pontjaként a március havi programot rendszerezték az egyesületi titkárok. A hétfő egyébként szinte MTESZ-napként telt el Kecskeméten. Ugyancsak délután a megyei közúti igazgatóságon Halmi Nándor, az Ütügyi Kutató Intézet tudományos munkatársa tartott előadást a közúti forgalom növekedésével kapcsolatos problémákról és azok megoldási lehetőségeiről. Időszerű szakmai kérdésekről rendezett tanácskozást a geodéziai és kartográfiai egyesület is. Szabó Béla, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal felmérési osztályvezetője egy korszerű módszert ismertetett, ami a terület- rendezésekhez. településfejlesztésekhez szükséges térképek készítését segíti elő. Véget ért az engedményes ruházati vásár A tavaszra készül a kereskedelem Hogyan zárult, milyen tapasztalatokat hozott a múlt hét szombatján véget ért téli engedményes ruházati vásár? — ez iránt érdeklődtünk néhány megyei kereskedelmi szervnél. — A vásáron szereplő áruk skálája lényegesen szűkebb volt a tavalyinál — mondotta Barity János, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — A korán beköszöntött tél miatt ugyanis az áruk zöme a szokásosnál jóval előbb vevőre talált. Így a múlt évihez képest az- akkorinak hozzávetőleg 70 százalékát tette csak ki a vásárba vont cikkek meny- nyisége. A legkapósabbnak egyébként a férfi konfekció áruk, illetve a kötött fehérneműk bizonyultak. A vállalat boltjai a vásár idején olcsóbban árusított cikkeket továbbra is a jutányos, engedményes áron hozzák forgalomba. Némi tavaszi előzetesről is beszámolt az igazgató. Megtudtuk, hogy néhány importcikkből rövidesen a korábbinál jóval nagyobb készlet kerül az üzetekbe. Pillanatnyilag a pamutméteráru, illetve az ágyneműk választéka nem ad ugyan okot az elégedettségre, a vállalat azonban biztató ígéreteknek van birtokában, amelyek arra engednek következtetni, hogy mihamarabb javul majd a helyzet az említett cikkek forgalmazásában. A konfekció-, valamint a méteráruk voltak a slágerek a Kiskunfélegyházi Centrum Áruház engedményes vásárán. — Bizakodva, derűlátó hangulatban várjuk a tavaszi idény kezdetét is — újságolta Dongó József helyettes fiókvezető. — Nem csupán jelentékeny meny- nyiségű konfekcióból, selyem- és méteráruból vá- lagathatnak majd vevőink, hanem arról is örömmel számolhatok be, hogy ezúttal műszaki cikkekből is kielégítőnek ígérkezik az ellátás. J. T. Vizsgálat előtt Tanácskozás a termelőszövetkezetek munkájának jogi szabályozottságáról A közeljövőben tájékozódó jellegű vizsgálatot kíván indítani a Központi Népi Ellenőrző Bizottság annak megállapítása céljából, hogy milyen a termelőszövetkezetek munkájának jogi szabályozottsága. A vizsgálat előkészítéseként tartott megbeszélést tegnap a megyei NEB Kecskeméten. Az összejövetelen dr. Mil- lasin Teréz, a megyei NEB elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Soproni Vilmost, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, dr. Petri Ferencet, az Igazságügyi Minisztérium és dr. Petrovics Ferencet, a. Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviselőjét világpárt jellegű szervezet legyen. A központi vezető testületben, amit Végrehajtó Bizottságnak neveztek el, a legjelentősebb kommunista pártok képviselői kaptak helyet. Cjzükségszerűleg a J szovjet-orosz pártnak, mint a tapasztalt és győzelemre vitt forradalom vezető erejének nagy tekintélye és befolyása volt a VB-ban, az egész mozgalomban. Az orosz elvtársak azonban soha nem éltek vissza ezzel a helyzettel. Ugyanakkor nagyon határozott politikai irányvonalat képviseltek, amelynek fő tendenciája a revizioniz- mustól, az opportunizmustól való teljes, fenntartások nélküli elszakadás volt. Az egyes pártok kommunista jellegét éppen az határozza meg — mondották — a Kominternhez csak abban az esetben csatlakozhatnak, ha szigorúan elhatárolják magukat reformista politikusoktól. Ezt a tézist Leninnek sokszor el kellett ismételnie, mert a balra orientálódó szociáldemokrata típusú pártok józan, becsületes vezetőiben igen sok illúzió maradt meg a korábbi évek politikailag mozdulatlan, terméketlen pártegységéről. Elképzelhetetlennek tűnt előttük, hogy az adott pillanatban még nagy, de a kommunista pártok létrejöttével megosztott munkástömegek eredményesen küzdhetnek a forradalomért. Lenin elgondolásában azonban nemcsak a szakadás, hanem a tömegek megszerzése is benne foglaltatott, ezért lépett fel erélyesen a kommunista sorok közt megnyilvánuló szektás „baloldali” jelenségek ellen. I enin elgondolásait a nemzetközi kommunista mozgalom csak az osztályharc egy későbbi szakaszában, az antifasiszta megmozdulásokban tudta sikerrel megvalósítani. Az antifasiszta harcok politikai tőkéje és a nemzetközi kommunista mozgalom napjainkig ' tartó fejlődésének eredménye, hogy korunk leghatalmasabb politikai tömegmozgalmává fejlődött a kommunista világmozgalom. Pankovits József a megyei pártbizottság munkdtársa Petrovics elvtárs bevezetőben röviden vázolta a tervezett vizsgálat főbb szempontjait, s kérte a meghívottakat hogy ezzel összefüggő gondjaikat, tapasztalataikat és javaslataikat mondják el. Így például a termelőszövetkezetek alapszabályszerű működéséről és az állami támogatásról, a társulásokról, a tsz-ek tevékenységi köréről, a melléküzemágakról, az áruértékesítésről, a szolgáltatásokról, a pénzügyi helyzetről, a fejlesztés és beruházás kérdéseiről, a tsz-ek munkaügyi, bérügyi és nyugdíjgondjairól, a földhasználatról és a föld- tulajdonjogról, illetve ezeknek gyakorlati megnyilvánulásairól kérte a jelenlevő szakemberek, tsz-elnökök véleményét. A KNEB képviselője elmondta: a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a szerteágazó és ma már szinte áttekinthetetlen termelőszövetkezeti . jog közvetett módon befolyásolja a közös gazdaságok munkáját, annak jövedelmezőségét, gazdaságosságát. Felvetődik tehát a kérdés, nincs-e egyés területeken túlszabályozottság, illetve ennek ellentéte, a laza szerkesztési, hiányos jogszabályi rendezés. Mindkettő káros hatást gyakorolhat a munkára. A bevezetőt követően úgyszólván minden jelenlevő felszólalt. A kérdésekkel összefüggésben elmondta tapasztalatait Magony Imre, tsz-szövetségi titkár, Dugár Sándor, a lászlófalvi Alkotmány Tsz elnöke, Pankovits Józsefné, a megyei nőtanács titkára, Varga Antal, tsz-szövetségi titkár, dr. Maár András, • megyei tanács vb osztály- vezetője, dr. Kolozsi Gyula, a megyei főügyész helyettese. cl a
