Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
4. »Mal 1970. február 20. pániéit' A nagyközségek sorában Az E 5-ös mentén — Amikor kislány voltam, a község lakosságának 75 százaléka még a ta_ nyákon lakott — mesélte Mócza Jánosné, a Lajosmi- zsei Kossuth Szakszövetkezet dolgozója. Ez nem is volt olyan régen, hiszen Móczáné nem idős asszony. — Azelőtt itt mindenki csak magával törődött ,kaparj kurta, magadnak hajtsz” alapon — idézte a múltat Tóth Antal, a községi népfrontbizottság elnöke, s hozzátette: — Ennek a szemléletnek a nyomai még ma is fellelhetők a lakosság körében. A főváros közelsége Amit a két lajosmizsei ember mondott, nagyon figyelemre méltó. Megállapításaik és Brunczvik László vb-titkártól kapott adatok fényében nézzük meg, mi a helyzet ma a községben. Budapesttől alig 70 kilométerre, az E—5-ös nemzetközi főútvonal mentén Lajosmizse talán a legkiterjedtebb tanyavilággal rendelkező nagy település. Az út két oldalán hosszan A község betonból épült víztornya. elhúzódó, hurka-alakú keskeny belterülete az 50-es évekig alig fejlődött valamit. De kinek volt gondja erre? A tanyavilágban lakók nem tartották érdeküknek, hogy a községben já-da, vízmű, iskola, kul- túrház stb. épüljön. A főváros közelsége pedig inkább arra ösztönözte a gazdákat, hogy a silány homokon megtermelt árujukkal oda járjanak piacolni. Sokan azután ott kerestek munkát is maguknak. Még ma is 1150 lajosmizsei jár el máshová dolgozni. Lajosmizse 1970. januá 1-vel nagyközségi rangot kapott. Tizenhárom ezer lakosával azelőtt is nagyközségnek titulálták, azonban most más a tartalma az elnevezésnek. önállóbban gazdálkodhat, új hatásköröket kanott. Csakhogy mindez nem csupán jogokkal, hanem sok-sok kötele, zettséggel is jár. Mielőtt azonoan minderre rátérnénk, tekintsünk visz- sza röviden Lajosmizse fel- szabadulás utáni fejlődésére. 1945 előtt a szilárd burkolatú járda ismeretlen fogalom volt ebben a belvizekben bővelkedő községben. Jelenleg csaknem minden utca egyik oldalán sártól, portól mentes járdán közlekedhet a lakosság. Két utcában már az úttestet is kiépítették, s megkezdték a Kossuth Lajos utca kikövezését, hogy az E—5-ösről ide tereljék a község belső forgalmát. A piacot is áthelyezték a főútvonal mellől a kisállo- máshoz, hogy a több száz fogat ne akadályozza a gyorsan mozgó gépjárművek közlekedését. A főutca éke az új filmszínház, no meg a közvilágítás, amelyet a legkorszerűbb higanygőzlámpák szolgáltatnak. Az elmúlt években 360 telket mértek ki, új utcák létesültek, s több száz családi ház épült. A legnagyobb előrehaladást a kommunális ellátottságban a vízmű jelenti. 200 köbméteres víztorony magasodik a község fölé, amelyből 18 kilométeres csőhálózat szállítja az ivóvizet. Az idén még két kilométer vízvezeték-hálózat épül, s ezzel a község minden részébe eljut a jó ivóvíz. Ám érdemes a vízműnél — és a megvalósítására létrehozott társulásnál — más szempontból is elidőzni. Ezúttal olyan közös vállalkozásba kezdett a község lakossága, amellyel bebizonyította, hogy már túl lát saját kerítésén, s anyagi áldozatot is kész hozni, ha Lajosmizse fejlesztéséről van szó. A belvizek nagymértékben gátolták eddig a község gazdasági és kommunális fejlődését. A külterületeken a bajai, szolnoki és dunavecsei vízügyi szervek már kiáoítették a vízleveKészülnek a hidroglóbusz ok a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyárában. A munka télen sem szünetel, sátrat szereltek a készülő hatalmas víztároló gömbök fölé. csatornázása, amit saját egy község a megyében — hez méltó kereskedelmi és pénzügyi forrásaikból nem de az országban is kevés vendéglátóipari egységeket tudnának előteremteni. Ez. — ahová fontos ipari üzem létesíteni. Égetően szükség zel a gonddal sem hagy- a fővárosból áttette volna lenne egy hétközi otthon ták azonban magára a köz. székhelyét. A kisipari és építésére is, hiszen az öt ségi tanácsot Segítséget háziipari szövetkezet, va- belterületi iskola mellett kap a megyei tanácstól és lamint a nyomda vállalat 14 iskola külterületen, a ta- a vízügyi szervektől. után, tehát újabb — még- riyavilágban van. Sőt, a A vízügy mindezzel még hozzá magas technikai belterületen is újabb isko- nem vonul ki Lajosmizse színvonalú — ipari üzem lát kellene építeni, mert életéből. Itt telepedett le jött létre Lajosmizsén. Az 350 felsőtagozatos gyermek ugyanis a Vízgépészeti Vál- iparban dolgozók száma van a tanyavilágban és laíat központostól együtt, elérte az 1150-et. Éppen szükségtantermekben nem sőt, az Országos Vízügyi annyian vannak, mint ahá- oldható meg iskoláztatá- Hivatal Vízkutató, és Fú- nyan eljárnak máshová suk. A szolgáltatásokkal sem dicsekedhetünk — fűzte tovább gondolatait a párt- titkár. — A ktsz-ben he- Tarthatatlan tekig kell várni a háztar- kereskedelmi tási kisgépek, rádiók, tvró Vállalata is. Nincs még dolgozni. A boltok és a cukrászda Ezzel az eddigi fejlődés a község, végére is értem, legfeljebb azonban a terveket említhetek, ami- hálózat elmaradottsága, készülékek kijavítására, ről ugyancsak a tanácstit- Kultúrálatlanok a boltok, véleményem szerint a kis- kár tájékoztatott. A leg- nem is szólva a cukrászdá- utóbbi tanácsülés például új ról. A mi igényeinket sem 100 személyes bölcsőde lé- elégíti ki, hát még az E— „.létesítésére hozott határoza- 5-ös főútvonalon közlekedő e^.a , . . . tot, s egy igen figyelemre bel. és külföldi átutazókét. e£el. rovásara is, hiszen a méltó kezdeményezés is Az ÁFÉSZ feladata sürgő- mezőgazdasági szövetkeze- született. 100-tól 1000 forin- sen pótolni ezeket a mu- tek is sokféle szolgáltatást tos névértékig építési emléklapokat adtak ki, amelyből máris sokan vásároltak. A tervek között szerepel egy 50 lakásos, egyemeletes szalagház, amelynek a földszintjén több üzlet és a községi orvosi rendelő kaphatna helyet. Az építkezést az OTP finanszírozza, ipari szövetkezet bővíthetszolgáltató részlegét lasztásokat, s nagyközség- igényelnek. Újabb igények S hogy gondolkodnak a község fejlesztéséhez, azok, akik nemrég kerültek Dolgozóink részt vesznek a községbe? Erről Kiss Jó- Lajosmizse közéletében, s zsef, a Vízgépészeti Válla- ha a község vezetői az ed' s kulcsátadással értékesíti igazgatója beszélt: a lakásokat (Bár azon el — Nagyon örülünk anlat III. sz. gyáregységének diginél jobban összehangolják a konkrét tennivalókat a mi lehetőségeinkkellene gondolkozni, hogy nak, hogy nagyközség lett nem lenne-e érdemesebb Lajosmizse. Vállalatunk le. m<^ eredményesebb lehet, több emeletesre építeni a telepedésével egy sor ma- Így fest tehát Lajosmi- házat. Így az egyébként is gasab képzettségű ember zse 1970 elején. A megye drága közműköltségek is került ide — mérnökök, nagyközségeinek jó része jobban megtérülnének. technikusok stb. — akik- szerencsésebb helyzetben Itt tart tehát jelenleg nek igénye több mint, amit van. — Kevesebb a pótol- Lajosmizse, s hogy ez ele- jelenleg itt ki lehet elégi- nivalójuk ahhoz, hogy be- gendő-e a nagyközségi teni. A kocsmajellegű cuk. töltsék új szerepüket A ta. ranghoz, arról beszéljenek rászdában a társasági élet nácsra itt nagyobb felada- azok. akik ott élnek, Sely- legminimálisabb feltételei tok várnak, mint másutt a szociális, kulturális, kommunális, ipari és egyéb gazdasági fejlesztés területén. Rövidesen további hatás. körök leadására kerül sor, tehát sokkal önállóbban kell gazdálkodniuk, mint ddig. Ehhez a közigazga- ásban való nagyobb jár- asságra kell szert tenniük. A további fejlődéshez több pénzre lesz szükség. A he- yi pénzforrások feltárása, i. lakosság, a szövetkezetek, általatok anyagi lehetősé- einek egybehangolása el- lélyültebb közgazdasági evékenységet igényel. Erre gondolni kell az apparátus új dolgozóinak felvételénél épp úgy, mint a zömmel fia'al tanácsi dolgozók iskoláztatásának, szakmai továbbképzésének megszer. vésekor. Nagy Ottó A Népfront Tsz szarvasma ii-ueiepe, ancnnan a szövetkezet exportra szállítja a — saját nevelésű — felhizlalt állományt. zető rendszert. A belterüle- pes Dénes, a Népfront Tsz sincsenejj meg. Gyárunk ten azonban csak két éve párttitkára, például így vé- munkása! is hasonlóan érkezetek el a munkát. íekedik: zik ennek hiányát. Mi tárNyolcmillió forintba kerü1 — Az elmúlt másfél év- sadalmi munkával is ké- a község belvízmentesítő tized alatt sokat fejlődött szék vagyunk hozzájárulni Miről ír a megyei sajtó? Kézbesítőbrigád A hírlapkézbesítés nehézségein igyekeznek segíteni ötletes kezdeményezésükkel a jászberényi kézbesítők. Néhány napja 11 nő és egyetlen férfi részvételével, feladatuk jobb megoldása érdekében megalakították a szocialista címért küzdő Ságvári brigádot. Vállalták, hogy május 1-re felszámolják a lemorzsolódást, s a hírlapelőfizetők számát újból az eredeti 10 700-ra növelik. Az újság- olvasás tekintetében legelmaradottabb kerületeket egymásközt felosztották, s egymást segítve — a régiek az újabb dolgozókat patronálva — gyűjtenek előfizetőket. Ötjegyű telefonszámok VOtamtdL Vasárnap a soproni telefonálók is már ötjegyű számok letárcsázásával létesíthettek beszélgetést. A szám átváltáson kívül a távbeszélő központ korszerűsítésén, bővítésén is dolgoznak a műszerészek. Az első félév végén a központ teljesítő képessége 2 ezerről 4 ezer állomásra bővül. A munka 6 millió forintba kerül. Az év végétől pedig már közvetlen tárcsázással hívhatják egymást, illetve a fővárosi telefonszámokat a soproni és a győri előfizetők. Névtelen örökhagyó Jelentős értéket hagyott a Göcseji Múzeumra és a Zala megyei levéltárra egy szülőföldjét szerető pedagógus. Végrendeletében kikötötte, hogy neve maradjon titokban, mert nem annak kíván emléket állítani, hanem a megye kulturális haladását óhajtja szolgálni. A hagyatékban egyebek közt Kodály-levél, Glatz- festmény, továbbá népi fa- ragványok és kerámiák népművészeti hímzések találhatók. Somogyi itóka a franciáknak Somogyi Néplap Húsz vagon almalésűrít- ményt exportál Franciaországba a Nagyatádi Konzervgyár. A 60—70 százalékos sűrűségű, borkősavval ízesített almalevet osztrák kamionokkal szállítják. Hasonló mennyiségre már az NSZK-ból is érke- kezétt megrendelés. A szódával hígított almalésűrít- mény kitűnő, a jó minőségű málnaszörppel egyenértékű üdítő ital. Különböző colák alapanyagának is felhasználják. A hazai piacról — megrendelés híján — egyelőre még hiányzik... (összeállította: J. T.)
