Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
1970. február 20. péntek S. oldal Eltemették Gombos Aladár elvtársat Jubileumi zárszámadó líA7IWVllpfi a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Isz-ben Felemelték a sonkasertés felvásárlási árát lalja ej az elnöki tisztsészölőtermesztésben szükség van a szaktudás növeléséIsmét a legjobbak re, a metszési tanfolyamok már meg is kezdődtek. A fogatosok körében javításra szorul a munkafegyelem. És így tovább... De emellett ott vannak az előrelépés nagyvonalú módozatai. A tavaly megvásárolt géptelep kihasználásának lehetőségei. A gépesítés. Az állattenyésztés korszerűsítése. És még egy nagy horderejű, de már az idén megvalósítandó elképzelés: a háztáji üzemág kialakítása. Az állattartó gazdák kölcsönként kaphatnak takarmánytá- pot, visszatéríteni csak az értékesítés után kell. A tanyatelkek szomszédságában parcellák kerülnek kimérésre, amelyen zöldségtermesztést vállalhatnak az szövetkezet idős gazdái, százalékos művelésre. Ezt a közösben eltöltött munkanapok számításánál is figyelembe veszik. * A közgyűlés után két ifjú ember köszönti az elnököt — a tsz-ben dolgozó fiatalok nevében —, s átnyújtják a tizenöt piros szegfűből álló csokrot Mert Pesir István is jubilál — 15 éve elnöke a Vörös Csillag-nak. Vagyis a törzsgárdához tartozik. H. D. A sikeres gazdasági év után a szövetkezet biztonsági alapja 14 és fél millióra növekedett, 1968-hoz viszonyítva megkétszereződött. A jövedelmek is kedvezően alakulnak. Egy dolgozó tagra a mostani zárszámadáskor több mint 30 ezer forint jut. A gazdasági eredmények jelentős növekedése mellett, egyre több pénzt fordítanak a szociális és kulturális körülmények javítására is. A legutóbbi évben közel félmillió forint szolgálta e célokat. —ó. —a. Gombos Aladár elvtársat, a munkásmozgalom régi harcosát, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgató- helyettes főmérnökét tegnap a kecskeméti új köztemetőben délután 2 órakor ravatalozták fel. A ravatalnál a családtagokon kívül volt munkatársak és politikai harcostársak százai rótták le kegyeletüket. A temetés délután 3 órakor kezdődött a munkásőr zenekar gyászindulójának Volt néhány érdekes műsorszám a televízió szerdai adásában. A jégmezőkre vitt el például a fókavadászokról szóló finn kisfilm. De számomra még a délelőtti bűnügyi történetnél is izgalmasabbnak hatott pályakezdő költőnk, Kiss Benedek tíz percre szabott bemutatkozása. TermészeVilágszerte nagy a készülődés a Japánban. Oszakában megrendezésre kerülő világkiállításra, az Expo—70-re. Érdekes készülődésről kaptunk most hírt: szovjet iskolások által készített több mint 500 eredeti kézművesmunkát is kiállítanak Oszakában. A Moszkva környéki Scselkovo város iskolásai például egy robotember modelljét készítették el. A kibernetikai „ember” jár, kézmozdulatokat végez és — pár szót — beszél is. Szerepel még a gyerekek készítette kiállítási tárgyak között fotonrakéta és hajómodell, valamint a „színzenegép” is. Nagyon szépek az óvodáskorú gyesekek által készített mesebeli tűzmadarak. kakasok, kiskacsák és egyéb fából, gipszből és agyagból formált játékok. hangjai mellett. A végső búcsúztatáson részt vett Földes László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Greiner József és dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, dr. Szalóki László, a fegyveres erők képviselője, dr. Beré- nyi István, a Kiskunfélegytesen nem ez a műsor avatta őt költővé, sokkal inkább az útnak indító környezete, egyetemi évei és a nyolc társával — barát- jaival — együtt folytatott „verekedés”, amíg napvilágot láthatott a lényegében azonos program alapján dolgozó „Kilencek” közös kötete: az Elérhetetlen föld kolások robotembere. Közös munkaértekezletet tartottak tegnap Kecskeméten az OTP és a posta megyei képviselői, akik a postai takarékbetét-állomány múlt évi alakulásáról és a feladatokról tárgyaltak. Részt vett a tanácskozáson a Szegedi Postaigazgatóság vezetője, Fodor István is. Deák István, az OTP megyei igazgatója beszámolójában a többi között elmondotta : megyénk posta- hivatalaiban kezelt takarékbetét-állomány 83 millió foházi Városi Tanács V. B. elnökhelyettese. Gombos elvtársat Borsodi György, az MSZMP megyei bizottságának tagja bú. csúztatta, s méltatta érdemeit. Búcsúbeszédet mondott még a ravatalnál Hegedűs Ferenc, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság titkára, a kecskeméti városi pártbizottság részéről pedig Sántha Lajos, a pártbizottság tagja vett búcsút a munkásmozgalom régi harcosától. című antológia. (A fiatal poéták szerepeltek a Halló- ifjúsági műsorban is.) Ezzel egyidőben jelent meg a múlt év végén a Költők egymás közt című gyűjtemény, amiben 23 vers fölött ugyancsak megtalálható Kiss Benedek neve. Kiss Benedeket Juhász Ferenc mutatta be, majd a 27 éves alkotó vallott magáról. Meghatározó élménye „az akasztói emberek romlatlan, nagy magabiztossággal ítélő közössége”, tágabb értelemben a Kiskunság környezete. Kiss Benedek Akasztón született — ahogy ő írja —, „mintegy 10 kilométernyire Petőfi szülőházától”. Kalocsán járt gimnáziumba. Képeiben felfedezhetőek a Kiskunság jellegzetes látványai: „Bugac homokos csapásai”. Felhasználja az itt hallott tájszavakat: ne tutuljak, kukucska, suny- nyogó, kohányul, dobrokol, toportyán, szél kotog. Egyik versének, a Tavaszra hangolt Himnusznak az írását mintha csak alapos anyag- gyűjtés előzte volna meg, olyan pontosak a fogalmazásai, a természet ébredését jelző részletezések. A valóság-képzelet-valóság hetyke és fájdalmas villó- zásán épül fel az Elmentem a tengerig és a gyönyörű Vadkácsamítosz. Kiss Benedek a többet, jobbat akarás életérzését fejezi ki. A költői skála szélességére vall néhány költemény újszerű felépítése. A hangzásbeli kifejező erőt mutatják a következő sorok: „bogáncs (pörgő pulik) gubancolódnak lábszárukra”. Az idézett sor a „Páfrá- nyos zsebtükör” című versből való. ami elhangzott a Tv szerdai műsorában is. Második költeményként az Ahol legfeketébb a víz kezdetűt hallottuk. Halász Ferenc rinttal növekedett tavaly. A megye jelenlegi 1 700 milliós betétállományának pedig több mint egyharmadát kezelik. Különösen figyelem- reméltóan alakult a postai betétek összege a kiskunfélegyházi, a dunavecsei és a kecskeméti járás postahivatalaiban. A múlt évi postai takarékossági versenyben különösen Kiskunfélegyháza 1. a vaskúti és a kun- szentmiklósi hivatalok értek el kiemelkedően jó eredményt. Keresem a küisőeéges ünnepélyesség jeleit a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz zánszámadó közgyűlésén. De a jubileumi hangulatot — immár huszadszor zárnak közös évet ebben a nagy múltú gazdaságban — egyáltalán nem a látványosságok tükrözik. Csendes, harsány fortisszimók nélküli ünneplés ez, józan számvetés a majorsági kultúrotthon hosszúra szabott nagytermében. Számvetés elsősorban a tavalyi, tehát a tagság jelen helyzetére leginkább kiható eredményekkel. Többnyire milliós tételekben megfogalmazott számbeli mutatók hangzanak el Pesir István elnök és Hódi Lajos főkönyvelő részéről, s az adatok zsongító zuha- ■ taga mögött az előrelépés lényegi tényezőire próbálok figyelni. Mi fontosabb? Az, hogy a fejlesztésre fordított összeg tavaly megközelítette a tízmilliót, s ez kétszerese volt az előző évinek? Vagy inkább az, hogy egy dolgozó tagra jutó éves jövedelem 25 és fél ezer forint volt? Esetleg az, hogy a 6600 holdas gazdaság 58 milliós árbevételt produkált? És hogy a terhek nélküli, tehát a tiszta vagyon 48 millió forintot ér? Vagy a gazdák szemszögéből nézve a dolgokat inkább azt hangsúlyozzuk, hogy nyereségrészesedésként egymillió 900 ezer forint kerül kiosztásra a szövetkezetből élő 568 család között? Mindegyik mutató közöl valami lényegeset. De ami igazán fontos, s főképpen két évtized tanulságai szempontjából, az az adatokon túl kezdődik. A Vörös Csillag Tsz-t 1949 novemberében 14 család alakította meg, 130 hold földterületen. Valamennyien földnélküli agrárproletárok, cselédemberek. Az első éveket hihetetlen vesződségek, kudarcok jellemezték. Ezek a kezdeti lendület erejét is visszafogták, az 50-es évek közepére csaknem teljesen szétzilálódott a gazdaság. Ekkor kérték fel a szövetkezet kommunistái az idevalósi Pesir Istvánt, hogy térjen vissza közéjük, válA hízott sertések felvásárlási árának felemelése után a — kommersz sertésért kilónként 2 forinttal többet adnak — rendezték a bacon- és a sonkasertések árát, mégpedig úgy, hogy ezek tenyésztése a gazdaságok számára szintén kifizetődő. A MÉM közgazdasági főosztálya az úi felvásárlási árakat — a régiekkel ellentétben — nem fix árként hagyta jóvá, hanem hatóságilag lazán behatárolt, úgynevezett irányárként: a meghatározott ösz- szegektől lefelé három százalékkal el lehet térni. A laza árforma bevezetését az tette szükségessé, hogy az esetleges világpiaci ármozget. Elvállalta. Az elkövetkező évekig, egészen a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig, a megszilárdulás érdekében tett rendkívül nehéz erőfeszítések közepette teltek el. Az átszervezéskor zömmel a jómódú középparasztok belépésével sokszorozódott meg a tagság létszáma és a közös földterület. A lassú, de biztos gazdasági fejlődés mellett központi feladattá vált a tagsági egység megteremtése is. Sikerült-e? Egy évtizednyi távlatból ma már igennel válaszolhatunk. Azért, mert kezdettől fogva következetesen ragaszkodtak az elvhez: a tsz-ben mindenki csak a végzett munkája, a közös érdekében tett fáradozása alapján részesülhet a termelt javakból, a hozamokból, akár nincstelen proletár, akár jómódú gazda is volt annak idején. * Természetesen korántsem jutottak el még a tökéletesség fokára. Ezekről is nyíltan szó esik. A betakarítási csúosmunkák idején a növénytermesztő munkaerő kevésnek bizonyult; 100 hold töretlen kukoricát kint ért a havazás. A rét- és legelőgazdálkodás feltétlenül korszerűsítésre szorul. A nagyüzemi között Ma délután tartja zárszámadó közgyűlését a szabadszállási Lenin Tsz. Bali Ferenc, országgyűlési képviselő, a közös gazdaság elnöke az idén különösen jó eredményekről számolhat be a tagságnak. A 38 milliónyi árbevételből egyedül a növénytermesztési ágazat 26 és fél milliót teljesített, a tervezettnél 10 millióval többet. Kiemelkedő eredménynek számít az, hogy a kukoricatermelési önköltséget mázsánként 160, a búzáért pedig 90 forintra sikerült csökkenteniük. Mindkét növényféleségből magas átlagtermést értek el. gásokat a felvásárlási árak is követhessék. A baconsertést hazánkban csak kis számban tenyésztik, évente legfeljebb ötvenezret szállítanak belőle, főleg angol megrendelésre. Erre a 85—90 kiló súlyú, „hússal telített” fajtára három irányárat — a minőségtől függően kilónként 33—37—39 forintot — határoztak meg. a régi áraknál 3 forinttal magasabb összegeket. Az úgynevezett sonkasertés tenyésztése a gazdaságok számára különösen hosszú távon látszik kifizetőnek A korábbi 29. illetve 31 forint helyett a különböző minőségű áruért kilónként 32—34 forlnto* fizetnek a gazdaságoknak amelyek jelenleg országosan 300 000 sonkasertést adnak évente. Az árdifferenciálás a gazdaságok számára lehetővé tette, hogy megfelelő takarmányozási és gépi módszerek bevezetésével az eddiginél nagyobb számban készüljenek fel a sonkasertés hizlalására. Ezt a fajtát már nemcsak a Dunántúlon, hanem a tiszántúli megyékben ig tartják, de jelenleg csak a feldolgozó üzemek környékén. A felvásárlási árak emelésével együtt megszigorították az átvételi szabványokat. A sonkasertésnél például előírják, hogy a comb-, illetve a lapockarész mennyi zsírt vagy zselatint tartalmazhat. Fiatal költők a kamerák előtt Gyermekmunkák az „Expo-70”-re Képünkön; a szovjet isA postai takarékbetétekről
