Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970. február 18-19-i üléséről A Központi Bizottság az időszerű nemzetközi kérdéseket elemezve megállapította: I. A nemzetközi helyzetben továbbra is ellentmondás tapasztalható az enyhülési tendencia, valamint a világ feszültségi gócainak hatása között. Miközben fontos kérdésekben növekszik az államok közötti tárgyalási készség, egyidejűleg megmaradtak a békeszerető embereket nyugtalanító összes súlyos, megoldatlan problémák. I Az európai béke •; és biztonság kérdése továbbra is a nemzetközi politikai élet homlokterében áll. A Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezése az európai kormányok biztonsági értekezletére kedvező visszhangra talált Európa népeinél, az európai államok döntő többségénél. Bár a háttérben az Egyesült Államok, és más N ATO-országok kormányai előfeltételek hangoztatásával. s más műdön a konferencia meghiúsítására vagy legalábbis elodázására törekszenek, fokozatosan érlelődnek a biztonsági konferencia összehívásának feltételei és növekszik a sikerhez fűzött remény. A szocialista országok — közöttük hazánk — továbbra is erőteljesen szorgalmazzák az európai béke és biztonság előmozdítását és fáradhatatlanul munkálkodnak az összeurópai, biztonsági konferencia megvalósításán. Európa népei üdvözlik a béke és biztonság előmozdítására hivatott kétoldalú tárgyalásokat. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nagy figyelemmel kíséri azokat a megbeszéléseket, amelyek a Szovjetunió és Lengyelország kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között megkezdődtek, valamint azokat az üzenet- váltásokat,amelyek jelenleg folyamatban vannak egyrészt a Német Demokratikus Köztársaság, másrészt a Német Szövetségi Köztársaság felelős tényezői között. Alapvetően fontosnak tartjuk a jelenlegi európai határok —- közöttük az Odera—Neisse határ, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között húzódó határ — elismerését, mert enélkül nem lehet valóban komoly értelme semmiféle megállapodásnak az erőszakról való lemondásról. A Központi Bizottság jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, okulván az előző nyugatnémet kormány külpolitikájának kudarcain, nyilatkozataiban bizonyos készséget mutat az európai realitások konstruktívabb megközelítésére. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak — amennyiben bizonyítani akarja szándékainak őszinteségét — további lépéseket kell tennie. Az európai béke és biztonság érdeke megköveteli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a többi érdekelt állam a nemzetközi jog alapján létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köz2. társasággal. A Német Szövetségi Köztársaságnak nyíltan és kétségeket kizáróan bizonyítania kell, hogy gyakorlatban is lemondott a német nép egyedüli képviseletének jogtalan igényéről, tartózkodnia kell minden olyan lépéstől, amely nem egyeztethető össze Nyugat-Berlin nemzetközi státuszával, el kell ismernie, hogy az úgynevezett müncheni egyezmény kezdettől fogva érvénytelen, ratifikálnia kell az atorosorompó-szerződést. A Közel-Keleten az sült Államok vietnami agressziójának folytatása és a Párizsban folyó vietnami—amerikai tárgyalásoknak az USA részéről történő szabotálása a magyar közvéleményt felháborodással tölti eL Elítéljük az Egyesült Államok kormányának kétszínű szándékait, azt a törekvését, hogy a háború „vietnamizálásával” korlátozott mértékű csapatkivonásokkal félrevezesse a világ közvéleményét, elsősorban az amerikai népet. A magyar nép a világ haladó közvéleményével együtt továbbra is szolidáris a hős vietnami nép önfeláldozó harcával, amely végül is teljes győzelmet arat az imperialista ag- resszorok fölött A Magyar Népköztársaság a jövőben is támogatja vietnami testvéreinek áldozatos küzdelmét 3 A Közel-Keleten az • izraeli agresszióé cselekmények fokozódása következtében növekedett a széles körű konfliktus kiújulásának veszélye. Határozottan elítéljük az izraeli légierő legutóbb már békés termelőmunkát folytató üzemek dolgozóit halomra gyilkoló terrortámadásait. Az Amerikai Egyesült Államok által bátorított Izrael kalandorcse- •lekményeinek célja az, hogy az arab országokban belső nehézségeket idézzen elő, s rájuk kényszerítse követeléseit. Az izraeli agresszió ellen harcoló arab országoknak fokozottabb támogatást kell nyújtani, J hogy a nemzetközi békét é* biztonságot fenyegető öntelt és elvakult izraeli vezetők megfelelő visszautasításban részesüljenek. A szocialista országokkal együtt szolidárisak vagyunk az izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel és támogatjuk harcukat. Teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió kezdeményezésével és lépéseivel, amelyek hathatós eszközei az agresszor megfékezésének. A közel-keleti problémák igazságos rendezése, az övezet tartós békéjének biztosítása csak olyan alapon kezdődhet el, ha az izraeli csapatokat visszavonják a megszállt arab területekről, felszámolják az agresszió következményeit, teljesítik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. novemberi, la kérdés politikai rendezésére irányuló határozatát. A kapitalista országokban egyre szé lesedő rétegek lépnek fel az imperializmus gaztettei, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziója ellen, a létbizonytalanság felszámolásáért, a dolgozók szociális körülményeinek javításáért, a demokratikus jogok biztosításáért, az újgyarmatosf- tás és a faji megkülönböztetés ellenA világszerte növekvő tömegmozgalmak meggyőzően bizonyítják a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának .elemzéseit, következtetéseit az imperializmus válságáról, a tanácskozáson kidolgozott imperialistaellenes akció- program helyességét A magyar nép, a magyar kommunisták nagy figyelemmel és együttérzéssel kísérik a monopóliumok és az imperializmus ellen irányuló, az egész tőkés világra kiterjedő népi megmozdulásokat, teljes mértékben szolidárisak velükII. I. 2. A Központi Bizottság megtárgyalta a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdését: A Központi Bizottság áttekintette a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása, 1957 óta az ifjúság életében végbement fejlődést. Az eltelt csaknem másfél évtized az egész társadalom, így az ifjúság életében is jelentős változásokat hozott. A társadalmi körülmények megváltozása, a gazdasági előrehaladás, a kultúra terjedése, a tudomány és a technika fejlődése, valamint korunk számos nagy, az egész emberiség sorsát érintő problémája jelentős hatással van életszemléletére, magatartására, , igényeire* A mai fiatalok már e megváltozott körülmények között serdültek fel- A társadalom mind többet vár tőlük, az ifjúság is igényesebb a társadalommal, vezetőivel, nevelőivel szemben. Az ifjúság társadalmi helytállásának is legfontosabb mércéje, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él, tanul, dolgozik, hogyan teljesíti a haza, a Magyar Népköztársaság iránti kötelességét. Megái-* lapítható, hogy a magyar ifjúság becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét, fogékony a szocializmus eszméi iránt, gondolkodását nagyobb részt ezek az eszmék formálják. Az ifjúságnak a szocializmus Iránti vonzódását, a kö^- ügyek iránti növekvő érdeklődését, terebélyesedő műveltségét méltán tekinthetjük szocialista rendszerünk fontos eredményének. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ifjúság egészét jellemző pozitív képet jó néhány fogyatékosság és az ezzel járó gond árnyékolja Ismeri az ifjúság egyes rétegeiben meglevő téves nézeteket, helytelen magatartást. E problémák egy része objektív jellegű, oktatási, nevelési rendszerünk fogyatékosságaiból adódik, más része szubjektív eredetű, közönyből, a felelősségérzet hiányából, követelődzésből fakad. 4. A Központi Bizottság felmérte az ifjúság anyagi, szociális helyzetét és egyéb problémáit is. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság még meglevő anyagi gondjai csak a népgazdaság általános fejlődésének menetében oldhatók meg, amiért a fiataloknak is dolgozni kell Munkánk során jobban figyelemmel kell lenni arra a lenini tanításra, hogy minden kor fiataljai más úton jutnak el a haladó eszmékhez, a szocializmushoz, hiszen más körülmények között 3. élnek és fejlődnek, mint az előző nemzedék. A társadalom előtt álló feladatok, az osztályharc formái ma lényegesen eltérnek még az előző tíz-húsz évhez képest is. Ezt a jelentős változást nevelőmunkánk nem követte eléggé. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai fiataloknak mások a személyes élményeik, számukra a felszabadulás előtti kapitalista viszonyok, hasonlóan a fel- szabadulást követő évek politikai harcai, eseményei már nem átélt valóság, hanem — történelem. A A Központi Bizott“• ság szükségesnek tartja, hogy a társadalom intézményei és szervezetei eredményesebben neveljék az ifjúságot az iskolákban, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Nevelő te. vékenységük jobban igazodjék a gyakran ellentmondásos valósághoz, a fiatalok fejlettségéhez és igényeihez. Vegyék jobban figyelembe, hogy nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is nevelnek. Világnézetileg szilárd marxista— leninista meggyőződésű, hazafias és internacionalista érzelmű, kötelességtudó ifjúságra van szüksége a hazának. Fiataljainkat a tanulás, a munka, a család, az anyaság tisztelete, a gyermek szeretete jellemezze. Szocialista rendszerünk, eszméink normáink megfelelő erkölcsű emberek igényes nevelése társadalmunk, jövőnk, egyben a felnövekvő fiatalok egyéni érdeke. r Mind az állami h»tézmények. mind a társadalmi szervezetek — köztük az ifjúsági szervezet is — nevelőmunkájukban számoljanak azzal, hogy a szocialista tulajdonságok csak a közösségben, a munka és a tanulás során szerzett tapasztalatokban alakulnak ki. Nyújtsanak nagyobb lehetőséget a fiatalok közéleti érdeklődésének felkeltéséhez, társadalmi, politikai aktivitásának, tapasztalatainak növeléséhez. Segítsék a fiatalok pályakezdését, a munkahelyi kollektívákba való jó beilleszkedését. Tegyék lehetővé, hogy a fiatalok a mainál jobban részt vegyenek a különböző szervezetek életében, ha arra érdemesek — vezető tisztségek betöltésében is. Jobban kell tudatosítani a társadalom tagjai között, hogy a felnőtt nemzedék társadalmi felelősségének fontos mércéje; milyen utódokat nevel. A Központi Bizottság a Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységét vizsgálva megái, lapította, hogy jelentős érdemeket szerzett a párt oldalán a szocializmus építé. sében, a fiatalok nevelésében. Ugyanakkor behatóan elemezte azokat a kritikai megjegyzéseket is, amelyek ma érik az ifjúsági mozgalmat, határozatokat hozott a KISZ munkájának szükséges javítására. Szükségesnek tartja a KISZ eszmei, politikai jellegének fejlesztését, a formalizmus leküzdését, az ifjúság különböző rétegei igényeinek jobb kielégítését 7 A Központi Bizott- • ság foglalkozott a pártszervezetek, az állami és társadalmi szervezetek ifjúsággal kapcsolatos munkájával. A Központi Bizottság felhívja az állami és társadalmi szervezetek irányító testületéit adjanak megfelelő támogatást határozataik végrehajtásához és tennivalóik összegezésére a határozat alapján készítsenek munkaprogramot III. 6. A Központi Bizottság a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről és a további feladatokról tárgyalva megállapította: I A nők felszabadítá- * • sáért, egyenjogúságáért vívott harcnak a magyar munkásmozgalom, pártunk mindenkor nagy elvi, politikai jelentőséget tulajdonít. A nők életében is jelentős eredményeket hoztak forradalmi vívmányaink: a munkásosztály hatalmának kivívása, a szocializmus alapjainak lerakása, gazdasági, kulturális fejlődésünk. A nők politikai, gazdasági és szoeiális helyzete az elmúlt 25 évben a társadalom általános politikai és gazdasági haladásának részeként fejlődött. ' Megvalósult a nők egyenjogúsága, a társadalom meghatározó tényezői lettek, az összes dolgozókkal egyetemben jelentősen emelkedett a dolgozó nők életszínvonala, műveltsége, képzettsége és kultúrája. 1 A szocialista társa- *• dalom minden, korábbinál nagyobb számban vonta be a nőket a termelő munkába, a közéletbe és megnyitotta előttük a művelődés, a tanulás lehetőségét. A keresőképes korú nők 65 százaléka foglalkoztatott. 1968-ban 60 száza' lékkai több nő dolgozott az iparban és a szolgáltatások területén, mint 1949- ben. Hazánkban a nők szervezői és aktív részvevői a szocialista építőmunkának, a munkaversenynek, a brigádmozgalomnak. A nők igénye a munkavállalásra növekszik, s helyenként megelőzi a lehetőségeket. A párttagok egynegyede, a szakszervezeti aktivisták 42 százaléka, az országgyűlési képviselők 19 százaléka és a tanácstagok 18 százaléka nő. A középiskolai tanulók többsége és a felsőfokú oktatásban részt vevő hall gatók 44 százaléka leány,— a dolgozó asszonyok 4 százaléka egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerzett. *> A nők szociális kö- rülményeinek javítására, helyzetének meg könnyítésére pártunk, államunk a lehetőségekhez képest erőfeszítéseket tesz. Államunk, törvényeink, szociális intézmények gondoskodnak a szülőanyákról, a gyermekekről, az újszülöttekről. Nemzetközi összehasonlításban is nagy eredmény, hogy nálunk a nők 97 százaléka kórházban, szülőotthonban hozza világra gyermekét. Az anyák szülési szabadságban, gyermekeik gondozása érdekében különböző kedvezményekben részesülnek. Jelentős intézkedések történtek annak érdekében, hogy a nők válláról a háztartási munka egy részét levegyük, a gyermeknevelést megkönnyítsük. A A közösségi élet, a “• gazdasági önállóság hatására gyorsan változik a nők szemlélete, életmódja. A magyar nők többsége egyetért a párt politikájával, népünk történelmi céljával, a szocialista társadalom teljes felépítésével, támogatja azt és cselekvő részese megvalósításának. Elismeri, értékeli fejlődésünket, a kiegyensúlyozott légkört, biztonságot, a szocialista humanizmust. Érzékenyen reagál a nemzetközi helyzet bókét veszélyeztető eseményeire, békepolitíkánk körükben különösen nagy megértésre, elismerésre talál. C A nők közjogi és po- . litikai egyenjogúsága biztosított. Jogaik érvényesülése azonban korlátozott, mert ehhez még nem minden területen adottak a feltételek. Egy részről jelentős visszahúzó erő a társadalmunkban még ható maradi felfogás. Másrészről a nők nem ismerik teljes mértékben jogaikat és nem törekednek kellő határozottsággal azok érvényesítésére. A nők problémáinak az eddiginél nagyobb figyelmet kell kapniuk jogalkotásunkban, gazdasági kulturális és szociálpolitikánkban. IV. I. A Központi Bizottság megtárgyalta a Politikai Bizottság javaslatát és elhatározta hogy a szervezeti szabályzatnak megfelelően 1970 végére összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt soron következő. X. kongresszusát. 2 A Központi Bizottság ■• Gyenes András elvtársat más fontos állami megbízatása miatt felmentette a külügyi osztály vezetői tisztségéből: — Erdélyi Károly elvtársat — a KB tagját — kinevezte ai külügyi osztály vezetőjének, ' A Központi Bizottság a tanácskozásról, az ülés határozatairól a pártbizottságokat, a pártszervezeteket, az érintett területek dolgozóit részletesen tájékoztatja; a párt ifjúságpolitikájáról, valamint a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről beterjesztett jelentéseket, az elhangzott előadói beszédeket és a Központi Bizottság határozatait nyilvánosságra hozza. (MTI> Feszültség a jordániai hadseregei AMMAN—BEIRUT (MTI) A francia AFP hírügynökség gyorshírben jelentette Beirutból, hogy ajor- dániaj hadsereg páncélos egységei csütörtökre virradó éjjel körülvették Am- mant. A Palesztinái ellenállási szervezeteknél ezzel egyidejűleg ismét riadóké- szülhséget rendeltek el. Az AFP hírét más forrás még nem erősítette meg. Hírek érkeznek arról is, hogy feszültség uralkodik a jordániai hadsereg köreiben. Tisztek egy kis csoportja bejelentette, hogy leszerel. Állítólag az a panaszuk, hogy a Husszeinhez vakon hű beduin egységek zaklatják őket.
