Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

WTO. február S. kedd 8. oldal Több folytatásban zitek magatokat sértve a Más lapra tartozik... című műsor miatt? — kérdezte ismerősöm a minap, a Mikroszkóp színpadról köz. vetített sajtókabaré első része után. —■ Miért lennénk meg­sértve? — kérdeztem. — Elmúltak már azok az idők, amikor nem lehet ki­figurázni teszem azt egy kéményseprőt, mert tüstént tiltakozó levelet menesz­tett a kéményseprők egye­cíí 1 ptp — Na jó, jó, de itt any- nyi bírálat érte a sajtót, éppen ax újságírók részé­ről... — Nézd — mondtam — egyrészt volt abban igaz­ság is, hiszen éppen azért ••ípett a tréfa, másrészt pedig nem árt, ha valaki példát mutat önkritikából. Nincs még minden rend­ben az .önkritika körül, miért ne kezdjük éppen ml, akik annyiszor írunk róla?... Azt hiszem, valahogyan ebben lehetne összefoglal­nom ítéletemet is erről a kétrészes műsorról. Szom­bat esti könnyűség volt, nem a legjobb, de nem is a legrosszabb, amolyan át­lagos — ahogyan, ha jól emlékszem, egyik kollegina mondta is a műsorban. Volt azért benne „spiri­tusz”, dicséretünkre legyen mondva (ha szabad közös­séget vállalnunk az elis­merésben is a képernyőn szereplő kollégáinkkal). Befejeződött a Krause és Krupp című NDK tv- filmsorozat. Az első adás alkalmával már szóltunk róla, hogy érdemes lesz odafigyelni. Kiváltképp a fiatalok számára tanulsá­gos ez a film. Leckét ve­hettek Németország XX. századi történelméből, vi­lágos, korrekt hiteles lec­két. Az alkotók nem pá­lyáztak művészi babérok­ra, de tisztességes célt tűz. tek ki: meg akarták ma­gyarázni a folyamatok lé­nyegét, az okokat, amelyek két világháborúhoz vezet­tek. Tipikus helyzetet si­került bemutatniuk, olyat, amely jellemző az egész korszakra, s természetesen az érthetőség kedvéért a lehetőségig le van egysze­rűsítve. A film mégsem lett sematikus. A szerep­lők egyéni arcot kaptak, s mi a pozitív hősökkel, a munkásszereplőkkel együtt izgulhattunk, bán­kódhattunk, örülhettünk, és győzhettünk. Mindent egybevetve be­csületes, gondos és hasz­nos munka volt a Krause és Krupp című tv-filmso- rozati Befejeződött egy másik nevezetes sorozat is a Ma­Kecskeméten A kecskeméti Városi mo­zi lelkes és — most már, a harmadik kiállítás után bízvást mondhatjuk — kö­vetkezetes, igényesen válo­gató művészet-népszerűsí­tő sorozata Bálványos Hu­ba grafikai tárlatának meg­nyitásával folytatódott va­sárnap délelőtt. A mozi előcsarnokát zsú­folásig megtöltő érdeklő­dők először, kellemes meg­lepetésként, a Bács megyei Filmstúdió (ú.i nevén: Bács- film). Így készül a litográ­fia című ismeretterjesztő kistfilmjét nézhették végig, amely szemléletesen vázol­ta föl ennek a rendkívül igényes grafikai eljárásnak eddigi hagyományait Dürer­től Käthe Kollwitzig és technikai fortélyait a kő Csiszolásától a nyomtatásig. A stúdió munkatársain kí­vül maga a kiállító művész is alkotója, sőt szereplője volt a jól sikerült kisfilm- nek, s így Bodor Jenő a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályvezetője azoknak is ismerősként mutathatta be Bálványos Hubát megnyitóbeszédében, akik nem látták még mű­veit az országos tárlatokon. Bálványos Huba, a fiatal grafikusnemzedék egyik té­gy ar Televízióban: a Koc­kázat, Kloss, ahogy becé­zik Klassz kapitány há­nyattatásainak története. Véleményem, hogy sokkal jobb, sőt értelmesebb volt, mint a „Z” és a többi ha­sonló csacskaság. A ka­landra, mesére, izgalomra szüksége van az ember­nek. Legfeljebb ki-ki kü­lönféle színvonalon kere­si és találja. Akiket lekö­tött a Kockázat, ne szé­gyelljék, a fiataloknak pe­dig azt kívánom: legyen részük máskor is hasonló szórakozásban. Mester László hetséges alkotója. 1962-ben végezte el a képzőművésze­ti főiskolát, amelynek azóta oktatója is. Volt Derkovits- ösztöndíias. szerepelt az utóbbi évék majdnem min­den rangos hazai tárlatán, számos külföldi kiállításon. A munkások között végzett képzőművészeti nevelést szívügyének tekinti, igen sok üzemi bemutatót ren­dezett, egyebek között a Kecskeméti ÉPSZER Vál­lalatnál is. Megyeszékhe­lyünkkel való kapcsolatai­hoz tartozik még. hogy hosszú ideig a kecskeméti Művésztelepen dolgozott. Kecskeméten kiállított húsz litográfiája eltökélten politikus érdeklődésű, éle­sen osztályharcos szemléle­tű, szatirikus hajlamú mű­vésznek mutatja be. A Ve­télkedő című sorozatán vagy A Galamb, A győztes ünneplése és Az Ember mértéke című kompozícióin a haladó, tiszta eszmények bemocskolóit leplezi le. Anzikszán a polgári fény­űzés mögött rejlő bestiali- tást láttatja meg. Kettős lapjai, (az öregasszony és a Légy) sikerült példái a tartalmi kontraszthatások agitatív erejének. Sz. J. Bálványos Huba kiállítása 41. Napjában kétszer — reggel és ebéd után — is megfor­dult. A robbanóanyagot Mlocsnik vette át, elrejtet­te, majd továbbadta a töb­bi ellenállónak. Csak éjszaka végezhet­ték el az elaknásítást, mert nappal túlságosan sok em­ber járt-kelt az üzemben, ráadásul a robbanóanyagot is nagyon szem előtt levő helyeken kellett elrejteni. Éjjelente is csak Stumpf és Mlocsnik mozoghatott, mi­vel a többi rabot a gyár­tól két kilométernyire levő barakkokba szállították es­ténként. Csupán néhány, különösen jól szakképzett munkásrabot hagytak a gyárban, hogy a rendkívül bonyolult alkatrészeket ké­szítsék. Közöttük volt Lehmann is, aki a csoport robbantás szakértőjeként működött. Átvizsgálta a di- namitszállítmányokat és úgy állította össze az akná­kat, hogy a robbanás egy­szerre következzék be. Hamarosan készen állt minden, de egy, előre nem látható körülmény megza­varta a munkát: Lehmannt a táborbörtönbe zárták. Éjszaka Stumpf és Mlocsnik magára maradt, s egy órai megfeszített munkával összekapcsolták a különböző helyeken elrej­tett robbanószerkezeteket, majd végrehajtották a mű­veletet. Aznap Stumpf Bécsben járt, ahol azt az utasítást kapta, hogy csakis akkor robbantsanak, amikor a szovjet bombázók ledobják terhüket a Flóra föld alatti üzemeire. Gyötrelmesen cammogott az idő. Végre aztán fölvíj- iogtak a szirénák, majd nyomukban az első robba­nások. Balszerencséjükre épp akkor romlott el a vil­lanyhálózat, amikor mun­kához akartak látni: a gyár sötétbe borult Milyen jó is, hogy előre számoltak ezzel és egy gépkocsi akkumulá­torát időben a gyárba men­tették. Node hol van a biz­tosíték arra, hogy az akku­mulátor gyenge áramerős­sége elegendő lesz a szú­rólánghoz, mégpedig ilyen nagy távolságban levő rob­banószerkezetek esetében? Mlocsnik fölkapta az ak­kumulátort és a barlang jobb sarkába rohant vele, ahol a legnagyobb töltetet helyezték el. Ez biztos ha­lál volt, de ők most nem gondoltak ezzel... Stumpf szinte rohant a rossz lábával. Kezet fog­tak egymással, majd Mlocsnik összekapcsolta a két zsinórt... * Már késő éjszaka volt, amikor a Bécs melletti Aspem repülőtérre leszállt a gép. Hideg szél fújt, s Artur fölhajtotta köpeny­gallérját. Mögötte, az uta­sok csoportjában Kreutzer baktatott. A gép légcsa­varja utolsót pördült. a motor leállt, s nagy csend borult a reptérre. Aztán hirtelen hatalmas robba­nások zaja ütötte meg Artur fülét délnyugati A népfrontmozgaloi egy eve Életrevaló bizottságo 7t Kecskemét külterülete n Párt- és tanácsi szervek­hez vagy termelő üzemek­hez, intézményekhez hason­lóan a Hazafias Népfront is ezekben a hetekben tesz számadást az elmúlt eszten­dő munkájáról, a mozga­lom eredményeiről, hogy ezek alapján határozza meg idei feladatait. Kivihetetlen vállalkozás lenne egy cikk keretében megközelítőleg is hű, szem­léletes képet adni a nép­frontmozgalom Bács me­gyében folytatott egyéves tevékenységéről. Mint más­felé, itt is rendkívül sokol­dalú, színes, mondhatni — a társadalom életének minden jelentős területén érvényesülő munkásság volt ez. Megvalósítói — a megyei és helyi szintű el­nökségek, bizottságok irá­nyításával — ugyancsak a társadalom minden rétegé­ből verbuválódott, közéleti érdeklődésű és cselekvésre kész aktivisták voltak, akik révén viszont százezerek kapcsolódtak be közérdekű célok megvalósításába. Hogy milyen intenzív volt a népfrontmunka előző évek­kel összehasonlítva is, ta­lán egyetlen tény is segít megvilágítani: a mozgalom­ban nem volt tapasztalha­tó a nyári lanyhulás sem — ami azelőtt megszokott volt. A tanyai élet kulturáltságáért A munka egészének olyan áttekintése helyett, hogy annak legfontosabb terüle­teit is felsorolnánk, a ten­nivalók mélységének, sok­rétűségének érzékeltetésére egy népfrontbizottság — a kecskeméti városi — egyik nagyon fontos mű­ködési körzetéről, a ta­nyai, külterületi la­kosság között végzett műve­lődéspolitikai munkájáról szólunk. Indokolt ez, mert Kecskemét egyike azoknak a helyeknek, ahol igen ele­ven és hatékony ez a mun­ka. A sikerek fő letétemé­nyesei a külterületi nép- frontbizottságok. Ezeket a következő peremrészeken találjuk meg: Méntelek, irányból, mintha ott vihar tombolna. De hát télen nincs vihar! Egy pillanat­ra lelassította lépéseit, majd a rá várakozó hét- személyes Mercedes felé Indult. A kocsiból egy SS- törzsőrmester ugrott ki, s feszesen tisztelgett Linde- mannak. Artur rábólintott, s kényelmesen elhelyezke­dett a hátsó ülésem. A törzsőrmester elindította a motort, s a kocsi lassan kigördült a repülőtérről. Kreutzer és Lindeman majdnem egyidőben érke­zett az SS bécsi parancs­nokságára, amely hangya­bolyhoz hasonlított, mert épp hírét vették, hogy egy órája hatalmas erejű robbanás történt a Flórá­ban. Kreutzer még azon az éjszakán szinte tajtékozva hajtott a Flórához, hogy kinyomozza a robbanás okát. Az orosz bombázás után romokban hevert a föld alatti gyár. Ahol ko­rábban a termelés folyt, most hatalmas, vízzel el­öntött tárna tátongott sö­téten. A Bécsiből a hely­színre érkezett szakértők szerint a robbanást hatal­mas bombák okozták, a beomlást a földmozgás, a Belsőnyír. Talfája, Kisfái, Belsőballószög, Szarkás, Miklóstelep és Katonatelep. Szerepük jelentőségét alá­húzza az a tény is, hogy mintegy kétezer a külterü­letekről bejáró üzemi mun­kások száma, így a többsé­get jelentő tsz- és szakszö­vetkezeti parasztság, a kí­sérleti és kutatóintézeti dol­gozók mellett az ő kulturá­lis gondoskodásukkal is tö­rődni kelL Kedvelik a klubokat A 8—37 tagú bizottságok összetételükben is tükrözik az említett rétegek arányát. Vehetőjük — közbizalom­ból — kevés kivétellel pe­dagógus, de a testületek tagjai, aktivistái általában igen tevékenyek. Hallatják szavukat a legkülönbözőbb városi rendezvényeken, hogy minél előbb dűlőre vi­gyék a tanyai lakosság gondjainak megoldását. 1960-tól a részükről jött jelzések, szorgalmazások nyomán épült ki, tanácsi és téesz támogatással a külte­rületi klubok hálózata — Katonatelepen, Ménteleken, Bal lószögben, majd Borbá­son. Mind a városi nép­frontbizottságnak, mind a tanács illetékes osztályá­nak, s a művelődési ház dolgozóinak szívügye, hogy élet legyen ezekben a klu­bokban. Úgynevezett kész­műsorokkal színesítik a rendezvényeket, melyekből néhánynak az említése is jelzi, milyen változatosak: bizottsági események, poli­tikai tájékoztatók, baráti országokban járt aktivisták élménybeszámolói, évfordu­lók, találkozások országgyű­lési képviselővel, tanácstag­gal, jelölő gyűlések, választá­si nagygyűlés^ munkás—pa­raszt találkozó, névadó ün­nepség, tanyanapok, önálló műsoros estek stb. Mindennapos a tanyai népfrontcsoportok kapcso­lata a városból külterületre járó értelmiségiekkel — or­vos, állatorvos, agrármér­nök, pedagógus. —, akik rendszeresen érvényesülve rendszeresen értesülve az víz pedig egy föld alatti tóból származik. Bajosan lehetett volna szabotázst emlegetni, külö­nösképpen bizonyítani, de a tény csak tény maradt: a gyár megszűnt létezni. Az azonban nagyon való­színű, hogy valaki megad­ta az orosz légierőnek a gyár pontos helyét, s ezt csakis orosz kém tehette, akinek nem feltétlenül a Flórában kellett dolgoz­nia. A föld alatti objektum létezésére következtethe­tett az is, aki csak a kör­nyéket látta. Ilyenformán Kreutzer csaknem meg­oldhatatlan feladat előtt állt Az egyetlen lehetőség: az a fogoly, aki megjárta már Peenemündét és Ma- uthausent — Lehmann! Azonnal kí kell hallgatni! Kreutzer most fittyet hányt a jelenlevő és nála magasabb rendfokozatú gestapósokra, a kétségbe­esetten remegő Schisselre, meg a tűzoltókra, s egye­nesen kis terepjárójához indúlt, amellyel a hely­színre érkezett, s utasí­totta a sofőrt, hogy azon­nal vigye abba a táborba, ahol a Flórában dolgozó foglyokat őrzik. IFolvtatjukJ igényekről, segítenek a’> ban, hogy a helyileg is le aktuálisabb témáról szólj a TIT-előadás, a legjo propagandisták működi nek közre a téli tanfoly mokon. A nívós művelőd politikai munka megke veltette a klubéletet, s el adókat egyaránt. Népszer, ek a jogászok előadás? Katonatelepen dr. Csizma Dávid városi elnökségi tar hoz ragaszkodnak, akine politikai tájékoztatói nép szerűek. Kezdem ényeznek De nemcsak passzív be­fogadói a kultúrának a kül­területi emberek. Tevé­kenykednek, kezdeményez­nek maguk is. Becsületbeli ügyüknek tekintették an­nak idején, hogy hozzájá­ruljanak a 600 éves évfor­duló országos hatású sike­réhez. A városi könyvba­rát bizottsággal együttmű­ködve tartják elevenen az Olvasó népért mozgalmat. Eredmény: a hatvanas évek elején még csak 8147 könyvet kölcsönöztek Kecs­kemét peremkerületeiben, alig több mint egy éve 13 200 volt ez a szám ... Ismerkednek hazánk más tájaival, jártak Debrecen­ben, a Duna-kanyarban, s Békéstől Vasig egy sor más megyében ... Kedvelik a tanyai vasárnapokat. A kisfái népfrontcsoport elöl jár a tehetséges tanyai fiatalok továbbtanulásának elősegítésében, a katonate­lepiek a klubélet érdekessé tételében, a fiatalság fog­lalkoztatásában tűntek ki. A belsőnyíri Petőfi Tsz te­rületén táncbetont alakítot­tak ki tanácsi és szövetkeze­ti hozzájárulással. Népfront­aktívák társadalmi munká­ban alakították ki a tisz­tást, készítettek padokat a közönségnek. S azóta már nemcsak helyi vagy hazai, hanem lengyel, csehszlovák táncosok is felléptek itt. Említhetjük a borbási szín­játszó csoportot, s beszélhe­tünk a katonatelepi autó­buszváróról, melynek tisz­tántartásáról, meszeléséről a népfrontcsoport asszonyai gondoskodnak. Kadafalván a villamosításra összegyűj­tött nem csekély felajánlás, Kisfáiban az elhagyott öre­gek istápolása dicséri a népfrontbizottság életre­valóságát. S mennyi min­denről kellene, lehetne még szólni! Természetes, hogy ezekre az élő és népszerű módsze­rekre építve készítette el 1970-re szóló, tervét a kül­területi bizottságok tevé­kenységének továbbfejlesz­téséről, városi, megyei szer­vekhez továbbítandó elkép­zeléseiről a városi nép­frontbizottság. Ezek „ter­ven felüli” megvalósulását garantálja, hogy a mozga­lom idei tevékenységének külön lendületet ad felsza­badulásunk jubileumi év­fordulójára. Tóth István Könyvforgaiom Jelentősen emelkedett a kecskeméti Katona József Könyvesbolt forgalma. A tervezett 3.9 millió forint helyett 4,6 milliós ered­ményt értek el. A lexikális és ismeretterjesztő kiadvá­nyok mellett legnagyobb si­kere a mai magyar és kül­földi irodalomnak. Mester­házi. juhász Ferenc. Mora­via és Hemingway művei­nek volt.

Next

/
Thumbnails
Contents