Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
«. Oldal 1970. február S, ke®! A tűz csiholó ja... Ha végigmegy az utcán, mindenki köszön neki. Az idősebbek azért, mert valamikor harcostársak voltak, együtt dolgoztak valahol, talán gyermekkori társak, játszópajtások voltak, vagy együtt töltötték a keserű börtönéveket. A fiatalok pedig azért, mert sokat hallottak róla, tudják, hogy mindig megfontolt, okos tanácsokat tud adni, s nem lekezelően bá_ nik velük, hanem megértőén, szinte barátian. Így látják őt az emberek. Középtermetű, erős testalkata most is naponta feltűnik a kalocsai utcákon, abban a városban, ahol született, s ahol ma is él. Ruzsinkó Mihály éleibe — regény. De ez a regény egyben a munkásmozgalom, a magyar kommunisták harcainak legutóbbi négy évtizedét is magában foglalja, eredményeit is felmutatja. Hét és fél év börtönben Tizenkilenc éves korában, 1929-ben lett tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának, de előtte már évekig részt vett a mozgalomban. Az ország felszabadulásáig az illegális munkában telt az élete, s ami ezzel igen gyakran együtt járt: börtönben. Jól működött a konspiráció, s mikor „lebukott”, semmilyen kapcsolatát nem tudta a rendőrség felderíteni, de azért néhány évet kapott. Ült a szegedi Csillagban is, és amikor szabadult, folytatta a munkát, a szabadság előkészítését. összesen hét és félévet töltött a horthysta Magyarország különböző börtöneiben. Az 1944-es esztendőre így emlékezik: — Amikor 1944. márciusában a németek meg. szállták Magyarországot, én Kalocsán voltam. Vitéz Forró napok A nérrtetek „tervszerű visszavonulása” együtt járt azzal, hogy amit csak mozdítani lehetett, magukkal vitték. Ki akarták üríteni a várost, gondolván, hogy a Duna keleti partján megállíthatják a Vörös Hadsereget. Ebben azonban maguk sem hittek, s a felsőbb parancs végrehajtásával — mármint a szovjet csapatok itteni megállításával — egy magyar századot bíztak meg, maguk a németek pedig inkább a raktárak felé kacsintgattak, ahol gabona, hús és egyéb élelmiszer volt felhalmozva. Kiadták a parancsot a híd fel- robbantására is. — A század parancsnoka, Beke Sándor zászlós szabotálta a végrehajtást» Ebben együtt dolgozott a város lakosságával, a lakosság pedig a mi agitá- ciónk révén tudta, hogy napokon belül megérkeznek a szovjet csapatok. A németek tervéből semmi sem lett. A híd nem robbant fel, a raktárakon ott maradtak a lakatok — emlékszik vissza a forró Endre László, az akkori Pest—Pilis—Solt Kiskun Vármegye fasiszta alispánja, akit később kivégeztek, parancsot küldött a kalocsai csendőrségre, hogy á baloldali érzelmű egyéneket le kell tartóztatni. Szerencsére, nekünk a csendőrségen is volt emberünk. Dr. Lengyel István fogalmazó értesített bennünket a parancsról, s üzente, hogy tűnjünk el, mert néhány órán belül baj lesz. Több mint fél évig bujkáltam a környéken : parasztok, kubikosok, munkások rejtegettek. Csak 1944 októberében, néhány nappal a város fel- szabadulása előtt jöttem vissza Kalocsára — mondja Ruzsinkó Mihály, aki jelenleg a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kirendeltségének a vezetője. ták a raktárakat, ellátták élelemmel a csapatokat, s jutott belőle Kalocsa lakosságának is. — A következő, sürgős feladat a munka megindítása, az élet normalizálása volt. Januárban „elszaladtam” Debrecenbe az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz tájékozódni. A szovjet elvtársak adtak igazolványt és autót. Akkor én Kalocsán járási, városi párttitkár voltam. Debrecenben azt az utasítást kaptam, hogy menjek Pestre, a párt Központi Bizottságába dolgoz, ni. Előtte azonban még visszamentem Kalocsára és Baksa Józseffel, Grandpier, re Lajossal népgyűlést hívtunk össze a jelenlegi Iszkra Tsz székházában. A gyűlésen az érseki birtok cselédei, kubikosok, kisparasztok, munkások vettek részt. Ott voltak az érseki uradalom gazdasági vezetői is — Gombos, dr. Sághy és Leinmayer — de őket rövid idő alatt egyszerűen kitették az emberek. Ruzsinkó Mihályék bejelentetnapokra Ruzsinkó Mihály. ! ték, hogy hamarosan fel- A szovjet csapatok aka- osztják a nagybirtokokat, dály nélkül, a biztonság tudatában futottak át a hídon, be a városba. Néhány órán belül kinyitotföldet, vetőmagot kapnak a nincstelenek. Dolgozni, vetni kell, mert fogy a kenyér,. , Az újjáépítés vezérkarában Ruzsinkó Mihályt — mint említettük — a párt országos feladatok elvégzésével bízta meg. A felszabadult Budapestre 1945. március elején érkezett, jelentkezett a Központi Bizottságnál. — A paraszt szakszerve. zetek létrehozását kaptuk feladatul, amit az Országos Szakszervezeti Tanáccsal, s annak akkori tit kellett megoldanunk. Hamarosan létrejöttek a különböző földmuhkás szervezetek : az UFOSZ és a DÉFOSZ (Űjonnáii Földhöz Juttatottak Országos Szövetsége, Valamint a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége). Nem csupán az említett szakszervezetek létrehozásában működött közre Ruborral és Olt Károllyal együtt, ők tették meg a földreform végrehajtásával kapcsolatos központi intézkedéseket. Számtalan történetet, az új Magyar- ország kialakításának sok érdekes epizódját, a pártharcok egyes mozzanatait idézi most fel, s a 25 évvel ezelőtti eseményekre gondolva, újra megfiatalodik, beleéli magát az emlékezésbe. Ilyen nevek röpködnek a ki* irodában: Er. dei Ferenc, Vass Zoltán, Molnár Erik stb. A megfeszített iramot, az éjjelnappali munkát azonban ő sem bírta a végtelenségig. — December végén — 1945-ben — bementem Rajk Lászlóhoz. Megálltam az asztala előtt. Felnézett rám, s a szemével intett, hogy beszéljek. Én elmondtam, hogy szeretnék hazamenni Kalocsára a családomhoz, pihenni. — Hány kilót nyomsz? — kérdezte Rajk, látva, hogy csont-bőr vagyok. — Ügy ötven körül. — Rendben van. Három hónap pihenési szabadságot engedélyezek — válaszolta mosolyogva, mintha tudná, hogy úgysem fogok pihenni. Ekkor, december végén, én haza is jöttem Kalocsára. Azóta itt élek, dolgozom Jelenleg már több vagyok, mint ötven kiló, de sajnos, 25 évvel öregebb is. Persze nem ez számít, hanem a munka és annak eredménye... Gál Sándor Jelentős szociálpolitikai kezdeményezés Nevelőotthon - veszélyeztetett iskolás gyermekeknek A megyei tanács tavalyi októberi ülésének fő napirendi pontjaként a szociálpolitikai tennivalók szerepeltek. Dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B elnöke felszólalásában életrevaló kezdeményezés körvonalait ismertette a résztvevőkkel. Előadta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után elsőrendű szociálpolitikai feladatnak az idős parasztemberekről való gondoskodást tekintették a járásban. Ennek megvalósítását jelentette az öregek napközi otthonainak felállítása. Következő lépésként a továbbtanulás szempontjából hátrányos helyzetben levő nagy számú tanyai iskolás gyerek számára teremtettek egyenlő indulási lehetőséget a hétközi otthonok létesítésével. A Csávolyon, Bácsalmáson, Garán és Hercegszántón létrehozott hétközi otthonokkal végeredményben már a múlt évben biztosították, hogy minden felsőtagozatos tanyai gyerek a belső települések tanulóival egyenlő adottságok mellett készülhessen, s majd később hasonló „sansz-szal” induljon a tudás magasabb ormainak meghódítására. Ezen a tanácsülésen a járás szociálpolitikai koncepciójának újabb törekvését vázolta dr. Gajdócsi István. Elmondotta, hogy a tanácsi és társadalmi szervek évek óta figyelemmel kísérik a családi környezetük körülményei miatt veszélyeztetett gyermekek sorsát, helyzetét. Segítenek, beavatkoznak, amikor erre szükség van, napközi otthonban gondoskodnak a nehéz sorsú általános iskolásokról, de mindezek nem jelentenek megnyugtató megoldást. Az iskolából naponta viszszajutnak a káros környezetbe — rendezetlen családi élet, zilált erkölcsök, elvált, alkoholista, brutális szülők stb. — s belső formálódásukban, szellemi fejlődésükben előbb-utóbb tragikusan visszaesnek, elmaradnak társaiktól. Célravezető az lenne, ha ezeket a gyerekeket tartósan kiemelnék környezetükből. Javasolják, hogy a megyével közösen, a járási erők koordinálásával — amit vállalnak — hívjanak életre egy nevelőotthont. ahol a veszélyeztetett tanulók — általános iskolás korukban — emberi körülmények között élnének. Felsőszentivánon adottak a legjobb lehetőségek ilyen kollégium felállítására. mert ott a kellő számú tanerő és iskolai férőhely zavartalan oktatásukat is biztosítja. Ez volt az elképzelés — vázlatosan ismertetve. A bajai járásiak kezdeményezésével nemcsak BOLTNÉZŐBEN A Bio-Tomitól a ruszliig kátéval, Kossá Istvánnal' zsinkó Mihály. Szőnyi Ti- kedelem? A közelmúltban még újdonság volt a Tomi-trió, s íme megjelentek a mosóporcsalód új tagjai: a Bio- Tomi és az Autó-Tomi. Aki gyakorlatban akarja végigpróbálni az új mosószereket, igyekezhet, mert a választék szinte hetenként bővüL Ván már előáztató mosópor, van kék, zöld, rózsaszín színű készítmény, van enzimes és fertőtlenítő hatású, gyártják mindezt különböző halmazállapotú formában és csomagolják üvegbe, flakonba, dobozba. Csak egy valamivel maradnak adósok az új mosószereket előállító vegyészek: a kellemes, tartós illattal. Régen túlszárnyaltuk a holland Dobbelman hatásfokát, de még nem találkoztam az ugyancsak holland, tarkadobozos Extra üde illatának hazai változatával. Bízom benne, hogy idővel erre is gondolnak vegyészeink, hiszen a választékkal máris elkényeztettek behnünket. * A választékról jut eszembe egy négygyermekes asz- szony levele, melyben azt írja, nem lehet töpörtyűt kapni és a felvágottak Választékát egy kezén is megszámolhatja. Igaza van. Minőségi szalámi, párizsi, veronai, sonka-szalámi — ennyiből áll a Választék. Időnként lehet paprikás csécsi szalonnát kapni, de a kilónként 20 forintos töpörtyű nem kapható. Vajon mi hiányzik, alapanyag, feldolgozási kapacitás — vagy nem rendel a keresA háztartási boltokban citromsárga, korállpiros, égkék, barna és fekete műrafiát láttam nagy gombolyagokban. Aki egy ilyen adagot megvásárol, horgolhat egész családjának táskát, ruhadíszt, kötözhet szőlőt, használhatja befőzéshez, s bizonyára még mindig marad belőle. Jó lenne, ha az illetékes „kiszerelő’’ vállalat kisebb gombolyagokat is forgalomba hozna. Ugyancsak a háztartási boltban láttam a vidám színű, újfazonú, jól záródó, pedálos szemetesvödröt. Igaz, az ára egy kicsit borsos. * Lekvárkóstolót rendeztek néhány kecskeméti élelmiszerboltban: az érdeklődők vajazott zsemlyeszeletet kapnak, hozzá kívánság szerint ízt, dzsemet, különböző változatban. Sárgabarackot, ribizlit, szamócát, meggyet. Minden kóstolónak egy kérdőívet is adnak, ahol arra kell felelni, milyen lekvárt fogyasztunk és miért. A kérdőívek összesítése után biztosan kiderül — és a konzervipar szakemberei végre elhiszik —, hogy túl édesek a dzsemek, ízek és ezért nélkülözik a különben savanykás gyümölcsök kellemes ízét. Nemrégen, a fogászati hónap idején, a jó fogkefe fontosságét hangsúlyozta a rádió, a televízió és minden újság. A tv-maci is fogat mos — vegyen példát a gyermek — lefekvés előtt. A gyermek azonban objektív okok miatt nem tud fogat mosni. Gyermekfogkefe ugyanis sehol nem kapható, még pohárral együttes készletben sem. * Egyre bővül a kekszválaszték. Az olcsó háztartási keksz nyomában megjelent Albert és Zsuzsi, a pilótakeksz és az újabban mindig ropogós Parány. A sós változatok is mindjobbak, a kisdobozos Piknik pedig feltétlenül a kiválók közé tartozik. * Folyamatos a narancsellátás az élelmiszerboltokban, sőt, újabban véma- rancsot is árusítanak. A finom déligyümölcs mellett a közelmúltban újból almavásár kezdődött a kecskeméti élelmiszerboltokban: mintegy 7 vagon exportminőségű téli alma kerül eladásra — a narancsnál lényegesen — olcsóbban és azonos vitamintartalommal. • Ruszli —• vagy ahogyan hivatalosan nevezik: pácolt savanyú hal — került az üzletekbe az elmúlt héten. Az egykilós üvegben néhány fejvesztett hal társaságában jó sok ecetes hagyma van. Remek étel. Aki reggelire ezt eszik, biztosítja egész napi nyugalmát, munkatársai nem fogják megközelíteni. Vasárnap viszont, ha együtt fogyasztja az egész család, nem okoz gondot. Hétfőre pedig nyoma sem marad a savanyúhagyma illatának. Selmeci Katalin egyetértett a tanácsülés, hanem a vb-n keresztül azóta cselekvő, döntésével is előrevitte a kollégium építésének ügyét. Mint dr. Gajdócsi István elmondotta az öt-hatmilliós költségű nevelőotthon épí- tésének, berendezésének terheit felerészben a megye vállalja, másik felét a járási tanács bevételi többletéből fedezik. A működési és fenntartási költségeket teljes egészében a megye viseli. A százhúsz gyermeket befogadó otthon kivitelezési tervei április végére elkészülnek. Az idén kezdődhet az építkezés, hogy 1971 szeptemberében egy — országos viszonylatban is újszerű intézet fogadhassa legelső lakóit, A hozzájárulások aránya szerint — igazságosan — a beutalási jogkör 50—90 százalékos. Az elhelyezettek fele a megye különböző részeiből, másik fele a járásból adódik majd. A társadalmi összefogást nemcsak ígérték, hanem már javában tettekkel bizonyítják a bajai járásiak. Virágh Józsefné. a járási nőtanács titkára örömmel és büszkeséggel mutatta az ívet. amelyen a bizottság tagjai elsőként ajánlották fel egy-egy napi keresetű- két. a nevelőotthon költséghozzájárulásaként. Követték őket a járási tanács apparátusáig dolgozói. — kintjártunk előtti napon — a párt titkárok, vb-elnökök, s a gyűjtés azóta is úgy gyűrűzik tovább, hogy február folyamán egy egész járás felajánlásait vehetik számba az erre a célra nyitott folyószámlán. Dr. Gajdócsi István mintegy félmillióra számit. __________—th —n T öbb százan rakodtak az állomásokon A MÁV Szegedi Igazgatóságának a dél-alföldi megyékben levő pályaudvarain vasárnap mintegy háromszázan dolgoztak a rakodásnál. Összesen ezerszáz vagont ürítettek ki, kétszázzal többet, mint az előző vasárnap. A Bács megyei Építőipari Vállalat címére érkezett mind a 43 vagont kirakatta Kecskeméten. Szegeden a Tüzép órák alatt rakatott tizennégy, tüzelőt szállító vagont. A Kecskeméti Konzervgyár is elegendő munkaerőt adott és a részére érkezett összes vasúti kocsit kiürítette. A rossz szervezésnek tulajdonítható, hogy Kecskeméten a parkettaüzemnek és a Zománcipari Műveknek ^ érkezett nyersanyagokból mintegy húsz vagonban benne maradt az áru. Az algyői állomásra érkezett útépítő anyagoknak a felét nem tudták továbbszállítani, Elegendő gépkocsi állt ugvan rendelkezésre, de a MÁV Szegedi Igazgatóságának áruirányítója szerint rakodógépek hiánya miatt nem meggyorsítani a Az igazgatóság változatlanul lenne tudták munkát, markáns j területén több munkáskézre szükség. (MTI)
