Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
1 oldal 1970. teoruftr 3, keid Lábak nélkül Elterjedt módszer, hogy a vizsgálatra érdemes dolgokról, viszonyokról modellt készítenek a kutatók. Az elvonatkoztatás révén létrejövő váz szemléletes és képes kifejezni a téka a hálózatos rádióknak és — óh jaj — újabban senki sem gyárt hazánkban szobaszökőkuta- kat. A hiánycikkek léte valamennyiünket bosszant, hasznos foglalkozni világlemeztelenített lényeget, rajöttükkel, hátha megHasznos lenne modellizálni például azt a furcsa folyamatot, aminek az eredményeképpen egyes árucikkek hiányoznak az üzletekből. A legegyszerűbb ábra egy önmagába visszatérő görbe, nevezhetjük akár körnek is. A rajzot mindig az a vállalat kezdi, amelyikhez éppen magyarázatért fordulunk. íme. A kereskedelem: az ipar nem szállít megfelelően. Az ipar: a kereskedelem nem rendel időben. Azok a költők, akik netán találkoztak a talánynyal, lehangolt, világfájdalmas verseket írnak, s drámaíróink hamarább oltják ki jobb sorsra érdemes hőseik életét a darabokban, mint sem az indokolt lenne. Hiába keresünk olcsó textíliákat, kevés a villany- v.' saló, a hűtőszekrény, a 301-es, 302-es keverőtárcsás mosógép, időnként eltűnnek a szifonpatronok, a lapos és ceruzaelemek, a vasalódeszka, szűk a válaszgyorsul kiveszésük folyamata, ami ahhoz lenne hasonló, ahogy a Föld fejlődéstörténete során elhulltak a változó körülményekhez igazodni képtelen, az életre alkalmatlan élőlények. A modellkészítés tárgyául valami nagyon egyszerű, hétköznapi és igaz esetet célszerű választani, hogy a lehető legkevesebb bizonytalansági tényező adódjon. A külföldről beszerzett cikkek és alkatrészek példája így eleve alkalmatlan. Azok az áruféleségek az „objektív okok” miatt ugyancsak kiesnek a rostálásból, arae- [lyeknek a szükségesnél kisebb a gyártási kapacitása. A szobaszökőkút már-már megfelelő lenne, de mint az utánanyomozás közben kiderült, évekkel ezelőtt túl sok szobaszökőkút készítését írták elő a főhatóságok, aztán a jelenlegi gazdaságirányítási .rend_____________________ I szerben önállóvá vált keI reskedelmi vállalatok — CIKKÜNK NYOMÁN látva a /^ára^t — nem fértek, belőle tobOáziigyben Lapunk több alkalommal foglalkozott a Kecskemét, Nagykőrösi utcában elhúzódó gázbekötési munkákkal. Cikkeinkre először a Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója válaszolt, majd Gyöngyösi Imre, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője is levelet juttatott el szerkesztőségünkbe: „A Kecskemét, Nagykőrösi utcai állami lakások gázbekapcsolásának kiviteli munkáit felülvizsgáltam és megállapítottam, hogy a DÉGÁZ helyi ki- rendeltségének kivitelezési munkája nem megfelelő, a munkavégzés rend- szertelen, indokolatlanul hosszú időt vesz igénybe. A kirendel :ség — vezetőjük tájékoztatása szerint is — anyaghiánnyal küzd, s így félbemaradt a szerelés a lakóépületekben. Felkerestem a vállalat igazgatóját és közöltem álláspontomat, amely szerint megengedhetetlen, hogy a gázbekötések a technológiailag szükséges időnél tovább tartsanak és nem egy esetben hetekig szerelési munkát végezzenek ugyanabban a lakásban. Közöltem, hogy a DÉGÁZ helyi kirendeltsége a vállalt határidőket nem tartja be. Felkértem a vállalat igazgatóját, hogy hatékony intézkedésekkel biztosítsa a szerelési munkák jobb megszervezését és intézkedjen a munka időtartamának csökkentése érdekében. A DÉGÁZ igazgatója válaszában megírta, hogy a hiányosságok felszámolására a szükséges intézkedéseket megeszi. Ugyanakkor vállalták, hegy a Kecskemét, Nagykőrösi utcai állami lakások gázszerelési munkáit 1970. február 28-lg elvégzik. Gyöngyösi Imre osztályvezető” bet. Az ipar mit tudott mást csinálni, leállt a gyártásával. És ma, amikor mind több állampolgárunknak telik a szobaszökőkút vásárlására is, az országban egyedül a Bács —Szolnok megyei Vas- és Műszáki Nagykereskedelmi Vállalat rendelkezik készletekkel. Azoknak az aruknak a szomorú esete sem jöhet számításba, amelyek azért nincsenek, mert termelésüket és értékesítésüket nem előzte meg a kereslet tanulmányozása, a forgalom várható alakulásának fölmérése, mivel a piackutatás egyszerűbb formái is meglepően újaknak számítanak még néhány vállalatnál. Marad végül egy tartozék hiányának a szemléltetése. Ez pedig a tévéláb. A televíziólábak példája azért alkalmas a célra, mert a lehető legegyszerűbben kiszámítható hogy mennyit szükséges igényelni belőlük. Ismert ugyanis a forgalmazott készülékek száma. Ebből levonva egy meghatározott mennyiséget — van aki asztalkára, polcra állítja a készüléket — kijön a végeredmény. A műveletet érdemes gondolkodva elvégezni, mert ellenkező esetben egy, a régi mechanizmusban lejátszódott sajnálatos eset ismétlődhet meg, amikor a Sztár-televíziók lábait hőenergiává átalakítva kazánokban voltak kénytelenek hasznosítani egyik nagykereskedelmi vállalatunknál. Egyetlen bizonytalan- sági tényező, hogy akadnak olyan ingatag jellemek, akik változtatnak az otthonok berendezésén, esetleg új kislakásokba költöznek és a régebben vásárolt készülékükhöz most szeretnének lábakat szerezni. így egyismeretlenes egyenletet kapunk, aminek a megoldása viszont mégiscsak elemi feladat. Az olyan lényegtelen tényező, mint a kerek, vagy szögletes forma, szín, a lábak típusonkénti magasságának különbözősége elhanyagolható körülmény, mivel de-, cember eleje óta Kecskeméten egyik fajtából sem lehet kapni. A megyeszékhelyen a 177 lakásos szalagház, az OTP- lakások átadásával megugrott a kereslet, a vásárlók szinte kifosztották a kiskereskedelmi üzleteket. Az igény növekedésére számítani lehetett volna. Érdekes módon a nagykereskedelmi vállalat műszaki osztályán a napokban még arról sem tudtak, hogy hiánycikké vált a szóban- forgó áru Kecskeméten. A hétköznapi modell egyik összetevője ezek szerint a tájékozatlanság. A tévé-lábak piacán ugyanakkor konkurrensek, új gyártók is jelentkeztek. A Videoton és az Orion gyárakon kívül fogyasztási, illetve termelőszövetkezetek is készítik ezt a terméket. A szállítmányoknak viszont se híre, se hamva. A modellünk másik összetevője tehát az, hogy a kapcsolatok a gyártók és a forgalmazók között nem korrektek. Az ipar és a kereskedelem rendszeresen különféle objektív nehézségekre hivatkozik. Okolják a szigorúbb, következetesebbé vált hitelpolitikát, vagy ellenkező végletként a korábbi központi előírások néha még ma is érezhető hatásával magyarázkodnak A közgazdasági szabályozóink finomodnak, kedvezőbekké váltak a készletezéssel kapcsolatos hitelezési feltételek, a hiányzó cikkek gyártására vállalkozóknak külön hitellehetőségekét is felkínáltak. Egyáltalán. mind kevésbé fogadható el a külső tényezőkkel való mentegetőzés. A vállalatokon múlik, hogy időben felmérjék a helyzetet, gyorsan döntsenek. Ahhoz, hogy továbbra se találjunk az üzletekben az árukból megfelelő mennyiséget és választékot, ma már nemcsak a „lábak”, hanem a koponyák hiánya is szükségeltetik. Fejtegetésünk nem tart igényt tudományos elismerésre, a modellt nem kívánjuk szabadalmaztatni. De mint minden mintadarabra, az előbbiekre is vonatkozik a szokásjog: a feldolgozott példa lemásolása, avagy utánzása a gyakorlatban szigorúan tilos. Halász Ferenc Az elnök elmondja — Tíz évvel ezelőtt, ugyanebben a teremben alakult meg a termelőszövetkezet, akkora volt a zaj, hogy alig tudtunk szót érteni. A járás küldötte nem győzte a vizeskancsót ko- cogtatni a kulcscsomóval, végül összetörött, és kiömlött a víz az asztalra. A tagságnak akkor még a két százaléka sem volt párttag, a vezetőség — amely egyébként azóta is irányít — azelőtt legfeljebb csak a saját lovait vezette... Máig sem tudom eldönteni, hogyan vállalhattam akkor az elnökséget, hogyan gondoltam, hogy becsülettel megállhatok majd hónapok vagy évek múlva a régi ismerősök, szomszédok, falubeliek előtt... — Mikor kimentünk a faluszélre, és egy saras bozótos területre rámutattunk: itt lesz a termelőszövetkezet központja, ma gam sem tudtam elképzel ni, hogy milyen lesz, és hogy megépül-e egyálta Ián. A régi Darányi-kas télyban volt két rossz te rém, ott jött össze a veze tőség — minden másnap. És akkor másnaponként feltettük egymásnak a kér. dést — hogyan tovább? Jött a tavasz, vetni kellett, vetőmag kellett, de min denki csak várt, ki arra. hogy szóljunk neki, ki ar ra, hogy visszacsináljuk az egészet, ki meg a temp lomba járt el sűrűbben, íaZán csodát várva ... — Valóban csoda tör tént, csak ellenkező előjel lel. A termelőszövetkezet együtt maradt a nehézséA DCM új forgókemencéje A DCM 4-ik Klinker égető forgókemencéje az eredeti tervek szerint 1970. június 30-ra készült volna el. A 60 méter hosszú, 4 méter átmérőjű forgókemence és az 56 méter magas hőkicserélő torony építésével és szerelésével — tekintettel a cementhiányra —, hamarabb elkészültek. a hőcserélő torony és Klinker égető forgókemence felfűtése után február elejére várható, hogy az országos hiányt enyhítő újabb forgókemence cementet gyárt. Képünkön; A rövidesen üzembe lépő Klinker égető forgókemence. (MTI-foto — Mező Sándor felv.) Mindent tudd kisautóval látják el a gyümölcs- és szőlőtermő vidékeket Nem mindennapi látványban volt része a minap Budapest lakosságának. Az Üllői útról a Boráros téri híd felé vonult 12 vadonatúj kisautó, platóján különleges felszerelésekkel. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédő főosztályén tudtuk meg, hogy mit keresnek Budapesten ezek a járművek. Farkas László főmérnök elmondotta, hogy Ausztriából vásárolták a Steyr-Puch gyár mezőgazdasági kiskocsijait. Tavaly 10 darab érkezett belőlük most pedig 12. Remény van azonban arra, hogy nyárig számuk 40—50-re gyarapodik. — Mit tudnak e2ek a kiskocsik? — Szántani, vetni, terményt és egyéb mezőgazdasági terméket szállítani és növényvédőszert permetezni, illetve ha kell műtrágyát szórni. Mindent tudó kiskocsi ez. A tavalyi próbák beigazolták, hogy kertgazdaságok, gyümölcs- j termelő szövetkezetek, kis- ] kerttulajdonosok, háztájiak I kitűnően felhasználhatják a terepjáró kiskocsikat. Kis (helyen elférnek, rövid kör- jben fordulhatnak és min- jdenhol eredményesen működhetnek, ahol a nagy traktorok helyhiány miatt alkalmatlanok. Kertészeknek, gyümölcs- és szőlőtermelőknek hasznos eszköz a mindent tudó kiskocsi — emellett kevés a fogyasztása és könnyű a kezelése. Használható kártevő rovarok. szövőlepkék, sőt pero- noszpóra elleni permetezésre. — Ezek szerint érdemes belőlük nagyobb mennyi' séget beszerezni? — Igen. A Vörös Csillag Traktorgyár kooperációs megállapodást kötött az osztrák mezőgazdasági gépgyártó iparral. Arra gondoltunk, hogy ezt a megállapodást szélesítve lehetővé tesszük ezeknek a hasznos kiskocsiknak elter- edését. A hazai ipar elegendő kapacitással rendelkezne, hogy az általuk vontatott gépeket és utánfutókat legyártsák. S ha már tavasszal fel tudjuk használni a szövőlepkék és más kártevők elleni küzdelemben is, elégedettek lehetünk. Ezért elsősorban gyümölcs- és szőlőtermő vidékekre, s olyan területekre helyezzük ezeket a kisgépeket, ahol a kártevő rovarok elleni küzdelem a legsürgősebb. Zs. L. gek ellenére is, és megtette ezzel az első lépést — nem is olyan kis lépést — o tízéves úton. Ahogy teltek az évek, úgy sorakoztak egymás mellé a sikerek, a kudarcok — hiszen mindenütt így van ez —, de volt olyan is, ami egyenletesen ívelt felfelé, mégpedig a gazdasági fejlődés mutatója, a termelési érték összege, és ezzel párhuzamosan emelkedett a tagság jövedelme is. Sorolhatnám a számokat, mázsákat meg forintokat, a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés eredményeit, nincs szégyenkeznivalónk. Ebben a járásban a jó termelőszövetkezetek közé tartozunk, a biztonsági alap négymillió forint körül van. m m m m Említettem, az első idők. ben száz vezetőségi ülést is tartottunk egy év alatt, abban, hogy csak rövidtávra mertünk tervezni nemcsak a tapasztalat hiánya akadályozott bennünket, de a bizonytalanság is, hiszen nem voltak megfelelő tartalékaink... Nincs már annyi vezetőségi ülés. a szakirányítás maga dönt a legtöbb kérdésben, mégis azt hiszem — talán ez az egyik legfontosabb eredmény — az üzemi demokráciával nincsen baj nálunk. Tavaly a területi szövetség vizsgálata igen megnyugtató eredménnyel zárult. Sokan kérdezték előtte, miért a tiltó táblák az iroda kapujában, milyen kifejezés az, hógy „félfogadás" a a szövetkezetnél, Ezekután is akkor jön hozzánk a tag és olyan problémával, amikor akar? Választott vezetők vagyunk, elég egy közgyűlés a leváltásunkhoz. A választott vezetőkhöz — „félfogadás” ide vagy oda — pontosan akkor jöhet a termelőszövetkezeti tag, amikor akar, amikor mindkettőnknek ideje van. Annak idején azért szavaztak ránk, a közülük valókra, mert bíztak bennünk. Ezt a bizalmat pedig csak egyszer lehet eljátszani... A közgyűlésen kevesen szóltak hozzá, a paraszt- ember nem szeret sokat beszélni, főként, amikor elégedett. De nyugodtan állíthatom, nincs olyan sérelem, vélemény, javaslat, amit ne mondanának el a gyakori brigádgyűlésekem ahol mindig van vezetőiéi gi tag is. — Tíz esztendő alatt elértük, hogy nemcsak a holnapra, de a távolabbi jövőre is tervezhetünk, biztonsággal, felelőséggel. A mostani közgyűlésen már senki sem kiabált közbe. Annál többet tapsoltak, láttam, olyanok is, akik az „ütemes tapsok idején”, úgy húsz esztendővel ezelőtt akkor sem ütötték volna össze a tenyerüket, ha agyonverik őket. Nagyok a távlati tervek,bátran sorolhatnám a számokat, tíz évvel a hátunk mögött nem lenne felelőtlenség. De ha a második évtized végén is tapsolni, mosolyogni látom az embereket, legyek elnök, vagy csak egyszerű tag itt a tassí Rákócziban — az lesz a legnagyobb eredmény. Dabi Sándor tsz-tag, a termelőszövetkezet ' elnöke
