Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

1970. február 13. péntek 3. oldal Felsőoktatási, egészségügyi, vasúti dolgozók béremelése A Minisztertanács ülése Ünnepség Budapest felszabadulásának 25. évfordulóján A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Jenő beszámolt arról a ba­ráti látogatásról, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, valamint a kor­mány elnöke, a Német szo­cialista Egységpárt Közpon­ti Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa meghívá­sára. január 28. és 30. kö­zött a Német Demokratikus Köztársaságban tett. A Mi­nisztertanács megelégedés­sel vette tudomásul, hogy az NDK párt- és kor­mányvezetőivel folytatott eszmecserék során a tár­gyalt kérdésekben nézet- azonosság nyilvánult meg, és hogy ez a látogatás is értékesen hozzájárult a né­peink és országaink közötti szoros, testvéri kapcsolatok további erősítéséhez. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Apró An­talnak. a Minisztertanács elnökhelyettesének beszá­molóját Iosif Banckal. a Román Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettesével, a két or­szág közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfej­lesztéséről február 3. és 5. között Nagyváradon folyta­tott baráti eszmecseréjéről. A kormány ezután meg­hallgatta dr. Ajtai Miklós­nak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének beszá­molóját a Magyar Tudomá­nyos Akadémia február 3. és 5. között tartott 130. közgyűléséről, az Akadémia reformjáról, szerepének bő­vítéséről és az elfogadott, új alapszabályokról. A kor­mány az alapszabályokat jóváhagyta. A Magyar Tu­dományos Akadémiáról szóló 1969. évi 41. sz. tör­vényerejű rendelet hatály­ba lépésének időpontja 1970. február 5. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnö­kének és a nehézipari mi­niszternek közös előterjesz­tését a népgazdaság ener­giahelyzetéről és energeti­kai fejlődésének perspektí­váiról. Az előterjesztés megállapítja, hogy a nép­gazdaság energiamérlegé­ben a harmadik ötéves terv során pozitív változások kö­vetkeznek be a fogyasztók egyre nö­vekvő mértékben választ­hatnak a különféle ener­giahordozók között, a leg­célszerűbb műszaki-gaz­dasági megoldások meg­valósítása érdekében. A Minisztertanács jóvá­hagyta a népgazdasági ter­vezés kiindulópontjaként az előterjesztésben az energia- források részarányaira tett javaslatokat és határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal elnöke és a ne­hézipari miniszter az érde­kelt. szervekkel egyetértés­ben állítsa össze az ágaza­tok. iparágak távlati ener­giaigényét és jelölje ki a szükséges feladatokat az energiapolitikai célkitűzé­sek megvalósítása érdeké­ben. A munkaügyi és a mű­velődésügyi miniszter elő­terjesztése alapján a Mi­nisztertanács 1970. március 1-i hatállyal felemelte a felsőoktatási intézmények oktatóinak és technikai dol­gozóinak munkabérét. A kormány határozata értel­mében az oktatók átlag mintegy 17 százalékos, a technikai és egyéb alkalmazottak átlag mintegy 9 százalé­kos béremelést kapnak. A határozat alapján a bér­emelést differenciált, egyé­ni mérlegelés alapján kell végrehajtani, és olyan bér­rendszert kell bevezetni, amely meghatározott idő­szakonként biztosítja a dol­gozók automatikus béremel­kedésének lehetőségét. A Minisztertanács határozata előírja az óra- és vizsgadí­jak összegének differenciált, átlagban mintegy kétszere­sére történő felemelését is. A munkaügyi és az egész­ségügyi miniszter előter­jesztésére a kormány ez év március 1-ével felemelte a megszakítás nélkül működő egészségügyi és szociális in­tézetekben közvetlen ápolá­si és gondozási feladatokat végző szakképzett és szak­képzetlen ápolónők, gondo­zónők. segédápolónők és ta­karítónők bérét. A béreme­lést munkaköri pótlék be­vezetésével kell végrehaj­tani. A pótlék összege szak­képzett ápolónőknél 200— Emléklap az MNDSZ alapító tagoknak Az idei, — sorrendben 60. — nemzetközi nőnap eseményeiről az ünnepi megemlékezések előkészüle­teiről tájékoztatta csütörtö­kön az újságírókat Erdei Lászlóné, az MNOT elnö­ke. Az idei március 8-i nő­napi rendezvények szorosan kapcsolódnak hazánk fel- szabadulásának negyedszá­zados évfordulója és a Le- nin-centenárium alkalmá­ból sorrakerülő ünnepsé­gekhez. A városokban és falvakban, az üzemekben, intézményekben és a lakó­területeken nőgyűléseken adnak számot arról a ha­talmas fejlődésről, amely a felszabadulást követően az eltelt 25 év alatt bekö­vetkezett. A nőnapi ünnep­ségekre több baráti ország­ból várnak küldöttséget'. Az ünnepi összejöveteleken ad. ják át az MNDSZ alapí­tótagjainak — mintegy húszezer asszonynak a Nő­tanács emléklapját. Erdei Lászlóné a továb­biakban elmondotta, hogy a szovjet nőbizottság kezde. ményezésére Moszkvában február 17-e és 21-e között szimpóziumot rendeznek. Bejelentette, hogy már­cius 27-e és április 6-a kö­zött barátságvonatot indí­tanak Kijevbe, Leningrádba és Moszkvába. 400 forint, szakképzetlen ápolónőknél 150—250 fo­rint, takarítónőknél 100— 200 forint. A kisegítő állománycsoport­ba tartozó dolgozókat va­lamennyi egészségügyi és szociális intézetben átlago­san 100 forint béremelés­ben kell részesíteni. A munkaügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kormány úgy határozott, hogy a vasutas dolgozók bérét 1970. március 1-ével fel kell emelni. Erre a cél­ra éves kihatásában 150 millió forint használható fel. A Minisztertanács tu­domásul vette, hogy a vas­út saját, eszközeiből évente további 75 millió forintot biztosít a dolgozók bérszín­vonalának emelésére. A bérrendezésnél a vasúti végrehajtó szolgálaton be­lül elsősorban a kedvezőt­len munkakörülmények kö­zött foglalkoztatott dolgo­zók alapbérének emelésére kell törekedni, figyelembe véve a felelősség mértékét, a megterhelést és a mun­kakörülményeket. A for­galmi utazó munkakörök­ben. ahol eddig túlórát nem fizettek, pótlék nélküli túl­órát kell fizetni. Az éjszakai pótlékot — a megterhelést, a vasútvo­nalak és a munkakörök fontosságát figyelembe véve — átlagban mintegy háromszorosára kell fel­emelni. A kormány felhívta a közlekedés- és postaügyi minisztert, gondoskodjék a vasutas dolgozók munkaide­jének fokozatos csökkenté­séről. úgy, hogy 1970-ben a tavalyinál legalább 3 szá­zalékkal — mintegy nyolc órával — alacsonyabb le­gyen a munkaidejük. A kormány az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökének javaslatára határozatot hozott az ipari kutatóintézetek működési feltételeinek javítására, a vállalatszerűén működő kutatóintézetek egyes gaz­dálkodási és fejlesztési problémáinak rendezésére. A Minisztertanács ez­után egyéb ügyeket tár­gyalt. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bi­zottsága, a fővárosi tanács, a szakszervezetek budapesti tanácsa, a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága a főváros felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkal­mából csütörtök este ün­nepséget rendezett a Víg­színházban. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­Tegnap délután ünnepi ülést tartott a Bácsalmási Községi Tanács. A testület Ülést tartott a megyei MB A múlt évi munkájáról, ellenőrzéseinek tapasztala­tairól tanácskozott tegnapi ülésén a Bács-Kiskun me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A NEB elnökének rendkívül gazdag, sokrétű összefoglaló jelentését kö­vető vitában a legtöbb fel­szólaló az ellenőrzési mód­szerek javításának, finomí­tásának szükségességét érintette. Az indítványok­nak megfelelően a megyei NEB a többi között nagy jelentőséget tulajdonít a községi népi ellenőrzési csoportok fokozottabb bevo­násának, főként az árak alakulása, s a lakossági szol­gáltatások figyelemmel kí­sérésébe. Ezt a törekvést nem utolsó sorban az a múlt évi tapasztalat indo­kolja, miszerint tavaly a megyében mindössze 27 esetben kérték a helyi ta­nácsi testületek a népi el­lenőrzési csoportok közre­működését egy-egy téma, J probléma vizsgálatában. gának első titkára; Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnö­ke; Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára: Fehér La­jos, a kormány elnökbe^ lyettese, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai; Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára; Aczél György, a párt Központi Bizottságának tit­kára. Az ünnepség elnökségé­ülésén a Bács-Kiskun me­gyei Tanács képviseletében részt vett Madarász László vb-elnökhelyettes, aki Bács­almás nagyközséggé nyil­vánítása alkalmából kö­szöntötte a helyi tanácsi testületet, s a község la­kosságát. Beszédében meg­emlékezett azokról a politi­kai, közigazgatási és gaz­dasági tényezőkről, helyi adottságokról, amelyek szükségszerűen maguk után vonták az ütemesen fej­lődő Bácsalmás nagyköz­ségi rangra emelését. Egy­idejűleg felvázolta azokat az előnyöket és nehézsége­ket, amelyek velejárói e változásnak. Végezetül át­nyújtotta a nagyközséggé nyilvánítás megyei, hiva­talos okmányát, amit dr. Nagy István vb-elnök vett át. Tegnap, csütörtökön, há­romnapos továbbképző tan­folyam kezdődött a Kecs­ben foglalt helyet V. V. Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizott­ság első titkára, a szovjet főváros küldöttségének ve­zetője, B. P. Ivanov altá­bornagy, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsno­ka: F. J. Tyitov, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe. Az ünnepséget a magyar és a szovjet himnusz hang­jai után Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyi­totta meg, majd Németh Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszé-, det. A pártszervezetek figyelmébe! Lapunk február 15-1, vasárnapi számában négy oldalon teljes terjedelmé­ben közöljük az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának 1970. január 23-i ülésén a megye 1969. évi gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek teljesítéséről, és az 1970. évi feladatok­ról hozott határozatát. Fel­hívjuk a pártszervezetek, párttagok, tömegszerveze­tek és aktivistáik figyel­mét, hogy a határozatot minden pártoktatási fó­rumon megtárgyalják. Ezért eleve olyan mellék­letként szerkesztettük a határozatot, hogy azt a lapból kiemelve megőriz­hessék olvasóink. keméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főisko-» Ián az intézet mintegy nyolcvan KlSZ-aktivistájá- nak részvételével. Ünnepi tanácsülésen nagyközséggé nyilvánították Bácsalmást s. Gy. Háromnapos KISZ-tanfolyam a műszaki főiskolán Egy év a számok tükrében 3#i 2 mill, t I Búza Búza ,961-1965 1969 évek átlaga Növénytermesztő»« 4,7 mill. t. Kukorica Kukorica 1961-1965 1969 évek átlaga 1451 ezer t Burgonya Burgonya Szőlő 1961-1965 1969 1961-1965 évek átlaga évek átlaga 950 ezer t Szőlő 1969 Az első napon az eszmei politikai nevelőmunka fel­adatairól, módszereiről Ter­he Dezső, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság el­ső titkára tartott előadást Az ezt követő konzultáción a főiskolai hallgatók egye­bek között megvitatták, ho­gyan lehet jól megszervez­ni az alapszervezeti gyűlé­seket. A diákbizottsági ta­gok a szervezetük érdek- védelmi tevékenységéről számoltak be. Ma, pénteken délelőtt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről dr. Horváth Ist­ván, az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottságának titkára tájékoztatja a hall­1968 ezer db Szorvasmarha 1966 Állat tan 2017 ozar db I. I 1925 ezer db Szcrvasmcrha Szcrvasmcrhu 1968 1969 y é > z t é * 6123 t 5806 5400 ezer db ezer db szer db ím Sertés Sorté* Sertés 1966 1968 1969 A mezőgazdasági termelés alakulása. Rajzos ábra a magyar népgazdaság fejlő­désének főbb adatairól, a Központi statisztikai Hivatal jelentése alapján. gatókat, majd a második félévi tanulmányi feladato­kat Gyöngyösi János tanul­mányi osztályvezető ismer­teti. Szombaton egész napos konzultációra kerül sor, amelyen a fiatalok kérdé­seire az intézet vezetői vá- i leszólnak.

Next

/
Thumbnails
Contents