Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
4. oldal 1970. február 13. péntek A nagyközségek sorában Mitől urbcmizálódik Tisza kécske? A nagyközségi rang a vá- rosiasságra kötelez De mitől városias Tiszakécske? A tízezret jóval meghaladó lélekszám önmagában még nem teszi azzá. Az ipari üzemek léte, a rendszeres foglalkoztatottság jelentős aránya sem döntő ilyen szempontból. Nem beszélhetünk a település városias arculatáról sem: az első emeletes lakóházakon még alig száradt meg a vakolat. Oktatási centrumként sem jöhet számításba a község. Üzletei kimondottan falusiasak Egyedülállónak ígérkezik a sportliget kialakítása, ahol a gyermekjátszótértől a teniszpályáig a legkülönbözőbb szórakozási és testedzési lehetőségre nyílik alkalom. Létesítésében az a megfontolás játszott szerepet, hogy az idelátogató család minden tagja megtalálja kedvenc időtöltését. Véglegesen ez is 1975-re készül el. * A legtöbb ötletgazdagságról talán a szintén ezután megépülő, úgynevezett szociális ház árulkodik. HárŰj benzinkút a község szélén. Csupa negatívum! És mégis ... Tiszakécske az urbanizálódáíi lehetőségeit rejti magában, s részint már rá is lépett erre az útra. A munkamegosztás olyan fokára jutott el az itteni lakosság, amely intézményesített kereték között teszi lehetővé a sokirányú szolgáltatást és a társadal-i mi kapcsolatteremtést Véleményem szerint ugyanis ez a két tényező a legmegbízhatóbb fokmérője a vá- rosiasságnak. Igaz, mindez még csak kibontakozóban van; többnyire a közeljövő — a 70-es évek első felének — létesítményei teszik kitapintha- tóvá az urbanizációs dimenziókat. • Az utóbbi pár évben megkétszereződött az óvodai elhelyezési lehetőség, most 225 emberpalánta számára van hely. De ez is kevés. A közeli évekre új, százszemélyes óvoda megépítését tervezik. Oda. ahová az új iskola kerül —. azaz a kialakítandó úi lakónegyed kellős közepére. Az iskola nyolctantermes lesz. 19x29 méter alapterületű tornacsarnokkal ellátva, s a tervek szerint 1972 szeptemberében nyitják meg. 1975-re befejezik a külterületi iskolák teljes körzetesítését, így a diákotthon nagy bővítésére van kilátás. Megoldásra vár a gimnázium végleges elhelyezése is, amely jelenleg az általános iskola falai között működik, tehát csöppet sem korszerű módon. * Már állnak a falai az új központi klubkönyvtámak. amely ez év május elsején nyitja meg kapuját az érdeklődők előtt. Egyelőre az agrárszakemberek, a technikusok és a gyűjtők igénylik leginkább a klubszerű életformát. Könyvekkel, folyóiratokkal társasiátékok- kal. s büfével látták el a létesítményt Alkalom lesz itt a különböző találkozók más feladata lesz: 1. itt rendezik be az öregek napközi otthonát: 2. házi betegápoló intézményt alakítanak ki, rendszeresen látogatják, gondozzák az otthon maradó, egyedülélő öregeket; 3. penziószerű szociális otthont létesítenek. Társadalmi bizottság elbírálása alapján teljes, vagy csökkentett összegű térítés ellenében, illetve térítésmentesen vehetik igénybe az öregek a különböző szolgáltatásokat. Eltartási szerződést, is köthetnek az intézménnyel. Fenntartásához a község hét legnagyobb üzeme — 4 tsz és 3 ipari vállalat — járul hozzá, egy-egy alkalmazott bérezésével, továbbá a szociális alap terhére egy dolgozóra évi tíz forintot számítva. Ez utóbbiból évente 600 ezer forint hozzájárulás származik. Mikrobusz- szal megszervezik a tanyai és a községi betegszállító szolgálatot. Az intézményhez nagy kert tartozik majd. s különböző barkácsolóműhelyeket is berendeznek. Működését előreláthatólag 1972-ben kezdheti meg. A bruttó beruházási költség egymillió 700 ezer forint körül alakul. A gondolatot eredetileg a tsz-ek szociális bizottságai vetették fel. Egyre több a magányosan élő öreg Tisza- kécskén Tóth Sándor községi párttitkár úgy jellemzi a helyzetet, hogy a parasztcsaládok a korábbi tulajdonszerző- és fenntartó funkciókat elvesztették, s helyette munka- és kenyérkereső központúvá váltak. Szociológiailag kétségkívül helytálló indokolás. , * Legtöbb gondot a nők foglalkoztatása okoz. a tanács. hogy pontos képe kapjon az igényekről, közvéleménykutatást végzett. - kitűnt: könnyebb fizik munkára módot adó üzem ben csaknem 400-an válla1 nának munkát. Már megkötötték a szerződést a főRang és lehetőségek városi REMIX-szel, amely a községben hamarosan rádiótechnikai üzemet létesít. Ezzel az ipari foglalkoztatottak létszáma Tiszakécs- kén megközelíti a kétezret, A község közel áll ahhoz, hogy üdülőközponttá váljék. Hétvégi házak építésére eddig 180. egyenként 70 négyszögöles telket adtak el a Tisza-paiton, több mint felerészben nem községbelieknek. Itt. szezonális jelleggel. kisvendéglő is működik. Nagyon hiányzik egy portalanított bekötőút, ehhez viszont már járási támogatásra van szükség. A villany már helyben van, soronkövetkező feladat az itteni vízhálózat megteremtése. A kerekdombi föld alatti „forró tenger” lehetőségei jórészt kiaknázatlanok. Bár az itteni Űi Élet Tsz tavaly nagy medencét épített, s felállított egy vendéglátó pavilont is. De ez csak a kezdet. A további beruházásokat az anyagi lehetőségek szabják meg; ötletekben nincs hiány. Roppant hiányzik viszont a szálloda. De még az a kérdés sem eldöntött: ki építse. Mert igény volna rá. Becslések szerint naponta 20—25 nem idevalósi száll meg magánházaknál. * Az elmúlt másfél évtized során a belterületen élők aránya 50-ről 60 százalékra növekedett. S a külterületen maradók egynegyede is közművesített településeken él: Kerekdombon, illetve Űj- és Öbögön. A városiassághoz talán ez az adat is hozzátesz valamit: a belterület házainak 50, a külterületi lakott helyek házainak 20 százaléka fürdőszobás. Tavaly nyáron üzembe helyezték az új vízmű gépházát. Ez viszont nyomban szükségessé tette az elosztóhálózat korszerűsítését. Van egy városias utca a községben mindkét oldalán emeletes OTP-társasházak épültek tavaly. Nemrég nevet is kapott az utca — Móricz Zsigmondról keresztelték el. aki a 30-as évek derekán Ókécskéről „Boldog falu” címmel írt riportot. Tiszakécske mostanában nem annyira a „boldogságot”. inkább önön fejlődésének legjobb lehetőségeit keresi. H. D. Brigádok a Kalocsai Textilfeldolgozóban A díszes kötésű, gondosan vezetett brigádnaplókat lapozgatom a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalatnál. A felajánlások teljesítéséről szóló beszámolók mellett kedves hangvételű, ötletes bejegyzések olvashatók a brigádok életéről. Egyikmásik naplóban a vállalat fontosabb eseményeiről is szó esik. Megszigorított feltételek — Mi is örülünk annak, hogy ilyen szeretettel vezetik a naplókat — szólal meg Menzer Sándor üzemi párttitkár. — Az eredmények azonban már nem ilyen egyértelműen jók. Igaz a felszabadulás negyedszázados évfordulójára indult munkaversenyben jelentősen megszigorították a szocialista brigádcím elnyerésének feltételeit. így történt, hogy 21 brigádunk indult a szocialista címért és az eddigi két értékelés során csak hét érte azt el. — Természetesen a brigád hibáján kívüli okokat leszámítjuk az értékelésnél — kapcsolódott a beszélgetésbe Katus Istvánná szb- titkár. — Ilyen például az anyaghiány. Ugyanakkor azonban a termelési célkitűzések mellett nagyobb szerepet kapott a szocialista nevelőmunka, a szakmai képzettség növelése és a társadalmi tevékenység. — Csak a szigorítások lehetnek okai, hogy a szocialista címet már többször elnyert brigádok nem tudták e címet ismét elnyerni? — vetem közbe a kérdést. Nálunk jó a hangulat — A szocialista cím nem alku tárgya — fejtegették mind a ketten. — Emellett természetesen vannak a vállalatnál megoldásra váró problémák. A különböző üzemrészekből több dolgozót is megkértünk, hogy mondják el véleményüket, tapasztalataikat. Vörös Vilmosné a B üzem szalagvezetője, egyben a Tyereskova I. brigádvezetője így jellemezte csoportja tevékenységét: — Nálunk jól megy a termelés, jó a hangulat. Mennyiségi és minőségi vállalásainkat teljesítjük. Rendszeresen megtartjuk a szakmai továbbképzést, a gépeket szocialista megőrzésre vettük át. Ugyanakkor nehézségeket okoz például, hogy a délutáni műszakban nincsenek tecnikusok, művezetők, akiktől szakmai tanácsot lehetne kérni. Az újonnan belépők — főleg a mezőgazdaságból kerülnek hozzánk — az effajta munkában még gyakorlatlanok. Nagyon meg kell fontolni hova osz- szák be őket, mert könnyen leronthatják a csoport átlagteljesítményét és csökken a kereset. Emiatt a régi dolgozók is kedvüket veszthetik. Ezt mi úgy hidaljuk át, hogy segítjük őket a szakmai fogások elsajátításában, így gyorsabban bedolgozhatják magukat Akikre büszkék voltak Kiss Jánosné, a Kállai Éva brigádtagja tele van panasszal: — Négyszer nyertük el eddig a szocialista címet. Legutóbb nem sikerült. Az értékelésen csak az állt, hogy: nem nyerte el a címet. Ez úgy érzem kevés. Igaz, nem teljesítettük a normákat, amelyeket túl magasnak tartunk. A brigádon belül sokat veszekedtünk. Ez a szervezetlenség miatt volt, mert nem tudtuk: egyénileg mennyit kell dolgozni, hogy a szalag megfelelő teljesítményt érjen el. A csoporton belüli teljesítményeink utáni jövedelemelosztást a szalagjon dolgozók jórésze igazságtalannak tartja. — Mi lehet mindennek az oka? — Nem tudom. Pedig a Kállai Éva brigádra éveken át büszke volt a vállalat, s most így állunk. Talán a technológiai változások, vagy az új gépek értek váratlanul bennünket. Én lyu- kazó gépen dolgozom, amit korszerűbbre cseréltek ki. Ezzel 450 inget lehet lelyu- kazni, a régivel csak háromszázat. A szalag nem bir el ennyit. Szervezetlenebbé vált a munka, csökkent a kereset. — Sokan elmentek a régiek közül — folytatta Tóth Jánosné, a brigád másik tagja —, mert csökkent a kereset. Azelőtt tíz éven át gallérozást csináltam, most én is egy ilyen kilépett helyére mentem nyaklécezést végezni, ö négyszáz darabot tudott elkészíteni, én csak 180—200-at. Kiútkeresés Ezután még hosszasan folyt a beszélgetés a Kállai brigádról. Hol történt hiba, mikor kezdődött a baj? Nehéz lenne erre rövid úton választ kapni. Talán éppen az volt a hiba, hogy a brigádot a legjobbak között tartották számon, ezért nem is foglalkoztak velük megfelelően, mondván a többinek van szüksége segítségre. Közben a brigádon belül megbomlott a kollektív szellem, ami pedig egy ilyen munkaközösségnek éltető eleme. Megkezdődött a torzsalkodás, csökkent a kereset, sokan kiléptek a vállalattól, s alaposan meggyengült a hajdan jóhírű brigád. Talán a csoportbérezés helyett helyesebb lett volna átmenetileg egyéni bérezést alkalmazni — ami ugyan több munkát ró a számfejtésre, de jó hatással lenne az egyes emberekre. Remélhetően az esetből a vállalat gazdasági, műszaki vezetői, párt és szakszervezeti alapszervezete is levonják a tanulságot és segítenek a brigádnak abban, hogy megerősödjön, ismét a régihez hasonló eredményeket érjen el. Szép dolog a díszes kötésű, gondosan vezetett brigádnapló, hiszen ez sok mindent tükröz, de ennél is fontosabb az. hogy a brigádon belül jó kollektív szellem uralkodjon és az sohasem gyengüljön. Nagy Ottó A verseny folytatódik — Volt ott kérem, egy csodálatos hidegtál; Wel- lington-bélszín, libamájjal töltve, tavaszi zöldségkörítéssel ... Így kezdődött beszélgetésünk Halmos Attilával, a kecskeméti Aranyhomok Szálló üzletvezetőjével, aki szakmai tanácsadóként érdekes eseményen vett részt az elmúlt napokban. Győrött. a Rába Szállodában kétnapos versenyen találkoztak a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat vidéki egységeinek szakácsai, cukrászai. Építkezik, korszerűsödik a Vegyiműveket Szerelő Vállalat helyi telepe. I — Először a felszolgálók, és a cukrászdái eladók terítését és elméleti felké- j szültségét vizsgálták. Szép eredményt értünk el itt. hiszen az eladók között Gö- möri Mária a második, a felszolgálók között pedig Balogh Árpád szintén a második helyet szerezte meg. Mindketten az Aranyhomok Szálló dolgozói — folytatta az üzletvezető. A második napon került sor a szakácsok és cukrászok termékeinek kiállítására. Minden versenyzőnek egy hidegtálat és egy meleg készítményt kellett ösz- szeállítania Itt Domokos József, szállodánk dolgozója negyedik helyezést ért el. A cukrászoknál Kovács Gábor, a szolnoki Tisza Szálló versenyzője lett az első. — A verseny szakmánkénti első három helyezettjéből álló 12 tagú vidéki csapat versenyre hívta ki a vállalat budapesti egységeinek hasonló létszámú és összetételű csoportját. A küzdelem tehát tovább folyik. s nemcsak itt. Az Aranyhomok néhány dolgozója rövidesen Szegedre indul. ahol a Hungária Szálló alkalmazottaival méri össze tudását.
