Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Á MAGYAR S ÍO Cf'A LISTA M’U*N K Ä S PwlPl* fi Á C S- KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK:NAPILAPJA XXV. évf. 37. szám 1970. február 13. PÉNTEK Ara: 90 fillér Mitől urbanizálédik Tiszakécske? (4. oldal) Úttörőélet fő. oldal) Í7. oldal) ff uszonöt évvel ezelőtt szabadul fel az ország fő- városa, Budapest. Hosszú ideje folyt már a harc, a szívós és elkeseredett küzdelem, hogy a gyűrűbe fogott fővárost a hazánkat felszabadító szovjet haderők végre megtisztíthassák a fasiszta csapatok maradványaitól. Sok-sok áldozat, utcai harcok közepette nyomultak előre, hiszen kímélni akarták a várost, melyet nehéz harci fegyverekkel sokkal rövidebb idő alatt elfoglalhattak volna. Amióta a németek megölték a két szovjet parlamentert, Osztyapenko és Steinmetz kapitányt, közel másfél hónap telt el, közben felszabadult a főváros több peremkerülete, s január 12-én már a belvárosban folytak a harcok. Január 18-ra pedig egész Pest felszabadult. De még majd egy hónapnak kellett eltelnie, hogy Buda is szabad legyen. Mind. ez sok vérveszteséggel járt, hiszen a Várban körülzárt német csapatok többször is kitörést kíséreltek meg. A német—magyar hadsereg kötelékeihez tartozó magyar katonák tömegesen álltak át a szovjet csapatokhoz. Mintegy 2500 főnyire tehető azoknak a magyar katonáknak a száma, akik hősiesen küzdöttek a főváros teljes felszabadításáért a szovjet csapatok oldalán. Különösen kitüntették magukat e harcokban a Budai Önkéntes Ezred katonái, akik örökre beírták nevüket népünk történelmébe. Ii főváros nehezen heverte ki a háború pusztítá- sának nyomait. Nagy volt az ínség, a nyomor, hiányzott az élelem, gyógyszer, a ruházat. A felszabadult keleti országrész lakossága megmozdult a főváros népének megsegítésére. Már január végén gyűjtés indult, sokan vállaltak budapesti gyermekeket gondozásra, s egyelőre csak lovasszekereken, de megindult a főváros élelemmel való ellátása. Budapest megmenekült az éhhaláltól. Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy a felszabadult ■ ország, s benne a főváros is új erőre kapjon, megújuljon, hogy eltüntesse a háború nyomait. Évtizedek kellettek hozzá, hogy felépüljenek a lerombolt hidak, beépüljenek az utolsó romos telkek. De az ország szíve már a felszabadulás első perceitől kezdve dobogni, lüktetni kezdett, s egyre erőteljesebb vérkeringés indult közte és az egymás után felszabadított vidékek között. Iff a már régi fényét is túlszárnyalva ragyog fő- városunk. Népessége — a legutóbbi népszámlálás szerint — meghaladja az egymillió-kilencszázez- ret, s hazánk lakosságának 19 százaléka él itt. Jelentőségét azonban mégsem ez szabja meg. S nem is csupán az a tény, hogy állami és politikai életünk, a gazdaságirányítás és kultúra legfőbb intézményei itt foglalnak helyet. Budapest ezen túlmenően is sokat, még többet jelent nekünk. Egy kicsit jelképe az ország fejlődésének, büszkék vagyunk szépségére, az idegeneket is vonzó nevezetességeire. Múzeumai, látványosságai, a színházak és tárlatok, panorámája, lüktető mozgalmas élete a miénk is, valamennyiünké. WS öszöntjük felszabadulásának 25. évfordulóján ha- -“*■ zánk fővárosát! S kívánjuk, hogy az elkövetkező negyedszázad hozzon új sikereket, új — még gyorsabb — fejlődést életében. Csütörtökön délelőtt Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában ünnepi ülést tartott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége. A tanácskozáson az elnökség tagjain kívül részt vett Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, Badjul Ivan Ivanovics, a szovjet nagykövetség első titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, valamint Zsebrakov A. Sz. gárdaezredes, az egyik magasabb szovjet egység parancsnoka. A megjelenteket Gyóni Lajos, az MSZBT megyei elnöke köszöntötte, majd F. Tóth Pál, a Társaság megyei alelnöke tartott ünnepi megemlékezést az első magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 22. évfordulója alkalmából. Méltatta a szerződés jelentőségét, mely kiindulópontja volt annak a felmérhetetlen gazdasági, műszaki és kulturális segítségnek, melyet a kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján a Szovjetunió felszabadulásunktól kezdve napjainkig nyújtott hazánknak. Ezt követően Badjul elvtárs szólalt fel, aki közvetlen meleg szavakkal tolmácsolta Tyitov szovjet nagy. követ és Kiricsenko, a krími területi pártbizottság első titkárának üdvözletét az ünnepi ülés résztvevőihez. Hangsúlyozta: barátságunk hosszú időre nyúlik vissza, s ennek megalapozásában a magyar internacionalisták is részt vettek, akiknek nevét ma is megbecsülés illeti az egész Szovjetunióban. Sávolt Béla, az MSZBT megyei titkára a társaság elmúlt évi munkájáról és idei terveiről számolt be a népgazdaságnak, hazánk lakosságának. A kapcsolatok sokoldalúságát számos példával támasztotta alá. Erdősi József elvtárs, arról szólott, hogy idei évfor. Badjul X. I. a szovjet nagykövetség első titkára is „ ..-I gyei elnökségi ülésén. jelenlevőknek. Az eredményekben gazdag 1969-es esztendő után, mejv tovább mélyítette népeink barátságát, az 1970-es év újabb sikerek forrása lesz, hiszen felszabadulásunk 25. évfordulója és más jeles események újabb lehetőséget teremtenek a testvéri kapcsolatok elmélyítésére. A beszámolót hozzászólások követték, melynek során Zsebrakov gárdaezredes arról a segítségről beszélt — több ezer munkanapban fejezhető csak ki ez a támogatás —, melyet a szovjet hadsereg katonái az elmúlt esztendő során nyújtottak a magyar dűlőink mind-mind kapcso. lódnak a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Gazdasági kapcsolatainkon túl, melyeket számokban is ki lehet fejezni, a bárátság számtalan megnyilvánulását nehéz szavakban rög- 1 zíteni. Hangsúlyozta: a magyar—szovjet barátság ápolása nem csupán az MSZBT feladata, s ez a barátság mélyen gyökerezik a megye társadalmi életében. Az elnökség tagjai közül Vécsy György, Losoncz Mihály és Urbán Pálné őszinte szavakkal tolmácsolták köszöntik a testvérmegye, az egészségügyi és más területeken megnyilvánuló felszólalt az MSZBT mesegítségért és megerősítették a beszámolókban elhangzottak jelentőségét. Az ülés résztvevői elhatározták, hogy az évforduló alkalmából táviratban köszöntik . a testvérmegye, a krími terület Szovjet— Magyar Baráti Társaságát és lakosságát. Nagy élményt jelentett valamennyi résztvevő számára, hogy a tanácskozás után levetítették számukra a Lenin életéről készült eredeti doku- mentumfihnet, valamint a Bács-Kiskun megyei Filmstúdió által Krímben készített Barátok között című kitűnő ismeretterjesztő filmalkotást. Az ország szíve Megemlékezés a magyar—szovjet barátsági szerződés évfordulójáról T. P, DUNA, ERZSÉBET-HÍD
