Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
A siker titka az akarat Városföld a kecskeméti járásban nem tartozik a nagy községek közé. Sportéletéről sem hallottunk eddig túlságosan sokat. Korábban inkább csak a falusi spartakiádon találkoztunk a nevükkel, vagy néha a női kézilabda-bajnokságban. No és a labdarúgás? Természetesen itt is — mint mindenütt — ennek a sportágnak van a legtöbb híve. A csapatuk ugyan az évek során át nem kényeztette el a szurkolókat. A járási bajnokságban szerepeltek és nem is valami jól. Anyagiakban pedig, nem volt hiány, de valahogy nehezen indult meg a gépezet. Egészen 1969-ig.. Egy kis község sportkörének életrevalósága azonban nem mindig az anyagiakon múlik. Az akarat, lelkesedés, az erkölcsi támogatás sokszor mindennél többet jelent, s ha valamit sokan akarnak, akkor annak előbb utóbb sikerülnie kell így volt ez Városföldön is. ahol a gazdaság dolgozói és a falu lakói ma már úgyszólván teljes számban hívei a sportnak, s Csík Antal, az Állami Gazdaság igazgatója maga is a lelkes támogatók közé tartozik. Abonyi Elek sportköri elnöknek olyan odaadó munkatársai vannak, mint Kriskó Béla intéző. Virágh Ferenc szertáros. aztán Horváth Ferenc, a szakszervezeti bizottság elnöke, sem tagadja meg a segítséget, ha arr^ szükség van. Hogy js történt csak? Ketten ..futottak'1 tavaly a bajnokságért. A Szolgáltató és a Rallószög volt a bajnokjelölt számtalan fordulón át. Mögöttük ott állt a táblázaton, szerényen meghúzódva a 3. helyen a Városföldi MEDOSZ csapata. Rájuk nem is figyeltek a vetélytársak. Amikor viszont észbekaptak, már késő volt. A városföldiek a végén „állva hagytak” mindenkit és megnyerve a bajnokságot, bejutottak a megyei I. osztályba. Seres Lajos, az együttes edzője így foglalta ősz. sze a csapat teljesítményét. — Azt mondják, hogy „nevető harmadikak” lettünk. lóehet, hogy valóban így is van. de mi egész éven át tudatosan készültünk erre. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy számítottunk a feljutásra — bár erre mindig volt reális esélyünk, csak a többiek nem vették észre — hanem inkább úgy fejezném ki magam, hogy gondoltunk erre a lehetőségre is. Sokat és lelkiismeretesen edzettünk és ennek meg is lett az eredménye. A siker kivívásában persze nagy szerepe van a gazdaság vezetőinek. akik igazán minden tőlük telhetőt megtettek, hogy megadják a szükséges segítséget a munkámhoz. Dicséret illeti valamennyi játékost, s itt fel kell sorolnom a leggyakrabban szerepelt együttesünket: Horváth — Dezsőfi, Balogh, Juhász — Verebély, Ferenczi — Oskolás, Seres, Hegedűs. Gácsi. Kertész összetételben látszottunk a legtöbbször, de néhány mérkőzésen szerepelt Kiss, Lakatos. Dóra és Veszel- ka is. Hogy kik voltak a legjobbak? Nos. talán Balogh, Juhász. Hegedűs, Gácsi és Ferenczi nevét emelhetném ki. de igazságtalan lennék, ha azt mondanám, hogy a többiek nem tettek meg mindent a ió szereplés érdekében. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy a megyei I. osztályban nem elég az, amit eddig nyújtottunk. Erősítés? Igen. erre is gondoltunk, de aztán úgy döntöttünk, hogy elsősorban sajátnevelésű játékosokkal kell biztosítanunk a | bentmaradást. Van egy ' egész sor tehetséges ifjú- | sági játékosunk. Közülük i Kiss Sándor. Virágh, Macska. Takács, Kertész már az ! első csapatban is helyet kaphat. Végül még aimyit. hogy I a kiesés nélküli tavaszi baj- j nokság pillanatnyilag jól I jön nekünk. Remélem, hogy j ezalatt a csapatunk meg- j szerzi a szükséges rutint, megszokja az I. osztály lég- í körét, s így ősszel már j egyenlő feltételekkel vehet- | jük fel a küzdelmet a többiekkel az újrendszerű bajnokságban. Szabó Zoltán Tavasz-ősz? k — ősz-t A magyar labdarúgóbajnokságban az 1970/1971-es Idénytől ismét visszatérnek az őszi-tavaszi kiírásra. Az intézkedést rengeteg vita előzte meg, végül is az az érv döntött, hogy a magyar futball ezzel a rendszerrel jobban tud igazodni az európai sportélethez. Ez valóban így is van, hiszen az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 33 tagállama közül mindössze csak néhányban van „éves” bajnokság, elsősorban azokban az országokban, amelyekben korán kezdődik a tél, s a játékra a késői hónapokban már alig van lehetőség. így van ez általában a skandiKosárlabda Decemberben befejeződött a középfokú iskolai kosárlabda-bajnokság I. csoportjában a megyei döntő. A II. korcsoport selejtezői pedig január második felében kezdődnek és március 22-ig tartanak. A kiírás már elkészült, s rövidesen beérkeznek a nevezések is. Annyi máris bizonyos, hogy a résztvevő csapatok száma több lesz, mint a nagyobbaknál, s az is, hogy az eddigi erőviszonyok lényeges eltolódása «Tarható. \ városföldi MEDOSZ járási bajnokságot nyert csapata. Kriskó Béla intéző, Juhász. Hegedűs, Seres, Seres Lajos edző. Gácsi, Balo jh, Ferenczi Virágh íerenc. Alsó sor; Kiss. Lakatos, Horváth. Dezsőfi, Kertész. náv államokban, és a Szovjetunióban. Mi is volt a helyzet ebben a kérdésben közel 70 év alatt ? M agyarországon az első bajnoki mérkőzést 1901. február 17-én játszotta le a BTC csapata a Budapesti SC-vel. Ezzel a mérkőzéssel kezdődött meg az első magyar bajnokság, tavaszi-őszi lebonyolításban. 1903-ban a MAC már javasolta az őszi-tavaszi rendszert, de ebből csak 1906-ban lett határozat. 1906 tavaszán „áthidaló” megoldásként Brüll Alfréd serlegéért játszottak a csapatok, majd ősztől került sor az 1906. évi bajnokságra. C saknem tíz év múlva az első világháború szólt közbe, s bontotta meg a magyar bajnokság folytonosságát. Különböző kupákért, hadibajnokságban játszottak a csapatok, s csak 1916-tól tért ismét vissza minden a régi mederbe. Ezután 35 évig csend volt. senki sem akart a jól bevált bajnoki meneten változtatni. Az 1949/50-es idény befejeztével „rendszer váltó, zás” következett: ősszel fél- idényes bajnokság zajlott le, majd az „éves szezon” sorozata következett. z 1957-ig tartott. Ekkor félidényes, tavaszi bajnokságot válasz-, tottak „átmenetül”, s 1957/58-as indulással folytatódott, most már megint az őszi-tavaszi sorozat. Amikor voltak eredményei a magyar labdarúgásnak, akkor jó volt minden, ha visszaesés következett be, a bajnoki rend változtatásában Látták a szakvezetők a kiutat. így lett 1963 őszén ismét egyfordulós kiírás, a Győr lett a bajnok. Ezt követően egészen az 1969-es idény befejezéséig „éves” bajnokságot tartottak nyilván. 1 Q7fl tavaszan egyfor- f dulós kiegészítő programot láthatnak majd a nézők, 1970—71-től megint- csak őszi-tavaszi bajnokságot. Ki tudja meddig ... E2 Mi lesz vasárnap Nem dicsekedhetünk gazdag sportműsorral az már igaz. Mindössze egyetlen valamirevaló sporteseményről adhatunk hírt, a Kecskeméten sorra kerülő megyei felnőtt asztalitenisz bajnokságról, amely egészen bizonyosan érdekes és színvonalas sportesemény lesz, de a rendezők nyilván azért nem propagálnak túlságosan, mert ha sok néző jön, esetleg a versenyzők nem férnek el a teremben. Ilyenkor bizony ismét az eszünkbe jut, högy mennyire kellene már az a bizonyos sportcsarnok, amelynek — ha igaz, az idén végre lerakják az alapjait. S ha egyszer kész lesz, akkor januárban sem kell holtszezonról panaszkodnunk. Ez holtbiztos! Párbeszéd a válogatott tekézőveí Telei onhir: — Tóth József vagyok, a Kecskeméti MÁV tekeszak osztály ónak vezetője. A közelmúltban értesített bennünket a Magyar Teke Szövetség, hogy Dunai Ilonkát, az NB I-es női csapat fiatal és tehetséges tagját beválasztották a válogatott keretbe . .. — Hogyan is kezdődött? — Eleinte mint néző já- rogattam el a tekepályára, később már a dobással is megpróbálkoztam — kezdte mosolyogva. — Egyszer aztán azt javasolták, hogy menjek el az edzésre. Nagyon örültem a hívásnak, de ugyanakkor szorongás is fogott el. Egy kicsit tar. tottam a bemutatkozástól... — Aztán? — Azt hiszem, hogy még sokáig emlékezetes nap marad, amikor végre elhatároztam, hogy megyek. Tudtam, hogy kedden délután mikor kezdődik az edzés. Elindultam. A kapunál azonban szerte foszlott minden bátorságom, Visszafordultam. — Miért? — Ezt nehéz lenne megmagyarázni ... De másnap már egész határozottan tudtam, hogy a csütörtöki edzésen ott leszek. Ügy is történt, de ebben már nincs sok érdekesség... — Annál több van az első igazi edzésben!? ■— Hát igen. Valójában akkor kezdődött az én sportpályafutásom. Kezdetben nagyon ügyetlenül do. hálhattam. De azután tani. tani kezdtek. — Ki volt az első meste. re? — Tóth Józsi bácsi tanított meg az alapvető szabályokra. De később nagy hasznát vettem „Csöpi néni” — Medgyesi Istvánné — tanácsainak is. ű főleg arra oktqtott, hogy hogyan kell belehajolni a dobásba. De a többi tekézőröl is a legjobbakat mondhatom; valamennyien segítettek. — Első szereplése? — 1968 őszén szerepeltem először az NB I-es csapatban. Nem úgy ment, ahogy szeretttem volna ... Akkor voltam először ideges. Egyébként nagyon nyugodt természetű vagyok, ami a tekesportban igen fontos. — Az első sikerei? — Nekem már az is szép eredménynek számított, hogy első nem éppen sike. rés bemutatkozásom óta aktív tagja maradiam a csapatnak. Tavaly az országos vidéki ifjúsági bajnokságon 4., az országos döntőn pedig 6. lettem. Legjobb teljesítményem 428 fa. Legnagyob örömöm pedig az, hogy tagja lettem a válogatottnak. —bi— DUMJEVSZKIJ a neves szovjet zeneszerző 70 éve született. Néhány művének címét a vízszintes 1., 25., 83., valamint a függőleges 13. számú sorok rejtik. VÍZSZINTES: 13. A labancok réme. 14. Üj, németül. 15. Állami bevételre. 16. Kutya teszi. 17. Belső szerv. 20. Futballvéfcség. 23. Eléje kerül. 24. Hímállat (+’). 26. Alulra. 27. Kerti munkát végez. 28. Nem jönne időben. 31. Bodrog-Abaúj-Zemplén megyei község. 34. Néma téma! 35. Kutyát. 36. Fizetség. 38. Ilyen bérlő is van. 39. Kötőszó. 41. Német névelő. 42. Hazárd kártyajáték. 44. Mező. 45. E napon. 46. • Hímjuh. 47. Szín. '48. Kerek szám. 49. Kis ház. 50. Indíték. 51. Elme. 53. Távol-keleti állam. 55. Angol város és folyó. 57. Francia szigetbörtön. 58. Szerszám. 60. Víziállat. 61. Strázsál. 62. Eladási érték. 64. Valódi (+’). 66. Régi hosszmérték. 67. Lengyelország autó jelzése. 68. Fürdőszobában van. 70. Heverő. ; 71. Pihenőhely. 72. Ilyen eső is van 74. Képtéma. 76. Én, latinul (-f’). 77. Taszíts. 78. Hívat. 80. Ilyen pont is van. 82. Madár. 84. Régi magyar név. FÜGGŐLEGES: 2. Futballisták fő tevékenysége. 3. Eladási értékek. 4. Jó, németül. 5. A conto. 6. Megszólítás. 7. Albán pénzegység. 8. Te, németül. 9. Vissza: névelő.. 10. Friss. 11. A „Parasztbecsület” női szerepe 12. Darált. 17. Pest megyei község. 18. Régi űrmérték. 19. Vércsatornája. 20. Baromfi. 21. Ügy. 22. Mozícs’llag. 28. Csonka kedd! 29 Az Őr főtulajdgnsága. 30. Lyuk. 32. JeÚemes. 3°. VáUa- lq’ti'. takarékpénztár. 36. Cser- ’a 37. Zöldségféle. 40. Rengeteg. 42. Iparos. 43. Női becenév. 45. E napi. 51. Női név. 1 2 3 4 5 F 6 7 8 S 9 10 11 12 . 13 * 14 *15 16 i 18 19*1 20 21 22 23 24 * 25 rrr-f * 26 27 J 28 29 *1 31 32 33 : 34 N > 3$ j 36°* 37 i 38 N 39 40 41 42 43 ! 44 j 45 46 J ! 47 * 48 49 50 51 52! 5} 54 J 56 57 z * 58 59 * 60 J 61 * Ö 62 63 j 1 65 j j .! 66 ti 68 69 * 70 * 71 72 71 i 74 ~1 75: 76 11 78 ' '.V 79 * 80 81 * 82 83 l| 34 52. Hajdú-Bihar megyei község. 54 i Mozgat: 55. Kaszás. 56. Végtelen rizs! 59. Erdei állatok. 61. Kóros. 63. Rátekint. 65. Pusztít. 66. Régi római üdvözlés. 67. Csínom 69. Női név (—?j. 71. írásjel. 73. Sérülés. 75. Végtag. 77. Asztal, németül (fon.) 79. Duplázva: bányaváros. 80. Csehszlovákia a utójelzése. 81. Folyadék. 82. ’ómai százegy. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 25., és 83., valamint a függőleges 13. számú sorok megfejtése. V. I. A január l-i számban megjelent kerez? rejtvény helyes megfejtése: (Víz zintes 1.:) Az j is a városhoz közelebb szívá- 1 rog; (Függőleges 13.:), s a disznótorokba örömnótát károg. (Csokonai Vitéz Mihály: A tél) A január 4-én közölt keresztrejtvény helyes megfej é- se: (Vízszintes 2.:) Szépészeti Bizottság; (Vízszintes 33.:) Klasszicizmus; (Vízszintes 77.:) Nemzeti Múzeum; (Függőleges L;) Kossuth Akadémia; (Függőleges 37.:) Városliget. A január l-i keresztrejtvény helyes megfejtéséért könwtataimat nyert: Sípos Kálmán Kiskunhalas, Dob u. 2. sz. A január 4-i kérész rejtvény he lyes megfejtéséért könvvjuta! mat nyertek Trepák Antalm' f.aktteiek. Zrínyi u. 28'a: T" kács Ferenc, Gara, Kossu- L. u, 59, sz. /
