Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

1970. január il, vasárnap 5. oldal Á pályaválasztók felelőssége Bács megyei családok ezrei töprengnek rajta mostanában, — egészen áp­rilisig — hova is adja be jelentkezési lapját az álta­lános iskola nyolcadik, vagy a középiskola negye­dik osztályát végző fiú vagy leány. Ha a pálya- választás előkészítése olyan célravezető lenne, mint szeretnénk, s mint hisz- szük, lényegesen kevesebb töprengésre lenne szükség. A megyei pályaválasztási tanács munkaterve felet­tébb derűlátóan fogalmaz: „A pályaválasztási tanács­adói munkának a jövőben nemcsak a pálya kiválasz­tására kell kiterjednie, ha­nem segítséget kell nyúj­tania a már kiválasztott pályára való felkészülés­ben ...” Bőséges választék? Eszerint maga a pálya- választás majdhogynem a kisebbik feladatnak tűnik. Nagyszerű lenne! Dehát nemcsak a munkatervek, még maguk a törvények is kívánt, nem pedig valós állapotokat rögzítenek. Hogy a pályaválasztási ta­nács nemcsak jót akar, ha­nem a jövő oktatás- és ne­velésügyének tendenciáját jelzi, abba aligha kétel­kedhetünk. Abban pedig még kevésbé, hogy a ten­dencia általános gyakor­lattá csak hosszú évek múlva válik. Mert nézzük csak, mik lehetnek a pályaválasztás forrásai! Természetesen, mindenekelőtt az iskola. Ha feltételezzük, hogy min­den iskolában valósággá vált az a — ugyancsak a megyei pályaválasztási ta­nács egyik munkatervé­ben rögzített — kívána­lom, hogy a pályaválasz­tásra való előkészület tu­datos irányításának máraz ötödik általánosban el kell kezdődnie, még akkor is kétséges, hogy négy év szaktárgyi és osztályfőnöki órái, üzemlátogatásai, tanul­mányi kirándulásai ad­nak-e elég alkalmat a gye­rekeknek arra, hogy ér­demben elgondolkodjanak, melyiket is válasszák a Magyarországon tanulható 186 féle szakma, mintegy 40 féle középiskola és a megszámlálhatatlanul sok, szakképesítéshez nem kö­tött munkaalkalom közül. Elvben van, mondjuk, 300 féle lehetőség a gyerek előtt, s ha csak a lakóhe­lye körzetében megvalósít- hatóakat tekintjük, akkor is vagy 30. Hánynak a megismeréséhez segíti hoz­zá vajon az iskolai okta­tás? Ha lenne bárki is, aki számmal tud válaszol­ni erre a kérdésre, ne a pedagógusokat hibáztassa, hogy nem nagy számot mondott. Oktatási rendsze­rünkből is csak a gyakor­lati oktatás lényegi meg­oldatlanságát, vagy tán még azt sem. Az általános iskola nem szakmalajstro­mot tanít, hanem — benne van a nevében — általá­nos ismereteket. Minek alapján válasszon hát a gyerek? mélyes példák mennyire döntő szeretjei játszanak a fiatalok sorsát eldöntő vonzalmak létrehozásában. Ezeket a vonzalmakat ész­revenni, szítani, helyes irányba terelni: ez lenne a szülők és az iskola rend­kívülien szép és legbizto­sabb eredményeket Ígérő feladata. Nem kíván ez a javas­lat visszalépni a magasabb szintű irányítás fokáról a szűkebb környezet mikro­klímájába, még kevésbé helyesli a mesterségek tör­vényszerű továbböröklődé- sének feudális gyakorlatát. Csupán annyit észrevéte- lezne, hogy maximálisan vegyük figyelembe a köz­vetlen környezet nagyon eleven hatásait, minaddig, amíg az oktatás folyama­tában céltudatosan felkel­tett hatásokat nem mond­hatjuk ilyen eleveneknek. (Mert nem mondhatjuk: Nem lenne akkor csupán 28 százalék a szakmát ta­nuló lányok aránya, az érettségizett ipari tanuló­ké is túlszárnyalná a je­lenlegi 9,2 százalékot, nem kellene egyes építőipari vállalatoknak eléggé nem kárhoztatható módon még a bukott tanulóknak is fel­vételt ígérni, sőt talán még a mezőgazdasági szakmun­kásképzés is beiskolázhatná a szükséges tanlók két­harmadát). Hajlam vagy szükséglet? Figyeljük a mikroklímát! Hagyjuk most figyelmen kívül a pályaválasztási fe­lelősök hálózatainak állí­tólagos kiépülését (ha ki­épült is: egy ember egy iskolában jó ha az admi­nisztratív feladatokat el tudja látni). Elhanyagol­hatjuk egyelőre a szerve­ződés alatt álló Megyei Pályaválasztási és Munka­pszichológiai Tanácsadót is (ha megkezdi működését, akkor is csak különleges eseteket vizsgál, jó ha egy- huszad részét útba tudja igazítani az évente nyolca­dikat végző, érettségiző 12 ezer gyereknek). A pálya­választási tanácsadó füze­tek csak a szakmák nevét juttatják el a döntés előtt állókhoz. Mire figyeljünk hát? Elsősorban a családra. Valószínűleg lehetetlen ilyen statisztikát csinálni, de ha lehetne, ékes bizonyságul szolgálhatna, hogy az elő­ző nemzedéktől átörökölt reflexek, a szülőktől, ro­konoktól és (nyugodtan ide­sorolhatjuk) a lakóhely könyezetében észlelt sze­Persze, írott malaszt a legtökéletesebb agitáció is, ha a munkakörülmények nem olyanok a valóság­ban, mint a toborzóplaká- tok derűs sugárzásában. Nem olyanok, pedig a fia­talok többsége még akkor sem akarná őket, ha olya­nok lennének. Az érettsé­gizett inkább tanácsi elő­adó lesz havi 1500-ért nyakkendőben, mintsem esztergályos 3000-ért nya­kig olajosán. A 14 éves lány szívesebben választja a bolt eladópultját, sem­hogy baromfinevelői képe­sítést szerezzen, jóval tete­mesebb pénz, de kevesebb szórakozási lehetőség elle­nében. Nem lesz villany- szerelő, hidegburkoló, ser­téstenyésztő az, aki műsza­ki rajzoló, anyagbeszerző, dísznövény-termesztő lehet. És ez természetes, mert mindén ember hajlamá­nak és a kulturálódott igé­nyeknek megfelelő lehető­ségeket keres — joga van rá. Csakhogy vasasokra, ál­lattenyésztőkre, építőkre Kölcsönösen! Az igények nevelése, ru­galmassá, alkalmazkodóvá edzése, de az egyéni ké­pességek határain belül: ez a pályaválasztási előkészí­tés feladata iskolában, csa­ládban és a társadalmi 1 nemcsak, hogy szükség van, de semmire sem me­gyünk nélkülük. Mármost szemben áll ezek szerint az egyéni és a népgazda­sági munkaerőgazdálkodá­si érdek? Nem, tulajdon­képpen nem. A megyének a következő tanévre mintegy 4800 szakmunkástanulóra lesz szüksége, s szakmánként is meghatározott a vállalatok igényei alapján, hogy mi­ből mennyire. Nyilván jó- néhány túlostromolt mes­terség van köztük (elektro­műszerész, fodrász, pin­cér stb.). Szemben áll egyéni érdeke a megyei ér­dekekkel annak, aki vala­mely „divatszakma iránt érez szívbőljövő és ellen­állhatatlan vonzalmat, de kívül szorul a létszámke­reten? Látszólag igen, va­lóságosan mégsern., Az egyénnek sem érdeke' iga­zán a realitásokkal nem számoló óhaj, illúziók rab­ja lesz, aki nem tudja igé­nyeit a körülményekhez idomítani. szervek közreműködésében egyaránt. Aminthogy a társadalom egészének mozgása is azon munkál, hogy közösségi és egyéni érdek között eltün­tesse a határokat. Szabó János Gyógyítás a legmagasabb színvonalon Szán -OS cikk, fénykép, hír szólott az utóbbi hónapok során lapunkban a megyei kórház traumatológiai, bal­eseti sebészeti osztályának készülő, új épületéről. Ma már az arra járó előtt tel­jes monumentalitásában rajzolódik ki az osztály kül­ső képe. belül azonban még serény munka zajlik. Ad­dig is. amíg e falak közt a gyógyítás minden feltételét megteremtik, ejtsünk né­hány szót arról: mit is nyújt majd a rászorulóknak a vidék e legkorszerűbb traumatológiá j a ? — Kecskemét a gyógyí­tásnak ebben az ágában szép tradíciókkal rendelke­zik. hiszen nálunk létesült az ország legelső baleseti sebészeti osztálya — mond­ja dr. Takács Sándor főor­vos. a megyei kórház igaz­gatója. — Mindmáig hiá­nyoztak azonban az opti­mális munkafeltételek, így korszerűségről aligha be­szélhettünk. Az, hogy a most épülő osztályon baleseti idegsebé, szét is működik majd. a műszerek beszerzését ille­tően is alapos felkészülést igényel. Ezen fáradoznak most, egy úgynevezett szov­jet műszerprogram kereté­ben. Az Egészségügyi Mi­nisztérium segítségével a Szovjetunióból beszerzett műszereket itt az érdeklődő szakemberek működés köz­tien láthatják maM.' Ä hasz­nálatba kerülő műszerek­nek egyébként a 70 százalé­kához e program jóvoltából jutnak. — Egyrészt a jobb egész­ségügyi ellátás, másrészt a sugárveszély kiküszöbölé­se érdekében, a hagyomá­nyos röntgenkészülékek he­lyett röntgen-tv-láncot al­kalmazunk, majd — kap­csolódik a beszélgetésbe dr. Dömötör Endre traumato- lógus főorvos. — Osztá­lyunk betegei fokozott gon­doskodást. jórészt álland megfigyelést. ellenőrzi igényelnek. A súlyos bete­gek elhelyezésére léte:' tet­tük az intenzív theráp osztályt. Itt. lehetővé válik az általában eszméletle . szinte a halál küszöbén ál­ló sérültek állandó gondo- megfigyelése. A szervezel nek a normálistól, illetve a gyógyulás stádiumában megkívánttól eltérő műk' dése esetén a műszerei nyomban jelzést adnak. Az idén n már megle­vőhöz még újabb két léle­geztető készüléket kap az osztály. Hordozható EKG berendezés, oxigénsátor, s a korszerű gyógyítás meg­annyi nélkülözhetetlen esz­köze vigyáz majd itt az életekre. Az osztály valamennyi betege a teljes gyógyulásig áll orvosi ellenőrzés alatt Hetenkénti kontrollvizsgá- latokon kísérik figyelemmel a gyógyulást. Az osztály a kecskeméti körzetből na ponta mintegy 150 járóbe­teget is fogadhat majd. Közismert tény. hogy me gyénk szomorúan előkelő helyet foglal el az országos baleseti statisztikában. Az E—5-ös útvonal, a növek vő forgalom — mind-mind baleseti veszélyt rejt. s év­ről évre. sajnos, sok áldo­zatot is szed. Havonta 250 sérült kerül az osztályra Ezek a tények fokozottan aláhúzzák a korszerű trau­matológia létj „gosult'-' gát és kétségbe vonhatatlanul indokolják a fejlesztés, az újabb gyógyítási módokkal való lépést tartás szüksé­gességét. Az ország egyik leg­modernebb baleseti sebé­szeti osztálya az év köze­pén már teljesen felkészül­ten áll majd a szerencsét­lenül járt emberek megse­gítésének, gyógyításánál szolgálatában. J. T. Új könyvekről — néhány sorban Gerhard Bischoff: A FÖLD MELYE A Gondolat kiadásában jelent meg a napokban ez a tekintélyes külsejű könyv. Benne a legújabb tudományos kutatások alapján földünk belsejének részletes leírását, találjuk. A vulkánok, földrengé­sek alapos jellemzésén át a kőolajig a Föld belsejé­a nem szakember számá­ra is érthetően tárja elénk a kötet. Eötvös József: A FALU JEGYZŐJE kát. biztosítja, hogy az ob- méltó büntetést. Most már káltak Kreutzerről, sőt jektum korlátlanul kapja a nyugodtan viszautazhat egyikük még egy karika- villamosenergiát. a sze- Berlinbe. túrát is megengedett ma­mélyzet pedig följavított MERÉNYLET gának: a százados fölhaj­élelmezésben részesüljön. Az ALAGÚTBÁN t°tt gallérú, hosszú, kö- Ezek után aztán Kreutzer penyben és szemébe hú­csak próbálja azt állítani, ” ,a* megint rólam kalapjában még táv­hogy a birodalom ellenére Pletykálnák - gondolta csövel sem látta meg az cselekszik! magaten Kreutzer, amikor egyik lábával a cementes­, , . a. özazlaöu telepéről visz- zsákra támaszkodó sötét A telep legkulonbozobb szaerkezven, belepett „1.1 t 22. Kreutzerrel kell elbánnia, helyeiről vett betonminták Schellenberg előszobájába: d ° ' , Bár keveset ért a mű- s ez alapvetően megváltoz- leplombálva várták a szak- a szárnysegédek nevető ®ckeh®nberg hívására szaki dolgokhoz, mégis ide- tatja az eredeti feladatot, értői bizottság érkezését szemmel összebújva kara- aUe?te agYan, ionoké dol­jött. ebbe a technikailag Most csak az nyugtatta egy páncélszekrényben. Ar- tyoltak, amikor azonban gozoszobajanak küszöbét, eléggé bonyolult telepre, meg Artúrt, hogy nem fe- túr ugyanis azt akarta, hogy Kreutzer megjelent, nyom- de nyoma sem volt benne Minden bizonnyal vár va- csérelte el napjait az ob- teljes tárgyilagossággal ban el is hallgattak. Kre- a korábbi magabiztossag­lakit. mert hiszen a Száz- jektumon. Egész éjszaka folyjék le a vizsgálat, mert utzer egyebekben közvet- na, viszont Schellenberg lábú igazán fölkelthette a addig számolt a helyben különben könnyen megvá- lenül Bingel és Lindeman e§eszen más szemmel ne­meleg érdeklődést. Várt va- föllelhető adatok alapján, dolhatják részrehajlással, után utazott el Franciaor- ze*'*' erre a kétbalkezes ce­lakire, mert a hitieristák is amíg meg nem győződött őt. a cementgyáros roko- szágból, mivel immáron ment-ügyre, mint Kreut­tudomást szereztek a rej- felőle, hogy a Százlábúnak nát. semmi keresnivalója sem zer\. ^ műszaki hibák, s tekhelyen levő titkos doku- olyan alapvető hibái van- Ezt követően elrendelte, volt a telepen, ahová meg- különösképpen a termelési mentumról. Meglehetősen nak, amelyek miatt a kö- hogy minden könyvelői bi- érkezett a hat bikanyakú szabotázs földerítése és nek anyagát és azok kiala- ésszerűen gondolkoztak, zeljövőben aligha lesz be- zonylatot, pénztárkönyvet, alakból álló bizottság, el- megakadalyozasa a Gesta­kulását, mozgásrendszerét j amikor számítottak rá, lőle valami. Igaz. a lövedé- vasúti szállítójegyet zárja- kezdődtek a végnélküli ki- P° , az ^ különleges hogy a Százlábú hibáiról kék kirepülnek, csakhogy nak le. Ezekből ugyanis az hallgatások, s ahová ez- osztályának feladata volt, szóló levél elolvasása után nem a tervezett százhatvan. derült ki, hogy ide a leg- után idegeneknek tilos volt amely az egész birodalmat minden bizonnyal az ob- hanem legföljebb harminc- kiválóbb minőségű cemen- belépni. Ilyen körűimé- behálózó ipari ügynöki jektumra küld valakit az hatvan kilométerre. Mind- tét szállították. Artúr sze- nyék között szó sem le- hálózatot irányította. Per­ellenség. ebből az következik, mélyesen zárta és pecsétel- hetett Kreutzer eltervezett sze> Schellenberg már 1941­Kényelmetlen, nagyon hogy feltétlenül támogatnia/ te le a hatalmas raktárát, finom, szaglászó játékáról. től> az S,P Politikai osz- kényelmetlen helyzet ez, hí- kell teljes erőből a führer melyben zsákszámra állt a Berlinben Kreutzer kis- tályvezetői posztjára lépé- Ket Kote:..en jelentette szen 5 Artur is bekerült kedvenc gyermekének meg- kifogásolt cement. sé nyugtalanul vette tu- sétő1 kezdve határozott lé­meg a Szepirod.,,mi Kiadó Kreutzer látómezejébe, bár alkotását mégpedig úgy, Bingel ugyan nem avat- domásul, hogy esete a si- Péseket tett, hogy szoros Eötvös remekbe szabott az is igaz. hogy nem lesz hogy ideirányítja a legki- kozott bele Artur dolgába, lány cementtel már ismert kapcsolatot építsen ki a ná­muvet. A könyv Soter nehéz eltűnni belőle, s rá- válóbb szakembereket, a de szerfölött elégedett volt Schellenberg vezérkarában ci kémszervezetekkel és a István utószavával jelent adásul itt van ez a cement- legképzettebb szakmunká- a helyzettel: biztos volt is, ahová gyorsan eljutott különféle gazdasági társu­meg és Kass Janos illuszt- ügy is. ez majd segít. Vi- sokat, a legpompásabb be- benne, hogy von Salz ez- a hír. A lányszívdögiesztő kisokkal, rációi díszítik. I szont most mindenek előtt rendezéseket, építőanyago- úttal nem ússza meg a adjutánsok vicceket fabri- (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents