Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-09 / 7. szám
1970. Január 9. péntek S. oldal Új szabadalom Egy nagy jelentőségű új magyar szabadalom, az úgynevezett keresztáramú hűtőtorony gyártásával bízta meg a Komárom megyei Fémipari Vállalatot az Iparterv és az Építéstudományi Intézet. Az újszerű hűtőberendezés a két intézmény közös szabadalma. A törpe hűtőtorony tulajdonképpen egy egészen kisméretű négyzetalakú fémcella, amelyben ventillátor hűti a levegőt, illetve a cellán átáramoltatott vizet. Nagy előnye, hogy felhasználási területe szinte korlátlan, az iparban, a mezőgazdaságban mindenütt alkalmazhatják, ahol a vizet egy bizonyos hőfokra le kell hűteni. Üjdon- ság még az is, hogy a törpe hűtőtornyokat az építőszekrény elv alapján ösz- szekapcsolhatják, s így nagy teljesítményű hűtőegységeket is kialakíthatnak belőlük. Személyi Igazolványok 14 éveS li-OVtÓlértényemlení^Zurl? Megyénkben mintegy 36 ezer 14. életévét betöltött fiatalt érint közvetlenül a január 1-én életbe lépett új kormányrendelet, amely a személyi igazolványokkal kapcsolatos teendőket szabályozza. E munka előkészítéséről, illetve végrehajtásáról kértünk tájékoztatást Köves Károly rendőr alezredestől, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetőjétől. Az új rendelet az egyszerűsítések jegyében született, amelyek lényegében a lakosság kényelmét szolgálják, de egyben könnyebbé teszik a hivatalos — köztük a rendőri — szervek munkáját. Az eddigi ötévenkénti érvényesítés helyett nem lesz ritka az Csaknem 11 milliárd forint termelési értéket állít elő a tanácsi ipar A tanácsok felügyelete alatt mintegy 200 állami vállalat működik. Ezek csaknem 100 ezer embert foglalkoztatnak, és évi termelési értékük megközelíti a 11 milliárd forintot. A könnyűipari minisztérium vezetői évente értekezleten tájékoztatják a megyei és megyei jogú városi tanácsok ipari vezetőit, a végrehajtó bizottságok elnökhelyetteseit az ágazat tevékenységéről. Ilyen értekezletet hívtak Össze csütörtökön a Köny- nyűipari Minisztériumban. Mint a tanácskozásokon elhangzott tájékoztatókból kiderült a könnyűipari ágazathoz tartozó helyiipari üzemek közül különösen figyelemre méltó a nyomdák, a bútorgyárak és a ruhaipari üzemek munkája. A nyomdaipar ötéves fejlesztési koncepciójának kidolgozásánál figyelembe vették, hogy csökkenteni kell a nyomdák fővárosi koncentráltságát, korszerűsíteni kell a vidéki üzemeket. Hét vidéki nyomdánál olyan nagyarányú rekonstrukció válik szükségessé, amelyet saját fejlesztési alapból a vállalatok nem tudnak megoldani, ezért állami támogatás igénybevételével is számolnak. A következő ötéves tervidőszakban legalább 45 százalékkal kell növelni a bútoripar kapacitását, újabb gyárakat kell létrehozni, korszerűsíteni kell a meglevőket és meg kell vizsgálni a kisebb termelőegységek fejlesztésének lehetőségeit, mert nem lehet lemondani azok termékeiről sem. A ruházati ipar fejlesztésének fő módszere a gépcseréken alapuló rekonstrukció, ez a feltétele az élőmunka termelékenység növelésének, a munkaerő- hiány leküzdésének, az új anyagok feldolgozásának és a piaci versenyképességnek is. A közeljövőben részletes rekonstrukciós programot dolgoznak ki. sem, hogy egy ember életében mindössze két igazolvánnyal rendelkezik. A korábbiaktól eltérően 14 éves korban — négy éves időtartamra — adják ki az első igazolványt. Ezt formabélyegzővel, s az utolsó oldalra ragasztott új fényképpel először hét, majd 10 évre érvényesíthetik. Lényegében 35 éves korban cserélik majd ki az igazolványokat. Ez év első félévében három korosztály — a 14, 15 és 16 évesek — részére állítják ki az új személyi igazolványt. A rendőrség most tájékoztatja az iskolák igazgatóit e munkával kapcsolatban. Az iskolások — általános, közép- és ipariskolai tanulók — tanintézetben kapják meg ünnepélyes keretek között személyi igazolványukat. Azok a fiatalok azonban, akik nem járnak iskolába, a lakhelyük szerinti járási rendőrkapitányságon jelentkezhetnek a személyi igazolvány kiállítása ügyében. A korrábiaktól eltérően a lejárt személyi igazolványokat abban a hónapban kell érvényesíteni, amikor lejár. Erről eddig a rendőrkapitányság értesítette az igazolvány tulajdonosát, 1970 január l-től azonban a rendelet arról intézkedik, hogy mindenki köteles lejárt személyi igazolványával a rendőrkapitányságon jelentkezni. A személyi igazolvány érvényesítésének elmulasztása hátránnyal jár útlevél kiváltásánál, házasságkötésnél, munkavállalásnál, hivatalos iratok kérelmezésénél. A megyei rendőr-főkapitányság ezért arra kéri a lakosságot, hogy személyi igazolványát kellő időben érvényesíttesse. A szabálysértési kódex egyébként úgy intézkedik, hogy ezer forint pénzbüntetés szabható ki arra, aki ezt elmulasztja. Köves Károly rendőr alezredes elmondotta még azt is, hogy a személyi igazolványnak a tényleges állapotot kell tartalmaznia, s abba az új utcanevet, családi állapotban történt változást stb. be kell vezetni. A lakásbejelentéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy mindenkinek ott kell bejelentkeznie, helyesebben lakcím bejelentési kötelezettségének eleget tennie, ahol tartózkodik. Ideiglenes lakása csak annak lehet, akinek állandó lakása is van. A munkásszállás lakóinak tehát ilyen értelemben kell lakcímbejelentési kötelességüket teljesíteniük. Végezetül arra kértünk választ, hogy miért szükséges 14 éves kortól személyi igazolvánnyal ellátni a fiatalokat Köves elvtárs elmondotta. hogy a mai 14 éves gyermekek testi és értelmi fejlődése, a társadalmi szervekben vállalt aktív közreműködése ezt megkívánja. Ezen kívül fiataljaink közül sokan utaznak külföldre, sportolnak, amelyekhez igazolvány szükséges. Befejezésül arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyi igazolvány kiállításához szükséges új mintájú adatlapot, fényképet és 10 forintos okmány- bélyeget kell a rendőrk’api tányságra az állampolgároknak magukkal vinni. G. G. Megoszló vélemények az influenza várható méreteiről A nyugati országokban, Spanyolországban. Francia- országban. Angliában, Olaszországban. Svájcban. Ausztriában és a Német Szövetségi Köztársaságban, valamint Jugoszláviában és Csehszlovákiában nagy járványokat okoz az A—2 típusú influenzavírus úgynevezett hongkongi változata. Hazánkat három héttel ezelőtt Jugoszlávia felől érte el a hongkongi influenza, legutóbb pedig Vas megyébe hurcolták be az NSZK- ból érkezett látogatók. Az egészségügyi szakemberek véleménye megoszlik a kilátásokat. illetően. Jelenleg csak néhány megyében alakultak ki kisebb gócok, jóllehet a mostani nedves időjárás kedvez a betegség terjedésének. Másfelől sokéves tapasztalat szerint hazánkban január közepe után szoktak kezdődni az influenzajárványok. Figyelemre méltó, hogy már 1968-ban is voltak kisebb járványok azokban az országokban, ahol most komoly járványok törtek ki. Tudni kell. hogy az influenza átvészelése — más fertőző betegségekhez hasonlóan — védetté teszi a szervezetet. Igen gyakran a betegség átvészelése nélkül jön létre a védettség. Ilyenkor a szervezet úgy gyűri le a fertőzést, hogy tulajdonképpen nem is betegszik meg. csak a vérben található ellenanyagok tanúskodnak a betegség átvészeléséről. Jó példa erre a ma már le- ktizdöttnek tekinthető fertőző gyermekbénulás, amelyet a védőoltások előtti időben ezer fertőzést szénEgyéves garancia optikai Aa OFOTÉRT új szolgáltatásait, hálózatfejlesztési intézkedéseit ismertette csütörtöki tájékoztatóján Somogyi Béla vezérigazgató. A vállalat az új optikai szemüvegekre egyéves garanciát ad. A garancia az igazításra, a rendeltetésszerű használatban előforduló hibák javítására, karbantartására, az anyag feszültsége következtében eltört lencse pótlására vonatkozik. Az intézkedés évente csaknem egymillió vásárlót érint. szemüvegre o Újdonság, hogy az amatőr fotósok ezután az előhívott negatívot műanyag- dobozban, az amatőr filmesek pedig orsóra tekercselve kapják meg a filmet. Az OFOTÉRT az idén 6—8 újfajta fényképezőgépet hoz forgalomba. vedett gyerek közül egy kapott meg súlyos következményekkel. bénulással stb. A többiek észrevétlenül váltak immunissá, a fertőző májgyulladásnál átlag egy sárgasággal járó esettel szemben tízen sárgaság nélkül szerzik meg a védettséget. Az influenzánál szintén nagy szerepe van a megbetegedés nélküli átvészelésnek. Járványmentes években is nagyon sokszor mutatják ki a vérben az influenza ellenanyagát. A derűlátó prognózissal szemben viszont jogos kételyt támaszt, hogy az influenza nemcsak abban különbözik a többi fertőző betegségtől. hogy az átvészelés nyomában járó védettség aránylag rövid ideig, 8—lfl hónapig tart, hanem a kórokozó rendkvüli változékonyságában is. A vírus a három év alatt képes annyira átalakulni, hogy a megszerzett immunitás már nem véd ellene. Ez okozza, hogy a járványok általában három évenként törnek ki. Az ötvenes évek második felében az úgynevezett ázsiai influenza pusztított, mert az A—2 vírus singa- pórei törzse — mint új típus — ellen sehol sem voltak védettek az emberek. Az átvészelés folytán háromévi. szünet állt be. Ez alatt azonban a kórokozó megváltozott és 1962-ben újabb nagy járvány következett be. További három év alatt, megint alkalmazkodott a vírus a kialakult immunitáshoz, és 1965-ben újabb járvány törj ki. A múlt évben megjelent hongkongi vírus azért törhette meg a hároméves ciklust, és okozhatott a tavalyi kisebb járványok után most az országok egész sorában nagy járványokat, mivel szintén erősen eltér a korábbi vírustípusoktól, és nem alakult ki még ellene elég széles körű védettség. Abból a két országból viszont. ahol már tavaly nagy járvány zajlott le és a lakosság jelentős része válhatott immunissá, az Egyesült Államokból és Lengyelországból ezideig nem jelezték az influeza fellépését. Banja Lukát nem hagyják magára... Hetekkel ezelőtt Le- ringrádba ért a Banja Luka-i földrengés híre. Ott is mindenki nagy együttérzéssel és mély részvéttel tárgyalta azt az újabb természeti katasztrófát, amely Skopje után öt esztendő leforgása alatt Jugoszláviát már másodszor sújtja. Mint hamarosan megtudtuk: a pusztulás a vártnál is lesújtóbb: 750 épületet kellett sürgős lebontásra ítélni, mert bármikor összeomolhat. 1860 ház kapott vörös jelet, vagyis állapotukat pontosabban ellenőrizni kell, hogy eldöntsék, hányat lehet közülük megmenteni... Néhány héttel ezután már Banja Lukában járhattam. Autóbusszal tettem meg a kb. 4 kilométeres utat a vasútállomástól a város központjába. Dusán, önkéntes kisérőm és tolmácsom útközben elmondta: Banja Luka volt Bosznia legszebb, legtisztább városa. Lakói vendégszerető, szívélyes és mindig jókedvű emberek. Dusán múltidőben beszélt a városról, s annak lakóiról. Hallgattam őt, s elviselhetetlen szorongást éreztem. Mégha nyár lenne. De tél van. Napok óta szünet nélkül havazik, a hegyekben az utak egy része járhatatlan, vagy nehezen járható. Kinézek az autóbusz ablakán és látom: didergő emberek százai topognak a járdán. Banja Lukában az utca, a járda a legbiztonságosabb. A hó, a hideg, százszorosán megkeseríti az emberek életét. Kiskocsikon tüzelőanyagot, másutt kályhát cipelnek. Még az a szerencse, hogy az iskoláskorú gyerekeket novemberben a tél, a várható megpróbáltatás elől más városokba menekítették. Dusán közreműködésével szót váltok az autóbusz kalauzával. — Sokan menekültek el a városból? A kalauz a fejét rázza: — Néhány család elment, de a többség itt maradt. — A félelem, a rettegés nem űzte el az embereket? — Hová mehetnénk? Nem akarjuk elhagyni az otthonunkat. Folyik az újjáépítés. Igaz nehezen, de tavaszra majd felgyorsul a munka. Addig úgy élünk, ahogy tudunk, — mondja a kalauz. A város központjában elindultam körülnézni. A tereken, a parkokban hólepte lakókocsik és sátrak. Tízezernél több család él immár hetek óta lakókocsikban, autóbuszban, vas,úti kocsikban, garázsban, pajtában. A lakóházakon repedések éktelenkednek, az üres szobákban törött csillárok lógnak. Később, a város hivatalos emberei elmondták: a látszólag épségben levő lakóházak többségét le kell bontani, mert kimozdultak alapjukból és bármikor összedőlhetnek. A lakóházak statikailag nincsenek biztonságban. \ Rengeteg az átfázott, influenzás ember. Az egészségügyi intézmények éjjelnappal szakadásig dolgoznak. Őszintén szólva nem kissé viszolyogtam attól, hogy meglátogassam a szükség- lakásokban tengődő családokat. Arra gondoltam; embertelen dolog belebámulni mások nyomorúságába és kíméletlen dolog arról faggatni őket, amit magam is látok. Csak akkor könnyebbültem meg, amikor észrevettem, hogy érdeklődésemet nem tekintik tolakodásnak, hanem az együttérzés és a rokon- szenv megnyilvánulásának. A Marsala Tito ulica vé- géban, közel a Titanic házhoz megfordultam néhány sátorlakásban. Nyáron, víkendháznak mindegyik megtenné, de télen nem kívánom senkinek lakóhelyül ezeket a sátrakat. Törökös feketekávéval kínáltak és elmondták: a katasztrófa utáni napokban jórészt az adta vissza az emberek életkedvét, hogy minden országból érkeztek az élelmiszerszállítmányok, a gvógvszerkül- demények, a takarók, a lakókocsik, a meleg holmik. Magyarországról gyorssegélyként 5 vagon építőanyag érkezett. — Nagyon jó érzés tudni, hogy a világon mindenütt aggódnak értünk és segítenek minket — mondta a posta egyik tisztviselőnője. Beszélgettem kőművesekkel, bolti eladókkal, rendőrökkel, háziasszonyokkal, tisztviselőkkel, mindegyik azt mondta: a földrengés utáni kétségbeeséstől, ájulásból a várost azok a hírek térítették „esizmélet- re”, amelyek tudtul adták: Jugoszlávia és a világ népei Banja Lukát nem hagyják magára. • Milyen a város külső képe? A hóesés ellenére a lakosság — amíg ott voltam — reggeltől késő estig az utcákon tartózkodott. S mintha örökké figyelnének, hallgatóznának. Kétségtelen, hogy a lakosság többségét az iszonyatos élmény, a recsegés, a ropogás élete végéig elkíséri. Dehát az életet nem lehet legyőzni. A centrumban, az üvegfalú Lot- tériában görnyedt hátú öregasszony hajol a lottó- szelvény fölé. Ki tudja? Lehet, hogy éppen most mosolyog rá majd a szerencse. A szomszédban a hírlapárus a világlapokból kivágta a földrengés sújtotta Banja Lukéról készült fotókat és kiakasztotta az ablakba. A Snack bárban a magas székeken hordárok, diákok ülnek, s isszák stara slivovicát, az erős pálinkát. Tépett plakátok, a bedeszkázott kirakatok, az üzletek ajtajában nézelődő szoborarcú főnökök. Helyenként dolgozgatnak ugyan, de ennek a munkának egyelőre nem sok a látszatja. Amíg nem múlik el a tél, a hó, addig igazi munkát aligha lehet végezni a megrokkan házakon. Bemegyek egy trafikba. A szokás hatalma: üdvözlőlapot kérek. A trafi- kos készséges, három tucat színes levelezőlapot rak elém, s biztat, hogy válasszak. Egyik szebb, mint a másik. A nyáron még ilyen volt Banja Luka. — Jövőre újból szép lesz, — mondja a trafikos mély meggyőződéssel. Szekuiity Péter
