Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
t oMal 1970, januát* 1, csütörtök Történelmi évtized írta: dr. Romany Pál, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője M ától nem egy, hanem két új számot kell megszoknunk a keltezés írásakor: 1970-et írunk, az 1960-as évek végére értünk. Bizonyos azonban, hogy sokszor, sokféle összefüggésben emlegetik majd ezeket az 1960-as éveket politikusok és közgazdászok, történészek, vagy éppen iskolások, egyszóval mindazok, akik a magyar nép alkotásainak számbavételével valamilyen módon foglalkoznak. A szó igaz értelmében mondhatjuk, hogy eseményekben gazdag évek voltak. Erre az évtizedre esik a mezőgazdaság termelési viszonyainak forradalmi átalakulása, amit az évtized legnagyobb hazai változásának tekinthetünk. A történelem, különösen periig az agrártörténelem krónikásai folyamatosan összegezik, értékelik a magyar falu e nagy évtizedét. Elvégezte és bizonyára újból és újból elvégzi ezt egy-egy parasztcsalád is. K evesen hittek 10 évvel ezelőtt abban, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás eny- nyi idő alatt ilyen fokra jut. Nem is volt könnyű. Közöttünk vannak — bár sajnálatosán fogyó számban — azok, akik 20—25 évvel ezelőtt a mezőgazdaság új útján az első lépőtöket megtették, s azok is, akik az 1960-as évek kezdetén elhatározott csatlakozásukkal általánossá tették Magyarországon a szó. cialista mezőgazdaságot. Az 1960-as évek elején még olcsó viccek visszatérő témája volt például a közös és a háztáji termelés eltérő színvonalának különbsége. Való igaz. hogy akkoriban a gondozott és a kevésbé gondozott kukoricatáblákat aszerint is meg lehetett különböztetni, hogy háztáji, avagy közös művelésű-e. Az évtized végére viszont elértük, hogy a közös, nagyüzemi termésátlagok elhagyták a régi módon elért kisüzemi hozamokat. A kukorica példájánál maradva: 1962-ben 14 mázsás volt a szövetkezetek közös gazdaságaiban a holdanként! átlagtermés és 16 mázsás a háztáji gazdaságokban. Ez a helyzet 196R- ra úgy változott, hogy a háztáji kukoricák átlagtermése nagyobb lett egy mázsával, miközben a közösben 4 mázsával nagyobb holdankénti szemes kukoricát takarítottak be. E változás mögött töménytelen munka, szervezés, technika, anyagi eszköz és »ok más, a haladást elősegítő erőfeszítés húzódik meg. Mezőgazdaságunk fejlődése nem volt látványos. Az 1960-as évek első felében elmaradt a mezőgazdaság teljesítménye a terv céljaitól, a jelenlegi ötéves terv feladatait pedig már meghaladja a teljesítmény. A szövetkezetek alakulásának befejezése — 1961 — óta ezideig a mezőgazdaság termelése csaknem 30 %-kal növekedett, azaz évi állagban közel 3 %-kal. A termelés növekedésének évi üteme azonban a második ötéves tervidőszakban — 1961—1965 között — csak 1.9 % volt. Az 1960- 8s évek második felében ennél kétszer nagyobb lett az évi növekedea üteme, I jóval meghaladva az évi 3 %-os emelkedést. Soha nem látott terméshozamokat takarítottunk be az utóbbi években szántóföld, jeinkről, meggyorsult néhány állattenyésztési ágazat fejlődése is. gy teremtődött meg a feltétele annak, hogy a szövetkezetek társadalom-politikai problémái is megváltozzanak, et- szövetkezetek tekintélyt szerezzenek a faluban is, az országban is. Noha vannak ma is alacsony jövedelmű szövetkezeti gazdaságok, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy országos átlagban az egy munkanapra jutó jövedelem ez alatt az idő alatt megkétszereződött. A közös munkában töltött egy (10 órás) munkanapra jutó jövedelem 1961-ben 43 Ft volt, 1968- ban pedig 82 Ft. A jövedelmek növekedését a termelés emelkedése alapozta meg, de jelentős szerepük volt azoknak az intézkedéseknek is, amelyek a magasab termelői árakat, a jobb gazdaságpolitikai feltételeket jelentették. A korábbi években felhalmo. zódott hitelterhek egy részét az állam elengedte a szövetkezeteknél, s mindezeken felül a társadalmi ellátás (családi pótlék, betegségi biztosítás stb.) színvonala is emelkedett. A j szövetkezeti gazdaságok pe- i dig azon voltak, hogy tagságuk számára több munkát, folyamatosabb foglalkoztatottságot. s mindezeken keresztül rendszeresebb pénzbevételt tudjanak biztosítani. Az említetteknél is jelentősebb az a változás, amit emberségben, gondolkodásban, új ismeretekben hozott ez az évtized. A szövetkezeti mezőgazdaság megnyitotta az utat a legjobb emberi tulajdonságok érvényesítéséhez, a tehetség, a tudás eredményeinek kibontako. zásához. Megkezdődött az a folyamat, amelynek révén a mezőgazdasági munka is olyanná válik, amit könnyebben, korszerű esz- | közökkel, vagyis emberhez méltóbban lehet végezni. Mindennek alapját a párt hosszú évek óta következetesen alkalmazott agrárpolitikája teremtette meg. Á párt IX. kongresszusán, 1966-ban hozott határozatok újabb lendületet adtak a korábbi években már helyesnek bizonyult elvek megvalósításának. A népgazdaság irányításának új rendszerében a mezőgazdasági szövetkezetek jól beilleszkedtek, önállóságuk megnövekedett, szövetségi rendszerük kiépült. Az 1970-es éveket tehát jó feltételek között kezdik a mezőgazdaság dolgozói. Igaz, ma már kevesebben (Jólgoznak a mezőgaz- j daságban, mint amikor a szövetkezetek megalakultak. A mezőgazdasági foglalkozásúak száma 1961 óta több mint 250 ezerrel — 17 %-kal — csökkent. Az első években tapasztalt túl gyors csökkenés ma már megváltozott, új tagokat is fogadnak a szövetkezetek. Mégis az lesz a jellemző, hogy a technikai haladásnak megfelelően tovább csökken a következő években a mező- gazdaságban dolgozók száma. Ezzel egyidejűleg viszont növekszik azoknak a száma, akik gépgyárakban, vegyipari üzemekben és más munkahelyeken a me. zőgazdaság számára dolgoznak. így azután a mezőgazdaság további teljesítménye mindinkább ösz- szefonódik más népgazdasági ágak munkájával. N em kétséges, hogy mezőgazdaságunk új fejlődési szakaszba lép a következő években. A jövő építését azonban a mindennapi munka készíti elő. Számolni kell azzal is, hogy a 60-as évekről is áthúzódik jó néhány feladat a jövőre, s az elért eredményeket sem könnyű meg. tartani. Az 1970. évi terv 1 %-os növekedéssel számol a mezőgazdasági termelésben. Az 1969. évi kimagasló növénytermelési eredményeket ismerve ez egyáltalán nem lebecsülendő feladat. Az állattenyésztés fejlesztésének követelményei még énnél is nagyobbak. Tulajdonképpen a korszerű nagyüzemi állattartó telepek kiépítéséről van szó. Ez pedig sok befektetésit kívánó, hosszantartó folyamat. Nem véletlenül hangsúlyozta legutóbbi ülésén a Központi Bizottság a nem nagyüzemi, háztáji gazdaságokban levő termelési lehetőségek jobb hasznosításának fontosságát. A nagyüzemi árutermelés nem nélkülözheti az élelmiszer- ipari, feldolgozó tevékenység további növelését. És még sorolhatnánk a termelési jellegű feladatokat Valamennyi feladat megoldásához megteremthetők a szükséges feltételek. És nemcsak a termelési feladatokhoz. V annak teendőink — S ez alól alig van kivétel — a szövetkezeti élet fejlesztésében, az emberekről való gondoskodásban, általában a falu haladásának elősegítésében is. Számos szövetkezeti közösségben a lehetségesnél is kevesebbet törődnek a szövetkezetét létrehozó alapítókkal, az idős. alacsony járadékot élvező szövetkezeti parasztokkal. Más helyen a fiatalokkal való foglalkozást, szakembernevelést. az utánpótlás feladatait hanyagolják el. Az elmúlt évek alatt megtett, út országosan — a gazdaságok százaiban pedig különösen — jól tanúsíthatja, hogy mire képes a' szövetkezeti parasztság, milyen haladást tud elérni a mi mezőgazdaságunk. Nem kétséges, hogy a következő években még többre lesz lehetőség, ha a tapasztalatokat mindenütt jól hasznosítják és közös erővel, a szükséges felelősséggel látnak hozzá azokhoz a feladatokhoz, amelyeknek elvégzésétől saját boldogulásuk és az ország elő. rehal adása is nagymértékben függ. Üj év - új távlatok a Kismotor- és Gépgyárban Diófási Sándorral, a Kismotor- és Gépgyár távlati fejlesztési főosztályának vezetőjével a nyáron találkoztam először, amikor szocialista szerződés megkötését kezdeményezte a vállalat pártszervezeteinek csúcsvezetősége. A tanácskozás a bajai beruházás menetének meggyorsítását szolgálta. A Duna-parti városban a Kismotor- és Gépgyár ugyanis 170 millió forintos ráfordítással új telephelyet létesít a Szegedi úton. A napokban arról érdeklődtem Diófási Sándortól, hogy milyen eredményeket hozott a fél évvel ezelőtti eszmecsere. — Júliusban szocialista szerződést írtunk alá a kivitelező partnereinkkel. Ez a szerződés az üzemcsarnok 1969. december 31-i befejezését helyezte kilátásba — az eredeti 1970. május 31-i határidővel szemben. A vállalás az elmúlt hónapokban valósult meg. A csarnok technológiai szerelése azonban csak akkor történhet meg, ha a fűtés, a villamosenergiaszolgáltatás és a vízellátás Is rendben lesz. — Meddig tart az átköltözés az új telepre? — A Dózsa György úti gyáregységből való átköltözést fokozatosan hajtjuk végre. Nagy gondot fordítunk arra, hogy ez a lehető legkisebb termeléskieséssel járjon. A hidegüzemi csarnok elfoglalását ily módon körülbelül két hónapra becsüljük. Áz „akció” lebonyolítását sokféle szer. vezési intézkedéssel alapoztuk még. — A Szegedi úti nagy beruházás hogyan járul hozzá a járműprogramban való fokozottabb részvételhez? — Bajai gyáregységünk szállítja majd a járműgyártó vállalatoknak a motor- és légfék-szerelvénve- ket. A szűrők minden típusát itt állítjuk elő. A termelékenységet automata gépek munkába állításával növeljük. — Az eddigiekhez képest új gyártmányokkal számolnak-e? — 1970-re további kilenc új termék szerepel elképzeléseink között. Ezek kivétel nélkül légfék-szerel- vényeb, -. — Miként illeszkedik ez. a no millió forintos beruházás a Kismotor- és Gépgyár távlati fejlesztési koncepciójába? — Arra törekedtünk, hogy olyan munkákkal foglalkoztassuk a bajai gyáregységünket, amelyek többletlétszámot igényelnek. A lobbi gyáregységünkben, amelyek kivétel nélkül Budapesten találhatók, a fejlesztés elsősorban az automatizálásra vonatkozik. Ez. által a fővárosban is fokozhatjuk a termelést, anélkül azonban, hogy újabb dolgozókat kellene felvenni. — Mikorra térül meg a befektetés? — A 170 millió forint megtérülési ideje feecslé- sünk Szerint körülbelül 5—6 év. Bár ez viszonylag hosszabb idő, figyelembe kell venni azt, hogy „zöld mezőbe’: telepített üzemről van szó, ahol korábban szántóföld terült el. Ráfordítási költségeink között így jelentős arányt képvisel a kommunális beruházások 4- út-, víz. - és csatornahálózat — összege. — A fejlesztést milyen piackutbéó tevéketfQséf!, információgyűjtés előzte meg? — A Kismotor- és Gépgyár termelése elsősorban a hazái közúti járműipar igényeit szolgálja ki. Tekintve, hogy a következő ötéves terv időszakában az autóbuszok és teherautók gyártása tovább növekedik, biztosnak látjuk a piacunkat. A negyedik ötéves tervbeh a vállalatunk termelési tervét egyébként 30—40 százalékkal emeljük és enhek teljesítésében a bajai gyáregységnek fontos szerepe lesz. Halász Ferenc V.MENYSIkOV- V.áA3EVS2Klü;] VTASm 14. Törekvései csak 1943 augusztusában jártak sikerrel, de már addig is minden követ megmozgatott az SS birodalmi vezére, hogy hatalmas szervezete révén a lehető legteljesebbb áttekintése legyen a megtorló fegyver (a V—1 annyit jelent, mint Vergeltungswaffe, vagyis megtorlófegyver —1 — a ford.) gyártási folyamata fölött Még 1940- ben Himmler személyi Vezérkarában külön csoportot hoztak létre olyan emberekből. akiknek műszaki képesítésük éppúgy megvolt. mint szoros kapcsolatuk az iparral. Tehát a csoporthoz tartozott Linde- man Is, helyzete pedig szerfölött nagy elégedettséget váltott ki az apósából, és mindazokból, akik támogatták. Azidőtájt a német gazdasági élet urai ugyanis i azon voltak, hogy embereiket beépíthessék és minél magasabb posztra tehessék a fekete lovagrendben, mert így minden pillanatban megvolt a maguk személyes ellenőrzése Himmler egész hatalmas rendőri apparátusa fölött. Nos. Bin- gel pontosan ilyen embernek szánta Artúrt, mindezeken felül pedig még az is a vei feladata volt. hogy a hatalmas vetélytársaitól megfelelő megrendeléseket hódítson el. Artur teendőinek ellátása közben állandóan érezte Bingel számottevő támogatását. * Feleségének halála után Artur nem igen tért haza, abba a lakásba, ahol oly rövid ideig lehetett boldog. Helyette állandóan úton volt. rövid berlini tartózkodása idején pedig mindig fölkereste Bingelt éppen tigy mint most is. Muulhau- tenba menet. A birodalmi fővárosban Artúrt már várta Moszkva sürgős és határidős megbízása a német tudósoknak a magfizikával kapcsolatos titkos munkájáról, melyről egyebekben Artur már korábban tájékoztatta a központot. Éppen ezért haladéktalanul Peenemündébe kellett indítani — Artur javaslatára — Heinz Metzgert, aki egyebekben a Hitlerjugend iskolájában sportoktató volt. Heinzet nem sorozták be a hadseregbe, lévén félszemű. Persze, a hitleristák nem tudhatták, hogy a huszonkét éves csekista 1931- ben a kulákbnndákkal vívott harcban veszítette el fél szemét... Heinz amúgy zömök, s izmos fiú volt. jelentéktelen. s nehezen megjegyezhető arcvonásokkal. Eleir te fekete kötést hordott a fél szemén, de aztán műszemet csináltatott magának. A székesegyház közelében a Kurfürstendammon találkoztak. Artur tömör mondatokban tájékoztatta Heinzet a feladatról, s átadott neki egy belépési engedélyt Peenemünde zárt területére, maid végezetül fölhívta barátja figyelmét: — Nem tartom kizártnak. hogy ez az egész rejtekhely nem más. mint provokáció. Éppen ezért, amikor a megtévesztésül épített házhoz akarsz menni, igen alaposan tanulmányozd át a környéket. mert könnyen lehet. hogy rejtett megfigyelők lesik minden lépésedet. Veszély esetén pedig csekista módra cselekedj. Amennyiben észreveszed, hogy rajtad vannak, engedélyezem a különleges megoldást. Kiút. persze, nincs: mindenképpen meg kell szerezni azt a titkos dokumentumot a rejtekhelyről, mert Peenemünde túlságosan is fontos számunkra. Kemény kézszorításssl váltak el egymástól. * Kreutzer parancsára két fedezéket építettek ki a fe- nyőerdőben. mégpedig mesterien álcázva, s optikai eszközök segítségével a megfigyelők éjjel-nappal szemmel tartották a barakk bejáratát. A fedezékeket telefon kötötte össze Peenemünde valamennyi kijáratánál felállított ellenőrzőátengedő ponttal. A várva várt „vendég”, csak két hét múlva érkezett még Mir estére ián az idő. amikor a barakkhoz vezető út felől motorzaj hallatszott. A nagy erejű nagyítókkal fölszerelt pe- riszkóipok segítségével a megfigyelő katonák látták, hogy a szürke ruhába-ka- lapba öltözött motoros, aki a barakktól háromszáz méternyire megállt, jobbra befordul az erdőbe és a keskeny úton a második fedezék félé tart. A szürkeköpenyes férfi hosszasan sétálgatott az er- döbep. de úgy látszik, semmi gyanúsat sem észlelt, s így a megfigyelők láthatták. amint az ember bement az úttól számított harmadik barakkba Körülbelül öt perc múlva az ismeretlen férfi elhagyta a házat, s az erdő felé felé tartott a motorjához. Fölsíírt az elindított motor, s a telefonon is megindult a jejzés; az objektum Peenemünde délkeleti kijárata felé tart. Ismertető jelei: közepes alkat, szemüveges, sötét bajusza van, világos színű köpenyt és kalapot hord. H^inz csakugyan - nem észlelt semmi gyanúsat sem az erdőben, sem pedig a házban Ettől függetlenül valami érthetetlen nyugta- lahsag veit rajta erőt, mintegy veszélyt jelezve. (Folytatjuk,)
