Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

*. oldal 1970. január 27. kedd Mérleghiánjos termelőszövetkezetek „A körültekintő vexetéa sokat segíthet” AZ ELŐZETES STATISZTIKAI JET-.ENTÉSIT-K ALAPJÁN EGYÉRTELMŰEN MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDA­SÁGAI ŰJABB NAGY LÉPÉSSEL HALADTAK ELŐRE A GAZDASÁGIRÁNYÍ­TÁS ÜJ RENDSZERÉNEK MÁSODIK ESZTENDEJÉBEN. EZZEL PÁRHUZAMO­SAN AZONBAN TOVÁBB FOLYTATÓDOTT A KÖZÖS GAZDASÁGOK DIF­FERENCIÁLÓDÁSA IS, ISMÉT VANNAK MÉRLEGHIÁNYOS SZÖVETKEZE­TEK. EZEK HELYZETÉRŐL, A MÉRLEGHIÁNYOK NAGYSÁGÁRÓL ÉS OKAI­RÓL KÉRTÜNK TÁJÉKOZTATÁST DR. MAÁR ANDRÁSTÓL, A MEGYEI TA­NÁCS VB MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI OSZTÁLYÁNAK VEZE­TŐJÉTŐL. i Mi az oka annak, bog; néhány termelőszövetke­zetünk évek óta — egy pár pedig megalakulása óta — mérleghiánnyal zárja az esztendőt? — A „hagyományosan” mérleghiányos termelőszö­vetkezetek nagyobbik ré­sze a Homokhátságon van. A kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságok sok helyen gyenge vezetés­sel párosultak. Megszűnt a szakemberek támogatási rendszere, az úgynevezett jövedelemkiegészítés, és — ez természetesnek mondha­tó — jobb fizetés után néztek, erősebb termelő- szövetkezetekben. így to­vább fokozódott a polari­záció, a rossz termelőszö­vetkezetek nem tudtak to­vább fokozódott a polari- nagyobb egyébként a veze­tésben a személyi fluktuá­ció is. Természetesen van olyan gazdaság, amelyben nem lehet csak a rossz ta­laj terhére írni a vesztesé­geket, mert ez nem indo­kolja a mérleghiányt. Itt kizárólag a vezetés hibás, a meggondolatlan beruhá­zások, vagy a súlyos álló- és forgóeszközhiány nyom­ta rá bélyegét a gazdálko­dásra. — Hány ilyen gazdaság van a megyében? — Az előzetes jelentések alapján 15 termelőszövet­kezetben számítottak mér­leghiányra. Ezek között olyan is van, amely régeb­ben, de még az elmúlt esz­tendőben is nyereséggel gazdálkodott. Többségüket a kiskunfélegyházi járás­ban, a kecskeméti járás és város területén találjuk. Tanulságos lesz majd meg­vizsgálni a gátéri Arany­kalász Termelőszövetkezet példáját, ahol most jelent­kezett először — és remél­jük, utoljára mérleghiány, a becslések szerint mint­egy félmillió forint Föld­jeik átlagos aranykorona- értéke 11 fölött van, így állami támogatást sem igényelhetnek. A félegyházi járásban a másik veszteséges a kun­szállási Alkotmány. Kecs­kemét városban a Vörös Csillag, a Petőfi, az Üj Ta­vasz és a Béke, a járásban pedig a tiszakécskei Tisza- gyöngye és a lajosmizsei Népfront Termelőszövetke­zet zárja az évet előrelát­hatólag mérleghiánnyal. A kecskeméti Vörös Csillag­ban például közepesnél gyengébb talajok mellett igen gyors ütemben fej­lesztették állóeszközeiket, építkeztek, minden évben úgy tűnt, hogy sikerül egy kicsit előbbre lépniük. Ez azonban csak látszólagos­nak bizonyult, mivel a nagy beruházások nem hozták meg a kívánt ered­ményt és az idén, a jelzé­sek szerint 3,5 millió fo­rint hiánnyal indulnak. — Hogyan gazdálkodnak tovább a mérleghiányos termelőszövetkezetek? — Ezek a gazdaságok úgynevezett szanálási el­járás alá kerülnek, foko­zott mértékű pénzügyi el­lenőrzés mellett. A része­sedési alapnak csak 80 százalékát fizethetik ki a tagságnak és a vezetőknek egyaránt A gazdálkodás továbbviteléhez szükséges pénzeszközöket a Nemzeti Bank biztosítja, és ezeket a hiteleket szigorúan meg­kötött üzemvitellel kell a szövetkezetnek kigazdál­kodnia. — A veszteséges gazda­ságok többségében mű­ködtek melléküzemek is. Milyen befolyással voltak ezek a mérleg alakulásá­ra? — Sajnos, az ilyen ter­melőszövetkezetek többsé­gében meggondolatlanul alakították ki melléküze­meket és sok esetben ezek vesztesége tovább rontotta a mérleget A kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz- ben például több ráfizeté­ses melléküzem működött ideig-óráig, csak a kimérő és vendéglátóipari tevé­kenység hozott jelentősebb hasznot. Sajnos, az esetek többségében piaci informá­ciók hiányában döntöttek a gazdaságvezetők egy-egy melléküzem beindításáról. A veszteségben közreját­szott az is, hogy nem vol­tak biztosítva a személyi feltételek. nyű gyümölcsszárító építé­se. — Várható-e, hogy a je­lenlegi veszteséges ter­melőszövetkezetek egy része a közeli években megerősödik? — Minden remény meg­van erre, de elsősorban az üzemek vezetőinek kell megalapozottabb munkával irányítaniuk. Természete­sen a megyei vezetés is segít, a különböző csator­nákon érkező állami támo­gatásokkal igyekszünk a fokozatos javulást biztosí­tani. Gondolok itt elsősor­ban a szakemberek fizeté­sének kiegészítésére, lete­lepedésük elősegítésére. A gazdasági intézkedések kö­zül kiemelném a talajjaví­tást, a vízrendezést, a nyár-, illetve erdőtelepí­tést, valamint a kiemelt ál­lami támogatás biztosítását az évelő pillangós kultúrák telepítéséhez. A gazdálkodás stabilizá­lása érdekében szükséges lesz az egyszerűbb vetés- szerkezet kialakítása, a művelési ágak megváltoz­tatása. Gazdaságtalan ho- moki vetések, rozsok he­lyébe „feltételes juhlegelő” létesítése és a korszerű nagyüzemi juhászotok meg­alapításához az építési tá­A műhelyek kulcsemberei A szorgalmas, törekvő — zók munkájának vezetése, Közelebbről: mogatás 50 százalékra való A melléküzemek 80 szá- j emelése. De ez utóbbi már zaléka azonban jól műkö­dött és megyeszerte hoz­zájárult a gazdálkodási eredmény javulásához. — Többnyire azok voltak a legeredményesebbek, ame­lyek az alaptevékenység­hez kapcsolódtak, de a fél- egyházi Bem Termelőszö­vetkezetben például a ma­gasfeszültségű távvezeté­kek merevítő lapjainak gyártásából tettek szert je­lentős jövedelemre. Azokat a melléküzemeket, amelyek nem a termelőszövetkezet telephelyén működnek, le­állítottuk, így például el­utasítottuk a dunavecsei Virágzó Termelőszövetke­zet kérését a dunaharaszti gombüzem további működ­tetésére vonatkozóan. Tovább folytatódott a profil tisztulása, szélsősé­ges kezdeményezések már kisebb számban voltak. — 8C0-ról 696-ra csökkent a melléküzemek száma, fő­ként a vas- és az asztalos- ipari tevékenységet szá­molták fel. A melléktevé­kenységből származó jöve­delem — az 1968. évi 40 millióval szemben — ta­valy meghaladta a 70 mil­lió forintot Olyan kiemel­kedő munkáról is számot adhatunk, mint amilyen az évsekcsanádi Búzakalász­ban folyik, ahol megötszö­rözték, 10 millió forintra emelték a konzervüzem termelését. Viszont csökkent a gaz­daságokban a gyümölcsfel­dolgozó tevékenység. Az annyit emlegetett kajszi- krach például jórészt en­nek tulajdonítható. A jö­vő ilyen irányú gondjait csak a feldolgozás csök­kentheti. Az idén megin­dul a lajosmizsei tsz-ek közös vállalkozásában egy korszerű, nagy teljesítmé­miniszteri szintű intézke­dést igényel. Baranyi Pál nem törtető! — emberek életritmusa példamutató, kiegyensúlyozott tempójuk előrevivő. De általában is: az emberi, a társadalmi ha. ladásnak mindig is mozga­tó rugója, serkentője volt és marad a jó értelemben vett többetakarás. Hol is állnánk, ha „elhagynánk” magunkat, ha nem töreked­nénk, ha nem akarnánk napról napra többet, szeb­bet és jobbat? Mi értelme lenne életünknk?! Az emberi egzisztenciára is érvényes a tétel. Az úgynevezett ranglét­rának is vannak fokai, minden bizonnyal azért, hogy lépkedjünk is azon — megérdemelten. Természetesen felfelé, mi­vel lefelé nem fontos lép­kedni, csúszni is lehet. Az előadó előbb vagy utóbb szeretne főelőadó lenni, a betanított munkás szak­munkássá válhat, a szak­munkás technikussá, mér­nökké. A kérdés azonban így hangzik: érdemes-e, megéri-e. hogy mozduljunk a ranglétrán? Ebben a gondolatkörben egyetlen rétegről írunk most, a termelő vállalatok alsóbb parancsnoki karáról, a művezetőkről, csoportve­zetőkről. s mindazokról, akik közvetlenül irányít­ják a termelést. Ezek a munkahelyi veze­tők általában maguk is a szakmunkás kategóriából kerültek feljebb, többségük évekig vagy év­tizedekig dolgozott közvet­lenül a gépek mellett, s szerzett pótolhatatlan ér­tékű munka- és élettapasz­talatokat. A fiatalabbak zö. mének pedig technikusi, szakmérnöki oklevél van a zsebében. Aligha szorul bizonyítás­ra, hogy a beosztott dolgo­Két szárnycsapás között Egyszer csak két szárny- csapás között a sas szíve megáll. Teste kiterjesztett szárnyakkal néhány má­sodpercig vitorlázik a szél­ben. A mezei pockok, pat­kányok, egerek riadtan menekülnek a zuhanó sas elől... Örkény István egyperces novelláját gyakran életre kelti Jávor Károly, a du­navecsei Kossuth Vadász- társaság tagja, a terítékre került vadmadarak közül zömmel fogolyt, fácánt, szalonkát, vadgalambot ka­pott puskavégre. A szár­nyasokon kívül szinte min­dennapi zsákmánya a nyúl. — Tulajdonképpen már több mint 25 éve a leg­kedvesebb szórakozásom a vadászat — mondta Jávor Károly, mikor a zajló Du- na-partján, illetve a duna­vecsei dokkon találkoz­tunk. — Nagyapám híres vadászmester volt. Több­ször magával vitt, s szinte lélegzetemet is visszatar­tottam, ha a közelgő apró- vadat célbavette. ö taní­tott meg a „fegyverforga­tásra”. — A múltkor Kiskunlac- házáról 12 szovjet vadász keresett fel bennünket — folytatta. — Vadásztunk, s este megvendégeltük őket. Meghívásuknak eleget te­szünk, február elejére ter­vezzük a viszontlátogatást. Február 15-én a fácán­nappal zárul az idei sze­zon. őszig aztán szögre kerül a puska. Amint em­lítette, a jövő hónap kö­zepéig még két vadászatot tervez. Ehhez sok szeren ... Az­az dehogy is! Ne ingerel­jük a Fortunát. Tehát: szerencsés kéz- és lábtö­rést kívánunk. T. L. Erik a paprika irányítása sok tekintetben magasabb kvalifikációt kö­vetel. de különösképpen emberismeretben és szak­mai műveltségben. Ezekért az ismeretekért azonban meg kell izzadni, akár úgy. hogy évtizedes praxist szer­zünk. akár úgy, hogy a munka mellett különféle tanfolyamokon, iskolákon tágítjuk fejünket. A mun­kahelyi vezetők, túlnyomó többsége meg­tanulta amit kell, de né­ha mégis csalódottnak ér­zik magukat. Két tűz között őrlődnek. Ezt a tüzet olyan körülmé­nyeit is csiholgatják, mint a jelenlegi áüagbérendszer, a munkaerőhiány és az ezek­ből fakadó konfliktusok, mint .például a fellazult munkafegyelem. Találóan jegyezte meg egyik műve­zető ismerősöm, hogy olyan helyzetben vannak, mint a labdarúgócsapatok edzői, alig mernek követelménye­ket támasztani „játékosaik- kal” szemben, ifcert ma­gukra maradnak.. A fegyel­mezetlenül vagy gyengén dolgozó ember is tisztában van a körülményekkel, tud­ja. hogy „hiánycikk”, tehát bárhol könnyen talál he­lyet. Nem a fegyelmezet­lenségét. vagy az alacsony színvonalú munkáját óhajt, ják. hanem a „kerek” lét­szám szükséges. A másik dolog a kerese­tekkel függ össze. A művezetők általában nem keresnek többet, mint a beosztott jő szak­munkások. Eiffel-torony gyufaszálból vállalat Jelenleg 40 tagja van a ársaságnak. Vasárnapon- .ént közösen indulnak a j határba, s áz nsztozás is közös. Ebben - szezonban asárnaponként két fácánt 4 fogolyt, s összesen nyulat vihetnek haza. Üvegházi termesztéssel ividítik az új nemesítésű í űszerpaprika-hibridek elő­állítását. így évente kétsze­ri-háromszori termesztéssel módjuk van a kutatóknak megfigyelni a növények biológiai tulajdonságait, il­letve termőképességét. A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kalocsai füszerpaprika-ne- inesítő telepén az üveghá- öt j zakban most piroslik az I ételízesítő. 1 r uitüem, ügyesség, s nem utolsósorban tervezői és szerkesztői készség kell ahhoz, hogy valaki egy olyan világszerte ismert objektum kicsinyített má­sát elkészítse, mint az Eiffel-torony. — Borsodi László —, aki egyébként a kecskeméti villamosművek­nél segédmunkás — ami­kor bevonult katonának az ősszel, elhatározta, hogy édesanyját egy ilyen to­ronnyal lepi meg. Estéit áldozta arra, hogy. gyufa­szálakból elkészítse a tor­nyot, s mint azt képünk is igazolja, sikerült. igazgatója vagy főmérnöke nyilvánvalóan a legjobb szakembert, a legtapasztal­tabbat jelöli csoportveze­tőnek vagy művezetőnek. Általános tapasztalat vi­szont, hogy a normában dolgozó jó szakembernek l vastagabb a borítékja, mi­vel nincsenek olyan bér­ügyi kötöttségei, mint egy műszakivá avanzsált kollé­gájának. A múltkor mond­ta egy kiváló géplakatosból lett művezető, akinek mel­lékesen megvan a gépész­technikusi oklevele is. hogy szívesen visszamenne a cso­portba dolgozni, mivel töb­bet keresne és 6 lenne a „császár”. Ezt arra is ér­tette. hogy nem kellene ver­gődnie senkivel sem. s ta­lán még a munkafegyelem érdekében iK erősebb lehet­ne a hangja. Mindenesetre elgondol­koztató az ilyen kijelentés, amely lassan mentalitássá válik az alsó parancsnoki kar körében. Egészséges kö­rülmények között fordítva kellene lennie a dolognak. A művezetői beosztás rangot jelent, a műveze­tők a műhelyek kulcs­emberei minden tekintet­ben. A közvetlen munkahelyi vezetők vállán nyugszik a termelés zavartalanságáért, a munkások teljesítmé­nyéért. jó közérzetéért vi­selt felelősség. Viszont a jö­vedelmi arányok deformált- sága alig serkent arra, hogy a jó szakmunkás valóban előléptetésnek tekintse, ha egy fokkal előbbre kerül a sorban. G. I. Az idei tél a próba Kitűnően telelnek az ál­latok a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezet oldalfal nélküli hízómarha­istállójában. A hagyomá­nyos istállókra még csak nem is hasonlító, csupán tetővel és két oldalról szal­mabálákkal védett vasváz­szerkezetű építményben 200 hízómarhát nevelnek a kaposvári felsőfokú techni­kum által kidolgozott kor­szerű, kötetlen szarvas­marha-tenyésztés irányel­vei szerint. A teljesen automatizált telepen az ál­latok beton helyett vasrá­csokon állnak, ezek alatt pedig aknák fogják fel a trágyát és a trágyalét. A 200 marha gondozását egyetlen ember látja el, gombnyomással irányítja a tízes rekeszekbe a takar­mányt és az önitatóba a vizet. Az idei kemény tél kitűnő próba volt. Azt már eddig is megállapíthatták, hogy az állatok jól bírják a hideget. Egy-egy állat naponta 1,15 kilogrammot .ázott. Harmincezer fácánt szállít Olaszországba a MA- VAD kecskeméti telepe. Hetenként nyúl-, őz-, vad­disznó. és vadkarsnszállít- mányok indulnak Nyugat- Németoi szagba. Franciaor­szágba. mintegy 100—120 mázsányj egy-egy áruféle­ségből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents