Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

4. oldal 1910, január 24. szombat Csak összefogással EeEiet! Községünkben a la­kosság fejlesztési hozzájá­rulása nem tesz ki túlsá­gosan jelentékeny össze­get. Éppen ezért okoz a tanácsi vezetőknek mind­untalan visszatérő gondot a jogos kezdeményezések, indokolt kívánalmak meg­valósítása. Népesek, láto­gatottak voltak az elmúlt évi tanácstagi beszámolók, de nem akadt egyetlen olyan család sem Csikéri- án, amelyet ne keresett volna fel a tanácstag. Az ilyen beszélgetések során száznál több javaslat hang­zott el a fejlesztést illető­en, amelyeket azután a tanár«- angsorolt. 21 százalékkal en .a fejlesztési alap áelei. A lakosság szereti a szépet, igényli a korszerűt, és büszke a sa­ját forintjaiból megvaló­sult létesítményekre. Szí­vesen hoz áldozatokat is. így például az Üj utca la­kói házanként 2 ezer fo­rinttal járultak hozzá, ön­kéntesen, a villamosítás­hoz. A Petőfi utcában el­készült 800 négyzetméter járda építéséhez több mint 8 ezer forint értékű társa­dalmi munkát szerveztek, s emellett anyagilag is hozzájárultak a szükséges szakmunka elvégzéséhez. A gázcseretelep létesítése során 12 ezer forint volt a lakosság hozzájárulása. Kiváló bábegyüttes társadalmi munkája, amelynek nagyj ából az egy­harmad része az Üj Ka- | váló együttes címet, lász Tsz tagságát dicséri. A Művelődésügyi Minisz­térium döntése alapján a Kecskeméti Művelődési Központ Ciróka bábegyüt­tese ismét elnyerte a ki­Tarka táskarádiók Mindent egybevetve el­mondhatjuk, hogy a ne- j gyecik ötéves tervidősza- 1 kot bizakodva kezdhetjük j majd. Munkánk sikerének I egyik záloga, hogy a la- j kosságot érintő döntő kér- j désekben a tanácsi kol- | ségének öt szalagján lektíva, a tanácsülés foglal állást, a tanácstagok és a Hazafias Népfront aktivis­tái által begyűjtött javas­latok figyelembevételével. Tervek o homokon Igen nagy munka egy a kertészeti termelésben nem hétszeresét adja. Nö- 6700 holdas mezőgazdasá- olyan új eljárásokat veze- vélik a szőlőterületek ho- gi nagyüzem ötéves tér- tünk be, amely jelentősen zamát, valamint a palac- vének elkészítése. Számos csökkenti a kézimunkát, kozott borok mennyiségét körülményt kell előre szá- Alkalmazzuk a vegyszeres is. mításba venni, amikor az gyomirtást, jobban gépe- — E két ágazatnak lesz elgondolásokat rögzíti a sítjük a betakarítást és az a legnagyobb jelentősége egyéb munkafázisokat, a negyedik ötéves ter- 1971-től részt veszünk az vünkben. A termelési szer­öt állami gazdaság által kezeiben történő változást közösen létesítendő ezer a mintegy félezer holdra gazdaság vezetősége. A megye egyik, kertészeti I termesztéssel foglalkozó, I állami gazdasága a szik­Az idei évre vonatkozó javaslatokat egyébként a februári tanácsülésen vi­tatjuk meg. Bár Csikéria kis község, az igények itt is szép számban jelentkez­nek. Kielégítésükhöz, a tennivalók megvalósításá­hoz azonban — mint a fentiekből kitűnik — elen­gedhetetlenek a lakosság fillérei, társadalmi munká­ja. Vizin Gergely vb-elnök A Székesfehérvári Vi deoton Gyár rádió gyáregy- az idén kilencféle asztali és hétféle hordozható készülé­ket, továbbá zeneszekrényt gyártanak. A tervek szerint a belkereskedelem — ren­delésének megfelelően — az idén 165 000 rádiót kap Érdekes, hogy a közönség igénye kismértékben az asz. tali készülékek felé toló­dik. A vásárlók kívánságai hoz alkalmazkodva növelik a táskarádiók színválaszté­kát. Az eddig fehér, fekete, vagy szürke kávák mellett az idén már élénkebb szí­nű, piros, zöld és kék „do­bozos” hordozható rádiókat is forgalomba hoznak, sőt kombinálják a színeket. Csaknem 7 millió múzeumlátogató egy év alatt Elkészült az elmúlt év [ szerű — az egri vár tör- múzeumi mérlege: 1969-; téneti emlékeit 394 000-en , ben 6 millió 711 ezer látó- ■ tekintették meg, a nyírbá- A tanácstagok mind- | gatója volt az ország mú- j tori Báthory-emlékmúze- van I zeumainak, ideértve a ta egyikének szerepe umban 103 ezren jártak egy---- - — . k « * V« - ' I / ---- . — ---­a bban, hogy 1969-ben sor nácsi és szakigazgatási fel- év alatt. A tihanyi múze- ♦kerülhejétt a legszüksége- ; ügyelet alatt működő in sebb kommunális felada­tok megvalósítására: a már említetteken kívül busz­váró létesítésére, utak, hi­dak felújítására stb. A költségvetés és a fej­lesztési alap közötti össz­hangra törekvés eredmé­nye, hogy költségvetési megtakarításból 59 ezer fo­rintot sikerült átcsoporto­sítani, s így 231-ről 282 fo. rintra növekedett az egy személyre jutó fejlesztési alap. A fejlesztési tevékeny­ség fontos része a lakos­ság 129 ezer forintot érő umban 227 ezren, Szombat' helyen 129 000-en és Vi- segrádon 131 ezren nézték tézményeket is. A látogatók összesen mintegy másfél­ezer kiállítást tekintehettek j meg a kiállításokat, meg, amelyek közül 449 ál- j landó kiállítás, míg a többi! időszakos bemutató volt. A fővárosban egy év alatt 337 j a vidéki városokban 793, a községekben pedig 298 ki- j állítást láthattak az érdek- i lődők. Pécsett 122 ezren váltottak múzeumi belépőt, ( Szegeden 135 ezren, Győ­rött 136 ezren fordultak meg a helyi kiállításokon. Debrecen 202 000 múze­umlátogatóról számolt be — itt különösen a Déry Múzeum képtára volt nép­Művelődési otthon épül Bátyán Kétszázötven személyt befogadó művelődési ott­hon épül Bátyán. A mun­kálatokat még ebben az évben befejezik. A község kulturális tevékenységét fellendítő létesítmény fel­építése csaknem egymillió forintba kerül. kiterjedő erdőtelepítési program jelzi. Ebből 250 hold lesz a collulóznyár. Az állattenyésztésből egyedül a juhászat marad meg A tenyésztést belter­jesebbé tesszük. Az anya­juhok száma 1800 lesz. Az állatállomány fejlesztését a Tisza II. öntözőrendszer megvalósulásával tudjuk csak megoldani, mert a gazdaságunkban létrejövő öntözőfürt lehetőséget ad a takarmánytermesztés nö­velésére. Hasznos megállapodások Az állami gazdaság igyekszik együttműködni a környező termelőszövetke­zetekkel!. Máris van meg­állapodás a bortárolásra, palackozásra. Kooperáció alakult ki a Kertészeti Ku­tató Intézettel az új meggy­fajták elszaporítására. A szőlő- és gyümölcster­mesztésben a lehető leg­gazdaságosabb megoldáso­Ma már nemcsak belbecsre, hanem a külcsínre is kát keresik. A kiöregedett, mind többet adnak. A könnyű borok ilyen szép kis kis termőképességű szőlő­hordókban is forgalomba kerülnek majd. Egyelőre és gyümölcsületetvényeket csak néhány készült el belőlük. A külső díszítő fa- selejtezik. Helyettük kor- ragásokat Nagy János, a gazdaság erdésze készítet- szerű, nagyüzemi fajtákat te. Képünkön Bánfi Ferenc kádármester munka köz- telepítenek 1975 után, a ben. rekonstrukció keretében. —- ^ tcrülötvsltozásssl rai, a többihez hasonlóan, vagonos hűtőtároló építke- nem jár együtt a hoza elkészítette az idei, vala- zésében. mok csökkenése, mert á mint az 1971-tol 1975-ig A faiskola korszerűsítő- termésátlagok növelésére szóló fejlesztési elképzelő- séhez előnevelő üvegházat törekszünk. A fiatal szőlő­seket, amely beleilleszke- építünk, csomagolótelepet és gyümölcsültetvények dik a megye, az ország tervezünk, negyedik ötéves tervébe. A homok hasznosítása A gazdaságnak fontos feladata a homoktalajok javítása. En- sünk színvonalát az orszá- nek a szőlő- és gyümölcs- gos átlag fölé akarjuk telepítés az egyik módja, emelni. Elsőrendű felada- a másik az erdősítés. Al­tunknak a termelékenység matelepítésünk 1975-re a növelését tekintjük. Ezért tavalyi termésnek csak­Korszerű eljárások Magyar Ferenc, a gaz­daság igazgatója elmond­ja: — Kertészeti termelé­egyik lás. gyenge kellő ápolásával ezt elér­hetjük. A mi gyenge ta­lajainkon a nagyobb ter­mésátlagok elérésének egyik legbiztosabb módja a gondos tápanyagutánpót. Lakásépítés 33. még Lindeman vagyok. Minden szabódás nyásztelepülésnél álltak csak fölösleges gyanút kel- meg. A bokrok mögül va­tene — forogtak a gondo- lahonnét vízesés zúgása latok Artur fejében, aztán hallatszott. Artur alig tett hangosan ennyit mondott: néhány lépést a rozsdás — Nagyon szívesen ... kapu felé, amikor a gesta­izé ... pós figyelmeztetően meg­- Riegel vagyok, ennek érintette zubbonya ujját, a szépséges de eldugott Mog^te dühödt morgást —— kis zugnak a Gestapo-fő- “ fegyverzávarzat katta­szemlélt. nőké — mutatkozott be na,s;l^ hallotta. Egy fekete _ fS t inriprmn úr ú&v Különben renckívül szíve- bokacsattogtatva Artur új- juhászkutya nagy erővel lá tszik0, ön "nagTszakértője -en megmutatnék önnek donsült ismerőse. ÄefTg? kétaS a magyar festészetnek! * «Kín.%J3t*£Z a gondolaTa^aho1r™z- Talán sikertlnf^a" ki" A professzor villájától bad kezével lövésre ké­re sem vette ímint zaita- választania valami érdé- Lindeman a sajat autó- szén taitotta geppiszto­ie sem \ette, amint zajta , kedves aDÓsának Jan vitte el Riegelt oca, lanul megjelent mögötte a Kese*.a ,aves ap“^K ahová az mondta Az út váróban a gestapós Ügy ls, akiről oly nagyrabecsu- an°va az mondta. Az ut varooan a gestapós. „úgy szólott az előbb a hamarosan a varoson túl- _ ^____________________ p rofesszor úr... ra; a ma??® hegyekbe ve- nak is tisztelegve a kapu­Lindeman mindenre szá- vetett; esőfelhők ültek meg mított, de a dolgok ilyetén a vidéket. Köröskörül fe­fordulatára semmiképp nyőerdő zúgott, mintegy itt. a doktor várójában, emlékeztetve Artúrt arra, látszik a professzor már tudomására hozta, ki va­gyok és honnan jöttem” — állapította meg Artur, majd alaposan szemügyre vev~ a gestapóst, így fe­lelt: lyát. A katona köszöntötte Riegelt, majd Linceman­ahonnan két óra múlva milyen veszélyes feladatot- Apósomnak Berlinben már Bad^ ^lyaud- ^ j|g- Heinz ott 25SÍ SÄhaiS, rSSÄ hegynél.-- szomszédos kocsiba... _ Itt jobbra — muta­— Mit tegyek? Nem ta- tott Riegel egv sötét csa- y adhatom meg tőle. hogy oásra. Artur csak most Persze, az igazat megvall­va, nem vagyok túlságo­san otthonos a festésze’ apró finomságaiban. — Ez a pár vászon az én szerény ajándékom a professzor úrnak — kér­kedett a gestapós és egé­szen közel ment ahhoz a elmegyek, hiszen azt se tu ■om, miért vagyunk egy üt a professzornál: véletle­nül-e, vagy készakarva Meg aztán, mint üdülő vendig gvó; 'fiatom ma­vette észro a mngos alpesi fűben meghúzódó, alig ki- oposott csapást, s óvato­san vezette le kocsiját a hoz vezette őket. Artur észrevette, hogy álcázott gombot nyom meg a kato­na, a kapu erre kitárult és ők egy gerendázott fo­lyosóba értek. Az SS-ka- tona ezután kulcsával ki­nyitott egy nehéz tölgyfa­ajtót, aztán zseblámpája fényénél a folyosó mélyé­be kísérte Riegelt és Lin- lemant. Még egy. acélle­mezzel borított ajtón kel­lett kerasztülmenniök, s agv ötven méter után a műútról. Húsz perc múl- szikla mélyébe vezető tár­sötét szakadékba ér- nába értek. Itt a gyenge keoútz. amelyet az imént ^am, s így idómilliomos tak, majd egy elszórt bá- lámpafénynél íapolcokra rakva ezernyi fesrtményt pillantott meg! A gestapós széles moz­dulattal mutatott körbe, s büszkén jegyezte meg: — Azt hiszem, még Go­ring birodalmi marsall gyűjteménye mögött sem marad el! — Mindez kié? — A führeré, a biroda­lomé, Németországé... — Kissé pontosabban! — Az SS-é. Mindaz, amit Artur itt látott, a Halálfejes, a Reich, s a Wiking SS-hadosztály Magyarországon, Lengyel- országban,' Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában és Ausztriában összeharácsolt, s ide, a Salzkammergut szikláiba rejtett zsákmánya volt! — Attól tartok, hogy sze­rény anyagi körülményeim még azt sem teszik lehető­vé, hogy akár egyetlen ke­retet is megfizessek — mo­solygott fanyarul a gesta- pósra Lindeman. — A „Hi.nmler baráti kö véből valóknak” Bad- Aussee Gestapo-főnöke haj- andó áldozatokra is — fe­lelt gőgösen Riegel. (Folytatjuk.) — A termeléshez jó munkahelyi közérzet szük­séges. Ezért törekszünk arra, hogy a gazdaság dol­gozóinak évről évre ja­vuljon a lakás- és a szo­ciális helyzete. Évente 200 ezer forint lakásépítési hozzájárulást adunk az építtetőknek. Minden esz­tendőben négy szolgálati lakást akarunk létesíteni, elsősorban a fiatal szak­emberek számára. A munkásellátás céljait szolgálja, hogy Borbáson új üzemi konyhát és szál­lást létesítünk, a kultúrál, tabb munkakörülmények érdekében telephelyenként mosdókat és öltözőket épí­tünk. A termelési érték 1975- re meghaladja a 100 millió forintot. Évenként 3—4 millió forint nyereség ér­hető el, ha - az említett terveket megvalósítjuk. A mostoha közgazdasági körülmények között figye­lemre méltó eredményeket ért el már eddig is az 1966. január 1-én alakult állami gazdaság. Mint is­meretes, a Helvéciái Álla­mi Gazdaság egy részéből hozták létre, kedvezőtlen adottságai miatt, még eb­ben az évben is állami tá­mogatásban részesül. A gazdasági reform szabályo. zóinak érvényesülése ked­vezően hatott és esztendő­ről esztendőre sok')* javult a gazdálkodás. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents