Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

2. oldal 1970. január 23. pínleí ÖSSZETÖRT AUTÓK MILÁNÓ UTCÁIN Barbár a tüntetők elfen Üres gázbombahüvelyek és összetört autók fedték csütörtök reggel Milánó utcáit, ahól szerda este véres utcai harc folyt a tüntető diákság és a rá­juk támadó rendőri egyse­Hasszeri meghívták Madridba Háromnapos egyiptomi látogatása befejeztével Gregorio Lopez Bravo spa­nyol külügyminiszter csü­törtökön délelőtt elutazott Kairóból. Lopez Bravót ott tartóz­kodása során fogadta Nasszer elnök. A külügy­miniszter átnyújtotta Nasszemek Franco tábor­nok, sponyol államfő üze­netét, amelyben meghívja az EAK elnökét, tegyen hivatalos látogatást Spa­nyolországban. Nasszer válaszüzenetet nyújtott át Lopez Bravó- nak. Az üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosság­ra. gek között. A legújabb je­lentések szerint az össze­tűzéseken 22 rendőr és 10 polgári személy sebesült meg. Két rendőrt és hét diákot kórházba szállítot­tak, az őrizetbe vettek szá­ma 27. A három legnagyobb olasz szakszervezet milá­nói vezetői bejelentették; együttes ülésen döntik el, hogy milyen intézkedések­kel válaszoljanak a diákok ellen intézett barbár rend­őrtámadásra. Közben a korábban fel­bomlott úgynevezett bal­közép kormánykoalíció négy pártja folytatja ta­nácskozásait Az AP utal arra is, hogy a szerdán Milánóban ki­robbant összetűzések meg­gyorsíthatják az új közép­bal koalíció létrehozására irányuló erőfeszítéseket. Mariano Rumor mostani miniszterelnök egyik ked­venc érvelése, hogy a je­lenlegi társadalmi nyugta­lanság és lázongások kö­zepette „szilárd vezetésre van szükség.” Letartóztatások a Yahionski-ügyben A szövetségi nyomozó iroda (FBI) szerdán este Clevelandben letartóztatott három embert, akiket bűn­részességgel vádolnak Yab- lonski szakszervezeti ve­zető és családja meggyil­kolásában. A három letar­tóztatott — Paul Eugene Gilly, Au bran Wayne Martin és Edward Vealey — közűd kettő büntetett előéletű. Martin többször köve­tett ed betöréseket, Vealey pedig 1961 óta tíz esetben állt bíróság előtt birtok­háborítás, rablás, és gyúj­togatás miatt. Nyugaf*BerIinben ülésezik a Bundestag bizottsága A bonni parlament kül­ügyi bizottságának és a belnémet kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának együttes ülésével csütörtö­kön Nyugat-Berlinben meg­kezdődött a Bundestag bi­zottságainak Nyugat-Bcr- linbe összehívott és két na­pig tartó üléssorozata, amelynek provokációs jel­legére. ugyanúgy, mint ko­rábbi hasonló alkalmakkor, az NDK hivatalos szervei ezúttal is nyomatékosan felhívták a bonni kormány és a közvélemény figyel­mét. Az említett két bizottság tanácskozásainak napirend­jén — mint az UPl jelen­tette — Willy Brandt par­lamenti beszámolójának és Walter Ulbricht sajtóérte­kezletének megvitatása sze­repel. Mint ismeretes, Yab- lonskit, az amerikai bá­nyász szakszervezet alel- nökét éá családját újév hajnalán gyilkolták meg pennsylvániai lakásán. A gyilkosság világméretű felháborodást keltett és a szakszervezet 50 000 dollár jutalmat tűzött ki a nyom­ravezetőnek. Mint Edgar Hoover, az FBI igazgatója közölte, a három letartóztatottat „szak- szervezeti tag jogaiba való erőszakos beavatkozással” vádolják. Az országos mé­retű nyomozás egyébként tovább folyik. Ciprus és a görög junta JOGGAL mondják, hogy Ciprus egyike a világ leg­szebb, legidillikusabb tá­jainak. A kis sziget csend­jét azonban, — amint azt nemrég személyesen is ta­pasztaltam — időnként bombák robbanása veri fel. Működik az úgynevezett Nemzeti Front, amelynek élén, a jól értesültek sze­rint, a volt belügyminisz­ter álL A terroristák első számú célja: bebizonyíta­ni, hogy Makariosz és kor­mánya nem ura a hely­zetnek. Teszik ezt annak ellenére, hogy megbízható felmérések szerint a lakos­ság 67 százaléka áll az el­nök mellett. A „bizonyítá­si eljárás” végső fokon pe­dig arra irányul, hogy erő­sítse a kampányt vagy az Enosis (Ciprus Görögor­szághoz való csatolása), vagy a sziget kettéosztása érdekében. MAKARIOSZ ebben a feszült helyzetben indult útnak több afrikai ország meglátogatására. Az uta­zás során két ízben is érin­tette Athént. A görög fő­városban tárgyalásokat folytatott Papadopulosz mi- niszerelnökkel, a junta erős emberével, és Pipine- lisz külügyminiszterrel. Ezek a megbeszélések nyilván összefüggésben áll­nak a ciprusi terroristák tevékenységével, mert alig­ha férhet kétség ahhoz, hogy a Nemzeti Frontnak szoros kapcsolatai vannak a juntához. Valószínű, hoey az érsek igyekezett rávenni Papadopuloszt: vesse latba befolyását és csökkentse a terroristáik merényletsorozatát. Kérdés persze, hogy milyen ered­ményt érhetett el? Azt is tudni vélik, hogy Athén­ban felvetődött a ciprusi görög, illetve török nemze­tiségű lakosság problémá­ja. E kérdés megoldására már igen hosszú ideje folynak a tárgyalások, de kibontakozás nem mutat­kozik. A törökök nem óhajtják, hogy a szigetet területi alapon megosszák, ők inkább további kisebb­ségi jogokat szeretnének kapni. Görög részről vi­szont a jelenlegi kisebbsé­gi jogokat is sokallják. A NEHÉZSÉGEKET fo­kozza Ciprus földrajzi helyzete. Amikor a junta hatalomra került, az az aggodalom merült fel, hogy az ezredesek fegyve­res erővel igyekeznek majd hatalmukat Ciprus­ra kiterjeszteni. Bizonyos, hogy volt ilyen terv. A puccs nyilván azért szen­vedett halasztást, mert Athénban felülkerekedett az álláspont, hogy előbb magában Görögországban kell a katonai uralom hely­zetét megerősíteni. Illúzió lenne azonban, ha úgy ér­tékelnénk a helyzetet, hogy egy ilyen veszélyes akció végképp lekerült a napirendről. Amíg a junta hatalmon van, Ciprus füg­getlensége sohasem te­kinthető biztosnak. A má­sik fenyegetés az atlanti paktum részéről indul ki. A NATO-hatalmak nem adták fel terveiket, hogy Ciprust, mint „elsüllyeszt- hetetlen repülőgép-anyaha- jót” használják fel a pak­tum igen fontos déli front­jának erősítése érdekében. A NATO-TERVEK a kis szigetet a világpolitika forgatába helyezik, hiszen ha Ciprus atlanti támasz­ponttá válna, ez kihatna a földközi-tengeri erőviszo­nyok alakulására. A NATO katonai irányítóinak szem­szögéből pedig, amióta ki­derült, hogy a líbiai, ame­rikai és angol bázisokat fel kell számolni. Ciprus még kívánatosabbá vált. Nicosiában alkalmam volt beszélni dr. Lissaridissel, aki a Makarioszt támoga­tó egyik centrista párt ve­zetője & egyben az érsek háziorvosa, így tehát kü­lönösen jól értesült politi­kusnak számít. Szerinte NATO-körökben már el is készültek a tervek, hogy valamilyen módon meg-. Kivégezték az iraki puccskísérlet vezetőit Amerikai kémeket lepleztek le Megszakítás nélkül ülése­zett szerdán Bagdadban az a háromtagú különblróság, amelyet a január 21-ére virradó éjjel meghiúsított puccskísérlet körülményei­nek tisztázására és a tette­sek felelősségrevonására létesítettek. összesen huszonkét halá­los ítélet hangzott; el az ítéleteket azonnal végrehaj­tották. A bűnösnek talált és kivégzett személyek kö­zött aktív és nyugalmazott katonatisztek, rendőrtisztek, válamint polgári foglalko­zású egyének voltak. A bagdadi rádióban nyi­latkozatot olvastak fel, amely hangoztatta, hogy az elvetélt puccskísérlet értel­mi szerzői az Egyesült Ál­lamok és Irán voltak. A nyilatkozat szerint az amerikai CIA kémszervezet két tisztjének irányításával Iránból fegyvereket csem­pésztek át iraki területre. A napvilágra került ada­tok szerint Daud Taher, a Bagdadban működő iráni nagykövetség első titkára volt az összesküvők és kül­földi támogatóik összekötő­je Taher Kuwaitban hozott létre találkozót az összees­küvés vezetői és az iráni titkosszolgálat főnöke kö­zött. Ezen a találkozón — mint a Bagdadban közzé­tett nyilatkozat hangoztat­ja — olyan értelemben tá­jékoztatták az iraki össze­esküvőket. hogy az Egye­sült Államok kormánya erősen érdekelt „a jelenle­gi iraki rendszer gyors megdöntésében”. Ugyan­csak ezen a találkozón szü­letett megállapodás a fegy­vercsempészésre. Leszögezi a nyilatkozat azt is, hogy az összeeskü­vők — elsősorban a nyu­galmazott, magas rangú ka­próbálják a líbiai támasz­pontokat ciprusiakkal pó- tólni. Legfeljebb politikai síkon nem látják akal- masnak a jelenlegi idő­pontot arra, hogy ezt szor­galmazzák. VÉGÜL, Makariosz fii­jával kapcsolatban a nem­zetközi közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta az érsek római tárgyalását Konstantin, emigrációban levő görög királlyal. Sok találgatás hangzott; el ez­zel kapcsolatban. Akadt olyan vélemény, hogy az elnök egyenesen a junta megbízásából vette fel a kapcsolatot Konstantinnal, és ismét felmerül a ki­rály visszatérésének gon­dolata. Mások szerint egyes nyugati hatalmak kezdeményezésére jött lét­re a Makariosz—Konstan­tin találkozó. Washington­ban és Londonban ugyan­is mindig akadtak olyan elgondolások, hogy a ki­rály visszatérésével a jun­tát szalonképesebbé lehet­ne tenni. Ha ez meg is történne, a junta jellegén semmit nem változtatna, Ciprus függetlenségét to­vábbra is veszély fenye­getné. Makariosz elnököt igen ügyes, képzett politi- j kusnak tartják: ennek a múltban sok bizonyságát nyújtotta. Ügy tűnik, hogy a megfontolt és gondos politikai mérlegelésre a jövőben még nagyobb szüksége lesz, mint az el­múlt időkben. | <S. E.) tonatisztek — szoros kap­csolatban állottak az 1958. t juiius 14-i forradalom so­rán megdöntött monarchiá­val. A közel-keleti hírügynök­ség megbízható bagdadi for­rásokra hivatkozva arról ad hírt, hogy az iraki hatósá­gok már három hónappal ezelőtt tudtak a készülő­ben levő puccsról és állan­dó megfigyelés alatt tartot­ták az összesküvőket. Ka­tonatisztek egy csoportja beszivárgott a puccsisták közé és folyamatosan tájé­koztatta a hatóságokat az előkészületekről. A rend­szerhez hű tisztek azt az utasítást kapták, hogy lát­szólag működjenek együtt az összeesküvőkkel. A január 21-ére virradó éjjel az említett tisztek a Bagdad közelében levő Ra- sid katonai táborba hívták az összesküvőket, hogy — mint közölték velük — harckocsikkal lássák el őket Amint ezek beléptek a tábor területére, azonnal letartóztatták őket Az összeesküvés vezető­jét egy későbbi időpontban az elnöki palotába kísérték. A puccsista főnök abban a meggyőződésben lépett be oda, hogy hamarosan ő lesz Irak elnöke. Mielőtt tudo­mására hozták volna, hogy átadják a hatóságoknak, nagylelkűen földeket ado­mányozott az őt kísérő ka­tonatiszteknek. Az iraki távirati iroda késő éjjel ismertette az összeesküvők negyedik, hat­tagú csoportja felett UH mondot ítéletet. Csütörtökön hajnalban Irán bagdadi ügyvivőjét be­kérették az iraki külügy­minisztériumba. Jegyzéket nyújtottak át neki, amely azzal vádolja Iránt, hogy együttműködött az összees- küvőkkeL A külügyminisztérium egyúttal követelte, hegy Irán bagdadi nagykövetsé­gének öt vezető diplomatá­ja 24 órán belül hagyja el az országot. Követelték to­vábbá az Irak területén működő három iráni kon­zulátus; a bagdadi, a ker- belai és a basrai képvisele­tek haladéktalan bezárását. A bagdadi rádió csütör­tökön közölte, hogy hajnal­ban újabb hét személyt végeztek ki. Az elítéltek kémtevé­kenységet folytattak az Egyesült Államok javára. Ügyük a jelek szerint nincs összefüggésben a szerdán hajnalban leleplezett össze­esküvéssel. A rádió nem közölte, hogy a halálos ítéletek kö­zül ötöt mikor hoztak. Any- nyi azonban ismeretes volt, hogy a csütörtökön hajnal­ban kivégzettek közül ket­tőt még a múlt évben ltél-j tek halálra. Bejelentette a bagdadi rádió azt is, hogy az össze­esküvők fölött ítélkező kü- lönbjüóság csütörtökön is­mét összeült. Az ítéletekről egy későbbi időpontban ad­nak hírt. Teheráni válasz Az iráni császári kor­mány csütörtökön „a leg­élesebb formában tiltako­zott” az ország Bagdadban akkreditált öt diplomatá­jának kiutasítása és az e diplomaták tevékenységét ért iraki vádak ellen. Válaszintézkedésként Irak teheráni nagykövetét, a nagykövetség katonai atta­séját és további három at­tasét felszólítottak, hogy 24 órán belül hagyják el az országot. * A teheráni iraki nagykö­vetségnek átnyújtott jegy­zék — ugyancsak válaszin­tézkedésként — követeli, hogy zárják be az Irán te­rületén működő iraki kon­zulátusokat, s ezeknek sze­mélyzete hagyja el az orr szágot Újabb halálos ítéletek A január 21-i puccskí­sérlet ügyében ítélkező bagdadi különbíróság csü­törtökön délelőtt hat halá­los ítéletet hozott. A halálra ítéltek között öt katonatiszt és egy pol­gári személy van. Három további vádlót-' tat életfogytiglani kény­szermunkára ítéltek. A bagdadi rádió beje-: lentette, hogy a különbí­róság folytatja munkáját és további ítéletek várha-; tők. Európa békéje és biztonsága l’Unitá Az Unitá csütörtöki szá­ma Carlo Galluzzinak, az OKP külügyi osztálya ve­zetőjének nyilatkozatát köz­li az európai biztonsági értekezlet összehívásával kap­csolatban. Ügy véljük — hangoztatja Galluzzi—, hogy egy ilyen értekezleten nem csupán a politikai, hanem a kulturá­lis, ifjúsági és szakszervezeti szövetségek számára is biztosítani kellene a részvétel lehetőségét. A jelenlegi európai és olaszországi helyzetet figyelembe véve az OKP úgy véli, hogy megvannak a feltételek a bizton-, sági értekezlet megtartására. Egy európai kollektív biztonsági rendszernek termé­szetesen a kölcsönös hozzájárulás, és minden ország jogegyenlősége alapján kell létrejönnie. A kialakítandó kollektív biztonsági rendszernek nem szabad megme­revedéshez vezetnie, ellenkezőleg azt kell eredményez­nie, hogy, mégszűnjenek az egymással szemben álló tömbök. Á biztonsági rendszer lényeges pontja a terü­leti integritás, minden állam függetlenségének teljes figyelembevétele, az egyes országok belügyeibe való be nem avatkozás — társadalmi rendszerüktől függet­lenül. Világos, hogy az európai biztonságért és békéért folytatott harc az európai demokratikus erők egységét követeli meg, napjainkban jobban, mint bármikor az­előtt — állapította meg befejezésül Carlo Galluzzi.

Next

/
Thumbnails
Contents