Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

8. oldal 1970, JanoSr ti. sserüS A béke és a megbékélés útjai Nigériában „Nincs jele. sőt a legki­sebb bizonyítéka annak, hogy a polgári lakosság kö­rében erőszakos cselekmé­nyeket követnének el” — mondotta U Thant ENSZ- főtitkár hétfőn Lagosban, huszonnégy órás nigériai látogatása befejeztével. A főtitkár eredeti terveivel ellentétben nem kereste fel Port Harcourt térségét, ha­nem Lagosban maradt. Itt mondotta el ho0y a Nem­zetközi Vöröskereszt egyik tisztviselője biztosította őt afelől: az egykori biafrai területeken a béke és a megbékélés szelleme ural­kodik. Wilson brit miniszterel­nök hétfőn az alsóházban méltatta Gowon „nagylel­kűségét, és azt a gesztusát, hogy nyilvánosan kibékült a biafrai vezetőkkel”. Wil­son elmondotta még, hogy ami az állítólagos „négy­millió azonnali segélyre szoruló áldozatot” illeti, „lehetetlen megbízható becslést tenni”, de az ő adatai szerint ez a szám sokkal kisebb. t Lagosban Lord Hunt, a brit kormány megbízottja, az egykori harctereken tett körútjáról visszatérőben ki­jelentette: nem igazolódtak be azok az állítások, hogy az előrenyomuló szövetségi csapatok lemészárolják a menekülteket és a körül­zárt biafrai katonákat. Londonban Maurice Fo­ley külügyi államtitkár, aki nemrég Lagosban járt, Wilsonhoz hasonlóan azt hangoztatta, hogy a sajtó­jelentések felnagyítják a sürgős segélyre szorulók számát Megkezdődött az amerikai kém pere VARSÓ (MTI) A sziléziai körzeti kato­nai bíróság előtt megkez­dődött Gerard Cichy ameri­kai kém pere, akit 1968. december 18-án tartóztat­tak le Lengyelországban. A pert azért tárgyalják Poz­nanban, mert Cichy a vá­rosban és környékén foly­tatta kémtevékenységét. Gerard Cichy állandó lakhelye a franciaországi Lens. A vádlott Vesztfáliá- ban született de lengyel nemzetiségű, s apja jelen­leg is Lengyelországban él Cichy a nyomozás során beismerte, hogy az ameri­kai felderítő szolgálatnak dolgozott. Mint az egyik francia utazási iroda utas­kísérői» ""-Vran iárt Len- gyelo’- zágban és adatokat gyűjtött a lengyel védelmi erőkről. Amerikai-kínai eszmecsere Walter Stoessel, az Egye­sült Államok varsói nagy­követe kedden 14.00 óra- .kor a Kínai Népköztársa­ság nagykövetségére hajta­tott és tíz perccel a kitű­zött idő után, 14 óra 10 perckor megkezdődött a két ország diplomáciai kép­viselet vezetőinek sorrend­ben 135. hivatalos varsói megbeszélése. A kínai dele­gációt Lej Jang ideiglenes ügyvivő vezeti. Továbbra is nyitva az ajtó a tárgyalások előtt Walter Ulbricht nyilatkozatának visszhangja Walter Ulbricht hétfői nyilatkozatának bonni visszhangja abban foglal­ható össze, hogy legalább egyetlen pontban megegye­zik a két német kormány véleménye: mindkettő nyilJ vánosan hangoztatta tár­gyalási készségét Ezen túl­Végleg elmerültek a békaemberek KAIRO (MTI) Izraeli békaemberek hét­főn este megkísérelték az átkelést a Szuezi-csatorna nyugati partjára, de az egyiptomi partvédelmi üte­gek tüze megsemmisítette a támadókat — közli a ka­irói A1 Ahram keddi szá­ma. A lap szerint legalább 10 izraeli vesztette életét az iszmailiai ütegek füzében. A kudarcba fulladt akció után a megszállók négy órán át keresték a holttes­teket és a sebesülteket, és ennek során újabb embe­reket veszítettek — írja az A1 Ahram a keddi nap haj­nalába nyúló események részleteiről. Egy kairói katonai szóvi­vő szerint az egyiptomi megfigyelőket meglepte az izraeli békaember-akció. A hasonló támadások színte­re eddig a Szuezi-öböl volt, s a megszállók mindössze egyszer — 1969. május 14- én tettek kísérletet arra, hogy a csatornán átkelje­nek. Egyébként az első pró­bálkozás is kudarccal járt. Sztrájkok Kedden immár második napja sztrájkolnak Okina- wán a japán munkások, öt napra tervezett munkabe­szüntetésükkel az amerikai támaszpontokon alkalma­zott japán munkások töme- __________t V érszegény ígéretek az alelnök kőrútján Nagy partizántámadás íl-Vietnamban SAIGON Amerikai B—52-es bom­bázók kedden Saigontól 185 kilométerrel délnyu­gatra, a kambodzsai határ közelében szórták le bom­báikat. A saigoni kormány had­seregének 17 tisztiiskolása vesztette életét hétfőn, «mikor Saigon közelében gyakorlatozás közben par- tizántámadás érte őket. Életét vesztette egy kikép­ző tiszt és egy polgári sze. mély is. Negyvennégy ka­dét és egy másik kiképző tiszt megsebesült A Dél-Vietnamban har­coló amerikai csapatok több mint egy hónap után újból magasrangú tisztet vesztettek: a szabadság- harcosok lelőtték a volt demilitarizált övezettel ha­táros Quang Tri tartomány fölött felderítő repülést végző Jennings ezredes he­likopterét. A tömeggyilkos pere FORT BENNING A Georgia állambeli Fort Benningben az amerikai hadsereg tíz magasrangú tisztje — az ügy tárgyalá­sával megbízandó, hadbí­róság — előtt folyik a My Lai-i tömeggyilkosság­ban való részvétellel vá­dolt Calley hadnagy ki­hallgatása. A hadnagy vé­dői tiltakoznak az ügy had­bíróság elé utalása ellen. Amennyiben ügyét polgári bíróság tárgyalná, feltehe­tőleg jóval enyhébb bün­tetést kapna, míg a had­bíróság kötél általi halál­ra vagy életfogytiglani fegyházra is ítélheti. Jóllehet a hadnagy ki­hallgatása hétfőn zárt aj­tók mögött folyt, egy új­ságírónak sikerült arról részleteket megtudni, lay Galley védői azt állítják, hogy az amerikai hírszer­ző szervek birtokában van egy magnetofontekercs, amely My Lai-i „tisztogató akció” során az abban részt vevő amerikai alaku­latok parancsnokai és egy felderítő helikopter sze­mélyzete között folytatott rádióbeszélgetést tartal­mazza. A védők nem kö­zölték, mi olyat tartalmaz­hat a magnótekercs, ami Calley számára enyhítő körülményül szolgálhatna. Agnew visszatér WASHINGTON Agnew amerikai alelnök hétfőn este visszaérkezett Washingtonba távol-keleti körútjáról. Az alelnök, aki Nixon megbízásából tett körutat a Csendes-óceán térségének államaiban, hogy az Egyesült Államok csendes-óceáni szövetsége­seinek és néhány más or­szág vezetőinek részletesen kifejtse azt az amerikai politikát, amelyet „Nixon- doktrina” néven emleget az amerikai sajtó. Ezt az el­képzelést Nixon elnök Guam szigeten fejtette ki, múlt évi ázsiai utazása so­rán, s ebben lényegében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok a térség­ben a jövőben kisebb köz­vetlen jelenlétet mutat, de fokozottan be akarja von­ni a politika megvalósítá­sába az ázsiai országokat. Nixon akkor azt mondot­ta, hogy az Egyesült Álla­mok a jövőben nem avat­kozik be közvetlenül a he­lyi polgárháborúba, és fegyveres belső felkelések­be, de nyomatékosan han­goztatta, hogy „külső tá­madás” esetén „továbbra is teljesíti kötelezettségeit”. Nemcsak az USA közvéleménye Agnew fogadtatása az amerikai hivatalos szer­vek szerinti kielégítő volt, az út sikeréről azonban sajtókörökben megoszlanak a vélemények. Az alelnök megkísérelte nagy határo­zottsággal „eladni” Was­hington politikai elképze­léseit, de nem kapott hatá­rozott ígéretet a katonai szövetségesektől arra vo­natkozóan, hogy maguk is hasonló ügybuzgalommal sietnének megvalósítani az amerikai terveket. Agnewnek útja során alkalma nyílt arra, hogy megtudja: a vietnami há­ború elleni tiltakozás nem csupán az amerikai közvé­leményre terjed ki. Az al- elnököt útja során több­ször is heves háborúellenes tüntetések fogadták, így Ausztráliában és Új Zé- landon. ges elbocsátása miatt tilta­koznak. Sztrájkjukat támo­gatják a többi amerikai ka­tonai létesítményen dolgo­zó japán munkások is. Ki­sebb összetűzések során hárman sebesültek meg Az olasz sztrájkhullám el­érte Vatikánvárosi is. A Paese Sera című haladó olasz lap szerint Vatikán „polgári alkalmazottai” bér­emelést és jobb munkavi­szonyokat követelnek VI. Pál pápától. Az elégedet­lenkedők egy csoportja pon­tokba szedett követeléseit levélben juttatta el a pá­pához. menően a nyugatnémet fő­városban nem látnak egye­lőre olyan pontot, amely­ben a nézetek megegyezné­nek. A Brandt-kormány máris hozzálátott, hogy megfogal­mazza Bradt kancellárnak Stoph miniszterelnökhöz szóló levelét. Bár Bonnban több olyan szerződésterve­zet készült el, amely az NDK tervezetének ellenja- váslata lehetne, Brandt nem szándékozik ilyen szerződéstervezetet Berlin­be küldeni, csupán fel akarja szólítani az NDK kormányát, kezdjék meg a tárgyalásokat A Brandt-kormány ellen­zéke természetesen azonnal megkezdte az aknamunkát a két német állam esetle­ges megegyezése ellen, bár ez a megegyezés amúgyis nagyon távolinak látszik. Kiesinger például kijelen­tette: Bonnban tisztában kell lenni azzal, hogy Ulb­richt mindent akar vagy semmit. Tárgyalások csak akkor érdeklik, ha kívánsá­gait teljesítik. Az SPD parlamenti frak­ciójának elnöke, Herbert Wehner szerint viszont az a tény. hogy Ulbricht először meg akarja várni Moszkva és Bonn tárgyalásainak eredményét, nem lehet akadálya a két német kor­mány eszmecseréjének. Döntő az mondotta — hogy mindarról beszélhessünk egymással, amiről azt hisz- szük, hogy beszélnünk kell. BERLIN—NYUGAT- BERLIN Walter Ulbricht hétfőn megtartott két és fél órás, a két német állam kapcso­latainak szerződéses rende­zésével foglalkozó nemzet­közi sajtókonferenciája után a nagy számban meg­jelent nyugat-berlini, nyu­gatnémet és számos más T uristavizummal takaródzó provokátorok Viagyimirov kedden cik­ket írt a Pravdában, mely­ben hangsúlyozza: a szov­jet emberek szívesen fogad­ják a jószándékkal érkező külföldi vendéget, aki is­merkedni óhajt az ország életével, de nem tűrik a turistavízummal takaródzó provokátorokat és huligá­nokat. A kommentátor leírja, hogyan szórt röpcédulákat a moszkvai Gum áruház­ban két olasz diák. Teresa Marinuzzi és Valentíno Tacchi. Másnap hasonló provokációt hajtott végre a Moszkvai Operettszánház- ban Victor van Brantegen belga állampolgár. Teljesen nyilvánvaló — jegyzi meg a cikkíró, hogy ezek a ..turisták” C9ak esz­közei és végrehajtói bizo­nyos imperialista köröknek, amelyek felkészítik és egy­úttal pénzelik a provokáto­rokat. Az olasz fiatalok ma­guk Is beismerték, hogy szovjetunióbeli útjukra egy lírát sem kellett saját zse­bükből költeni. Pártfogóik nemcsak útjukat finanszí­rozták. hanem a provoká­ció sikere esetére még ju­talmat is ígértek. Jellemző — írja Viagyi­mirov —. hogy az áruházi provokáció pillanatában je­len voltak a nyugati bur­zsoá sajtó képviselői is. Ott nyugati országbeli újság­író Kóréban szmte egyönte­tű volt a vélemény, hogy Willy Brandt kancellárnak az NDK nemzetKözi jogi érvényű elismerését eluta­sító beszéde ellenére, az NDK Államtanácsának el­nöke „továbbra is nyitva hagyta az ajtót a lehetséges tárgyalások előtt”. Ilyen értelemben nyilat­kozott hétfőn este a külföl­di újságírók előtt Horst Grabert nyugat-berlini sze­nátor is aki azt a meglá­tását hangoztatta, hogy Willy Brandt kancellárt ‘ Walter Ulbricht hétfői saj­tóértekezlete bátorította fel annak a tervbevett le­vélnek elküldésére, amely javaslatot tesz konkrét tár­gyalások megkezdésére a két német állam között. Vi­szont Grabert szenátor sem tudott semmi bátorítót mondani arra vonatkozóan, ' vajon a nyugatnemet kan­cellár tárgyalásokat javasló levele érinti-e a tárgyalá­sok tartalmának problémá­it. Walter Ulbricht ugyanis nagy súlyt helyezett erre saj tókonferenciáján. A Német Demokratikus Köztársaság valamennyi lapja kedden nagy terjede­lemben számolt be a nagy nemzetközi sajtókonferen­ciáról. A lapok szószerint ismertetik Walter Ulbricht bevezető beszédét. A Neues Deutschland teljes terjede­lemben közli a sajtókonfe­rencia keretében megvála­szolt kérdéseket is. A Neues Deutschland el­ső oldalának főcíme ismé­telten aláhúzza az állam­tanács elnökének, megálla­pítását: „Az NDK állam­szerződés-tervezete a békét és biztonságot szolgálja”. A keddi nyugat-berlini lapok nem osztják teljesen a bonni kormányköröknek a tárgyalások közeli meg­indulásával kapcsolatos de- rűlát4sát és ezzel összefüg­gésben elsősorban arra a nagy távolságra utalnak, amely az NDK államszer-, ződés-tervezetében lefekte­tett elképzelések és Bonnak az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerésének ki­mondását még mindig ta­gadó álláspontja között volt a Stampa című olasz fennáll. A jobboldali lapok lap és az AP amerikai hír- . egyenesen „óvják” a nyu- ügynökség tudósítója is, j gatnémet kormányt attól,' akik mindig szívesen részt hogy további „engedmé- vesznek a szovjet életfor-1 nyékét tegyen” az NDK­ma rágalmazásában. I nak. Brown ismét felintitt a garatra Az AFP írja: Brown brit munkáspárti alelnök és volt külügymi­niszter az izraeli lapok hí­rei szerint Tel Aviv-i lá­togatása során jócskán gyarapította botrányos ese­teinek számát. „Hagyományaihoz” híven Brown ezúttal is részegen érkezett egy fogadásra, amelyet Eban külügymi­niszter rendezett a tiszte­letére. Ami ezután követ­kezett, az Brown múltjá­hoz képest is ritka telje­sítmény volt. Kezdődött az­zal, hogy nem volt hajlan­dó Eban felesége mellé ül­ni, mondván, hogy „vagy ültessék kényelmesebb helyre, vagy olyan embe­rek mellé, akikkel szívesen társalog”. Végül is Haim Herzog tábornok, az izraeli titkosszolgálat volt főnöke lett Brown asztaltársa, de ő sem kerülhette el sorsát» a Vendég közölte vele, hogy „ostobán vigyorog és válaszai nemkülönben os tobák”. Mire Herzog így riposztozott: „ostoba kér- désré ostoba válasz”. Amikor Eban külügymi­niszter pohárköszöntőjére került sor, Brown többször is „üljön le!” kiáltásokkal szakította félbe vendéglá­tóját, majd csapot-papot otthagyva, eltávozott. Fele­sége zokogva a helyén ma­radt. Egyes izraeli lapok sze­rint7 Brown korábban a következő szavakkal ked­veskedett Golda Meir mi­niszterelnöknek: „Maga nem más, mint egy orosz zsidó nő, aki Amerikán keresztül érkezett ide”. Kellemetlenségei támadtak Begin és Weizman minisz­terekkel, durván sértegetett arab notabilitásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents