Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

191t, január 81. szerda S. oldal Kedvező helyzetet mutat az 1969-es év egészségügyi gyorsmérlege Gyorsmérleget készítet­tek a szakemberek arról, hogyan alakult hazánk egészségügyi helyzete, hogy szolgált az egészségünk 1969-ben. Egyértelmű negatívuma az ó-esztendőnek a közle­kedési balesetek számának nagy arányú emelkedése: országosan 12, Budapesten 18 százalékkal többen szenvedtek balesetet a közúti közlekedésben, mint 1968-ban. Még kedvezőtle­nebbül alakult a halálos végű közlekedési balesetek száma. Országosan 14, a fővárosban pedig 30 száza lékkai többen vesztették életüket ilyen balesetek következtében. A halálos végű üzemi balesetek szá­ma nagyjából változatlan. A halálokok között egyébként most is a szív- és keringési megbetegedé­sek vezetnek. A halálozás ebben a kategóriában 8 százalékkal volt több az előző évinél. Kisebb mér­tékben — körülbelül 3 százalékkal — nőtt a má­sik fő halálok, a dagana­tos megbetegedések, a rák áldozatainak száma is. Ez­zel szemben a tüdőgyulla­dás, valamint a gümőkor néhány százalékkal keve­sebb ember életét követelte. A gümőkór elleni küz­delemben egyébként évről- évre tovább javulnak az eredmények. Tavaly pél­dául 10 000 lakosra már csak 11 megbetegedés ju­tott, a halálozási arány­szám — ugyancsak 10 000 főre vonatkoztatva — ket­tő. A többi fontosabb fer­tőző betegség közül a sza­márköhögésben és a ka­nyaróban mutatott a sta­tisztika az előző évinél rosszabb helyzetet. Igaz, ez a viszonyítás nem ad teljesen hű képet, mert bár a szamárköhögés az előző évinéi 44 százalékkal több i megbetegedést okozott, de j az 1968-as év ebből a szempontból kiemelkedően a legjobb volt és a tava­lyi mintegy 200-as megbe­tegedési szám is a legala­csonyabbak közé tartozik. A kanyaró szintén a leg­utóbbi évek átlagát tartot­ta, bár a kiugróan jó 1968- as esztendőhöz képest itt is visszaesés következett be. 19(j9-ben kezdték meg a kötelező védőoltásokat, ezek azonban még nem éreztették hatásukat. A járványos gyermekbé­nulás 1969-ben két beteg­séget okozott. A diftéria elleni küzdelemben pedig újabb csúcseredmény szü­letett: mindössze 12 gyer­mek betegedett meg. Jelentősen — 31, illetve 43 százalékkal — csökkent a dizentériás és vörhe- nyes megbetegedések szá­ma is. Minthogy azonban vérhasban (dizentériában) még mindig tízezernél töb­ben betegszenek meg, ez a betegség továbbra is fon­tos közegészségügyi prob­lémát jelent a fertőző máj- gyulladással együtt, amely­ben a megbetegedések szá­ma nagyjából az előző évi szinten volt. Tavaly márciusban, áp­rilisban zajlott le hazánk­ban az úgynevezett hong­kongi influenzajárvány. Ennek arányai elmaradtak a korábbi évek nagy A/2 influenza-járványaitól. Inf­luenzás megbetegedéssel mintegy 400 ezren jelent­keztek orvosnál, a megbe­tegedések valódi száma azonban ennél nyilván na­gyobb volt. A járvány fel­tehetően szerepet játszott a szívbetegségek és a tü­dőgyulladás okozta halálo­zások számának emelke­désében, valamint abban, hogy a kora tavaszi hóna­pokban a táppénzes bete­gek arányszáma is megha­ladta az előző évit. (MTI) Magyar-jugoszláv együttműködés a kishatárforgalom bővítésére Kalászol a triticále A Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet üvegházában már kalá­szol a triticále. A növény- I házi termesztéssel a kalá­szos élettani sajátosságait | tanulmányozzák. Mérik a fény- és tápigényét, vizs- S gálják a szárazságtűrő ké­pességét, s azt. hogy meny­nyi műtrágyát hasznosít a leggazdaságosabban. A már j köztermesztésben ismert triticále-hibrideken kívül négy új fajtajelölt — ezek már rövidszárúak — vizs­gázik a növényházban. A fedett kertészetben egyéb­ként rendkívül buják és dús kalászúak a gabonák. Az intézet tenyészkertjé- ben pedig négyezer kispar- cellán telelnek az újonnan nemesített „öszvér”-gabo- nák. A hibridek között szá­mos ígéretes fajtajelölt van, ezek többnyire már vetély- társai lesznek a búzának. A napokban befejeződött magyar—jugoszláv tárgya­lások alapján kiadott közös közlemény utal arra többek között, hogy kibővítik a kishatármenti áruforgalmat. Erre vonatkozóan már meg­történtek az első lépések. Jugoszláv részről kijelölték az AGROSAVEZ nevű zom- bori vállalatot a bonyolí­tásra. Ez a cég Bács-Kis- kun megye kishar-'rfor- galmában játszana döntő szerepet. Megyénk részéről a Szövetkezetek Bács-Kis- kun megyei Értékesítő Központja, a MÉK lenne a magyar partner. Reméljük, hogy a napokon belül az illetékes külkereskedelmi vállalatoktól megkapja a Tekintettel arra, hogy mindkét félnek igen nagy mennyiségű áruja van, amelynek értékesítése sür­get, máris megkezdték a tárgyalásokat. Kedden Kecs­keméten a MÉK megyei központjában többórás esz­mecsere folyt a témáról. A jugoszláv delegációt Jagicza László, a zombori községi tanács alelnöke vezette, kí­séretében volt több jugo­szláv vállalat, valamint az AGROSAVEZ kereskedelmi vezetője. Bács megye ré­széről Szűcs József, a MÉK főosztályvezetője irányítot­ta a tárgyalást, a vállalat több vezetőjének a társasá­gában. A jugoszlávok megtették az ajánlatokat. Átadták azt a cikklistát, amelyre szük­ségük van, és egyúttal je­lezték azt is, hogy mit tud­nának adni. Balog Béla, az AGROSAVEZ képviselője szerint az első fél évben mintegy 10 millió dinár ér­tékű árucserét lehetne le­bonyolítani Bács-Kiskun megye és a Vajdaság kö­zött. Jagicza László, a jugo­szláv delegáció vezetője kérdésünkre elmondta: — Ez a megye rendkívül gazdag kertészeti termékek­ben, főként gyümölcsben, de kiváló az állattenyész­tése is. Mi szívesen veszünk át nagyobb mennyiségben almát, amelyből jelenleg is nagy készlete van a megyé­nek. Az állattenyésztést pe­dig állati fehérjékben gaz­dag takarmánykoncentrá­tumokkal tudjuk segíteni. Szívesen fogadnánk barom­fit a megye gazdaságaiból. Ismét munkában a jégtörők Több mint 30 ezer hold víz alatt Az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság illetve a megye területén a hőmérT séklet az elmúlt 24 órában átlagosan a mínusz 4,8 és a mínusz 15 Celsius-fok kö­zött váltakozott. A hideg hatására a belvízlevezető csatornákon a vízfolyás le­lassult, s intenzív jégkép­ződés kezdődött meg a Du- navölgyi Főcsatornán. A hideg ellenére kedden az elöntött terület nagysága elérte a 30 079 holdat. Eb­ből vetés és szántó 5100 hold. Az elmúlt 24 órában az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szivattyúi kö­zül kettő dolgozott, másod­percenként 4,3 köbméter teljesítménnyel. A másod­fokú készültség mindhá­rom szakaszmérnökségnél fennáll, s ötszáz munkás vesz részt a belvízvédeke­zésben. Az alacsony vízállású Dunán a hideg hatására a jégzajlás fokozódott, elérte az 50 százalékot. Ezért a jégtörő hajópark újra meg­kezdi munkáját. Ma a jég­törők munkához kezdenek Új, kiváló hatású korró­zióvédő anyagot állítottak elő a Veszprémi Nehéz­vegyipari Kutató Intézet szakemberei. A míniumot egyenértékűén helyettesítő festék, csupán egyharmad annyi ólmot tartalmaz, mint évezredes múltú előd­je. Így jóval olcsóbban, elő­állítható, és csökkent mér­gező hatású. Az új festék előállításához hollóházi ka­olint használnak fel, amely­nek apró szemcséit mint a jugoszláviai Duna-szaka- szon és a már rendes ter­melő tevékenységet folyta­tó jégtörő hajók is visszavo­nulnak Budapestről Bajá­vékony héj bevonja az ólom. A vegyület éppen úgy viselkedik, mint a ho­mogén ólom. Ezen az el­ven alapuló módszerrel, de más alapanyagból. Francia- országban már készítettek festéket, s legutóbb ezzel vonták be az Eiffel-tornyot. A magyar változatot a Ganz-MÁVAG hazai hídja- inkon próbálja ki. Gyártá­sára már felkészült a Me- tallókémia. A megbeszélés során megegyezés született arra, hogy a megyei MÉK vállal­ja a saját raktárában levő áruk, valamint a bácskai és a többi megyei termelő­szövetkezeti területi szö­vetség közreműködésével je­lentkező, vagy igényelt áruk forgalmának bonyolí­tását. A MÉK új osztálya, a termékforgalmazási osztály, egyelőre a szegedi FÜ- SZÉRT-en keresztül szerve­zi a bonyolítást, míg meg nem kapja az engedélyt a megyéből történő forgalma­zásra. Annak érdekében, hogy a legrövidebb időn belül kialakuljon a jó együtmű- ködés, a közeljövőben szük­ség szerint további tárgya­lásokat folytatnak. ra. Új k or ró sió véd ő festék Mi újság a Vajdaságban? Fluorozzák a városok ivóvizét Ha a köztársasági kép­viselőház megszavazza, nemsokára valamennyi tíz­ezer lakosúnál nagyobb város vízműve köteles lesz fluorozni az ivóvizet, hogy megakadályozza a fogszu­vasodást. A fogszuvasodás a leg­tömegesebb betegségek kö­zé tartozik. A tudósok ala­pos vizsgálatokkal megál­lapították, hogy a fluor ki­tűnően megóvja a fogakat a szuvasodástól, s amint ezt az Egészségügyi Világ- szervezet is megerősítette, sok ország kormánya azon­nal elrendelte a vízvezetéki ivóvíz fluorozását. A statisztakai adatok sze­rint Szerbiában igen elter­jedt a fogszuvasodás, fő­képp a gyerekek és fiata­lok körében. A belgrádi fogászati fakultás ezért is indítványozta, hogy a köz- társasági képviselőház tör­vénnyel rendelje el a víz­vezetéki ivóvíz fluorozását, kivéve azokat a hejysége- ket, ahol a lakosság száma nem éri el a tízezret, vagy ahol így is van elegendő fluor a vízben. A szakértők számításai szerint a fluorozási költség lakosonként évente legfel­jebb 2—3 dinár. Eiffel mérnök készítette a becsei zsilip tervét? Több mint hét évtized­del ezelőtt Becsénél a Ti­szába ömlő csatorna tor­kolatánál zsilipet létesí­tettek. Megépítésének ide­jén, 1896-ban, az akkori monarchia területén nem volt több ilyen alkotás. Ke. vésbé Ismeretes az a tény is, hogy a Tisza szabályo­zása előtt, az akkoriban Ferenc József nevét vise­lő csatorna Bácsföldvárnál torkollott a Tiszába, ahol egészen kicsi áteresztő lé­tezett. Amikor elvégezték a nagy alföldi folyó sza­bályozását, többek között ezen a vidéken is átvág­tak egy nagy kanyart és a földvári vasúti hídtól Be­cséig mintegy 10,5 kilomé­teres szakaszon új csator­naszakaszt ástak. Akkor vetődött fel egy olyan át­eresztő építésének gondo­lata, amely mélyebb jára­tó, nagy vízi járműveiknek is megfelel. Minden amel­lett szól, hogy A. G. Eiffel francia mérnök, a világhí­rű párizsi Eiffel-torony ter­vezője kapott megbízást a becsei zsilip elkészítésére. Abban az időben egy fran­cia—angol részvénytársaság igen érdekelt volt a csator­na kérdésében, s valószínű­leg ők fordultak a világhí. Megnyílik az újvidé Az idén másodszor nyí­lik meg az újvidéki filmis­kola. Az előadásokat ez­úttal Verbászon tartják január 26-a és február 7-e között. Az előadások első­sorban a tanügyi munká­sok számára lesznek hasz­nosak. Ez a rendezvény joggal viseli az iskola ne­vet, hiszen — ha mindösz- sze két hetet tart is — a tanárok egy teljes szemesz­ter anyagát adják elő. Az iskola tanácsa, amely főleg egyetemi tanárokból áll, igen érdekes tantervet dolgozott ki. Az oktatást két csoportban bonyolítják le. Az első csoportban a Az első műjégpálya Szerdán este — mintegy kétezer néző jelenlétében — ünnepélyes keretek kö­zött megnyitották a sza­badkai műjégpályát, a Vaj­daság első ilyen létesítmé­nyét, amelynek felépítése 2,5 millió új dinárba ke­rű mérnökhöz. Eiffel-mér- nök állítólag személyesen is eljött Becsére, hogy fel­vételezze a terepet. A DTD becsei részlegében még ma is őrzik a francia nyelvű magyarázattal ellátott terv­rajzot. Érdekes megemlíte­ni, hogy a becsei zsilip vas- szerkezetének összekötése hasonló a világhírű párizsi toronyhoz. ti filmiskola filmnyelv alapelemeiről és természetéről, az iskolai amatőrfilmezők klubjáról, a fdlmtörténelemről, a jugo­szláv filmről, a filmpedagó­giáról és a filmnek az ok­tatásban való alkalmazásá­ról beszélnek. A második csoportban viszont a film és a regény, a dráma, a te­levízió, a képzőművészet, a költészet, a zene és az elbeszélés közötti kapcso­latról lesz szó. Az előadásokkal párhu­zamosan 16 játékfilmet, valamint több rajz- és do­kumentumfilmet mutatnak be. rült. A műsorban kiváló magyar műkorcsolyázók léptek fel: Farkas Éva és Korpás Tamás magyar baj. nokpár, Berec Ilona és Sugár István táncbajno­kok, Vajda László Magyar- ország egyéni bajnoka és Homolya Zsuzsa, az orszá­gos bajnokság harmadik helyezettje. Rajtuk kívül három zág­rábi műkorcsolyázó is be­mutatkozott: Zoran Matas, Jugoszlávia többszörös baj. noka, Sonja Amsl, Horvát­Búcsú a magyar haj Kifutott a bezdáni kikö­tőből az a négy magyaror­szági jégtörő, amely de­cember 25-e óta a Duna jugoszláviai szakaszán tel­jesített szolgálatot. Egyik utolsó jugoszláviai jégtörő útjukra mi js elkísértük őket. A vízügyiek rádiósa egy szempillantás alatt össze­kapcsolt bennünket a jég­törőkkel: — Halló, Mészáros mér­nök? Várjanak meg, önök­kel tartok! — Tessék, szívesen lát­juk! — érkezik a kissé recsegő hang valahonnan távolból, a zajló jégtáblák kellős közepéről. — De ne jöjjön Magyar Szó nélkül! A szombati szám is kell a rádióműsorral! Alig fél órával később már Apatin közelében járt velünk a DTD csatorna­igazgatóság zombori kiren­deltségének terepi autója. Tíz újság lapult a tás­kánkban, s egy üveg szív­erősítő. Nem illik köszönés nélkül más nemzet terüle­tére lépni különösen ilyenkor. Egy hajó már ott ország pionír- és Bozidar Valesic, Horvátország ifjú­sági bajnoka. Ezután a Spartacus és a belgrádi Crvena Zvezda jégkoroncsapata bajnoki mérkőzést játszott a II. szövetségi liga keretében. horgonyzott a kikötőben, de nem az, amelyikre fel kel­lett szállnunk. Azért en­nék a kapitánya is szívé­lyesen fogadott bennünket. Hamarosan megérkezett a III. jégtörő is, parancsno­ki hídján Csanádi János kapitánnyal és Mészáros István vízügyi mérnökkel; — 30—40 kilométer hosz. szú jégmező csúszott le Magyarországról — magya­rázza a mérnök, s Tovar- niknál alaposan elrekesz- tette a szűkületeket. Az or­szághatárnál negyven mé­terre szűkült a Duna, a fo­lyam többi részét a jég uralja. A parancsnoki hídra ka­lauzol. Csend van, csak a rádió adó-vevő jelez. Min­den percben valaki hívja a III-ast. Rádióval tartják fenn a kapcsolatot a töb­bi jégtörővel és a zombori meg a bajai vízügyi szol­gálattal. A kormányos sze­me végigpásztáz a Dunán. Célbe veszi a nagyobb jég­táblákat, s a hajó páncél­orra úgy hatol beléjük, mint a kés a vajba. összeállította: K. A.'

Next

/
Thumbnails
Contents