Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

4. oldal 1910. január 20. kedd A szövetkezetek kiegészítő tevékenysége A szövetkezeti tagság egy része — különösen az olyan mezőgazdasági körzetekben, ahol a hagyomá­nyos és szezonjellegű foglalkoztatásból eredő jöve­delem kevés — igényli a folyamatos foglalkoztatást, hogy kiegészítse a keresetét. A szövetkezet gépeinek időszakos szabad kapacitása, minden külön ráfordí­tás nélkül megnyit egy tevékenységi kört — a szol­gáltatást —, ami viszont a társadalomnak is igénye. A szövetkezeti „saját” bolt, általában a tsz kereske­delmi tevékenysége is közhasznú, az építőipari, ter­mékfeldolgozói nem különben. A mellék- és segédüzemek szervezésére a piaci helyzet is rákényszeríti a szövetkezeti üzemet: az például, hogy a tsz közteher jellegű kiadásai az el­múlt négy évben megháromszorozódtak, ugyanakkor több mezőgazdasági terméknél — különösen a zöld­ség- és gyümölcsféleségeknél — árcsökkenés követ­kezett be. A Kecskemét—Kiskun­félegyháza Környéki Mező­gazdasági Termelőszövetke­zetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége a kö­zelmúltban küldöttgyűlé­sen vitatta meg a körzeté­be tartozó szövetkezetek mellék- és segédüzemi te­vékenységét, ennek prob­lémáit, nehézségeit; majc* 1 az elnökség javaslatot tett a küldötteknek a fejlesz­tésre vonatkozóan. A to­vábbiakban az előterjesz­tés és a vita néhány fon­tosabb gondolatát ismer­tetem. Rugalmasság A területi szövetség ter­melésfejlesztési és közgaz­dasági bizottságának elő­terjesztése mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy a kiegészítő tevékenység fej­lődése jelentős. A szövet­kezetek gyorsan tudtak al­kalmazkodni az új körül­ményekhez. Mivel az álla­mi ipar, kereskedelem és szolgáltatás nem tudta a vele szemben támasztott igényeket maradéktalanul kielégíteni, volt (és ma is van) tere a szövetkezeti szektornak. A termelőszö­vetkezetek felismerték a kielégítetlen igényeket és olyan területek felé orien­tálódtak, ahol kevés befek­tetéssel vagy a meglevő felszereléssel gazdaságosan tudtak működni. Ennek ha­tására az elmúlt két év so­rán a területi szövetséghez tartozó tsz-ek vonatkozá­sában a nem alaptevékeny­ségből származó szövetke­zeti árbevétel meghárom­szorozódott és részaránya az összes árbevételek közt megnövekedett: 1967-ben az összes árbevételeknek 20 százalékát adta a mellék­és egyéb tevékenység, 1968- ban pedig 35 százalékát. (E nagyméretű emelkedésben az árváltozásoknak is sze­repe van; az ipari termékek óra általában felfelé ten­dál). Kereskedelem A szövetség javasolja a tsz-eknek, hogy a belföldi kereskedelmük további fej­lesztése előtt vizsgálják meg működő boltjaik gaz­daságosságát, az újakat le­hetőleg a közvetlen kör­nyezetbe telepítsék. Az is szükségesnek látszik, hogy a szövetkezeti boltok jobb áruellátását a szövetkeztek társulással oldják meg. Mi­vel a piacon éleződik a verseny — az árubőségnek ez természetes következ­ménye — a jövőben na­gyobb göncöt kell fordíta­ni a jó minőségre, s a cso­magolásra is. Az áruelhelyezési nehéz­ségek miatt a termelők — így a termelőszövetkezetek is — nagyobb igényeket támasztanak a külkereske­delemmel szemben. Számos tsz kapcsolatban van cseh­szlovák, jugoszláv termelő- szövetkezetekkel, ismerik a szomszédos országok piaci viszonyait, tudják például, hogy hol van hiány kerté­szeti termékekből, hol le­hetne nagy mennyiségű gyümölcs- és zöldségfélét elhelyezni. Értékesítési gondjaik miatt a szövetke­zetek jogosan — és nem ok nélkül — bírálják a külkereskedelem hibáit. Valamint igénylik, hogy kapjanak külkereskedelmi jogot. Építőipar A nem alaptevékenység­ből származó szövetkezeti árbevételek 22 százalékát ebben a körzetben az épí­tőipari tevékenység adja. Mivel az állami építőipar kezd „kivonulni” a mező- gazdaságból, pótlására a szövetkezeteknek már a legközelebbi jövőben kor­szerűsíteniük kell építőipa­ri szervezetüket. E szer­vezet forgó- és állóalap igénye nagy, ezért a fejlő­dés útjának a tsz-közi épí­tőipari vállalkozás látszik, amelyet „generál-kivitele­zővé” fejleszthetnének: vagyis olyan szervezetté, amely a tervezéstől a kulcsátadásig mindent ma­ga végez. Kezdeményezés már van ezen a téren: a kecskemé­ti Vörös Csillag Tsz java­solta az építőbrigádok egyesítését, a területi szö­vetség pedig tervezőcso­portot kíván létrehozni. Az állami mezőgazdasá­gi gépjavító hálózat foko­zatos felszámolása miatt javasolja a szövetség a ter­melőszövetkezeteknek, hogy 10—15 ezer holdanként kö­zös gépjavító üzemet hoz­zanak létre. Amennyiben a tsz-ek élelmiszeripari tevé­kenységi köre a jövőben kibővül, e javító üzemek végeznék az élelmiszer- ipari géppark karbantartá­sát is. Akadályok A nem alaptevékenység­ből eredő árbevételekből az élelmiszeripari tevé­kenység részaránya rend­kívül alacsony: mindössze 2 százalékos, annak ellené­re, hogy e termelési kör­zetben az élelmiszeripar­ral való foglalkozás (bor­palackozás, savanyítás, konzerválás stb.) nagyon indokolt volna és szerves folytatását, kiegészítését képezné az alaptevékeny­ségnek. A tsz-szövetség előter­jesztése rámutat arra, hogy a fejlődést ezen a té­ren „az anyagi eszközök és élelmiszeripari gépek hi­ánya, az erősen központi irányítású élelmiszeripar és jogszabályi korlátok is gátolják. A megfelelő szak­emberek és termelési ta­pasztalatok sem állnak rendelkezésre.” A mezőgazdasági jellegű melléktevékenység beruhá­zási igénye igen magas. Egy sertésfeldolgozó vagy zöldség-gyümölcs feldolgo­zó létesítéséhez 10—15 mil­lió forint szükséges, ami a tsz-ek anyagi erejét meg­haladja. S a kérdés úgy is fölvetődik, hogy a rendel­kezésre álló anyagi eszkö­zöket nem célszerűbb-e in­kább az alaptevékenység fejlesztésére fordítani? ... Ahhoz, hogy a tsz-ek élel­miszeriparral foglalkozza­nak meg kell kapniuk mindazt az állami támoga­tást és kedvezményt, amelyben az állami élel­miszeripar részesül. Ezen­túl a feldolgozó, végtermék­előállító szövetkezeti tevé­kenység vonatkozásában is szükség volna a dotáció érvényességi idejét előre meghatározni. Ez a terme­lés biztonságához elenged­hetetlenül szükséges. Az országban 50 terme­lőszövetkezeti szövetség működik. Ezek között — a tagjövedelmek szintjét te­kintve — a Kecskemét— Kiskunfélegyháza körzeté­ben működő szövetség amely 97 tagszövetkezetet számlál, a 34. helyen áll. Ez ismét csak aláhúzza és igazolja a szövetségnek, mint érdekképviseleti szervnek azt a törekvését, hogy állandóan kutassa a kiegészítő szövetkezeti te­vékenység azon válfa­jait, amelyek együttesen növelhetik a szövetkezeti akkumulációt és a tagok jö­vedelmét. Ezt az 1969. de­cember 3í-én megjelent kormányrendelet és MÉM- rendelet elősegíti. Zám Tibor Téglától a panelig 20 éve# a Rács megyei Állami Építőipari Vállalat A múlt év végén töltöt­te be ugyan 20. évét a Bács megyei Állami Építő­ipar Vállalat, de az évfor­duló jegyében telnek még ’ a közeli hetek is, hiszen ilyen nagy termelő appará- ! tus születése sem egyetlen | nap dátumához kötött. A j múltról szólva — nagyon j nehéz lenne egy újságcikk j keretébe szorítva foglal­kozni az azóta bekövetke­zett szervezeti változások­kal. s e megemlékezésben; nem is ez a lényeg. A fej- lődés nagyságát kívánjuk j elsősorban érzékeltetni. Szervezeti átalakulások után önállóan Amikorra — a cegléditől elválva — önálló működé­sét megkezdte a Kecskemé­ti Magasépítő Nemzeti Vál­lalat — már addig is át­ment egy-két szervezeti át­alakuláson. A feladatok zö­mét mezőgazdasági építke­zések tették ki ebben az időben. Hagyományos mód­szerekkel, anyagokkal, szerkezetekkel, s majdnem kizárólag kézi erővel... Aztán jött a trösztösítés, újabb változások, míg 1954. december 20-tól mint ÉM Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalatként műkö­dik. Meg kell jegyezni, hogy az országépítés gyor­suló üteme tette szükséges­sé a szervezeti keretek sű­rű módosítását, amely a bővülő lehetőségeket, nö­vekvő önállóságot is jelen­tette. Vegyünk szemügyre két adatot 1955-ből — ez az év az önálló megyei vállalat funkcionálásának első esz­tendeje —, hogy majd ezekhez is mérhessük az utóbbi idők tényeit. Ekkor az évi teljes termelési ér­ték kereken 63 millió fo­rintot tett ki; a vállalat munkáslétszáma 1486 fő. Növekvő igények. Szük­séges a kapacitás növelése is. A második 3 éves terv időszakában főleg erre megy az erő: mérsékelt létszámbővítés mellett el­sősorban új technológiák bevezetésén, új szerkezetek felhasználásán, új gépek munkába állításán, s jobb munkaszervezéssel karölt­ve a versenymozgalom erő­sítésén van a hangsúly. Két-két adat 1959-ről és 1960-ról. A munkások lét­száma 1504, illetve 1698. Az építési-szerelési terme­lési érték közel 170, illetve 216 millió forint. Iskolák, gyárak új lakónegyedek Iskolák sora — Soltvad- kert. Izsák, Kecel. Dusnok, Madaras, Kecskeméten a Béke téri; gépállomás, me­zőgazdasági létesítmények — istálló, raktárak; Kecs­keméten az Arany János, a Trombita és a Dózsa György úti lakások. Buda­pesten az Erzsébet király­né úti lakásépítkezések, majd a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével a bortárolók építése — jelzi és őrzi ezeknek az időknek az erőfeszítéseit. Második ötéves terv. 1965-ben már 2280 építő­munkás dolgozik, s 314 millió forintnál több teljes termelési értéket produkál. Akkumulátoros törpejáriuü Megalapozott tervek — sikeres teljesítés Eredményes esztendőt zárt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dunave- csei járási kirendeltsége: 60 387 mázsás felvásárlási eredményt értek el, s ez 14,5 százalékkal haladta meg a tervezetett. A tervek megalapozott­ságát, egyúttal pedig a ki- rendeltség dolgozóinak jó munkáját jelzi az a tény is, hogy például sertésből 27 463 darabot vásároltak az elmúlt évben, alaposan túlteljesítve a tervet. A ki- rendeltség számvetéséből megtudtuk, hogy az ered­mény ennél is jobb lehe­tett volna, ha a háztáji gazdaságok időben leszál­lítják a szerződött sertése­ket. Túlteljesítette éves ter­vét a kirendeltség a vágó­marha felvásárlásában is. Tavaly 4047 darabot vásá­roltak fel, ez 23,5 százalék­kal több a tervezettnél. Jelentős exporttevékeny­séget is folytatnak: pél­dául 1288 vágómarhát szál­lítottak nyugati — főleg olasz — exportra. Kedvezően alakultak a juhfelvásárlás mutatószá­mai: 1969-ben 12 534 dara­bot vásároltak fel, s e mennyiség 95 százalékát exportálták. Cs. L. A képen látható három, kerekű angol bevásárló­kocsi a parkolási gondok­kal küzdő nagyvárosi for­galom számára készült. A villanymotort két ólom- akkumulátor látja el energiával, melyek éjsza­ka vagy a várakozási idő alatt a fali konnektorhoz való csatlakoztatással vál­takozó áramú hálózatról tölthetők. A törpejármű 20—30 km. utat tud meg­tenni egy feltöltéssel, 10— 15 km-es óránkénti se­bességgel. Kecskeméten megindul a Lenin város építésé. Az it­teni 1000 lakás mellett Cegléden, Kiskunhalason, Baján, s a megyeszékhely más részein is jelentős szá­mú lakás épül. Gimnázium, zeneiskola, a ZIM és a barneváli gyárépületek re­konstrukciójának kezdete, Félegyházán a gépgyár, a Hírős Városban az Arany­homok — ugye. milyen rangos sora a vállalat al­kotásainak, pedig csak a legelejét említettük,. s ak­kor nem is mondtuk a kecskeméti Rákóczi úti emeletes lakóházakat sem, holott azok még a tröszt­időkben változtatták meg ennek a városrésznek a képét. Vállalati székház, telep, munkásszálló, majd az új telep alapjainak lerakása az Árpádvárosban — 20 holdas területen — ezek is csupán jelzőkövek a sok közül, melyek a két évti­zed alatt a vállalat útját kísérték. A műszaki fejlődésben is milyen régmúlt már a szü­letéskort állapot a maihoz képest A hagyományos anyagege, szerkezetek mind kisebb térre szorulnak vissza — az előregyártott szerkezetek, elemek térhó­dítása elől. Torony házak,' víztornyok szöknek a ma­gasba — szinte máról hol­napra, a csúszózsalus mun­kamódszer eredményeként Hol van már az építőipar idényjellege? Csaknem megszűnt már, hiszen télen sem szünetel a munka. Amire as unokák is büsskék lehetnek Az új gazdasági mecha­nizmus aata lendület ma már csaknem 4000 dolgozó mindig színvonalasába munkájában realizálódik S több mint 675 millió fo­rint teljes termelési érték­ben. Szemünk előtt játszó­dik a lakásépítkezés meny- nyiségi, minőségi felfutása. 1967-ben 558. a következő évben 645, s a most bú­csúztatott esztendőben a tervezett 689-cel szemben 799 lakást adott át a válla­lat... Voltak nehézségek, ba- Ijok, hibák — jócskán — a Ikét évtized alatt, feszültsé­gek, idegölő időszakok, anyaghiány, s egyebek nemkülönben, de mindezek élmúltak — s eltörpülnek az eredmények mellett. A Duna—Tisza közi s azon túli létesítmények dicsérik a Bács megyei építők jó munkáját. Maradandóak ezek, melyekre az unokák is megbecsüléssel, elisme­réssel tekintenek és szere­tettel emlegetik az apák, nagyapák — az alkotó munkások, műszakiak, gaz­dasági, párt- és szakszerve. zeti vezetők nevét, akiknek összefogása alakítja Bács megye városainak, közsé­geinek új arculatát Sok sikert jó egészséget, építők — a következő két évtizedre is! 1970. február 1-ével ÚSZÓMESTERI TANFOLYAMOT INDÍTUNK a Fedett Uszodában. I Jelentkezés helye: Fe_ , dett Uszoda, Kecske­mét, Izsáki út 1. 302

Next

/
Thumbnails
Contents