Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
4. oldal 1910. január 20. kedd A szövetkezetek kiegészítő tevékenysége A szövetkezeti tagság egy része — különösen az olyan mezőgazdasági körzetekben, ahol a hagyományos és szezonjellegű foglalkoztatásból eredő jövedelem kevés — igényli a folyamatos foglalkoztatást, hogy kiegészítse a keresetét. A szövetkezet gépeinek időszakos szabad kapacitása, minden külön ráfordítás nélkül megnyit egy tevékenységi kört — a szolgáltatást —, ami viszont a társadalomnak is igénye. A szövetkezeti „saját” bolt, általában a tsz kereskedelmi tevékenysége is közhasznú, az építőipari, termékfeldolgozói nem különben. A mellék- és segédüzemek szervezésére a piaci helyzet is rákényszeríti a szövetkezeti üzemet: az például, hogy a tsz közteher jellegű kiadásai az elmúlt négy évben megháromszorozódtak, ugyanakkor több mezőgazdasági terméknél — különösen a zöldség- és gyümölcsféleségeknél — árcsökkenés következett be. A Kecskemét—Kiskunfélegyháza Környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége a közelmúltban küldöttgyűlésen vitatta meg a körzetébe tartozó szövetkezetek mellék- és segédüzemi tevékenységét, ennek problémáit, nehézségeit; majc* 1 az elnökség javaslatot tett a küldötteknek a fejlesztésre vonatkozóan. A továbbiakban az előterjesztés és a vita néhány fontosabb gondolatát ismertetem. Rugalmasság A területi szövetség termelésfejlesztési és közgazdasági bizottságának előterjesztése mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy a kiegészítő tevékenység fejlődése jelentős. A szövetkezetek gyorsan tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez. Mivel az állami ipar, kereskedelem és szolgáltatás nem tudta a vele szemben támasztott igényeket maradéktalanul kielégíteni, volt (és ma is van) tere a szövetkezeti szektornak. A termelőszövetkezetek felismerték a kielégítetlen igényeket és olyan területek felé orientálódtak, ahol kevés befektetéssel vagy a meglevő felszereléssel gazdaságosan tudtak működni. Ennek hatására az elmúlt két év során a területi szövetséghez tartozó tsz-ek vonatkozásában a nem alaptevékenységből származó szövetkezeti árbevétel megháromszorozódott és részaránya az összes árbevételek közt megnövekedett: 1967-ben az összes árbevételeknek 20 százalékát adta a mellékés egyéb tevékenység, 1968- ban pedig 35 százalékát. (E nagyméretű emelkedésben az árváltozásoknak is szerepe van; az ipari termékek óra általában felfelé tendál). Kereskedelem A szövetség javasolja a tsz-eknek, hogy a belföldi kereskedelmük további fejlesztése előtt vizsgálják meg működő boltjaik gazdaságosságát, az újakat lehetőleg a közvetlen környezetbe telepítsék. Az is szükségesnek látszik, hogy a szövetkezeti boltok jobb áruellátását a szövetkeztek társulással oldják meg. Mivel a piacon éleződik a verseny — az árubőségnek ez természetes következménye — a jövőben nagyobb göncöt kell fordítani a jó minőségre, s a csomagolásra is. Az áruelhelyezési nehézségek miatt a termelők — így a termelőszövetkezetek is — nagyobb igényeket támasztanak a külkereskedelemmel szemben. Számos tsz kapcsolatban van csehszlovák, jugoszláv termelő- szövetkezetekkel, ismerik a szomszédos országok piaci viszonyait, tudják például, hogy hol van hiány kertészeti termékekből, hol lehetne nagy mennyiségű gyümölcs- és zöldségfélét elhelyezni. Értékesítési gondjaik miatt a szövetkezetek jogosan — és nem ok nélkül — bírálják a külkereskedelem hibáit. Valamint igénylik, hogy kapjanak külkereskedelmi jogot. Építőipar A nem alaptevékenységből származó szövetkezeti árbevételek 22 százalékát ebben a körzetben az építőipari tevékenység adja. Mivel az állami építőipar kezd „kivonulni” a mező- gazdaságból, pótlására a szövetkezeteknek már a legközelebbi jövőben korszerűsíteniük kell építőipari szervezetüket. E szervezet forgó- és állóalap igénye nagy, ezért a fejlődés útjának a tsz-közi építőipari vállalkozás látszik, amelyet „generál-kivitelezővé” fejleszthetnének: vagyis olyan szervezetté, amely a tervezéstől a kulcsátadásig mindent maga végez. Kezdeményezés már van ezen a téren: a kecskeméti Vörös Csillag Tsz javasolta az építőbrigádok egyesítését, a területi szövetség pedig tervezőcsoportot kíván létrehozni. Az állami mezőgazdasági gépjavító hálózat fokozatos felszámolása miatt javasolja a szövetség a termelőszövetkezeteknek, hogy 10—15 ezer holdanként közös gépjavító üzemet hozzanak létre. Amennyiben a tsz-ek élelmiszeripari tevékenységi köre a jövőben kibővül, e javító üzemek végeznék az élelmiszer- ipari géppark karbantartását is. Akadályok A nem alaptevékenységből eredő árbevételekből az élelmiszeripari tevékenység részaránya rendkívül alacsony: mindössze 2 százalékos, annak ellenére, hogy e termelési körzetben az élelmiszeriparral való foglalkozás (borpalackozás, savanyítás, konzerválás stb.) nagyon indokolt volna és szerves folytatását, kiegészítését képezné az alaptevékenységnek. A tsz-szövetség előterjesztése rámutat arra, hogy a fejlődést ezen a téren „az anyagi eszközök és élelmiszeripari gépek hiánya, az erősen központi irányítású élelmiszeripar és jogszabályi korlátok is gátolják. A megfelelő szakemberek és termelési tapasztalatok sem állnak rendelkezésre.” A mezőgazdasági jellegű melléktevékenység beruházási igénye igen magas. Egy sertésfeldolgozó vagy zöldség-gyümölcs feldolgozó létesítéséhez 10—15 millió forint szükséges, ami a tsz-ek anyagi erejét meghaladja. S a kérdés úgy is fölvetődik, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket nem célszerűbb-e inkább az alaptevékenység fejlesztésére fordítani? ... Ahhoz, hogy a tsz-ek élelmiszeriparral foglalkozzanak meg kell kapniuk mindazt az állami támogatást és kedvezményt, amelyben az állami élelmiszeripar részesül. Ezentúl a feldolgozó, végtermékelőállító szövetkezeti tevékenység vonatkozásában is szükség volna a dotáció érvényességi idejét előre meghatározni. Ez a termelés biztonságához elengedhetetlenül szükséges. Az országban 50 termelőszövetkezeti szövetség működik. Ezek között — a tagjövedelmek szintjét tekintve — a Kecskemét— Kiskunfélegyháza körzetében működő szövetség amely 97 tagszövetkezetet számlál, a 34. helyen áll. Ez ismét csak aláhúzza és igazolja a szövetségnek, mint érdekképviseleti szervnek azt a törekvését, hogy állandóan kutassa a kiegészítő szövetkezeti tevékenység azon válfajait, amelyek együttesen növelhetik a szövetkezeti akkumulációt és a tagok jövedelmét. Ezt az 1969. december 3í-én megjelent kormányrendelet és MÉM- rendelet elősegíti. Zám Tibor Téglától a panelig 20 éve# a Rács megyei Állami Építőipari Vállalat A múlt év végén töltötte be ugyan 20. évét a Bács megyei Állami Építőipar Vállalat, de az évforduló jegyében telnek még ’ a közeli hetek is, hiszen ilyen nagy termelő appará- ! tus születése sem egyetlen | nap dátumához kötött. A j múltról szólva — nagyon j nehéz lenne egy újságcikk j keretébe szorítva foglalkozni az azóta bekövetkezett szervezeti változásokkal. s e megemlékezésben; nem is ez a lényeg. A fej- lődés nagyságát kívánjuk j elsősorban érzékeltetni. Szervezeti átalakulások után önállóan Amikorra — a cegléditől elválva — önálló működését megkezdte a Kecskeméti Magasépítő Nemzeti Vállalat — már addig is átment egy-két szervezeti átalakuláson. A feladatok zömét mezőgazdasági építkezések tették ki ebben az időben. Hagyományos módszerekkel, anyagokkal, szerkezetekkel, s majdnem kizárólag kézi erővel... Aztán jött a trösztösítés, újabb változások, míg 1954. december 20-tól mint ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatként működik. Meg kell jegyezni, hogy az országépítés gyorsuló üteme tette szükségessé a szervezeti keretek sűrű módosítását, amely a bővülő lehetőségeket, növekvő önállóságot is jelentette. Vegyünk szemügyre két adatot 1955-ből — ez az év az önálló megyei vállalat funkcionálásának első esztendeje —, hogy majd ezekhez is mérhessük az utóbbi idők tényeit. Ekkor az évi teljes termelési érték kereken 63 millió forintot tett ki; a vállalat munkáslétszáma 1486 fő. Növekvő igények. Szükséges a kapacitás növelése is. A második 3 éves terv időszakában főleg erre megy az erő: mérsékelt létszámbővítés mellett elsősorban új technológiák bevezetésén, új szerkezetek felhasználásán, új gépek munkába állításán, s jobb munkaszervezéssel karöltve a versenymozgalom erősítésén van a hangsúly. Két-két adat 1959-ről és 1960-ról. A munkások létszáma 1504, illetve 1698. Az építési-szerelési termelési érték közel 170, illetve 216 millió forint. Iskolák, gyárak új lakónegyedek Iskolák sora — Soltvad- kert. Izsák, Kecel. Dusnok, Madaras, Kecskeméten a Béke téri; gépállomás, mezőgazdasági létesítmények — istálló, raktárak; Kecskeméten az Arany János, a Trombita és a Dózsa György úti lakások. Budapesten az Erzsébet királyné úti lakásépítkezések, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a bortárolók építése — jelzi és őrzi ezeknek az időknek az erőfeszítéseit. Második ötéves terv. 1965-ben már 2280 építőmunkás dolgozik, s 314 millió forintnál több teljes termelési értéket produkál. Akkumulátoros törpejáriuü Megalapozott tervek — sikeres teljesítés Eredményes esztendőt zárt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dunave- csei járási kirendeltsége: 60 387 mázsás felvásárlási eredményt értek el, s ez 14,5 százalékkal haladta meg a tervezetett. A tervek megalapozottságát, egyúttal pedig a ki- rendeltség dolgozóinak jó munkáját jelzi az a tény is, hogy például sertésből 27 463 darabot vásároltak az elmúlt évben, alaposan túlteljesítve a tervet. A ki- rendeltség számvetéséből megtudtuk, hogy az eredmény ennél is jobb lehetett volna, ha a háztáji gazdaságok időben leszállítják a szerződött sertéseket. Túlteljesítette éves tervét a kirendeltség a vágómarha felvásárlásában is. Tavaly 4047 darabot vásároltak fel, ez 23,5 százalékkal több a tervezettnél. Jelentős exporttevékenységet is folytatnak: például 1288 vágómarhát szállítottak nyugati — főleg olasz — exportra. Kedvezően alakultak a juhfelvásárlás mutatószámai: 1969-ben 12 534 darabot vásároltak fel, s e mennyiség 95 százalékát exportálták. Cs. L. A képen látható három, kerekű angol bevásárlókocsi a parkolási gondokkal küzdő nagyvárosi forgalom számára készült. A villanymotort két ólom- akkumulátor látja el energiával, melyek éjszaka vagy a várakozási idő alatt a fali konnektorhoz való csatlakoztatással váltakozó áramú hálózatról tölthetők. A törpejármű 20—30 km. utat tud megtenni egy feltöltéssel, 10— 15 km-es óránkénti sebességgel. Kecskeméten megindul a Lenin város építésé. Az itteni 1000 lakás mellett Cegléden, Kiskunhalason, Baján, s a megyeszékhely más részein is jelentős számú lakás épül. Gimnázium, zeneiskola, a ZIM és a barneváli gyárépületek rekonstrukciójának kezdete, Félegyházán a gépgyár, a Hírős Városban az Aranyhomok — ugye. milyen rangos sora a vállalat alkotásainak, pedig csak a legelejét említettük,. s akkor nem is mondtuk a kecskeméti Rákóczi úti emeletes lakóházakat sem, holott azok még a trösztidőkben változtatták meg ennek a városrésznek a képét. Vállalati székház, telep, munkásszálló, majd az új telep alapjainak lerakása az Árpádvárosban — 20 holdas területen — ezek is csupán jelzőkövek a sok közül, melyek a két évtized alatt a vállalat útját kísérték. A műszaki fejlődésben is milyen régmúlt már a születéskort állapot a maihoz képest A hagyományos anyagege, szerkezetek mind kisebb térre szorulnak vissza — az előregyártott szerkezetek, elemek térhódítása elől. Torony házak,' víztornyok szöknek a magasba — szinte máról holnapra, a csúszózsalus munkamódszer eredményeként Hol van már az építőipar idényjellege? Csaknem megszűnt már, hiszen télen sem szünetel a munka. Amire as unokák is büsskék lehetnek Az új gazdasági mechanizmus aata lendület ma már csaknem 4000 dolgozó mindig színvonalasába munkájában realizálódik S több mint 675 millió forint teljes termelési értékben. Szemünk előtt játszódik a lakásépítkezés meny- nyiségi, minőségi felfutása. 1967-ben 558. a következő évben 645, s a most búcsúztatott esztendőben a tervezett 689-cel szemben 799 lakást adott át a vállalat... Voltak nehézségek, ba- Ijok, hibák — jócskán — a Ikét évtized alatt, feszültségek, idegölő időszakok, anyaghiány, s egyebek nemkülönben, de mindezek élmúltak — s eltörpülnek az eredmények mellett. A Duna—Tisza közi s azon túli létesítmények dicsérik a Bács megyei építők jó munkáját. Maradandóak ezek, melyekre az unokák is megbecsüléssel, elismeréssel tekintenek és szeretettel emlegetik az apák, nagyapák — az alkotó munkások, műszakiak, gazdasági, párt- és szakszerve. zeti vezetők nevét, akiknek összefogása alakítja Bács megye városainak, községeinek új arculatát Sok sikert jó egészséget, építők — a következő két évtizedre is! 1970. február 1-ével ÚSZÓMESTERI TANFOLYAMOT INDÍTUNK a Fedett Uszodában. I Jelentkezés helye: Fe_ , dett Uszoda, Kecskemét, Izsáki út 1. 302
