Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

(969. január 16, páníeS t. «(tel A Magyarország e heti száma a szokásosnál is tartalmasabb: külpoliti­kai részében eligazít a biafrai és a kongói törté­nések dolgában, felvázolja Jeruzsálem helyzetét és elemzi Franciaország kap­csolatait a közel-keleti or­szágokkal. Űj sorozatok in. dúlnak: egyikük a rakéta­elhárító rendszerek rejtel­meivel ismerteti meg az olvasót, a másik pedig Christine Keelemek, a hír­hedt Profumo-ügy hősnőjé­nek emlékirataiból idéz. Ér. deklődésre tarthat számot az „Állami illem” című, kétoldalas írás: valóságos etikett-biblia ez, nemzetkö­zi viszonylatban sorolja fel, hogy hol — mi ülik. A tudományos rovat egyik cikke a homoszexuálitással foglalkozik. Olvashatunk a Fiat—128-asről is, ezt a gépkocsit nyilvánította nemzetközi zsűri az „év autójának”. Népszámlálás a Szovjetunióban Csütörtökön a Szovjet­unióban megkezdődött a népszámlálás. Miközben a moszkvaiak még az igazak álmát aludták, Szahalin- szigetén és Kelet-Szibériá- ban — az időkülönbözet miatt — a számlálóbiztosok mér el is végezték munká­jukat A moszkvai lapok „össz­népi interjúnak” nevezik a népszámlálást s felhívják • figyelmet arra, hogy az íveken, a korábbiakhoz ké­pest új kérdések is szere­pelnek. Így például első fz_ *" ben mérik fel a szovjet em­berek nyelvtudását Ez a nemzeti nyelvű újságok és iskolák tervezése miatt fon­tos. Külön kérdés tudakol­ja, hogy a szovjet dolgozók­nak mennyi idejűkbe te­lik, amíg munkahelyükre érnék, ami a helyiérdekű közlekedés megszervezése szempontjából szükséges. Becslések alapján már most tudni, hogy a Szov­jetunió lakossága mintegy 241 millió. Ezt az adatot a népszámlálás eredményei fogják pontosabbá tenni A népszámlálási íveket „Minszk—32” elektronikus számító gépekkel dolgozzák tel, s a válaszokból kapott előzetes eredményeket már ez év áprilisában közzéte­szik. Diákok irodalmi pályázata Sárváron a diákírók és diákköltők hagyományos ta­lálkozójának rendezői ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója és a Lenin-cen- tenárium alkalmából pályá­zatot hirdetett az egész or­szág középiskolásai és szakmunkástanulói részére. A „Tavasz Magyarországon” című irodalmi pályázaton legfeljebb öt verssel, Illet­ve tíz gépelt oldalnál nem terjedelmesebb novellával, riporttal lehet részt venni, s a pályaműveket február 15-ig keil eljutattni a KISZ Vas megyei Bizottságára. A téma: huszonöt éves fej­lődésünk. A diákköltők, diákírók ta­lálkozóját egyébként az Idén április 17—19 között rendezik Sárvárott. Tíz ország értekezlete Dubnában Január 13-án és 14-én a Moszkva melletti Dubnában lezajlott az egyesült atom­kutatási intézet tagállamai: Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia, a Szov­jetunió és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormánymegbízottainak ér­tekezlete. Megállapították, hogy az intézet végrehajtotta az 1969-ben meghatározott alapvető feladatokat. A bi­zottság elfogadta az 1970-re szóló kutatási tervet, meg­határozta az intézet fő tu­dományos-műszaki felada­tait és jóváhagyta az 1970- es évi költségvetést. Az egyesült atomkutató intézet új igazgató-helyette­sévé Alexandru Mihul ro­mán professzort választot­ták. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára beszél a szakszervezeti nagygyűlésen. nácsi vezetőket, a különbö­ző megyei szervek és intéz­mények, valamint az üze­mek képviselőit, a szakszer­vezeti aktivistákat. A gyű­lést Erdősi József nyitotta meg. majd átadta a szót Gáspár Sándornak. Gáspár elvtárs. aki né­hány közvetlen mondattal, a tanácskozás hangulatát oldó tanulságos epizódok el­mondásával vezette be sza­vait. tulajdonképpen mind­külözhetetlen és jó dolog, de ha ez nem párosul fe­szes és céltudatos vezetés­sel, önmagában még nem sokat ér. Az önállóság ugyanis nem lehet öncél, ez csak esz­köz a jobb. a sikeresebb munka érdekében. Ez azt is jelenti, hogy csu­pán gazdasági szabályozók­kal nem lehet vezetni az országot. A minisztériumok­A nagygyűlés résztvevőinek egyik csoportja. (Pásztor Zoltán felvételei.) járt a lényegre tért. S ez a hazánkban folyó építő munka, amely létalapja to­vábbi fejlődésünknek, Mint mondotta: a cél a szocia­lizmus építését illetően vi­lágos előttünk, nem mindig nak például azért van ha­tósági jogkörük, hogy szük­ség esetén élni is tudjanak vele De vonatkozik ez az alsóbb szervekre is. A továbbiakban az üze­mi önállóság kérdéséről be­tehát. hol milyen mérték­ben és milyen forrásokból növekszik a nyereség. Az életszínvonal növelését — mondotta — végső soron csak országos viszonylat­ban lehet megszabni, s en­nek nem mondhatnak el­lent a kisebb kollektívák érdekei. A gazdasági reform lé­nyegében tervszerűséget jelent, de magasabb szin­ten, s ennek valóraváltásában mindenkinek megvan a ma­ga feladata. A továbbiak­ban a munkaerő-áramlás szükségességéről beszélt hangoztatva: népgazdasági- lag az nem rossz, hogy megindult a munkaerő­áramlás. hiszen ezt akar­tuk elérni. De az nem tűr­hető. hogy vannak helycse­rék. amelyek mögött több bér jelentkezik, de keve­sebb a munkateljesítés. Ez ellen fel kell lépni és ren­det teremteni A továbbiakban a kere­setek alakulásáról, a dif­ferenciált, a végzett mun­ka szerinti elosztás szük­ségességéről beszélt hang­súlyozva: más dolog az életszínvonal termeléshez kötődő része és megint más — bár nyilvánvaló, hogy ez összefügg egymással — az emberekről való szociá­lis gondoskodás. Ma még ez nálunk gyakran helyte­lenül keveredik össze, s ki­alakul egy rossz közvéle­mény, amely az egyenlősdi szükségességét helyezi elő­térbe. A munkában diffe­renciálni kell a végzett tel­jesítmény, s annak hasz­nossága alapján. S ugyan­akkor gondoskodni min­denkiről a szociális törvé­nyeinknek megfelelően. Végezetül Gáspár elvtárs elmondotta: országosan jó a társadalmi légkör és köz­érzet. A lakosság bízik a pártban, az ország vezetői­ben. A Központi Bizottság üdvözletét is tolmácsolva ismételten kiemelte a tudatos cse­lekvésnek és a társadal­mi aktivitásnak a jelen­tőségét, mint jövőt for­máló tényezőét. Nagygyűlés a szakszervezetek megyei székházában Gáspárbs*"tZ Kócsag kőrisíából , v Gyermekkora óta hódol kedvenc szenvedélyének, a fafaragásnak Kubik József, a Szolnoki Cukorgyár rak­tárosa. Szerszámai: zsebkés és lombfűrész, ezek segítsé­gével formálja ki a nyárból nalú figuráit. De alkalman- | ként egyéb, ügyességet és szorgalmat igénylő feladatra is vállalkozik a művész. Nemrégiben 15 ezer gyufa­szálból elkészítette a legen­dás hírű Santa Maria egyik kísérő-vitorlásának alig két- arasznyi hasonmását. Segít a sajtó Pest megyei HÍRLAP A „Tiszán innen — Du­nán túl” rádióvetélkedőre készülő Pest megyeieknek hasznos segédeszközzel szol­gál a megyei könyvtár kol­lektívája. A megye egyko­ri és jelenlegi napilapjának 25 évfolyamából gyűjtötték ki a legfontosabb cikkeket. A több tízezer cédulából álló anyagot négy osztályba sorolták. Az egyes tárgy­körökben földrajzi adatok, neves személyekre, illetve üzemekre és vállalatokra vonatkozó tudnivalók, s a megye naptárszerűen fel­sorolt eseményei kaptak helyet, utalással a vonat­kozó újságcikk címéré és megjelenési idejére. A ve­télkedő részvevői máris tanulmányozhatják a kar­tonokra vezetett „megye­történelmet”. Helyreállítják a „hatökröst” CM Hírlap JCPBMaSn Eredeti formájában ál­lítják helyre a Fejér me­gyei bíróság legnagyobb tárgyalótermét, amelyet egy­] kor „hatökrös esküdtek tér­nének” neveztek. A res­taurálási munkák során nemrég egy másfél száz esztendős katonai kincstári ládára bukkanak, régi tör­vényszéki iratokkal. Az ér­tékes leletet a bíróság az István király Múzeumnak ajándékozta. Tizenhat éves régész NAPLÓ Évek óta folytat régé­szeti tevékenységet, s egy­úttal képezi magát a tudo­mányágban Nemeskéri Er­nő veszprémi másodikos gimnazista. Pályamunkát írt Savanyú Jóskáról, az utolsó betyárról, akinek öngyilkossága előtt írt bú­csúlevelét, tarisznyáját és pisztolyát amatőr gyűjte­ménye legértékesebb da­rabjaiként őrzi. Birtokában van egy eredeti Bartók- portré is, a zeneszerző alá­írásával. A fiatalember „múzeumával” és kutatá­séival a Tudományos Aka­démia is foglalkozott Sportnapközi — télen ,/jfé/msaq Szép hagyományai van­nak az Egri Dózsa sport­napközijének, amely a nyá­ri szünidőben sok száz gyerek számára jelent rend­szeres sportfoglalkozást. Az idén — első ízben — téli sportnapközit is létesítet­tek, ami nem kis mérték­ben az úttörőolimpián in­duló csapatoknak biztosí­tott jó felkészülési lehető­séget. Négy csoportban 150 fiú és lány gyakorolhatott a tornateremben vagy a fe­dett uszodában, míg a téli sportok űzésére túrák for­májában került sor. (összeállította; J. TJ> (Folytatás az 1. oldalról) j Csütörtökön délután 3: óraikor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának szék­házéban nagygyűlést tar- j tottak. melyen mintegy 250! fő vett részt. A zsúfolásig í megtelt teremben ott láttuk} a járási, városi párt- és ta-1 ilyen egyértelmű és sokkal összetettebb az a mód, aho­gyan a cél felé haladunk. Olyan rendszerben élünk — mondotta —. amely min­den szinten feltételezi az önálló gondolkodást. Az önállóság természetesen a mi viszonyaink között nél­szélt. összefüggésben az egész ország, a népgazda­ság. érdekeivel. Hangsú­lyozta: a vállalati érdek nem lehet előbbre való, mint az össztársadalmi ér­dek. Példával élve: min­denki, aki termel, egyúttal fogyasztó is. Nem mindegy Erre kell nagyobb gondot fordítani, ezt a szellemet kell erősíteni, azzal a jel­szóval párosítva: „Egy ki­csit mindennap többet!” Ha megvan a jószándék mindenhol, Kecskeméten is, Bács-Kiskun megyében is, akkor sikerrel zárjuk majd a 70-es évet — fejez­te be nagy figyelemmel kí­sért beszédét a SZOT fő­titkára. A nagygyűlés Erdősi Jó­zsef zárszavával ért véget. Ezt követően Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára az SZMT elnökségi tagjaival és a munkabizottságok ve­zetőivel találkozott, ahol kötetlen beszélgetés kere­tében a szakszervezeti mun­ka tapasztalatairól folytat­tak eszmecserét. T. P.

Next

/
Thumbnails
Contents