Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
8. oldal 1969. december 11. esfitSrtfö VÁLASZ CIKKÜNKRE A változatok elbírálása Lapunk november 16-i számában megjelent „Az elbírálás változatai” című cikkre dr. Csontos Gyulától, a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatójától kaptuk a következő választ: A cikk szerint gazdaságunknál más mércével mérik a szabálytalanságot, ha mérnök és megint másként ha pl. betanított munkás követi el. Nagy Ferenc — aki különben szakképzett erdész — a cikk szerint koholt, illetve eltúlzott vádak alapján el lett bocsátva, ugyanakkor Szabó Zoltán mérnöknek a haja szála sem görbült meg. Nézzük meg először a ténybeli tévedéseket: A cikk azt írja egyebek között Nagy Ferencről, az érsekcsanádi fűrészüzem volt vezetőjéről, hogy szóbeli megbízás alapján vette át a telepet. Ellenben Nagy Ferenc kerületvezető erdészként, írásos kinevezéssel került az érsekcsanádi fűrészüzem élére — tetteit eleve ebből a szemszögből kell megítélni. Az összekuszált elszámolás 1968 őszén nyolc érsekcsanádi fűrészüzemi dolgozó jelentett be bérpanaszt a bajai erdészetnél. Természetesen ezek kivizsgálását azonnal elrendeltem. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a Nagy Ferenc vezette fűrészüzemben bérügyek terén teljes az anarchia. Hó. közben az elvégzett munkák, az ehhez kapcsolódó órák, napok és munkateljesítmények nem lettek rögzítve, s például novemberben, amikor a munkabéreket számfejteni kellett, emlékezetből történt a munkanaplók fenti adatainak beírása az állandó és időszaki dolgozóknál egyaránt. Nagy Ferenc úgy védekezett; azért, mert hóközben más és más direktívákat kapott az erdészet, tői. A vizsgálat azonban kiderítette, hogy miért is volt bonyolult a hóvégi bérelszámolás. Azért, mert igen sok „szempontot’’ kellett összeegyeztetni. Az üzemi munkán kívül külön gondot jelentett annak az elszámolása, hogy kik, mikor mennyit dolgoztak Nagy Ferenc érsekcsanádi lakásán, kik, mikor, menynyit dolgoztak a leltárhiány fiedezésére az üzemvezető által elrendelt illegális szőlőkarótermelésben, kinek mennyi fizetett szabadságot, fizetett ünnepet kellett elszámolni stb. Ilyen sok szempontot a valóságnak megfelelően nehéz is lett volna úgy összeegyeztetni, hogy mindenki igazságosan megkapja a jogos bérét. Nagy Ferencnek sem sikerült, ezért robbant ki aztán a jogos elégedetlenség. B. Lévai Lajos, az üzem egyik dolgozója úgy nyilatkozott, hogy Vida Károly és társai, akik Nagy Ferenc lakásának építésén dolgoztak, fizetést erre az időre is az üzemtől vettek fel és mondta Lévai: „emiatt az én keresetem is kevesebb lett.:És még tovább idézve Lévai Lajos panaszából... „Kubatov Jánosnak az lett volna a feladata, hogy a gépeket karbantartsa, de ennek a kötelességének nem tett eleget Kát hétig g műszak állt és ez alatt az idő alatt Kubatov napi 1 órát volt látható az üzemben.^ Eddig a panasz és megnézve Kubatov egyéni munkanaplóját — négy nap kivételével — bizony egész hónapja el van számolva 1760,— Ft munkabérrel. És vannak egyéb „érdekességek” is ... Ifjú Farkas Mihály úgy mondta: „kb. 1 hétig dolgoztam Nagy Ferenc lakásán, erre a célra 1 hét fizetett szabadságot vettem ki.” Elszámolva viszont fizetett szabadságként csak négy nap van, a hét másik két napija lse van rajzolva üzemben töltött munkavégzésként. Idős Farkas Mihály úgy emlékezett, hogy november 4, 5, 6-án dolgozott Nagy Ferenc házépítésén. — Csodálatosképpen november 6-án két helyen lehetett, mert ezen a napon 6 óra „gyűlés” címén üzemi munkanaplón is el van neki számolva, 42 forinttal. Folytathatnám tovább, de talán ez a néhány példa is rávilágít: fentiek ismeretében menynyire lehet meggyőződve egy vállalati igazgató arról, hogy rendben mennek a dolgok Nagy Ferenc vezetése alatt az érsekcsanádi üzemben. Meglazult a fegyelem Üzemi szempontból, pontosabban a vállalati fegyelem szempontjából lehet és kell nézni elsősorban azt a tényt is, hogy Nagy Ferenc illegális éjjeli műszakot szervezett leltárhiányának pótlására. Amikor átvette az üzemet, az átvételi jegyzőkönyv szerint nem volt leltárhiány. Három hónap leforgása alatt már 2800 db szőlőkaró-hiányt mutat ki Nagy Ferenc az önrovancs alkalmával — és legyártat 4000 db szőlőkarót, — 1200 db-bal többet, mint a leltárhiány — anélkül, hogy bevételezne akár egyetlen darabot is. Saját jegyző- könyvi vallomása szerint, akiért keletkezett a hiány mert^ az átszámítási té nyezőket a leltári átadásnál rosszul alkalmazták. Ha így lett volna, egy újabb róváncs azonnal kiderítette volna az igazságot, mert akkor még lehetett volna ellenőrizni, nyo_ monkövetni, mind a készleteket, mind az anyagforgalmat. Csakhát ahol a bérfegyelmet nem veszik semmibe, ott miért vennék komolyan az anyaggazdálkodási fegyelmet. Ahol 4000 db szőlőkaró illegális legyártása szemrebbenés nélkül megtörténhet, ott az sem tűnik fel különösen, hogy az üzemi motorfűrészt szerte a faluban használták favágásra. És ebben nemcsak az á lényeg, hogy hányszor vitték ki az üzemből a motorfűrészt és abban milyen kárt okoztak —bár ez sem elhanyagolható — hanem elsősorban az, hogy csáki szalmájaként hurcoltak egy állami vagyont képező gépet. Ügy vélem az eddigiekből is kiderül, hogy mint igazgató, miért döntöttem Nagy Ferenc elbocsátása mellett. Azért, mert a vizsgálati adatok meggyőztek arról, hogy Nagy Ferenc üzemvezetői beosztásra al- kalmatlan. Ez a meggyőződésem ma is és bizonyára nem véletlen, hogy két munkaügyi döntőbizottság, a vállalati és területi dön. tőbizottság is egyetértett I Nagy Ferenc fegyelmi úton j történt elbocsátásával. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság széles körű bizonyítási eljárása során — egyebek között hat tanút hallgatott ki — megállapította, hogy Nagy Ferenc telepvezetőnek a fentiekben vázolt magatartása a fegyelmi vétségek sorozatát merítette ki. Minthogy éppen beosztásánál fogva az ilyen és ehhez hasonló cselekmények megakadályozása is feladatát képezte, ezért mindezek elkövetésével a munkafegyelmet és egyéb kötelezettségét oly mértékben szegte meg, hogy a döntő- bizottság az elbocsátó határozatot, mint fegyelmi büntetést indokoltnak tartja. A mérnök büntetése És ezek után térjünk rá a cikkben tárgyalt második szabálytalansági változatra, amelyet Szabó Zoltán mérnök, a műszaki erdészet vezetője követett el. 3800 forint értékű — nem faanyagot, mint a cikk írja, hanem palát — vett igénybe erdőgazdasági készletből, saját víkend- háza építéséhez. Egy másik esetben — amint a cikk írja — állami pénzen villanyszerelési munkát végeztetett ugyancsak a saját víkendházánál. Mindezekért nem járt elbocsátás, hanem az újság sze- rint az illetőnek a haja szála sem görbült meg. Vegyük sorra a dolgokat. Megítélésem szerint Szabó Zoltán erdészetvezető azzal, hogy állami építőanyagot vett igénybe saját céljaira, még akkor is súlyos szabálytalanságot követett el, ha a kárt utólag megtérítette, mert vezető állású dolgozónál még a gyanúja sem merülhet fel a társadalmi tulajdon ljza. vagy éppen hűtlen kezelésinek. Előfordulhat, hogy saját dolgozóinak esetenként ad a vállalat vezetősége kölcsön olyan építőanyagot, amelyet éppen nem lehet kapni a kereskedelemben, de ennek bizonyítására mindig írásos okmány szükséges. Szabó Zoltán esetében a vizsgálat nem mutatott ki eltulajdonítási szándékot, hiszen a vállalati raktáros adta ki neki az anyagot, de mert hónapokig nem történt meg a számla kiegyenlítése, fennállt a fegyelmi vétség. Ezért az erdészetvezető igen súlyos fegyelmi határozatot, „szigorú megrovást kapott 1969. június 14-én. Meggyőződésem, hogy okulásul ez elegendő fegyelmi büntetés ahhoz, hogy többé hasonló eset ne forduljon elő. Csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy a villanyszerelési munkáknál a vállalati döntőbizottság bizonyítási eljárása alapján nem állt fenn sza. bálytalanság — bár a vállalat ez ügyben is eljárt. Amíg az ügy le nem zárult, addig véleményem szerint nem lehetett volna róla, mint ténybeli szabálytalanságról beszélni az újságban sem, Dr. Csontos Gyula igazgató Évi 9600 forintot kereshetnek a nyugdíjas orvosok Az Egészségügyi Minisztérium a Munkaügyi Minisztériummal és a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságával egyetértésben úgy rendelkezett, hogy a nyugdíjas orvosok korlátozás nélkül megkaphatják nyugdíjukat, ha évi keresetük nem haladja meg a 9600 forintot. A nyugdíj szempontjából közömbös, hogy az orvos ezt a keresetet milyen havi részletekben érte el. A veszélyességi pótlék nem számít bele az engedélyezett évi keretbe. Villamosítják az alsólajosi iskolát Tegnap délelőtt Török Bertalan gyártásvezető vezetésével megérkeztek a Televízió munkatársai a La- josmizse melletti alsólajosi iskolába. A tv-csopol'ttal együtt érkezett a Ki minek a mestere? című országos vetélkedő négy legjobb helyezettje is. A versenyzők két nap alatt bevezetik a villanyt az iskolába és a mellette levő pedagóguslakásba. 8 ipari tanuló segítségével ők készítik az ösz- szes szerelési munkát. A Televízió munkatársai pedig a szerelésről készített filmmel bizonyítják -vasárnap délután a Ki minek mestere? című adásban a versenyzők teljesítményét. A zsűri ennek alapján dönt az utolsó előtti forduló eredményéről. A villany pénteken este gyullad ki az alsólajosi iskolában. és ekkor helyezik üzembe az ajándékba kapott tv-készüléket is. A Televízió nagyszerű vállalkozásáról lapunkban képes riportban számolunk be. Vita a pályázati rendszerről a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának ülésén Tegnap délelőtt Kecskeméten a Zrínyi Ilona általános iskola klubjában ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének Bács- Kiskun megyei Bizottsága. A bizottság tagjain kívül részt vettek az értekezleten Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, valamint Bátorfi József és Nyulász István, a Pedagógus Szakszervezet Központi Bizottságának munkatársai. Első napirendi pontként Szűcs Sándor, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára számolt be röviden a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, majd Marincsák Ferencnek, a bizottság megyei ellátási felelősének jelentését vitatták meg, amely a pedagógus állások pályázat útján való betöltésének ez évi ta. pasztalatait elemezte. A jelentés megállapítja, hogy megyénk iskoláinak személyi ellátottsága kedvezőtlenül alakult a múlt tanévhez képest. Az idén 40 százalékkal több pedagógus állást hirdettek meg megyénkben mint tavaly (323-at), de közülük pályázat útján csak 153-at sikerült betölteni. Ennek következtében 40-ről 63-ra emelkedett a betöltetlen állások száma, és a tavalyi 98-cal szemben az idén 113 képesítés nélküli nevelőt voltak kénytelenek munkába állítani. Ez a tendencia mindenképpen nyugtalanító, hiszen megyénkben több mint 6000 tanuló szak- rendszerű oktatása még megoldatlan. A jelentés és az ülés részvevőinek véleménye szerint a helyzet kedvezőtlen alakulása nem a pályázati rendszer hibás voltával magyarázható, hanem azzal, hogy a munkaadók a jobb élet- és munkakörülményekkel rendelkező helyek betöltésénél mellőzik a pályázati hirdetést, illetve a pályázati rendszer sem oldhatja meg azt* hogy a sivár élet- és munkakörülményekkel járó állásokat elfogadják a pedagógusok. Ezen az állapoton csak a tanyai és külterületi iskolákba kerülő pedagó.' gusoknak juttatott letelepe-; dési segély, felemelt terű le. ti pótlék, illetve az összevont osztályokat tanító pedagógusok pótlékának rendezése változtathatna, vala-' mint a pályázati rendszert bevezető minisztériumi utasítás betartásának szigorú ellenőrzése. Az ülés befejező napirendi pontjaként Kobold Ferenc gazdasági és üdülési felelős a megyei pedagógus szakszervezet 1970. évi költségvetési tervezetét ismertette. Orion tévék— Svédországtól Bagdadig A Német Szövetségi Köztársaságban a tavasza hannoveri vásáron döntik el minden évben, hogy a bemutatott újvonalú televízióMegssűnn ek a vadkárok ? Évtizedek óta kapják a szemrehányást az agronó- musoktól a vadgazdák, hogy védenceik gyakran megdézsmálják a termést. Nos. a termőföldek hívatlan látogatói úgy látszik már a közeljövőben méltó fogadtatásban részesülnek, de anélkül, hogy bármi bántódásuk esne. A Sárvári Állami Gazdaságban rendkívül érdekes kísérletsorozat fejeződött be egy új, erős szagot árasztó készítménnyel. A próbák céljára a gazdaság százholdas kukoricását szemelték ki. A terület nyugati és északi oldalát erdő határolja, tehát nagyon is számítani lehetett a vadak érkezésére. A vadbetörések számát a tábla mellett három méter szélességben naponta frissen boronáit nyomsávon állapították meg. A A szerkesztőség megjegyzése: Mivel a rendelkezésünkre álló hivatalos iratok — rendőrségi jegyzőkönyv, a tanúk egy részének visszavont vallomásai, stb. — több tekintetben vitathatóvá teszik a fenti megállapításokat, az ügyet nem tekinthetjük lezártnak. Reméljük, hogy annak megítélésében előbb- utóbb az általunk képviselt — s ugyancsak a tényekre alapozott — humánus szempontok is érvényre jutnak. kísérlet megkezdése előtt négy napon át gyakran érkeztek a „vendégek”. Az egyik napon 8. a másikon 6. a harmadikon 10, a negyediken pedig már összesen 11-en. A vad riasztó szert augusztusban juttatták ki a kukoricatábla szélére. A tábla keleti oldalán io méterenként 2 méteres karókat vertek le. ezekre vegyszerrel átitatott elhasznált zsákdarabokat kötöttek. Az erős szagú kémiai anyag hatását négynaponként ellenőrizték. Két héten át észleltek vadbetörést, a további két hétben pedig egy-egy alkalommal érkezett a kukoricásba vaddisznó. Később a vegyszeres kezelést megismételték és egészen napjainkig nem tapasztaltak újabb vadkárokat. A szakemberek szerint a kémiai anyag hatása 20—25 j Az utóbbi időben különösen készülékek közül melyik a legalkalmasabb arra, hogy követendő divatirányzatként elfogadják. Itt diktálják az új divatvonalat, itt születnek meg a piac új követelményei. Az idén teljesen sarkított 61 cm-es képcsővel készülő televíziók nyerték meg a szakkörök tetszését és ezt kívánják új divatként bevezetni a nemzetközi piacon. A 61 cm-es képcső az eddigi 59 centiméteressel szemben modernebb vonalat és plasztikusabb képet ad. A nyugat-európai cégek júliustól vezették be gyártását, az Orion is felkészült ez idő alatt és szeptemberben kiszállította az első példányokat. A holland és a svájci üzletekben nagy érdeklődéssel fogadták és sikere volt a magyar gyártmányú készülékek bemutatkozásának. Az új konstrukcióból rövidesen Svédországba is szállítanak. Az Orion hétféle televíziókészüléket exportál. Köztük érdekesen változik a divat. Nyugat-Európában a dél-amerikai jacaranda, illetve teák vöröses furnír borítású készülékeket kedvelnek, Közel-Keleten a ma- gasfényezésű diófurnir borítást szeretik, a képernyő előtti kétszárnyú ajtóval. napig tökéletes. A próbák reményt nyújtanak arra, hogy végre elül a „háború” a mező-, illetve a vadgazdák között. Irakban nőtt meg a magyar konstrukciók kereslete. Bagdad, Basrah üzleteiben több mint 10 000 darabot forgalmaztak.
