Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

8. oldal 1969. december 11. esfitSrtfö VÁLASZ CIKKÜNKRE A változatok elbírálása Lapunk november 16-i számában megjelent „Az elbírálás változa­tai” című cikkre dr. Csontos Gyulától, a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgató­jától kaptuk a követ­kező választ: A cikk szerint gazdasá­gunknál más mércével mé­rik a szabálytalanságot, ha mérnök és megint másként ha pl. betanított munkás követi el. Nagy Ferenc — aki különben szakképzett erdész — a cikk szerint koholt, illetve eltúlzott vá­dak alapján el lett bocsát­va, ugyanakkor Szabó Zoltán mérnöknek a haja szála sem görbült meg. Nézzük meg először a ténybeli tévedéseket: A cikk azt írja egyebek között Nagy Ferencről, az érsekcsanádi fűrészüzem volt vezetőjéről, hogy szó­beli megbízás alapján vet­te át a telepet. Ellenben Nagy Ferenc kerületvezető erdészként, írásos kineve­zéssel került az érsekcsa­nádi fűrészüzem élére — tetteit eleve ebből a szem­szögből kell megítélni. Az összekuszált elszámolás 1968 őszén nyolc érsek­csanádi fűrészüzemi dol­gozó jelentett be bérpa­naszt a bajai erdészetnél. Természetesen ezek kivizs­gálását azonnal elrendel­tem. A vizsgálat során be­bizonyosodott, hogy a Nagy Ferenc vezette fű­részüzemben bérügyek te­rén teljes az anarchia. Hó. közben az elvégzett mun­kák, az ehhez kapcsolódó órák, napok és munkatel­jesítmények nem lettek rögzítve, s például novem­berben, amikor a munka­béreket számfejteni kellett, emlékezetből történt a munkanaplók fenti adatai­nak beírása az állandó és időszaki dolgozóknál egy­aránt. Nagy Ferenc úgy védekezett; azért, mert hó­közben más és más direk­tívákat kapott az erdészet, tői. A vizsgálat azonban kiderítette, hogy miért is volt bonyolult a hóvégi bérelszámolás. Azért, mert igen sok „szempontot’’ kel­lett összeegyeztetni. Az üze­mi munkán kívül külön gondot jelentett annak az elszámolása, hogy kik, mi­kor mennyit dolgoztak Nagy Ferenc érsekcsanádi lakásán, kik, mikor, meny­nyit dolgoztak a leltárhi­ány fiedezésére az üzem­vezető által elrendelt ille­gális szőlőkarótermelés­ben, kinek mennyi fizetett szabadságot, fizetett ünne­pet kellett elszámolni stb. Ilyen sok szempontot a valóságnak megfelelően nehéz is lett volna úgy összeegyeztetni, hogy min­denki igazságosan meg­kapja a jogos bérét. Nagy Ferencnek sem sikerült, ezért robbant ki aztán a jogos elégedetlenség. B. Lévai Lajos, az üzem egyik dolgozója úgy nyi­latkozott, hogy Vida Ká­roly és társai, akik Nagy Ferenc lakásának építésén dolgoztak, fizetést erre az időre is az üzemtől vettek fel és mondta Lévai: „emiatt az én keresetem is kevesebb lett.:És még tovább idézve Lévai Lajos panaszából... „Ku­batov Jánosnak az lett vol­na a feladata, hogy a gé­peket karbantartsa, de en­nek a kötelességének nem tett eleget Kát hétig g műszak állt és ez alatt az idő alatt Kubatov napi 1 órát volt látható az üzem­ben.^ Eddig a panasz és megnézve Kubatov egyéni munkanaplóját — négy nap kivételével — bizony egész hónapja el van számolva 1760,— Ft munkabérrel. És vannak egyéb „érde­kességek” is ... Ifjú Far­kas Mihály úgy mondta: „kb. 1 hétig dolgoztam Nagy Ferenc lakásán, erre a célra 1 hét fizetett sza­badságot vettem ki.” El­számolva viszont fizetett szabadságként csak négy nap van, a hét másik két napija lse van rajzolva üzemben töltött munka­végzésként. Idős Farkas Mihály úgy emlékezett, hogy november 4, 5, 6-án dolgozott Nagy Ferenc ház­építésén. — Csodálatoskép­pen november 6-án két helyen lehetett, mert ezen a napon 6 óra „gyűlés” címén üzemi munkanaplón is el van neki számolva, 42 forinttal. Folytathatnám tovább, de talán ez a né­hány példa is rávilágít: fentiek ismeretében meny­nyire lehet meggyőződve egy vállalati igazgató ar­ról, hogy rendben mennek a dolgok Nagy Ferenc ve­zetése alatt az érsekcsaná­di üzemben. Meglazult a fegyelem Üzemi szempontból, ponto­sabban a vállalati fegye­lem szempontjából lehet és kell nézni elsősorban azt a tényt is, hogy Nagy Ferenc illegális éjjeli mű­szakot szervezett leltárhi­ányának pótlására. Ami­kor átvette az üzemet, az átvételi jegyzőkönyv sze­rint nem volt leltárhiány. Három hónap leforgása alatt már 2800 db szőlő­karó-hiányt mutat ki Nagy Ferenc az önrovancs al­kalmával — és legyártat 4000 db szőlőkarót, — 1200 db-bal többet, mint a lel­tárhiány — anélkül, hogy bevételezne akár egyetlen darabot is. Saját jegyző- könyvi vallomása szerint, akiért keletkezett a hiány mert^ az átszámítási té nyezőket a leltári átadás­nál rosszul alkalmazták. Ha így lett volna, egy újabb róváncs azonnal ki­derítette volna az igazsá­got, mert akkor még lehe­tett volna ellenőrizni, nyo_ monkövetni, mind a kész­leteket, mind az anyagfor­galmat. Csakhát ahol a bérfegyelmet nem veszik semmibe, ott miért ven­nék komolyan az anyag­gazdálkodási fegyelmet. Ahol 4000 db szőlőkaró il­legális legyártása szemreb­benés nélkül megtörténhet, ott az sem tűnik fel kü­lönösen, hogy az üzemi motorfűrészt szerte a fa­luban használták favágás­ra. És ebben nemcsak az á lényeg, hogy hányszor vitték ki az üzemből a mo­torfűrészt és abban milyen kárt okoztak —bár ez sem elhanyagolható — hanem elsősorban az, hogy csáki szalmájaként hurcoltak egy állami vagyont képe­ző gépet. Ügy vélem az eddigiek­ből is kiderül, hogy mint igazgató, miért döntöttem Nagy Ferenc elbocsátása mellett. Azért, mert a vizs­gálati adatok meggyőztek arról, hogy Nagy Ferenc üzemvezetői beosztásra al- kalmatlan. Ez a meggyő­ződésem ma is és bizonyá­ra nem véletlen, hogy két munkaügyi döntőbizottság, a vállalati és területi dön. tőbizottság is egyetértett I Nagy Ferenc fegyelmi úton j történt elbocsátásával. A Területi Munkaügyi Dön­tőbizottság széles körű bi­zonyítási eljárása során — egyebek között hat tanút hallgatott ki — megállapí­totta, hogy Nagy Ferenc telepvezetőnek a fentiek­ben vázolt magatartása a fegyelmi vétségek soroza­tát merítette ki. Minthogy éppen beosztásánál fogva az ilyen és ehhez hasonló cselekmények megaka­dályozása is feladatát ké­pezte, ezért mindezek el­követésével a munkafe­gyelmet és egyéb kötele­zettségét oly mértékben szegte meg, hogy a döntő- bizottság az elbocsátó ha­tározatot, mint fegyelmi büntetést indokoltnak tart­ja. A mérnök büntetése És ezek után térjünk rá a cikkben tárgyalt máso­dik szabálytalansági vál­tozatra, amelyet Szabó Zoltán mérnök, a műszaki erdészet vezetője követett el. 3800 forint értékű — nem faanyagot, mint a cikk írja, hanem palát — vett igénybe erdőgazdasági készletből, saját víkend- háza építéséhez. Egy má­sik esetben — amint a cikk írja — állami pénzen vil­lanyszerelési munkát vé­geztetett ugyancsak a sa­ját víkendházánál. Mind­ezekért nem járt elbocsá­tás, hanem az újság sze- rint az illetőnek a haja szála sem görbült meg. Vegyük sorra a dolgokat. Megítélésem szerint Szabó Zoltán erdészetvezető azzal, hogy állami építőanyagot vett igénybe saját céljaira, még akkor is súlyos sza­bálytalanságot követett el, ha a kárt utólag megtérí­tette, mert vezető állású dolgozónál még a gyanúja sem merülhet fel a társa­dalmi tulajdon ljza. vagy éppen hűtlen kezelésinek. Előfordulhat, hogy saját dolgozóinak esetenként ad a vállalat vezetősége köl­csön olyan építőanyagot, amelyet éppen nem lehet kapni a kereskedelemben, de ennek bizonyítására mindig írásos okmány szük­séges. Szabó Zoltán eseté­ben a vizsgálat nem muta­tott ki eltulajdonítási szán­dékot, hiszen a vállalati raktáros adta ki neki az anyagot, de mert hónapo­kig nem történt meg a számla kiegyenlítése, fenn­állt a fegyelmi vétség. Ezért az erdészetvezető igen súlyos fegyelmi hatá­rozatot, „szigorú megro­vást kapott 1969. június 14-én. Meggyőződésem, hogy okulásul ez elegendő fegyelmi büntetés ahhoz, hogy többé hasonló eset ne forduljon elő. Csak a teljesség ked­véért jegyzem meg, hogy a villanyszerelési munkák­nál a vállalati döntőbizott­ság bizonyítási eljárása alapján nem állt fenn sza. bálytalanság — bár a vál­lalat ez ügyben is eljárt. Amíg az ügy le nem zá­rult, addig véleményem szerint nem lehetett volna róla, mint ténybeli sza­bálytalanságról beszélni az újságban sem, Dr. Csontos Gyula igazgató Évi 9600 forintot kereshetnek a nyugdíjas orvosok Az Egészségügyi Minisz­térium a Munkaügyi Mi­nisztériummal és a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságával egyetértés­ben úgy rendelkezett, hogy a nyugdíjas orvosok korlá­tozás nélkül megkaphatják nyugdíjukat, ha évi kere­setük nem haladja meg a 9600 forintot. A nyugdíj szempontjából közömbös, hogy az orvos ezt a kerese­tet milyen havi részletek­ben érte el. A veszélyessé­gi pótlék nem számít bele az engedélyezett évi ke­retbe. Villamosítják az alsólajosi iskolát Tegnap délelőtt Török Bertalan gyártásvezető ve­zetésével megérkeztek a Te­levízió munkatársai a La- josmizse melletti alsólajosi iskolába. A tv-csopol'ttal együtt érkezett a Ki minek a mestere? című országos vetélkedő négy legjobb he­lyezettje is. A versenyzők két nap alatt bevezetik a villanyt az iskolába és a mellette levő pedagógusla­kásba. 8 ipari tanuló segít­ségével ők készítik az ösz- szes szerelési munkát. A Televízió munkatársai pedig a szerelésről készített film­mel bizonyítják -vasárnap délután a Ki minek mes­tere? című adásban a ver­senyzők teljesítményét. A zsűri ennek alapján dönt az utolsó előtti forduló eredményéről. A villany pénteken este gyullad ki az alsólajosi is­kolában. és ekkor helyezik üzembe az ajándékba ka­pott tv-készüléket is. A Televízió nagyszerű vállalkozásáról lapunkban képes riportban számo­lunk be. Vita a pályázati rendszerről a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának ülésén Tegnap délelőtt Kecske­méten a Zrínyi Ilona álta­lános iskola klubjában ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének Bács- Kiskun megyei Bizottsága. A bizottság tagjain kívül részt vettek az értekezle­ten Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, vala­mint Bátorfi József és Nyulász István, a Pedagó­gus Szakszervezet Közpon­ti Bizottságának munka­társai. Első napirendi pontként Szűcs Sándor, a Pedagógus Szakszervezet megyei bi­zottságának titkára számolt be röviden a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, majd Marincsák Ferencnek, a bizottság megyei ellátási felelősének jelentését vitat­ták meg, amely a pedagó­gus állások pályázat útján való betöltésének ez évi ta. pasztalatait elemezte. A jelentés megállapítja, hogy megyénk iskoláinak személyi ellátottsága ked­vezőtlenül alakult a múlt tanévhez képest. Az idén 40 százalékkal több peda­gógus állást hirdettek meg megyénkben mint tavaly (323-at), de közülük pályá­zat útján csak 153-at sike­rült betölteni. Ennek kö­vetkeztében 40-ről 63-ra emelkedett a betöltetlen ál­lások száma, és a tavalyi 98-cal szemben az idén 113 képesítés nélküli nevelőt voltak kénytelenek munká­ba állítani. Ez a tendencia mindenképpen nyugtalaní­tó, hiszen megyénkben több mint 6000 tanuló szak- rendszerű oktatása még megoldatlan. A jelentés és az ülés részvevőinek véleménye szerint a helyzet kedvezőt­len alakulása nem a pályá­zati rendszer hibás voltá­val magyarázható, hanem azzal, hogy a munkaadók a jobb élet- és munkakö­rülményekkel rendelkező helyek betöltésénél mellő­zik a pályázati hirdetést, illetve a pályázati rendszer sem oldhatja meg azt* hogy a sivár élet- és mun­kakörülményekkel járó ál­lásokat elfogadják a peda­gógusok. Ezen az állapoton csak a tanyai és külterüle­ti iskolákba kerülő pedagó.' gusoknak juttatott letelepe-; dési segély, felemelt terű le. ti pótlék, illetve az össze­vont osztályokat tanító pe­dagógusok pótlékának ren­dezése változtathatna, vala-' mint a pályázati rendszert bevezető minisztériumi uta­sítás betartásának szigorú ellenőrzése. Az ülés befejező napi­rendi pontjaként Kobold Ferenc gazdasági és üdü­lési felelős a megyei peda­gógus szakszervezet 1970. évi költségvetési terveze­tét ismertette. Orion tévék— Svédországtól Bagdadig A Német Szövetségi Köz­társaságban a tavasza han­noveri vásáron döntik el minden évben, hogy a be­mutatott újvonalú televízió­Megssűnn ek a vadkárok ? Évtizedek óta kapják a szemrehányást az agronó- musoktól a vadgazdák, hogy védenceik gyakran megdézsmálják a termést. Nos. a termőföldek hívat­lan látogatói úgy látszik már a közeljövőben méltó fogadtatásban részesülnek, de anélkül, hogy bármi bántódásuk esne. A Sárvári Állami Gazda­ságban rendkívül érdekes kísérletsorozat fejeződött be egy új, erős szagot árasz­tó készítménnyel. A próbák céljára a gazdaság százhol­das kukoricását szemelték ki. A terület nyugati és északi oldalát erdő határol­ja, tehát nagyon is számí­tani lehetett a vadak érke­zésére. A vadbetörések szá­mát a tábla mellett három méter szélességben napon­ta frissen boronáit nyomsá­von állapították meg. A A szerkesztőség megjegyzése: Mivel a rendelkezésünkre álló hivatalos iratok — rendőrségi jegyzőkönyv, a tanúk egy részének visszavont vallomásai, stb. — több tekintetben vitat­hatóvá teszik a fenti megállapításokat, az ügyet nem tekint­hetjük lezártnak. Reméljük, hogy annak megítélésében előbb- utóbb az általunk képviselt — s ugyancsak a tényekre alapo­zott — humánus szempontok is érvényre jutnak. kísérlet megkezdése előtt négy napon át gyakran ér­keztek a „vendégek”. Az egyik napon 8. a másikon 6. a harmadikon 10, a ne­gyediken pedig már össze­sen 11-en. A vad riasztó szert augusztusban juttatták ki a kukoricatábla szélére. A tábla keleti oldalán io mé­terenként 2 méteres karó­kat vertek le. ezekre vegy­szerrel átitatott elhasznált zsákdarabokat kötöttek. Az erős szagú kémiai anyag hatását négynaponként el­lenőrizték. Két héten át észleltek vadbetörést, a to­vábbi két hétben pedig egy-egy alkalommal érke­zett a kukoricásba vaddisz­nó. Később a vegyszeres kezelést megismételték és egészen napjainkig nem ta­pasztaltak újabb vadkáro­kat. A szakemberek szerint a kémiai anyag hatása 20—25 j Az utóbbi időben különösen készülékek közül melyik a legalkalmasabb arra, hogy követendő divatirányzat­ként elfogadják. Itt diktál­ják az új divatvonalat, itt születnek meg a piac új kö­vetelményei. Az idén telje­sen sarkított 61 cm-es kép­csővel készülő televíziók nyerték meg a szakkörök tetszését és ezt kívánják új divatként bevezetni a nem­zetközi piacon. A 61 cm-es képcső az eddigi 59 centiméteressel szemben modernebb vona­lat és plasztikusabb képet ad. A nyugat-európai cégek júliustól vezették be gyár­tását, az Orion is felkészült ez idő alatt és szeptember­ben kiszállította az első példányokat. A holland és a svájci üzletekben nagy érdeklődéssel fogadták és sikere volt a magyar gyárt­mányú készülékek bemu­tatkozásának. Az új kons­trukcióból rövidesen Svéd­országba is szállítanak. Az Orion hétféle tele­víziókészüléket exportál. Köztük érdekesen változik a divat. Nyugat-Európában a dél-amerikai jacaranda, illetve teák vöröses furnír borítású készülékeket ked­velnek, Közel-Keleten a ma- gasfényezésű diófurnir bo­rítást szeretik, a képernyő előtti kétszárnyú ajtóval. napig tökéletes. A próbák reményt nyújtanak arra, hogy végre elül a „háború” a mező-, illetve a vadgaz­dák között. Irakban nőtt meg a magyar konstrukciók kereslete. Bagdad, Basrah üzleteiben több mint 10 000 darabot forgalmaztak.

Next

/
Thumbnails
Contents