Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! "PETŐFI f/ÉPE A MAGYAR SÍOCTaLISTA M'U'N K Á S PÁ R T B Á C S*- K I SJ< MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 387. szám 1969. december 11, CSÜTÖRTÖK I Ára: 90 fillér A költségvetésről tanácskozik az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. A szerdai ülés kegyeletes aktussal kezdődött: Kállai Gyula megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Szirmai István, dr. Zsigmond László és dr: Harrer Ferenc képviselőkről. Az országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az elhunyt képviselők emlékének. amelyet az országgyűlés jegyzőkönyvben is megörökített. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — aa alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács az országgyűlésnek beterjesztette az 1970. évi állami költségvetésről és a védjegyről szóló törvényjavaslatokat. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából megkapták az ország- gyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy négy képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát dr. Posta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. Az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat; . 2. A védjegyről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirend szerint ezután megkezdődött 3z 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A jövő évi költségvetés tervezetét Vályi Péter pénzügyminiszter terjesztette elő. Vályi Péter beszéde A pénzügyminiszter beszédének első részében foglalkozott azokkal a körülményekkel, amelyek az új "költségvetési javaslat előkészítésénél adódtak, majd számokkal is alátámasztotta népgazdaságunk fejlődésének a harmadik ötéves terv során elért szintjét. Elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem létrehozásában és felhasználásában az 1970-re várt színvonalát már 1969-ben elértük. A nemzeti jövedelem felhasználását az jellemzi — hangsúlyozta Vályi Péter —. hogy a fogyasztás 31—?3 százalékkal, a felhalmozás 62—64 százalékkal [ emelkedik. Dinamikussá vált az exportforgalom, ugyanakkor némileg lassult az import emelkedése: az ötéves időszakban az export 4f!—50 százalékkal, az import, pedig '42—44 százalékkal növekszik. A pénzügyminiszter a nalának, hatékonyságának javítását, a fogyasztói piacon a kínálat növelését. A társadalmi termék 1970- ben 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 6 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés növekedése várhatóan meghaladja a 6 százalékot, a mezőgazdaság termelése az 1969. évi rekorderedmények után kúebb mértékben nő. Az építőipari termelés 7 százalékos növelését tervezzük. továbbiakban a reáljövedelmek alakulásával foglalkozott, majd megemlítette, hogy a harmadik ötéves terv időszakában ösz- szesen 32o ezer lakás épül, 38 ezerrel több, mint a második ötéves terv periódusában. Az új lakásokból 108 ezer állami. 212 ezer pedig magánerőből épül. Az é'etszínvonal alakulása Bevétel kiadás Az állami költségvetés előirányzatai összhangban vannak a népgazdasági terv fő céljaival, a költség- vetés bevételei meghaladják a 168 milliárd forintot, ez csaknem 9 százalékkal fFn’iitrtás a 2. oldalon) Ä végzett munka alapján A nyereségfelosztásról és a bérszínvonal szabályozásáról tárgyalt az SZMT elnöksége Tegnap Kecskeméten az SZMT elnöksége rendkívüli kibővített ülést tartott, amelyen a bérszínvonalszabályozás módosításával, valamint a részesedési alap felosztásának új rendszerével foglalkozott. Kovács Pál, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetője ezzel kapcsolatos* beszámolójában elemezte a1 vonatkozó kormányhatározatokat, s hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek segíteni, ellenőrizni kell azok helyes végrehajtását. Az új részesedési rendszer mutatott rá az előadó — nem jelent visszalépést az egyenlősdi irányába, sőt inkább előrehaladás a szocialista elosztás következetesebb érvényre juttatásában A kategóriák megszüntetése önmagában még nem jelent több nyereséget, hiszen ennek alapja változatlanul a termelékenység növelése. Az új , elosztási rendszer azonban igazságosabbá teszi a felosztást. Megyénkben a tavalyi nyereségkategóriák alapján való felosztása olyan visszhangot keltett a dolgozók körében, hogy nem minden esetben az kapott többet, aki eredményesebb munkát fejtett ki. Az is igaz, hogy — bár megvolt rá a mód — igen kevés helyen éltek a kategóriákon belüli differenciáltabb elosztás lehetőségeivel. Az ,új rendszerben is alapelv, hogy mindenki a végzett munka arányában részesüljön a vállalati hyereségből. A megyében körülbelül a tavalyihoz hasonló nyereségösszegek képződnek az idén is bár ezen belül egyes vállalatoknál eltérőek lesznek a gazdálkodási eredmények. A szakszervezeti szervek feladata, hogy a vállalati önállóságot figyelembe véve következetesen valósítsák meg a mindeneinek érdemei szerinti nyereségfelosztást. Éppen ezért igen fontos, hogy a kollektív szerződések ide vonatkozó pontjait ennek megfelelően módosítsák. Á vita után Borsodi György, az SZMT vezető titkára adott tájékoztatást a Szakszervezeti Világszövetség Budapesten tartott VIL kongresszusáról N. O. Hivatalos közlemény a Varsói Szerződésben részt vevő országok egyesített fegyveres erői katonai tanácsának üléséről A Varsói Szerződésben részt vevő államok egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa I. I. Jakubovszkij marsallnak, a Varsói Szerződésben részt vevő államok egyesített fegyveres erői főparancsnokának elnökletével 1969. december 9—10-én Moszkvában ülést tartott. A katonai tanács megvizsgálta a csapatok és a törzskarok felkészítésének további tökéletesítésével, valamint az egyesített fegyveres erők irányító szerveinek megerősítésével összefüggő kérdéseket. Az ülést a katonai tanács valamennyi tagjának, teljes kölcsönös megértése és nézetazonossága jellemezte. Valamennyi megvitatott kérdésben megfelelő határozatokat hoztak. KlSZ-kiildöttértekezlet Baján és Félegyházán Tegnap délelőtt Baján, a városi tanács dísztermében Baja város 145 KlSZ-alap- szervezetének képviselői gyűltek össze, hogy megválasszák a városi KlSZ-bi- zottságot. A gyűlésen megjelent Papp István, a megyei KISZ-bizottság titkára és Papp György, a városi pártbizottság titkára. Pető Józsefnek, a bajai KÍSZ-vb titkárának megnyitó szavai után a beszámoló következett, amely vázolta a .vezetőségválasztó alapszervi gyűlések eseményeit, jelentőségét, méltatAz életszínvonal alakulása a lakosság szempontjából nézve jelentős, akár a tervezetthez, akár gazdasági fejlődésünkhöz viszonyítjuk. A jövedelmek emelkedése mögött azonban eltérések mutatkoznak. Azoknál a rétegeknél, amelyeknél a munkabérek is emelkedtek, a jövedelmek növekedése általában meghaladta az áremelkedéseket, s így a reáljövedelem is emelkedett. Más . a helyzet azoknál, ahol a jövedelmek változatlanok maradtak. Jogos például az egyedül élő [ nyugdíjasok panasza, mert j nyugdíjuk reálértéke az árváltozások miatt lassan I csökken. Ezen a gondon egyébként már a jövő évben enyhítünk. A pénzügyminiszter a továbbiakban a népgazdaság fejlődésének néhány időszerű kérdésével foglalkozott. A népgazdaság fejlődése, az utolsó évek változásai összességükben azt bizonyítják, hogy a gazdaság- irányítási rendszer jelenlegi módszerei és eszközei alkalmasak a gazdasági fo_ lvaroatok szabályozására. Jobb feltételek Az 1970. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés előirányzatait jobb feltételekre építve tudtuk összeállítani, mint egy évvel korábban az 1969. évit. Terveinkben célul tűztük ki az ipari termelés növekedési ütemének gyorsulását, a gazdálkodás színvo-; ta az elmúlt két és fél év munkáját. Külön kiemelte az ifjúság körében végzett eszmei-politikai munka jelentőségét, a bajai KISZ- alapszervezetek közismeV- ten élénk kulturális tevékenységét. A délutáni órákban sor került a jelölőbizottság javaslata alapján a városi KISZ-bizottság megválasztására. Az újjáválasztott városi bizottság megtartotta első munkaértekezletét, amelyben a 11 tagú vb élére ismét KISZ-titkárrá választották Pető Józsefet. Tegnap a kiskunfélegyházi járás KlSZ-fiataljai is megtartották küldöttértekezletüket. A járás 36 alapszervezetének mintegy 1200 főnyi KISZ-tagja nevében 75 küldött jelent meg. Részt vett az értekezleten dr. Laczkó Tibor, a járási pártbizottság első titkára, dr. Cseh László, a járási tanács vb titkára, valamint a KISZ megyei bizottságának képviseletében Beszedics Miklós titkár. A járási KISZ-bizottság nevében Kovák Lajos titkár tartott beszámolót az ifjúsági mozgalom utóbbi Írét évének eredményeiről. A beszámolót tartalmas vita követte majd a részvevők megválasztották az elkövetkezendő két évre a 37 tagú járási KlSZ-bizottsá- got, a 9 tagú végrehajtó bizottságot és a 7 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot. A KISZ-bizttság titkárául ismét Novák Lajost választották.
