Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
A költségvetésről tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) több az ez évinél. A leggyorsabban továbbra Is a vállalatok és a szövetkeze, tek befizetései nőnek és elérik a 141 milliárdot. Ebből a nyereségadó-befizetés 50 milliárd forint, az 1969. évinél 15 százalékkal több. A költségvetés kiadásai meghaladják a 170 milliárd forintot A felhalmozás finanszírozására 38 milliárd forint szolgál, ez 7 százalékkal magasabb az I960, évinél. A beruházások költségvetési fedezete 23,4 milliárd forint A tanácsi fejlesztési alap kiegészítésére 7,8 milliárd forintot biztosítunk, a forgóalap növelésére és állami tartalékok gyarapítására pedig együttesen 3 milliárd forintot fordítunk. A költségvetés 3,9 milliárd forinttal támogatja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásait elsősorban az állattenyésztéssel összefüggő létesítmények kivitelezését Még mindig jelentős az állami vállalatok egy részének nyújtott támogatás és ezek összege az összes kiadásnak több mint egynegyed része, csaknem 44 milliárd forint A mező- gazdasági termelőszövetke. zetek üzemviteli támogatására 2,8 milliárd forint szolgál, ebből jelentős ösz- szeget fordítunk a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek külön Jiiftmi támogatására. A társadalma közös fogyasztás intézményeinek és szervezeteinek fenntartásé, ra és fejlesztésére rendelkezésre álló összeg 69,3 milliárd forint vagyis a költségvetés kiadásainak több mint 40,7 százaléka. Az 1970. évi állami költségvetés kiadásai 1,9 milliárd forinttal meghaladják a bevételeket, bár az éves hiány jelzi a még megtevő pénzügyi feszültségeket, az államháztartás helyzetének reális megítélése a gazdasági fejlődéssel összhangban lehetséges. Az állam- háztartás helyzetét végsősoron a vállalati gazdálkodás eredményed határozzák meg, s a vállalatok által realizált összes Jövedelmek 1969-ben csaknem 12 százalékkal haladják meg az előző évit. A gazdálkodás tapasztalatai szükségessé teszik, hogy a vállalati munka színvonala, hatékonysága érezhetően javuljon. Milyen intézkedéseket tervez a kormány az 1970. év| terv megvalósítására és a vállalati gazdálkodás további javítása érdekében? Mindenekelőtt elő kívánjuk mozdítani az élő munka hatékonyobb felhasználását, mert a termelékenység alakulása várakozásainktól elmarad. A termelékenység javítását úgy kívánjuk ösztönözni, hogy a létszámnövelés és az átlag- béremelés vállalati terheit közelítjük egymáshoz. A jövő évtől a bérszínvonalnövelés kisebb részét kell a részesedési alapból fedezni, ugyanakkor a létszám- növelés terhei nagyobbak lesznek. A munkaügyi szabályok 1970. évi módosításának eredményeként várható, hogy javulás indul meg a munkaerőgazdálkodásban. A mezőgazdasági üzemekben a kedvező tényezők találkozása ez évben jelentősen növelte a termelési eredményeket. A termelés egészében kedvező fejlődésen belül azonban aránytalanságok jelentkeztek a növénytermelés és az állattenyésztés fejlődési üteme között Ezért hozott a kormány a múlt héten az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére intézkedéseket. A pénzügyminiszter a továbbiakban arról szólt, hogy, 1970-ben csökken a termékforgalmazás adminisztratív kötöttsége, egyes fontos nyersanyagok, mint a nyersbőr, műanyagok, olajosmagvak kötött értékesítése megszűnik. Beruházások A pénzügyminiszter az előterjesztés további részében az 1970. évi beruházásokat ismertette. A népgazdasági terv jövőre több mint 72 milliárd forint beruházással számol mondotta, s megtörténik az Almásfüzitői Trmföldgyár bővítése harmadik ütemének, valamint a székesfehérvári szélesszalag hengermű 2-es számú hidegállványának üzembe helyezése. Megkezdi termelését a Borsodi Vegyikombinát új pvc-üzeme, a Dunai Kőolajipari Vállalat 3 millió tonna kapacitású kőolaj feldolgozó üzeme. Üzembe helyezik a fővárosi metró első szakaszát, s folytatódik az évi 5 ezer lakáskapacitású debreceni és szegedi házépítő kombinát beruházása. Az élelmiszeriparban több konzervgyár, tej- és szőlőfeldolgozó, üzemi hűtőtároló és más beruházások befejezésére, üzembe helyezésére kerül sor. Megkezdődik a Barátság IL kőolaj-távvezeték építése. 69 ezer lakás A pénzügyminiszter a továbbiakban a lakásépítés számadatait ismertette, elmondotta, hogy 1970-ben 69 900 lakás épül fel, mintegy 11 százalékkal több az ideinél. Foglalkozott az előadó hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolataival, a szocialista és nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem távlati terveivel, majd így folytatta. A jövő évre az ez évihez hasonlóan a lakosság fogyasztásának 6 százalékos bővülését tervezzük. A kiskereskedelmi áruforgalom az előirányzat szerint 9 százalékkal emelkedik. Adókedvezményekkel és hiteltámogatásokkal segítjük alakossági szolgáltatások bővítését is. Bér- és nyugdíjemelés Nem tervezünk a jövő évben hatósági ármódosításokat. A fogyasztói árszínvonalnál mérsékelt egy, másfél százalékos emelkedés várható. Továbbra is fontos feladatunk a lakosság étetkörülményeinek javítása. 1970. március 1-től 7—800 millió forint, éves kihatással központi béremelést adunk mintegy 275 ezer dolgozónak. Béremelést kapnak az egészségügy területén a három műszakos intézményekben dolgozó ápolónak, takarítónők és kisegítőmunkások, a felső- oktatási intézmények oktatói és technikai személyzete, a honvédség néhány területén a tisztek, tiszt- helyettesek valamint a rendőrök. A vasútnál a különleges és kedvezőtlen munkaterületen dolgozók, például a mozdonyvezetők, kocsirendezők, stb., a budapesti és vidéki néhány közlekedési vállalat gépkocsivezetői és karbantartói. A nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében folytatta tovább a miniszter, 1970. március 1-ével évi 900 millió torinttal kiegészítjük az 1600 forint alatti nyugdíjakat. Ez az intézkedés mintegy 1,3 millió nyugdíjas és járadékos számára nyújt kiegészítést, a saját jogú nyugdíjak esetében átlagban havi 60 forintot, a származékos és egyéb nyugdíjak esetében havi 40 forintot A kormány a közeljövőben dönt arról, hogy az intézkedés hatálya az 1969-beh nyugdíjazottakra is kiterjeszthető-e. Emellett biztosítani kívánjuk, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne szakadjon el a fix keresetűikétől, ezért 1971-től a nyugdíjakat évente két százalékkal tovább emeljük ,a költségvetési szerveknél dolgozók béréhez hasonlóan. A pénzügyminiszter a továbbiakban a költségvetési törvényjavaslat kultúrpolitikai és tudománypolitikai célkitűzéseinek megvalósítására fordítandó tervezetet ismertette. Elmondotta, hogy a kormány fontos feladatának tekinti a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának és továbbtanulásának elősegítését, a körzeti iskolák, napközi otthonok diákotthonok hálózatának bővítését. Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a rádió és televízió műsoridejének növelését, a televíziónál a színes adás feltételeinek megteremtését. A népművelési munkát szolgálja az az intézkedés hogy jövőre a múzeumoknál hetenként egy napon ingyenes látogatás lesz. A kulturális alap felhasználása Az előadó továbbiakban a vállalatok és termelőszövetkezetek kulturális alapjainak felhasználásával foglalkozott, s ezzel kapcsolatban néhány kirívó esetet említett meg. majd a költségvetés egészségügyi és szociális ellátásra, társadalombiztosításra. szolgáló előirányzatait ismertette. Megemlítette például, hogy 1970 végén már 85 ezer kórházi ágv áll majd a betegek rendelkezésére. Foglalkozott Vályi Péter a tanácsok költségvetési +o~,,<:>zésével. ezzel kapcsolatban a nagvohb önállóság és a nagyobb felelősség eredményeivel, majd így folytatta. További célunk, hogy nagyon átgondoltan, fokozatosan megszüntessük azokat a szabályozási elemeket, amelyek csak a nagyobb biztonságot szolgálják, de nem ösztönöznek a gyorsabb fejlődésre. Meg kell javítani a vállalati munka szervezettségét, ebben elsősorban a képzett szakmunkás ifjúság és értelmiség alkotó erejét. Ezt szolgálja az ország felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny a magyar dolgozók nagyszerű hazafias tel jesítménye, mondotta az előterjesztég befejező részében Vályi Péter, majd az 1970. évi állami költségvetés elfogadását kérte az országgyűléstől a kormány nevében. Vályj Péter nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett. A szünet után Vasa Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Inokai János, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. A költségvetési bizottság nevében a beterjesztett 1970. évi állami költségvetést elfogadásra javasolta. Ezután megkezdődött az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Gyorsabb fejlesztésre vár Bács-Kisfcun megye egészségügyi hálózata Kállai Arpádné felszólalása A Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport az 1970. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és azzal egyetértett mert a költségvetés szorosan kapcsolódik az előttünk álló feladatokhoz, s az ágazati és területi arányokban híven tükröződik a népgazdasági célkitűzésekkel való összhang. A gazdasági munkában mutatkozó jelentős fejlődés és a számokkal lemérhető előrehaladás mellett a költségvetésben az egyes területek között vannak olyan ellátási egyenetlenségek, amelyek figyelmet kívánnak, és megszüntetésükre szükséges intézkedést tenni. Bács megyei vonatkozásban a következőket szeretném elmondani, tisztelettel kérve az illetékes főhatóságokat, szíveskedjenek a megoldásban segítségünkre lenni. Megyénk az ország legnagyobb kiterjedésű megyéje, ahol az ország lakosságának 5,5 százaléka él. A mezőgazdasági és ipari termelés igen kedvezően fejlődött a harmadik ötéves terv során. A mező- gazdaság éves bruttó termelési értéke meghaladja a 8 milliárd forintot, és 1965 óta 28 százalékkal növekedett. Az elmúlt években a megye mezőgazdaságára erőteljes fejlődés a jellemző, termelésben, jövedelmezőségben egyaránt. A megye szocialista iparában a fejlődés még erőteljesebb. Termelési értéke megközelíti a 10 milliárd forintot, és az utóbbi négy évben több, mint 60 százalékkal emelkedett. A termelésben és a megye gazdasági arculatának megváltoztatásában elért jelentős fejlődés ellenére az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás területén való előrehaladásunk nem kielégítő. Ügy véljük, jogosnak minősíthető választóink azon igénye, hogy e vonatkozásban javuljanak életkörülményeik a jövőben. A felvetés jogosságát aláhúzza a gazdaság egyéb területén bekövetkezett növekedés, és a társadalmi termeléshez, valamint a nemzeti jövedelemhez történő hozzájárulás aránya. Egészségügyi, szociális és kulturális gondjainkat jelzi, hogy az egy lakosra jutó költségvetési kiadás megyénkben az országosnak csak 89 százaléka. Különös jelentőséget kölcsönöz ennek a felvetésnek az is, hogy a megye költségvetési kiadásainak 74,5 százalékát ezek teszik ki. A megye egészségügyi ellátása messze elmarad az országos vidéki átlagtól. Bár súlyos problémáink vannak a körzeti orvosi és rendelőintézeti ellátásban is, mégis legfontosabbnak a fekvőbetegellátásban mutatkozó, tarthatatlan állapot megszünlfetését tartjuk. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma a megyében az országos átlagnak csak 67,6 százaléka. Jelenleg bővítés alatt áll a kiskunhalasi kórház. Emellett tisztelettel kérjük, hogy az új tervidőszak során kerüljön sor mielőbb a kecskeméti megyei kórház megépítésére is. Megyénkben a 10 ezer lakosra jutó bölcsődei helyek száma az országos átlagnak csak 82 százalékát teszi ki. Az állami költség- vetés 1100-zal emeli 1970- ben a férőhelyek számát, azonban számítva a 19 megyét, huszadiknak pedig Budapestet, egy-egy megyére mindössze 55 személyes bővítés jut, ami bizony nagyon kevés, mert megyénkben ennek többszörösére lenne szükség. A szociális otthoni helyek száma, megközelítően sem tudja az igényeket kielégíteni. Megyénkben jelenleg is körülbelül 300 idős ember vár elhelyezésre, ami azt jelenti, hogy esetenként 2—3 évet is kell várni, míg üresedés következik be a szociális otthonban. A jövőben ez a szám várhatóan tovább emelkedik. Az öregekről való gondoskodás érdekében a megye községeiben 28 öregek napközi otthona létesült társadalmi összefogásból. Szükséges azonban, hogy a negyedik ötéves terv időszaka alatt ennél is jelentősebb legyen előrehaladásunk, amit saj£t erőből nem tudunk megoldani. Megyénkben a szociális problémák általános megoldásához a központi szervek segítségén túlmenően, a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján, tanácsaink a költségvetésben jelentkező évenkénti pénzmaradvány 10 százalékát — az e célra tervezett összegen felül — szociális feladatok megoldására fordítják. A kulturális ágazat területén elmaradottságunk igen szembetűnő az általános iskolai oktatásnál, mert az általános iskolái tanulók mintegy 20 százaléka nem szakrendszerű külterületi iskolákban tanuL A jövő év végéig a megye társadalmának széles körű összefogásával több mint ezer általános iskolai tanulót helyezünk j el diákotthonban, de mintegy hatezer tanuló helyzete még mindig megoldatlan marad. A megye óvodáiban az óvodáskorú gyermekek i mintegy 50 százalékát tudjuk csak elhelyezni és ez komoly veszélyeket rejt magában az alapképzettség tekintetében az általános iskolai beiskolázásnál. Az egy lakosra jutó óvodai kiadások az országos átlagnak csak 78 százalékát érik el Bács-Kiskun megyében. A fentieken túl úgy véljük, hogy jogosnak minősíthető a csaknem 200 ezer külterületi választónknak azon igénye, hogy az egészségügyi, kulturális ellátásuk javuljon, hiszen termelő "munkájukkal igen jelentős mértékben járulnak hozzá megyénk mező- gazdasági termelési, felvásárlási eredményeihez. Éppen ezért, szükséges lenne előbbre lépni a tanyai lakosság kulturáltabb életkörülményeinek javításában. A tudomány, a technika fejlődése ma már minden területen, mezőgazdaságban, iparban egyaránt, mind magasabb képzettségű dolgozókat igényel. Ezért a népgazdaság szempontjából is nagy fontosságú az ilyen körülmények között élő lakosság és fiatalok segítése, támogatása. A területi gazdálkodás eredményessége az új körülmények között egyre nagyobb mértékben függ a helyi források kidolgozásától és azok realizálásától, az adott terület viszonyaitól. Megyénk gazdasági környezete adott. Ez részben megszabja a rendelkezésre álló forrásokat, másfelől mint termelő és fogyasztó terület, igényeket támaszt, a megyei költség- vetéssel szemben. Tanácsaink ennek szellemében az 1970. évi megyei költségvetés saját forrású bevételeit 5,9 százalékkal magasabban irányozták elő, mint az 1969-es évben. Ezzel is jelezni kívánom, hogy megyénkben nagy erőfeszítések történnek a helyzet megváltoztatására és a rendelkezésre álló forrásainkat maximálisan kívánjuk kimunkálni és igénybe venni. Ehhez igényelve ismételten a központi szervek támogatását engedjék meg, hogy itt mondjak köszönetét a Bács. megyének nyújtott segítségért, bízva abban, hogy a jövőben is élvezni fogjuk ezt a támogatást. Az 1970. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot a, Bács-Kiskun megyei képviselők és a magam nevében elfogadásra ajánlom a tisztelt országgyűlésnek. Ezután ebédszünet következett.' ★ Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott az ülés. Darvasi István budapesti képviselő az 1970. évi költségvetést elfogadta. Ol- lári István Borsod megyei képviselő a költséglvetést elfogadta, és az országgyű- (Folytatás a 3. oldalon.)
