Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
S. oldal 1969. december 9, kedd Védőnőkkel - munkájukról ERŐS szélben lépegetünk a kecskeméti Rendőrfalu utcáin Deli Imrénével. Huszonhat éve védőnő — talán ez a legfontosabb, amit elmondhatunk róla. E hosz- szú idő alatt dolgozott Szabadszálláson, Lajosmizsén es immár 12 éve Kecskeméten. — 1943-ban végeztem, akkoriban nem volt szakellátás. A körzeti orvos pedig nem tudott megfelelő gonddal foglalkozni a terhes anyákkal és kisgyermekekkel. Kecskeméten ma nyolc- gyermekszakorvos rendel, ők is gyakran meglátogatják a körzetükhöz tartozó újszülötteket. Hathetes kor után pedig mi, védőnők, legalább havonként elmegyünk a családhoz. Régen a védőnők legfőbb ellensége a babona volt. A szülők szemverés ellen például szalagot kötöttek a kisgyermek csuklójára, de voltak ennél veszélyesebb módszerek is. Kenyeret rongyba csavartak. azt dugták a csecsemő szájába. És gyakran altattak mákos oldatokkal... Hajdan a védőnők rendezvényeket szerveztek és a bevételből segélyezték a leginkább rászorulókat. Hat év óta az én körzetem a Rendőrfalu, Felső- csalános, Belsőnyír és Szarkás egy része. Minden kisgyermek lapján rendszeresen feltüntetjük a súly- gyarapodást, a kapott oltásokat és gyógyszereket. Betegségét és fejlődését egyaránt figyelemmel kísérjük ... Beszélgetés közben zöld- refestett kapuhoz, azaz utunk első állomásához értünk. A négyhónapos baba nyugodtan fekszik ágyáAz üzletek ünnepi nyitvatartása A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. az üzletek ünnepi nyitvatartási rendjét az alábbiak szerint állapította meg: December 14-én, ezüst- vasárnapon az áruházak, továbbá a ruházati és ve- gyesiparcikk-üzletek 81—12 óra között tartanak nyitva, a kereskedelem többi ágában az általános vasárnapi nyitvatartási rend lesz érvényben. December 21-én, arany- vasárnap az áruházak, továbbá a ruházati és ve- gyesiparcikk-üzletek 8—12 óra között árusítanak; az élelmiszerüzletek közül 7—-10 óráig a vasárnaponként rendszeresen árusítók, továbbá azok tartanak nyitva, amelyek üzemelését a gazdasági vezetők szükségesnek tartják. A vendéglátásban a vasárnapi rend érvényes. December 22-én és 23-án a kétműszakos élelmiszer- üzletek és a legalább 19 óráig egyébként is nyitva- tartó iparcikkboltok a szokásos időben vesznek részt az árusításban. A hétköznapi rend érvényes, e napokon a vendéglátó iparban. Az élelmiszer-kereskedelem többi üzlete este a szokásos időnél egy órával később tart zárórát. Az ajándékozási jellegű cikkek árusításával is foglalkozó. iparcikküzletek, áruházak e két napon 19 óráig lesznek nyitva, s a lehetőséghez képest délben sem zárnak be. December 24-én az egyébként reggel fél 8-kor vagy később nyitó élelmiszer-kereskedelmi üzletek is a szokásosnál egy órával korábban nyitnak. Az áruházak, a ruházati és e- gyéb iparcikküzletek a reggel megszokott időtől 17 óráig árusítanak. A déli zárvatartást a lehetőség szerint ezen a napon is mellőzik. A vendéglátó üzemek általános zárórája 18 óra, kivéve egy-két melegkonyhás egységet, a- melyek 21 óráig állnak a fogyasztók rendelkezésére. December 25-én és 26-án az édességboltok és trafikok a vasárnapi rend szerint tartanak nyitva. Ahol 26-an a pént •?,. zokásos piacot megtartja a piactéri üzletek a piac ideje alatt árusítanak. A bolti kereskedelem e két napon szünetel, a vendéglátásban pedig a szombati üzemi rend érvényes. December 27-én az élelmiszer-kereskedelem üzletei 8—12 óra között nyitva- tartanak, s a tej boltok u- gyancsak négyórás műszakot tartanak. A bolti kereskedelemben december 27-e ismét szünnap, míg a vendéglátásban a vasárnapi szabályok lesznek érvényben. December 28-án minden üzlet hétköznapi — de nem szombati — rend szerint árusít. December 31-én, szilveszterkor a bolti kereskedelemben a rendes hétköznapi árusítási rendhez igazodnak, a vendéglátásban pedig az ilyenkor szokásos alkalmi rend érvényesül majd. Január 1-én a bolti kereskedelem — a trafikok és édességboltok kivételével — szünetel, a vendéglátó egységek vasárnapi műszakot tartanak. ban. A védőnő kérdez: hányszor: mikor és menynyit eszik a gyerek? Nyugodt-e? Viszik-e eleget levegőre ... AZTÁN jó néhány családhoz bekopogunk még. A szerényebb és módosabb otthonokban mindenütt díszhelyen, középpontban az új emberke. Az ő mosolyát, sírását lesi az egész család. A védőnőt szívesen várt, kedves vendégként fogadják. S a receptektől a szobahőmérsékletig, a babaápoló szerektől, a rossz minőségű műanyag pelenkákig újra és újra minden szóba kerül. Ö pedig érdeklődéssel hallgatja a panaszokat, figyelmeztet az oltások időpontjára, vagy ha valamiféle rendellenességet észlel. Déltájban indulunk a buszmegálló felé. — Ugye látja már milyen csodálatos foglalkozás a miénk? Valóban az. Mégha számos nehézséggel és gonddal is kell megküzdeniük. Ezekről azonbarrmár Erdei Lajosnéval, Kecskemét vezető védőnőjével beszélget tünk. — Húszán dolgoznak Kecskeméten. Közülük hatan a külterületeket járják. Egy védőnő naponta 12—15 családot látogat meg, hetven—nyolcvan csecsemőt és negyven—ötven terhes nőt kell figyelemmel kísérnie. Nyáron könnyebb. Biciklivel közelítik meg a távoli településeket, de havas, téli napokon, tanyáról tanyára járva, legfeljebb három helyre jutnak el naponta. A Kecskeméten dolgozó védőnők átlagos életkora 35 év. A kezdő fizetés belterületen dolgozóknak 1200 forint, s 100-zal több azoknak, akik a külterületeket járják. Ez az összeg 10 évi munka után emelkedik 1400—1500 forintra. A „plafon” pedig 1800—2000 forint. LEHET, hogy ezért kevés a fiatal védőnő? Hiszen nehéz és fárasztó a munkájuk, a fizetés pedig... A hálás anyukák és az egészséges, mosolygós csecsemők látványa sokért kárpótol Keveredés Jegyzetek egy bírósági ügyről ugyan ért! de nem minden- Kocsis Anna Azt a címet is adhattuk volna az alábbi soroknak, hogy bonyolult ügy. Ügy véljük azonban, közelebb járunk az igazsághoz, ha keveredésről beszélünk. Gyakran igen furcsa dolgokat produkál az élet, jobban mondva: az olyan emberek, akik nem gondolják végig egy-egy lépésük, cselekedetük várható, vagy lehetséges következményeit. Így történhetett meg, hogy több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt a vádlottak padjára került Mihálovics Ferenc 25 éves bácsalmási fiatalember veje lett nevelőapjának, sógora a féltestvére bátyjának és apja a féltestvér gyermekének ... Világosan és egyszerűen fogalmazva ez any- nyit jelent, hogy Mihálovics Ferenc feleségül vette annak az embernek a lányát, aki neki tizenegy éves kora óta nevelőapja ... Miután a keveredést eléggé érzékeltettük, térjünk át a bűnügy, illetve az azt megelőző események vázlatos ismertetésére. Tízéves volt Mihálovics Ferenc, amikor szülei 1954- ben megszakították a házastársi életközösséget. Anyja egy évvel később közös háztartásba lépett Oláh Istvánnal, akinek akkor hatéves volt a lánya, fia pedig ennél valamivel idősebb. A két szülő gyerekei — pontosabban csak a lány és a tizenegy éves Mihálovics Ferenc — együtt éltek, gyakran egy szobában aludtak. Ilyen esetben nincs szükség pedagógiai, vagy lélektani magas műveltségre, hogy megjósolja az ember a következményeket. Néhány év múlva — 1963- ban, amikor a lány mindössze 14 éves volt — már rendszeresen testi kapcsolat alakult ki a „gyerekek” között. Talán tudták ezt a szülők, talán nem. Tény azonban, hogy amikor a terhesség már láthatóan is nyilvánvalóvá vált, sem az apa, sem az anya nem szóltak semmit. A két gyerek — a fiú 19 éves — házasságot kötöttek, néhány hónap múlva megszületett a lány. kisAz orvosszakértő véleménye szerint Mihálovics Ferenc alkoholista, aki gyermekkorától kezdve rendszeresen fogyaszt szeszes italt, főleg bort. Önerejéből erről lemondani már képtelen. A fiú ugyanis nevelőapjával járt napszámba, s a kialakult szokások szerint a munkabérhez napi egy liter bor is tartozott. Ezt megitták a helyszínen. A gyerek megszületése után Mihálovics tovább ivott. Feleségével emiatt gyakran összevesztek, sőt a 16 éves asz- szony egy alkalommal — 1965-ben — három hétre el is költözött egy bajai rokonához, de férje érte ment és hazavitte. Mihálovics ekkor már rakodómunkás volt a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezetben. Fizetéskor — volt rá eset, hogy 2200 forintot is kapott — annyira leittasodott, hogy nem bírt a lábán állni. Újabb veszekedések, sőt 1968. februárban az asszony három napig egy másik férfinél lakott, majd Vaskútra költözött egy elvált emberhez. A férj tovább ivott, s egyedül maradt abban a házban, amit édesapjától örökölt. Néha elment Vaskútra, hogy meglátogassa a kislányát, de onnan hamarosan kitiltották, mert durván, gorombán viselkedett, szidalmazta a feleségét és környezetét. • A múlt év márciusától, 1969. június közepéig lakott az asszony Vaskúton V. J.- vel. Akkor elköltözött onnan. Közeledett Bácsalmáson a községi búcsú ideje. Augusztus 17-én, egy vasárnapi napon azonban — anélkül, hogy egymás ilyen szándékáról tudtak volna — mindketten hazamentek szüleikhez. Talán említeni sem szükséges, hogy Mihálovics Ferenc ittas volt. Szó szót követett, s a hajdan e házban felnőtt gyerekek összevesztek. A férj már korábban is tett olyan kijelentést, hogy megöli az asz- szonyt és az élettársát. Ügy gondolta: most itt az alkalom. Hárman voltak a helyiségben. Idős Oláh István az öltözködéssel volt elfoglalva, amikor azt látja, hogy a részeg Mihálovics az ágyra löki a lányát és egy késsel mellbe szúrja. Segítségére sietett, s így vejét megakadályozta abban, hogy másodszor is megszúrja „az asszonyt. Mihálovics most az apósa ellen fordult, s egy hirtelen mozdulattal hátba szúrta az idős embert, majd elhagyta a házat és kiment a búcsúba. A két sérültet mentő vitte kórházba. Ha nincs a gyors orvosi beavatkozás, mindkettő meghal. ' * A tettest, Mihálovics Ferencet a búcsúban fogta el a rendőrség és letartóztatta. A megyei bíróság a napokban hirdetett ítéletet az ügyben. Mihálovics Ferencet több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint tartási kötelezettség elmulasztása miatt (egy évig, amíg az asszony külön élt, nem gondoskodott a gyerek ellátásáról, bár erre kötelezték) halmazati büntetésül 15 évi szigorított börtönre ítélték..Öt évre eltiltotta a büntetőtanács a közügyekben való részvételtől és alkoholelvonó kezelésre kötelezte. Gál Sándor A szitáló, de nyomban olvadó hótól lucskos utcán itt-ott torzonborz szemöldökű vattaszakállas, kucsmás télapók tűntek fel, nagybundásan, puttonynyal, virgáccsal. Az üzletek zsúfolásig tömve bevásárlókkal. Feltűrt gallérú férfi lépett az állomáson várakozó taxihoz. — Hova parancsolja? — kérdezte szolgálatkészen a markáns arcélű, rokonszenves fiatal gépkocsivezető. Szürke szeme előlegezett barátsággal csillant a kocsi belsejének félhomályában az utasra. Ajándék velem — hangzott az utast- Apának ilyen kérdés féltés egy cukrászda előtt. — tevése — egyenlő félórai Mit iszik? — kérdezte aztán lelkendezéssel. S a soförmár benn. — Semmit, szolgálatban vagyok, de egyébként sem élek szesszel. Utasa nógatta, igyekezett legalább egy féldecire rábeszélni. — Mondok valamit — szólt a sofőr —, ha meg bői áradt a szó. Hogy a kis Pali valóságos extázisbán várja a Télapót... Hogy a múltkor az óvodában szájon csókolta kis barátnőjét, Marikát. — Nincs is benne semmi pláne — ez volt a szakvéleménye. — Nem tudom, a bácsik a moziban, ta: jobb, ha mindent ráhagy. — Hajtson haza, rakjuk le a csomagokat. Először a három darab, egyenként jó kilós csomagot vitte be a lakásba a pilóta. Mikor a két mikulásért visszajött, a kezében egy szál piros rózsát tartott. Önkéntes rendőrök megyei vetélkedője Az országban először Bács-Kiskun megyébe« szervezte meg a megyei rendőr-főkapitányság az önkéntes rendőrök vetélkedőjét. Ez a verseny a nyár végén a rendőrőrsöknél kezdődött meg, ahonnan a legjobbak a járási döntőn bizonyították be szakmai, politikai képzettségüket, rátermettségüket. A megyében nem kevesebb, mint 3000 társadalmi munkás kér szült fel, hogy számot adjon az önkéntes rendőri szabályzat előírásaiból, a bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatokról, a közrend és közbiztonság szabályairól illetve igazgatásrendészeti ismeretekből. A járási vetélkedők győztesei így jutottak el a megyei döntőre, ahol már magas követelmények elé állították a versenyzőket. E rendkívül hasznos kezdeményezés tapasztalatairól a — Legalább ezt fogadja következőket mondta Tóth viszonzásul — nmíitotta ------j --______ n em sértem. Ha minden meg mindenfelé miért van- áron ragaszkodik hozzá, nak úgy oda a pusziért? hogy megvendégel, ahelyett, Melegség áradt szét a ke-___ _ ^ ^ ^ h ogy italt fizetne, vegye nyere javát megette gép- \ádot~Én"méa sétálok eauet — Magam sem tudom, meg inkább a kisfiamank a kocsiban. Nem csak a fűtőinduljon valamerre, majd polcról a legkisebb miku- berendezés ontotta... el viszonzásul — nyújtotta az utas felé, s a hangja fátyolosán mély volt. — Egy ismerős kertész hozta, a vázában találtam. Az enyémek még nem jöttek haza. — Innen már ne vigyen tovább várja meg a csaszólok, hol álljon meg. lást. Tudja már kitette a ci- A sofőr vállat vont. Sok pőjét az ablakba. furcsa utast szállított, nem egy különös kívánságnak tett már eleget, ha úgy kívánták, s ha az a szabályzattal nem ellenkezett. Végiggördültek az esti fényfü- zér alatt a főútvonalon. — Mehetünk balra — szólt halkan az utas. — Kérem — fordított a. Magának fia van? — Négyéves — büszkélkedett a sofőr. — Azt a legnagyobb mikulást kérem — rendelkezett a vendég, majd miután az apa szégyenlősen szabadkozott: — Nem is egyet, kettőt csomagoljon belőlük! Stramm legény a fia. vezető a volánon._ Néhány ugye?- faggatta, mikor percig lassan, raerosen vitte kocsi már ismét Q őket a kocsi. — Itt álljon meg■ Jöjjön őket. keresztül-kasul — Magának nincs fia? — fordult egy szempillantásra jobb felé a sofőr arca. — De, volt. Kétéves volt, amikor meghalt. S azóta az anyja is itthagyott... | Ttt, az önkiszolgáló boltnál álljon meg egy percre. Mikor a férfi visszatért, három tömött papírzacskót tett le a hátsó ülésre. — Vigye ezt is haza Palikának. Kis nyalánkság: városon mogyoró, keksz, nápolyi, ringatta A sofőr tiltakozni uróhált, de az uías tekintetéből lát— A nevét... nem mondaná meg? — Minek az? Talán még találkozunk... K ifizette a fuvart, s a kabátgallért újból felhajtva, zsebredugott kézzel indult el a nyirkos estébe a zsibongó belváros felé. ... Egy négyéves kisfiú sok nemvárt édességgel, s egy élettől vert, magányos férfi az önzetlen ajándékozás tiszta örömével lett akkor este gazdagabb. Jóba Tibor Sándor rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitány. Ság egyik tisztje: — A versenyzők lelkiismeretes felkészülésére jellemző, hogy a zsűri a szoros eredmények miatt nehezen tudta kiválasztani az első három helyezettet. A vetélkedők haszna mindenképpen nagy. ugyanis nemcsak az önkéntes de a hivatásos állomány is naS'r se. aítséget kapott e megmozdulás során. Ügy tervezzük, hogy ezt a vetélkedőt kétévenként rendezzük meg. A szombat kora dMutándg tartó szoros versenyben vé. Oül is a kivetkező ezertrné- nvek születtek. Az első helyet Peu.cz Gyula kecskeméti önkéntes rendőr szegezte mes. Kiss TAszló kiskunfélegyházi. illetve Lénán Lajos kecskeméti önkéntes rendőr előtt. G. G.
