Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
V A Szamuely SE birkózói jutottak az NB 1-be A birkózó NB XI. szabad- ' az ezüstérem is elúszott. ] más után 6:4 arányban is- fogású csapatbajnokságban Érdekessége a bajnok- mét alulmaradtak. Nehéz- az utolsó forduló előtt a súgnak, hogy a győztes súlyban dóit el a küzde- Kiskunfélegyházi Vasas Szamuely SE csak a Kis- lem. Besze László pontok- birkózói álltak veretlenül j kunfélegyházától szenve- kai vezetett, de a bírók az élen. s így a szakembe- i dett vereséget, még az el- jogtalanul megintették. Fotóriporterünk úgy látszik megérezte. Még a kecskeméti első forduló során elkészítette felvételét a baj nők é* újonc NB I-es birk ózóesapatunkról, a Szamuely SE-ről. rck elsősorban őket tekin-' tették a bajnoki cím várományosának. A végén azonban minden másként 1 őrt ént. Az utolsó forduló- j ban a Szamuely SE sikerrel vette a mérkőzéseit, s j így 10 ponttal a bajnokság első helyezettje lett. A Kiskunfélegyházi Vasas vi- ] szont ..elvérzett’. Kikaptak az MTK-tól és a Kecskeméti TE-től is és ezzel még ! só fordulóban Kecskémé-: ten, a továbbiakban pedig j mindenkit legyőzve jutottak az NB I-be. A Kiskunfélegyházi Va- } sas első vereségét a KTE- től szenvedte el Budapes- 1 ten. Ezzel még bajnok lehetett volna a Vasas, de az i MTK elleni következő ta- j lálkozón nagy bírói nyo- ; majd le is léptették, és így sikerült kihozniok az MTK győzelmét. Az MTK a végén 6:4 arányban verte a KTE-t is és ezzel megszerezte a második helyet. A szabadfogású NB Il-es CSB végeredménye: 1. Szamuely SE 10 pont 2. MTK 9 pont 3. Kkfházi Vasas 3 pont 4. KTE 5 pont Kosár! abda mérkőzések a hajrában Érdekes Kecskeméti Petőfi— Veszprémi Vegyész 77:75 (36:35) NB I. férfi. Kecskemét. Vezette: Tarr, Nárai dr. K. Petőfi: Tóth (10), Kovács (8) — Farkas (12) — Vasvári (8), Csikai (29). Csere: Pajor (4), Szabó I. (2), Rezák, Szabó Sz. Edző: Guóth Iván. A tét az NB I-ben való bentmaradás volt, tehát mindkét csapat számára rendkívüli jelentősége lett a találkozónak. A Petőfi újabb sérültje Beóka, s így az egyik magas közép- játékost kénytelen volt nélá külözni a kecskeméti együttes. öldöklő küzdelmet és fej-fej melletti játékot hozott az első húsz perc. Néhány pontos veszprémi vezetés és többszöri egyenlő állás, jellemezte az első játékrészt. A második félidőben Vas- í várj két ■ kimaradt „ziccerével” kezdődött, majd a határtalan lelkesedéssel játszó Veszprém szerezte meg a vezetést. A játékvezetők nagyon sokat tévedtek és ezért a nézőtéren és a pályán is ideges volt a hangulat. A 10. percben Tóth a veszprémi csapatból pedig Fülöp kapta meg az ötödik hibapontját, s kiálltak. Ekkor már 9 pontos volt a Vegyész előnye. Hamarosan Farkas, Kovács és Vasvári követte őket a kis- padra, tehát a Petőfi kezdő ötöse majdnem teljesen kipontozódott. A Petőfi 66:66-nál egyenlített, majd Izgalmas hajrában az utolsó pillanatokban a maguk javára fordították a mérkőzést. A hallatlanul érdekes mérkőzés után még sokáig folyt a vita arról, hogy melyik csapat kárára tévedtek többet, az egyébként nagyon indiszponált játékvezetők. A mérkőzést végül a szerencsésebb csapat nyerte. A Petőfiből Csikai, Tóth és Vasvári, a Veszprémből Fülöp, Ko- menczi és Koncz volt a legjobb. Bajai Bácska Posztó— Pécsi VSK 136:65 (67:22) NB I. férfi. Kiskunfélegyháza. Vezette: Hercegh. A bajai csapat nagy lelkesedéssel és kitűnően játszott. A bajnokság végére a csapat minden tagja pompás dobóformában van, s az idei legnagyobb arányú győzelmet aratták, de a 71 pontos győzelem még nem is fejezi ki híven a két csapat közti különbséget. Ld.: Ikotity 30, Kovács 27, Brassói 25, Karácsonyi 20, ill.: Rabb 18. Kecskeméti Dózsa— Nagykanizsai VTE 51:45 (25:25) NB I, női. Nagykanizsa. Vezelte: Garamvölgyi dr. K. Dózsa: Domokos (4), Bajtai (2) — Kiss (3) — Szabó É. (10), Magyar (12). Csere: D. Kovács (11), Szabó V. (9), Csenki, Báder, Ternesz, Zakijin, Király. Edző: Adamik Ferenc. Egész napos fárasztó utazás után csak késő éjszaka tudott pihenőre térni szombaton a Dózsa női csapata. Érthető, hogy fáradtan és idegesen kezdett az együttes. Kecskeméti fölény dacára így állandóan szoros volt az eredmény az első játékrészben. A szünet után a nagykanizsaiak kerültek fölénybe. Már 10 pont volt a hazaiak előnye, amikor Adamik edző időt kért és rendezni próbálta a sorokat. Ezután megfordult a játék képe. Fegyelmezett játékkal a befejezés előtt másfél perccel a Dózsa átvette a vezetést és az előnyt a lefújásig még növelni is tudták. A csapatból D. Kovács, Szabó V. játéka emelkedett ki. A Nagykanizsai VTE — bár kieseit — jó csapatnak bizonyult. Kár. hogy csak a bajnokság végére jöttek fel. A junior mérkőzés eredménye 53:34 (26:21) a Kecskeméti Dózsa javára. Ld.: Csenki 13, Báder E. 12. Ez- zcel a Dózsa junior csapa- | ta az őszi 12. győzelmét szerezte. Asztalitenisz Úttörőolimpia Kecskeméten Az úttörőolimpia Kecskemét város i döntőit az elmúlt héten rendezték meg az úttörőházban. A verseny színvonala, különösen a lányok csoportjában volt igen magas. A sorrend csak nagy küzdelem után alakult ki, és Pataky Ilona győzelmével ért véget. A fiúknál Kiss Ottó győzelme egy pillanatig sem volt vitás, de a helyezésekért itt is nagy verseny folyt Végeredmény: Fiúk: 1. Kiss Ottó (II. sz. Ált. Iskola), 2. Sípos (II. sz. Ált. Iskola), 3. Sallai (II. Rákóczi Ált. Iskola). Lányok: 1. Pataky Ilona (Jókai Ált. Iskola), 2. Nagy Klóra (II. sz. Alt. Iskola). 3. Pásztor Zsuzsa (II. sz. Ált. Iskola). Szerdán tartja közgyűlését a Kecskeméti Dózsa Kecskeméti Dózsa sportkör december 10-én. szerdán este fél 6 órai kezdettel tartja vezetőségválasztó taggyűlését Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében. A LABDARUGÓ NB I, VÉGEREDMÉNYE 1. U. Dózsa 30 20 8 2 83:27 48 2. Bp. Hon. 30 18 8 4 66:28 44 3. FTC 30 15 9 6 56:33 39 4. Vasas 30 18 3 9 72:43 3D 5. R. ETO 30 12 10 8 53:36 54 ti. Pécsi D. 30 13 6 11 41:38 32 7. Csepel 30 11 10 9 37:36 32 8. Tatab. SB 10 8 12 33:11 28 9. MTK 30 B 8 13 43:53 26 10. Salgót. 30 10 5 15 29:39 25 11. Szom’oh. 30 7 11 12 26:44 25 13. Diósgy. 30 7 9 14 31:5I 23 14. D.újváros 30 9 5 16 26:48 23 15. Egyetért. 30 6 J 15 30:52 21 16. Egri Dó. 30 5 7 18 23:6» 17 Csepel—Újpesti Dózsa 1:1 Bp. Honvéd—Ferencváros 5:2 Rába ETO—Egyetértés l :l MTK—Dunaújváros 0:0 Tatabánya—Sz. Haladás 2:0 Diósgyőr—Pécs :s :3 Vasas—Salgótarján 1:0 Eger—Komíó 1:1. Nincs üzenhármas a totón A 4.9. jáí ékhéten 13-as és 13 plusz i-es szelvényt nem találtak. A 22 darab 12 taiá- Iatos szelvény nyereménye egyenként 32 134 forint. A 394 11 találatosért 718, a 3093 tíztalálatos szelvény nyereménye darabonként 132 forint. Az 50. játékhétre: 406 ezer 903 forint megy át, amelyet a 13 plusz l találatos szelvények, tulajdonosai nyernek. Totócredmények; 2, x. x, x, 1, x, 2. x, 1, 1, 2, x, x, 2. Beszéljük meg! NOS IGEN. Igyekezzünk; megbeszélni indulatok nél- j kül. A szerdai mérkőzés ' után nagyot sétáltam, az- ; tán altatóval sem aludtam többet két óránál. Ha va- j laki, akkor e sorok írója j érezte át legjobban ennek : a vereségnek minden réz- j dületét és annak a francia ' megjegyzésnek, hogy „Vé- j quipe hongroise est tout a fait démoralisée”, vagyis a magyar csapat teljes de- moralizálódásának mélységes és megdöbbentő való- ságát. ✓ I Azóta már napok teltek el. Zaklatott, ideges napok. Mindenütt a marseille-i vereségről beszéltek. Indulattal. Érthető és jogos indulattal. Volt, aki a játékosokat szidta, volt aki a szövetségi kapitányt és volt aki az MLßZ-t. De volt olyan is, aki a magyar futball szimbolikus temetését látta ebben a vereségben. Igyekezzünk tárgyilagosan, de nyers őszinteséggel foglalkozni — nem ezzel a vereséggel, hanem az egész magyar labdarúgással. Mert az bizonyos, hogy itt nem csupán egyetlen kudarcról van szó! Véleményem szerint a ! magyar labdarúgásban szakmai és morális válság \ van. Az elmúlt hét évtized \ alatt álltunk már hasonló mélyponton. Például a huszas évek elején, vagy a háború előtti és a háború alatti években. Erkölcsileg azonban sohasem süllyedtünk ilyen mélyre és nem nagy örömmel teszem hozzá, hogy nincs még á világon egyetlen olyan ország sem, ahol úgy adnák-ven- nék a pontokat, és ahol az NB III-tól felfelé egyetlen tabella tisztaságáért sem tenném tűzbe a kezemet. A SZAKMAI ES MORÁLIS mélypont összefügg egymással. Nem vagyok híve a múlt felhánytorgatásának, ahhoz azonban, hogy a jelenlegi helyzetben valós diagnózist állapíthassunk meg, ezt nem lehet elkerülni. A magyar labdarúgás vezetésében 1962-ben gyökeres változást akartak bevezetni. Az MLSZ akkori I Indulatok nélkül elnöksége, amely 1956 után romjaiból építette fel a magyar futballt, és már 1957-ben kiverekedte a svédországi VB I6-os döntőjébe való bejutást, szembekerült egy olyan próbálkozással, amely egyszerűen felszámolta volna a szövetséget, és minden sportágat egyetlen központból irányított volna. A nyilvánosság elölt ez csak mint „ őszi-tavaszi vita” jelentkezett, valójában azonban ennél lényegesen több volt. A központi ■ elv győzött. 1963-ban az MLSZ elnökségét leváltották és olyan elnökséget neveztek ki, amely csak formailag létezett és legfeljebb a postás szerepét töltötte be. Ennek az „elnökségnek”, amely tulajdonképpen semminek sem volt az „elnöksége”, megtiltották a közvetlen érintkezést a területi szövetségekkel és nem volt intézkedési joga az egyesületek irányában sem. ÍGY TÖRTÉNHETETT I aztán meg, hogy a szövetségi kapitány kinevezését nem előzte meg gondos vita. Az MLSZ elnöke egy ülésen váratlanul megjelent Sós Károllyal és bejelentette, hogy ö a szövetségi kapitány. Sós Károly 1968 júliusában a moszkvai 0:3 után lemondott. Az MLSZ elnökségének a lemondást nem hozták tudomására. Egy évre rá ismét lemondott a szövetségi kapitány, és mint lemondott kapitány utazott ki ! Marseille-be is. Az MLSZ \ elnökségének megint fogalma sem volt erről! Az ilyen főbenjáró szakmai kérdések nem a szakszövetségben, hanem az MTS. ben dőltek el... Egy példa az egyesületekkel való viszonyról is. Nyáron a Szombathely nem állította ki első csapatát az MTK ellen a Magyar Kupában. Ez a szabályok súlyos megsértése volt. Az MLSZ megbüntette a szom. bathelyi klubot, az MTS azonban megsemmisítette az ítéletet, mert a szövetségnek nem áll jogában egyesületet megbüntetni. A központi irányítás egyik legtévesebb koncepciója az [ egykalap-rendszer, vagyis: minden sportág egyforma, ezért egységes felkészülési 1 tervről, egységes minősítési szabályról beszélnek. A j minősítési szabály fot a í labdarúgással fi 'kozó ; szakemberek több ban észrevételezték, és »..ibgá- solták, ezt azonban nem J vették figyelembe. Ebből adódtak aztán olyan átiga. j zolási groteszkségek, mint a Kelemen-ügy és a két | komlói játékos átigazolása — bajnokság közben! — a SZEOL-hoz. MIVEL a szövetséget teljesen „leblokkolták” a labdarúgásban anarchia kapott lábra. Mindenki azt csinálta, amit akart. Az anyagi szabályokat szinte senki sem tartotta be, a játékos-vásárlások körüli visszaélések és a bunda, mind-mind ennek volt a következménye. Meghonosodott a játékosuralom. A szakemberek véleményére senki sem volt kíváncsi, 1962-töl 1969-ig nem volt országos labdarúgó-értekezlet és szünetelt az edzők szakmai továbbképzése is. Nem történt intézkedés a korszerű ifjúsági nevelés tekintetében sem ... A szövetség de facto megszüntetése tehát hibás lépésnek bizonyult. Amit az 1963-ban leváltott MLSZ- vezetöség hangoztatott, az sohasem bizonyosodott jobban be, mint ezekben a napokban: szakma. kérdésekben a legjobb szakembereket (és persze nem Bólintó Jánosokat) tömörítő szövetségé legyen a döntő szó! A felső szerveknek támogatnia kell a szövetségek szakmai munkáját, nem pedig helyettük dolgozni. A SZÖVETSÉGEKNEK tehát szakmai kérdésekben teljes önállóságot kell adn különben a dilettantizmu tönkreteszi a sportágat Nem csak a labdarúgást: Egy bizonyos: nem formai megoldásokra van szükség, hanem tettre. Ezt követeli a közvélemény. Teljes joggal. Barcs Sándor (Megjelent a Magyar Hírlap december 8-i szú mában.)
